Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-13 / 231. szám

s G Kedd, 1949. október 13. .mán, vagy Szentmihálv telken, vagy Röszkén, vagy Szegeden, stb. termelt és feldolgozott fűszerpaprikát ugyanazon rendelet és ugyanazon jeílegminták alapján egységes eljárással kell minősíteni. — Nem lehet a horgosi paprikát (Horgoson, a martonosit Martonoson, a kiskundorozsmait Kiskundorozsir ín minősiteni, stb. Ezt a nagy költséget sem a magyar állam, sem pedig a fűszerpaprika nem birná el. A kalocsai paprikatermelő körzetbbn Kalocsától .30—40 km-nyire levő községekben feldolgozott és őrölt paprikát Kalocsán minősitik; Az Érsekújvár vidékén termeltet pedig Budapesten. A felvidéki paprikatermelő vidék is hosszú évekig megszállás alatt volt. A visszacsatoláskor egy hang sem hallatszott, hogy Érsekujváros, Komáromban, stb. paprika vizsgáló intézetet létesítsenek és hogy a felvidéki fűszerpaprikát ne Budapesten minősítsék. A továbbiak során azzal a kérdéssel foglalkozik Szanyi István, hogy mi az oka a szigorú minősítésnek, majd megállapítja, hbgy a jobb minőség titka mindenkor a jobb munka. A földmüvelésügyi minisztérium mindent elkövet, hogy a paprikatermelés eredményeit fokozza. A horgosiak panaszain legjobban segíthetnek saját maguk a kifogástalan, gondos és lelkiismeretes magyar munkával; önképzéssel és ismeretszerzései, — fejeződik be a figyelemreméltó fejtegetés. Az Olvasó írja A tanyai lakásíalanok Mélyen tisztelt Szerkesztő Url A ianyai lakosság, különösen a sokgyermekes szegényemberek, nagy érdeklődéssel figyelték a minap a jogügyi albizottságban elhangzott javaslatot, amelyet dr. Széchenyi István kor manybiztos terjesztett elő a lakások ellenőrzésére vonatkozólag. A javaslat tárgyalása élénk visszhangot keltett a tanyai lakosság körében, mert rá kell mutatnunk arra, hogy ez a probléma nemcsak a városi lakosságot érinti, hanem ha lehetséges, még fokozottabb mértékben a tanyaiakat. Tudjuk, hogy a belvizek sok házal rombadöntöttek, másokat megrongáltak. A megrongált házaknak még csak egy részét tudták lakhatóvá tenni s igy sokan rászorulnak a szomszédokra. De kiszorultak a lakóházakból azok is, akik csak albérletben húzód tak meg valahol eddig. Kis albérletük helyisége ugyanis most a tulajdouos nak kell, aki esetleg árvízkárt szen vedett. Itt sem ártana tehát, ha a hatóság olyan hatáskört kapna, amellyei kényszerithetné azokat, akiknek üre sen álló, vagy más célra felhasznált lakásra alkalmas helyiségük van hogy -azt a rászorulóknak bérbeadják még akkor is, ha a rászorulók sokgyermekes családok. Az épülő ONCsA házak bizonyára nagy mértékben fog nak enyhíteni éppen azokon, akik legjobban rászorulnak a segítségre, azon ban ezekbe sajnos, csak tavasszal köl. tűzhetnek majd be az arra érdemes sokgyermekes családok. Addig pedig a tél hidege elől kell menedéket terem teni azoknak, akiknek nincsen födél a fejük felett. Bizunk a hatóságok elő relátó intézkedésében és soraink közléséért Szerkesztő urnák mély tisztele tünk kifejezése mellett köszönetünket tolmácsoljuk. (Aláírások) 13-08 BSimasvarorszao leisionla Elkészült a Tömörkény-szobor agyagmásolata Tápay Antal szobrászművész Móra Ferenc emlékére nagyszabású kiállítást rendez (A Délmagyarország munkatársától) Fehérköpenyes, alacsonytermelű fiatalember nyit ajtót s bevezet másodemeleti lakás előszobájába, ahol két szimbolikus alak emelkedik ki a félhomályból: Assisi Szent Ferenc gótikus, nemesen egyszerű vonalú, ezüstösen csillámló alakja és egy markánsarcú, két kemény kezében gyöngéd búzakalászt szorongató magyar paraszt robusztus figurája. Első pillantásra látszik, hogy kapcsolat van a fehérköpenyes fiatalember és a két szoboralkotás között — ha más nem, á fehér köpeny elárulja s mégis alig hinné az ember, hogy ezeknek az ősi művészerőt s annyi kirobbanó energiát eláruló alkotásoknak ez a férfi, szerény, egyszerűszavú fiatalember az alkotója . . . Tápay Antal szobrászművészt azért kerestük fel műtermében, hogy megtekintsük a Tömörkény szobor már elkészült agyagmásolatát. Ismeretes ugyanis a DugonicsTársaság dicséretes akciója, amely országos visszhangra talált s azt eredményezte, hogy 1943 tavaszán a Tisza-parton felállítják Tömörkény István hatalmas terméskőszobrát. A muzeum melletti parkban emelkedik majd az alföldi homok színfsszavú álmodójának szobra a magyar lélek másik nagy ismerője: Móra Ferenc szobrának társaságában, hogy hirdesse a szellemi alkotás örökéletűségét. A Dugonics-Társaság Tömörkény-szobrának megmintázására Tápay Antal szobrászművész kapott megbízást. A tehetséges szegedi szobrász el is készítette kompozícióját s tervcinek egyikét a Műemlékek Országos Bizottsága jóváhagyta úgy, hogy most már az agyaginásolat is készen áll a művész műtermében. Nyueodt, egyszerű vonalak . .. A Tömörkény-szobor agyagmásolatát a művészen és dr. B a n n e r János professzoron, a Dugonics-Társaság elnökén kívül még senki sem látta. Nem látták még a Tömörkény-család tagjai sem. pedig a művész addig nem tekinti hitelesnek munkáját, amíg a család részéről nem kap elismerést, jóváhagyást... A hatalmas agyagszobor ott áll a műterem sarkában, méreteivel uralkodik az egész termen és nyugodt, egyszerű vonalai, az agyag kötöttségén túl is érezhető mozdulatlansága jó hatással van a szemlélőre. Tömörkény István szobra kissé lehajtott fejű, álló alakot ábrázol. A magas, karcsú férfialak szilárdan eltűnődve áll. A szobor úréán elömlik a tűnődésnek, az elmérengésnek csöndes nyugalma. Bal kezét állához emeli s jobbjában, amelyet félig leeresztve tart, egy nyitott könyvet szorongat. Jobb kádján hanyagul a földre csüngő köpenyféle látszik, amolyan barokkos dekoráció, itt nyilvánvalóan 9 szobor saüiwj mt^stowáawaJí kelléke. ^^ — Az Országos Műemlék Bizottságának kívánsága volt, hogy ilyenformán oldjam meg a technikai kivitelt, — magyarázza Tápay Antal. Első tervemben más megoldás, a talpazattal összefüggő háttér szerepelt, azonban ez a terv nem nyert jóváhagyást Bemutatja az első terv fényképét. Valóban, itt a köpeny egy tavaszi hajnalban, vagy alkonyatban sétára induló férfi magából értető dő ruhadarabja volt, hanyagul a jobb karjára vetve, igen természetes elrendezésben. Az agyagminta kivi telézésében azonban túlságosan redőzött s a kelleténél hanyagabb lett ez az ominózus köpeny Furcsa benyomást kelt: mintha a a hatalmas, 4 és fél méteres szobor — a köpenyre támaszkodnék. Azonfelül az obligát könyv is banálisan hat kissé Tömörkény István kezében. Címlapjára rá lehetne vésni: „gyengébbek kedvé- • nek, ért..." Az első tervezeten könyv szerepelt. Ezektől a kisebb elgondolásbeli hibáktól -eltekintve a szobor impozáns, nyugodt és szép munka. Egyszerű vonalai s e vonalak harmóniája, kompozicióbeli gondossága megkapó és feltétlenül jó benyomást kelt. Az állhoz emelt kéz sem zavarja a vonalak simaságát s mégis jellegzetességet ad a szobornak. — A család hívta fel figyelmemet erre a pózra, — meséli Tápay Antal. —Gyakori szokása volt Tömörkény Istvánnal®, hogy ha gondolkodott, valamin töprengett, állát simogatta. S ezt a mozdulatot könnyű volt belekomponálni ugy, hogy a szobor egyszerű nyugalma, simasága törést ne szenvedjen. Szabadtéri szobor — kiugró felület nélküi Hogy milyen szempontokra kell a művésznek tekintettel lennie, ha Szegeden szobrot akar szabadtéren felállítani, arra élesen rávilágít Tápay Antal elbeszélése. Tapasztalatból mondja, saját keserű tapasztalatából: — Legelső és legfontosabb követelmény az, hogy a szobron kiugró felület ne legyenl Nyomban meg is indokolja, miért. Ha a szobrászművész olyan elővigyázatlan volna, hogy kiugró felületet hagy, azt valamelyik éjszaka, jobb szórakozás hijján levernék. Igy van ez a Móra-szoborral is, amelynek megsérült már az egyik füle. (Mint ismeretes, a muzeum előtt felállított Móra-szobor is Tápay Antal alkotása.) A Móra-szobor raellékalakjának: Mátyás gazdánál® pedig valamelyik éjszaka szeiuelesvödröt borítottak a nyakába. Tápay Antal fél éjszaka sikálta, tisztogatta utána... A Móra-szoborra emlékezve jut eszünkbe, hogy megkérdezzük: — A Tömörkény-szoborral kapcsolatban mellékalakos megoldási nem tervezett? — De igen, terveztem- Azonban meggondoltam • dolgot: a szobrász tógyeo szereny és ne a saját gondolatairól, álmairól aaeséljen. ha portrét kell csinálnia, haijem ar& beszéljen, akinek szobrát faragja * A feladatom az volt, hogy Tömfrkény Istvánról beszéljek. Elmondom hát egyszerű, keresetlen nyelven, nyugodt csöndes szavakká hogy milyen volt. Ez az egész.* A mellékalakos megoldás csak akkor lett volt helyes, ha a Móraszobor pandanjaként állították vab na fel Tömörkény szobrát. Tápay Antal elmondja mé9 hogy a Tömörkény-szobor agyaS1 mintája most kerül majd a kőfaragóhoz s egészen világos sziní terméskőből „pontozzák" ki a" agyagminta után. Bemutatja ' „pontozógép"-nek nevezett, elroé szerkezetet is, amely lehetővé tesá hogy a minta pontos másolatát f* rágják ki, a szobrászművésznél már csak az utolsó simításokat kel majd a szobron elvégeznie. A szók1 rot valószínűleg egész télen át f* rágják és terv szerint április ek jén, egy héttel az ünnepélyes 1® leplezés előtt álltják fel a Móri1 parkban. Tömörkény István szobb a muzeum városfelőli oldalát, fflií Móra Ferencé — amelyet áthelyez a Tisza-parti oldalt disztf majd. Móra Ferenc-emlékkiállití* Körülnézünk a műteremben ' néhány markáns, életerőtől d«* zadó kompozíció ragadja meg 0 gyelinünket. Az egyik sarokban eg? ásójára támaszkodó, keményvonáí magyar parasztfigura. Ugy áll o1 munkában megnyomorodott, kér ges kezével az ásón, ahogy eri éve áll őrt itt, a nagy magyar naságon... Mellette egy külön* legendás lovasalak: törött nyi* tart kezében s előtte a sokágú aggancsu szarvas, az ősi magj^ életszimbolum. Érdekes, erőtelj* kompozíció, mint megtudjuk: ' béke szimbóluma... Ccupa vaoz$ csupa lüktető rohanás a „Menek* lés" cimü kompozíció. Megkaf szobormű lenne például az vagy a háború emlékére. Lobi hajú parasztasszony talicskán tolj magaelőtt kis családját, hogy m1 mentse a jövendő számára... Fi dalmas kompozíciók a „Manl®óf[ perálás" és a „Törött mankó* Mindkettőben benne lüktet az őst* hetség vésőjének lendülete. Megt* kintjük még a kisújszállási b^ emlékmű érdekes, ősmagyar gulatot hordozó modelljét is, m9' még néhány Mátyás gazdára eu^ keztetó, markáns paraszt figun Feltűnik a Móra-alakok halmo*É szóvá is tesszük, mire Tápay & tal elárulja: — Novemberben kiállitást re»d zek Móra Ferenc , alakjaiból, ** emlékére... Mindent, mindent 9 ki köszönhetek! Móra Ferenc b® ritott, amikor pályám kezdetén csüggedtem, ő öntött belém szi akarást és hitet... És úf alakjai állanak legközelebb a vemhez... A magyar föld töpr gő, filozofáló 'örökké bölcs és időből ktmozdiihatatlan, öröké alakjai... A kiállítás cime: a búzamezőkről". Igazat adunk a művésznek ban, hogy ez az ő igazi terréx És kíváncsian várjuk a novíur™ ki állitást, a búzamezők gipszbe tőtt. agvagba álmodott, kőbe gott énekét Csányi Pi"