Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-10 / 229. szám

ogy tte többre? kt r neJtenm yérkereset ImperiM Eladta® Itam ny»­1. De no* könnyű és Mit tudnék Felesége® lyezkedtek vagyok. A ás palotánk nagy ne­Inak. Itt « zott szobát a lakik ná­l uofc. egy® azgatója, I észeti aka­badságot, * dennap kb sntora... í mikor őkri ismerlcídk volt, egjl izzó vasle­s vörösr* yalogatoti kikiáltó j* leszárm* íájtátó kW ;em megk*1 rettem voF tn gyárul fi vele, hogl membe. & tómmal f* én is elhit" it borzongat* s óseird nem sckA sekkel, egf k... veled barátaimat) ettünk, rarországö* ilyen fi Az ősbud® am a törzsfő éltem akkrf agyarul, & lléneuml^ magát, bód annakidejT portása Szépen & nyi pénz0® nyitn*. kocsmát® kissé nJ^ ok, nem vj setéssel J*j unokáíxűdj valanú. •rútra ^ 17 # 8 éves *! 5zos njs^j - íj ómat 3 j, is szépS a.leg?^ októberi közgyűlés elé kerül a központi temető ügye 350.000 pengőbe kerül az Oihaimon kijelölt terüíet kisajátítása (A Délmagyarország munkatársá­tól) Mint ismeretes, Szeged -tör­vényhatósági bizottsága még a mult évben megalkotta a köztemető létesítéséről és a kőtelező temetői ravatalozás bevezetéséről szóló sza­bályrendeletet, amelyet jóváha­gyott a belügyminiszter is. A sza­bályrendeletben foglalt intézkedé­sek szerint a szabályrendelet 1943 január 1-én lép életbe s- ettől az időtől kezdve lehet foganatosítani mindazokat az intézkedéseket, ame­lyek szükségesek a köztemető fei­illitásához. Az uj köztemető léte­sítése nagy feladatot rő a város ha­tóságára s az illetékes ügyosztályo­kon már javában folynak az előké­születek a terv megvalósítására. fA szabályrendelet végrehajtásá­nak első és legfontosabb része an­nak az eldöntése, hogy hol jelöljék ki a köztemető létesítésére szüksé­ges területet Ebben az ügyben már több javaslat foglalkoztattta a vá­ros hatóságát végül is a* öthalmi terv került előtérbe. Szakértők be­vonásával megejtett többszőri hely­színi szemle alpaján a város ható­sága jelenleg legmegfelelőbbnek tartja a rókusi állomás mögött, a nemzetközi nt közelében elterülő öthalmi területet A terület telje­sen talajvizmentes, főforgalmi út­vonal mentén van, könnyen meg­közelíthető s az elgondolások sze­rint a legideálisabban itt valósit­ható meg a városfejlődés szolgála­tában álló, Szegedhez méltó uj, mo­dernül kiépített központi temető. Értesülésünk szerint a város ható­sága ennek a területnek kijelölésé­re tesz javaslatot a közgyűlésnek s az ügyet beviszik az októberi köz­gyűlésbe, amelynek összehívására előreláthatólag október utolsó nap­jaiban kerül sor. 'A tőrvényhatósági bizottság elé kerülő javaslat részletesen felöleli a központi temető létesítésével s a kőtelező temetői ravatalozással kapcsolatos összes szükséges intéz­kedéseket A temető megnyitásától kezdve megszűnik a temetkezés az összes régi temetőkben, ezeket le­zárják, de még 30 évig fenntartják és gondozzák s a hozzátartozók látogathatják a sírokat, A háznál való ravatalozás végleg megszűnik és a halottakat csak a központi te­mető nagyarányúra és díszesre ter­vezet ravatalozó helyiségében lehet. Ha a közgyűlés elfogadja az öt­halmi tervet, legelső intézkedés lesz gondoskodni a terület megszerzésé­ről. Erre a célra a város kisajátí­tási engedélyt kér a minisztertől s ezen az uton szerzi meg a szüksé­ges területet, összesen 100 hold nagyságú lesz az uj köztemető te­rülete s a számitásríc szerint ennek sorsjegy nélkül nincs nyeremény! OszlálprsM a jövő heti húzásra még kaphatók, vegye meg, vagy rendelje meg ide­jében. Osváth-föárusitónál SZEGJblX TÁBOR UTCA & (Vá rosi adóhivatali épület 19. a területnek a megszerzéséhez 350.000 pengőre lesz szükség. Kö­rülbelül ugyanennyibe kerül a köz­ponti ravatalozó épület elkészítése is s igy 700.000 pengős hitelkeret igénybevételének engedélyezését ké­ri a város hatósága a közgyűléstől. A 700.000 pengőt pénzintézeti köl­csön formájában szerzi meg a vá­ros a temető jövedelmeiből fizeti vissza körülbelül 10 év alatt. A köztemető létesítésének tárgya­lása elé nagy érdeklődéssel tekin­tenek törvényhatósági körökben A kézmüfoarosság küldöttsége Kállay minisz­terelnöknél Budapest, október 9. A budapesti nemzetközi kézműves ipari értekez­let résztvevői pénteken küldött­ségileg tisztelegtek Kállay Mik­lós miniszterelnök előtt A küldött­ség neveben Nagy Antal felsőházi tag, az IPOK elnöke tolmácsolta a nemzetközi kézműves iparosság tiszteletét. Kállay Miklós minisz­terelnök vláaszában hangsúlyozta, hogy teljes mértékben értékeli azt a munkát, amelyet a kézmüiparos­ság, mint nemzetfenntartó elem a magyar életben végez. A kormány­zat átérzi a hadbavonult kisiparo­sok hozzátartozóinak nehéz hely­zetét és annak enyhítésére igyek­szik mindent megtenni. A legna­gyobb jóindulattal és támogató készséggel viseltetik a kézműves iparoság iránt, amely valóban sú­lyosan érzi a háború nehézségeit. (MOT) Horgos elszakadási moz­galmának ügye Csongrád­megye közgyűlése előtt Szentes, október 9. A legutóbbi me­gyegyűlésen Henrik István horgost bizottsági tag szóvátette, hogy Horgos községben egyesek olyirányu mozgal­mat szolgálnak, hogy Horgos községet csatolják át Csongrád vármegyéből Bács-Bodrogmegyéhez. A felszólaló is mertette az egyik szabadkai lap terje­delmes cikkét, amely az átcsatolás kér­désével foglalkozik, majd pedig kérte a főispánt és a törvényhatósági bi­zottságot, hogy az elcsatolás mozgal­mának még idejekorán vessenek véget. Dr. Molnár Imre főispán a fel­szólalónak adott válaszában ki­fejtette, hogy már tudomása van az ei­csatolási mozgalomról, eddig azonban még hivatalosan nem avatkozott az ügybe. ígéri, hogy a mozgalom ellen­súlyozására a szükséges törvényes lé péseket haladéktalanul megteszi. Henrik Kálmán törvényhatósági bizottsági tag arra is kérte ezek után az alispánt, hogy a vármegye útépítési programjába felvett horgosi " bekötő utakat minél kelőbb építtesse meg a vármegye, hogy ez is bizonyság legyen arra, hogy Horgos község már az út­hálózatait tekintve is Csongrád vár megyéhez tartozik. Dr. Zobay Béta vártnegyei fő­jegyző ismertette a horgosi útépítések dolgát és a felszólaló megnyugtatására kijelentette, hogy a tervezett utak k:­épitése a közeljövőben megindul Do­bay alispán külön is felbivta a nyílt ülésben a jelenlevő államépitészeti hi­vatali főnököt, hogy e horgosi bekötő utak kiépítésének munkálatait haladék­talanul kezdesse meg. tfierf a szőj és a fogalt ezer vésiéft kőzött egész napon at munkában vannak. Az ODOL-fogpép a fogQ(íat Usxtin és egészségben tartja és a szájat felfrissíti. Tehát a mindennapos száj- és fogápolás&oz használjunk ODOL-foaaéoe4 fogpép magyarországi ödolművek r. t. budapest AtuMin&zá&éct felitleMbzU a Ueníesl, aUitU 90 kifd sxaíanHÓi topk.U — A tautén^cU dítéUt aszt.**­teUtv* tetitáUet (A Délmagyarország munkatársá­tól) Farkas Kálmán pusztamér­ges! hentes és Popán István nap­számos a pusztamérgesi kocsmában iddogáltak egy augusztusi estén. Beszélgetés közben Popán elpana­szolta, hogy nehéz dolog manapság zsirt szerezni. Mi sem könnyebb ennél! — le­gyintett Farkas a szakember fölé­nyével, — Itt helyben Papp And­rásnak tele van a kamrája zsirnak­valóval. Hogy pedig szavainak hitelt sze­rezzen, rögtön magával is invitálta Popánt, akinek segítségével az éj. sötétjében feltörte Papp Antal üz-' letét és onnan nem kevesebb, mint kilencven kilogram zsirt és zsír-. nakvaló emelt el. A zsákmányon Popánnal megosztozott, majd más-í nap együt megjelentek a csendőr-1 őrsön és feljelentették Pappot áru­halmozásért * A csendőrök a feljelentés alapján azonnal helyszíni szemlét tartottak a hentesnél, de magukkal vitték a; kél feljelentőt is. A vizsgálat ki­derítette, hogy Farkas és Popán igazat állítottak, mert valóban na- \ gyobbmennyiségü felhalmozott fe- • hérárut találtak elrejtse Qpppnál. Felmerült azonban a kérdés, hogy honnan voltak a feljelentők ilyen jjól értesülv-1 A nekiszegezett ké désre Farkas és Popén elkeaüttlC ötölni-hatolni 'és olyan izgatottan viselkedtek, hogy a csendőrök jó­naklátták náluk is házkutatást tar­tani. Ekkor előkerült a kilencven kiló zsir is és most már nem lehe­tett tovább tagadni. Beismer téli, hogy ők tettek előző éjszaka látoga­tást Papp mészárszékében. Igy lett lopási bünper a zsír-ügy­ből. Vitéz Hárs László egyesbiró előtt a pénteken tartott főtárgyalá­son Farkas és Popán egyértel­müleg azzal védekeztek, hogy nem akartak maguknak jogosulatlan hasznot szerezni a zsir eltulajdoní­tásával, hanem a község lakóinak véltek vele szolgálatot tenni. Arra azonban, hogy akkor miért kellett betörni és miért'nem szolgáltatták be a kilencven kiló zsirt a hatósá­goknak, nem tudtak elfogadható magyarázatot adni. Vitéz Hárs egyesbiró Ítéletében bűnösnek mondotta ki Farkas Kál­mánt lopás vétségében és & hónapi fogházra ítélte- Popán Istvánt or­gazdaság vétsége cimén egyhavi fogházat kapott. Az itélet eiien vi­téz Na gyághy Géza ügyészség) alelnök a vád képviseletében felleb­bezést jelentett be súlyosbításért. Az esetből egy üdvös tanulság levonható Annak: akinek lopott zsir van a kamrájában, nem taná­csos feljelentenie a károsultat »

Next

/
Oldalképek
Tartalom