Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-09 / 228. szám

mmm mrn 10 mr«r IM2. ehtober 9. XVöl. evi. 228. sz. Hayoíífo 2,j». aegucflevre 2.2® P K E R E SZJ É N Y „ P Q L I TI KAI NAP IL A P [ Ü Sztálingrádért folQO harc a város belsejének elfoglalásával elérte célfát A Volgáig végrehajtott áttöréssel feleslegessé vált, hocy a város föbbí részét gyalogo­sok tovább ostromolják — A nehéz tüzérség tervszerűen rommá lövi a város még ellen­séges kézen lévő részét — Kudarccal végzedölt a szovjet ujabb névai átkelési kísérlete és kaukázusi előretörése A legnevesebb harcon fotónak a salamoff-szlgeleb blr(oftMH támadásokkal. Az ilyen aknaharcok­ban részt vett egyik német tiszt rész­letesen elmondotta, hogy alig van mé,g egy olyan harcicselekmény — beleért­ve a nehéz bombázó repülőgépek fü1­siketitő szirénazugását, a legnehezebb lövedékek süvitését és mennydörgés­szerű becsapódását —, mint az ide­geket a legvégsőkig megfeszítő e! A' német—dán feszültség ügye taég mindig igen élénken foglalkoz­tatja a berlini hivatalos köröket. Ottó von Heydebreck jelenti a né­toiet fővárosból a német—dán egye­netlenségekkel kapcsolatban, hogy a Wilhelmstrasse részéről megjelent erős bíráló kijelentések különösen a dán miniszterelnök beszéde kö­vetkeztében illetékes diplomáciai és politikai körökben természetesen irendkivül nagy figyelmet keltettek. A beszéd különben a Wilhelmstrasse részéről igen hűvös fogadtatásban részesült. Illetékes helyen elutasit­íják állásfoglalásuk részletesebb ruegokolását. Előző napi állásfog­lalásukra vonatkozóan fisak arra utalnak, hogy a miniszterelnök be­szédének a rend megőrzésére vo­natkozó megjegyzései mutatják, hogy ilyen felhívást Kopenhágá­ban is szükségesnek tartanak. A beszéd ezt követően Európának a bolsevizmus ellen sorsdöntő harca­ira és arra utal, hogy ehez Dániá­nak is hozzá kell járulnia. Ez azt n benyomást kelti, hogy Berlin és Kopenhága között a feszültség köz­ben már csökkent. Ennek a felfo­gásnak azonban ellentmond a Wil­helmstrasse illetékes köreinek az a kifejezett nyilatkozata, hogy a mostanihoz hasonló helyzetben ne­héz ilyen együttműködésről be­szélni­A leningrádi fron*sz<ikqsz Ugyancsak Heydebreck jelentese a Reggeli Magyarországban jellemzi fi­gyelernreméltóan a keleti front külön­böző szakaszainak helyzetét. A leningrádi helyzetre nézve ig®n jellemzőnek látszik annak leszögezése írja a tudósitó —, hogy a külön bözö pontokon kifejlődött saját és el­lenséges előretörések után keletkezet, támadó ékek kiegyensúlyozták egy­mást és ezáltal — mÍDt mondották — hjból összefüggő arcvonal alakult ki. Ez kitűnik a német magyarázatoknak azokból a megjegyzésekből, amelyek szerint a szovjetáílások ismét ugyan­ott vannak, ahol a harcok előtt, úgy­hogy végeredményben a Ladoga tótói délre indítóit támadásaik számukra nem jár­semmifélo térnyereséggel tak. Kaukázus és Sztálingrád p. Terek szakasz délnyugati részén német térnyereségről a hadse­refőparancsnokság jelentései márbe­áoltak. Nem volt azonban világo­san megállapítható, hogy a legutób­bi jelentésekben emiitett Elhotovo és Verhnij Kupr elfoglalása a Mozdok­szakaszon lefolyt harcok eredményé­nek tekinthető-e. A hadseregfőparancsnokság jelen­tésének Sztálingrádra vonatkozó ré­szei még mindig az itteni hadmüvele­teket tekintik a keleti front harcai legégetőbb pontjának és csak általá­nosságban mondanak erről annyit hogy a német támadó tervek tovább is előírásszerűen lebonyolódnak. Min­denesetre rámutatnak a kiegészítő je­lentésekben arra, hogy a város észa­ki részébe történő előnyomulásnál a támadó hullámok most olyan ponthoz értek, ahol a többi között a város leg­hatalmasabb három ipartelepe van. amelyeknek mindegyike öltmagában óriási épületkomplexum s amelyeke', a legnagyobb német ipari vállaíalok hasonló arányú berendezéseivel lehel összehasonlítani, ugy, hogy ezeknek elfoglalása még további nehéz küz­delmekkel fog járni, mert — mint hoz záteszik — ezek mindegyike önmaga ban is valóságos hatalmas erődítmény A német katonai magyarázók egvá'ta Ián nem vonják kétségbe a szovjetté r­rásoknak azt a becslését, hogv az i1' bevetett szovjet védőerők 55.000 főt tesznek ki, csupán azt fogadják fenn­tartással. hogy ezek mind a város belső védelmébe bevetett erők volná­nak, mert ebben a számban szerintük benne van a még szovjetkézen lévő egyéb védelmi területek és elővárosok védőinek száma is. Még nincsen ttte ni illetékes helyeknek további értesü­lésük arra nézve, vájjon az Oriovka elővárostól nyugatra kifejlődött had müveletek során nem került-e sor to­vábbi szovjeterők bekerítésére. Földalatti háború Közölte tegnap a Délmagyarország a Német Tl-nek azt a jelentését, amely a földalatti háborúról számolt be. A 8 Órai Újság berlini tudósító­ja részletes beszámolót közöl a szov­jet Őreitől délre egy a mult világ háborúból jólismert »földalattic barc modorral kísérletezik. A bolsevisták akiknek egyébként is nagy gyakorla­tuk van a robbantásokban, ezen az arcvonaiszakaszon egész földalatti folyosókat vájtak a német állásokig, gyújtózsinórral ellátott aknákat he­lyeztek el bennük és adott időpontban felrobbantották. A németeket csak az első próbálkozások lepték meg, mert azután igen hatásosan kiizdötték le ezt az uj szovjet harcmodort is. A német hadvezetőségnek rendelke zésére állanak a mult világháborúban a Vo,gézek és az argonnei területen vívott aknaharcok során szerzett ta f­fúrást, kopácsolást, a halálthozó alö najárat közeledését, a robbanóanyag elhelyezését és a főidből feltörő "kü­lönböző zajokat, amelyek félelmetes morajlással töltik meg a levegőt. A legnagyobb idegfeszültség azonban éppen akkor áll be, amikor ez a föld. alatti munka és zaj megszűnik je­léül annak, hogy elkészült az akna és minden pillanatban várható a rob­banás. Gyakran órákig, sőt napok ÍJ tart, mialatt a katonák a szó szoros értelmében >puskaporos hordón- ál­lanak, amig a robbanás megtörténik, így volt most Oreltő] délnyugatra is A német hadvezetőség, a mult háború tapasztalatai alapján akként száll! szembe ezzel a földalatti harcmodor ral, hogy a veszélyeztetett állásokat kiürítette és amikor a robbantás, va­lamint a szovjet tüzérségi előkészítés után rohamra indultak a bolsevisták, a készenlétbe helyezett német gyalog­lenséges előkészületek az aknák fel- j századok a levegőbe repült állás me­robbantására. Éjjel-nappal, nem órá- gött közeiharci • eszközökkel, kézigrá­kon, hanem gyakran napokon át hall­ják állásukban a katonák a földalatti nátokkal, lángszórókkal és szuronnyal visszavetették az ellenséget Német hadije'entés Berlin, október 8. A német véderő főparancsnoksága közli: — A Kaukázus vídekéa visszaver­tük az eilenséges támadasokat és tá inadó ékeink továbbnyomultak előre az ellenség elkeseredett ellenállásává: szemben. — Sztálingrádban is súlyos harcok­ban ujabb területeket kellett feladnia sokbóL Az elfoglalt állások vissza* szerzésére indított ellentámadások kii* darcot vallottak. — Az ellenség átkelési kísérleteit a Néván eredményes tüzérségi tűzzel meghiúsítottuk. Az északi arcvonal­szakaszon tovább folytattuk légitáma­dásainkat fontos szovjet vasutvonalak ellen és eredményes találatokat ér-> az ellenségnek. A várostól északnyu- tünk el. A Kandalaksa-öböltől nyu-­gátra a körülzárt és két részre osz gátra és a lappföldi arcvonalon tá­tott ellenséges erőket most már meg-Imádó vállalkozásokban, közelharcban semmisítettük.- Erős német légi köte-1 elfoglaltuk az ellenség több erős tá­iékek, valamint a légi erő légvedel mi tüzérsége eredményesen avatkoz­tak a hadsereg harcaiba. Más harci repülőkötelekek megint éjjel-nappa' bombáztak fontos közlekedési csomó pontokat és támadták az utánpótlási forgalmat a Volga alsó folyása és a Káspi-tenger menlén. — A Kalugától nyugatra lévő sza­kaszon német csapatok meglepetés szerű támadással elfoglalták a szov­jet erők egyik magasiatK állását és ott védelemre rendezkedtek be. Helyi vállalkozások során sok harci beren­dezést szétromboltunk. _ A Ladoga-tótól délre kivetettük az ellenséget jól kiépített erdei álíá­maszpontját. — Az október 7-ér© virradó éjjel gyorsnaszádaink előretörtek a brit tengerpart felé, több helyen megtá­madták az ellenség hajókaraván-for­galmát és elsüllyesztettek négy ke­reskedelmi hajót, összesen 11.500 ton­nányi hajóteret, valamint egy őrha­fót, azonkívül torpedótalálatokkal egy ötödik és egy hatodik gőzöst is meg­rongáltak; elsüllyedésüket az erős el­hárítás következtében már nem fi­gyelhették meg. — Könnvü harci repülőgépek a nap folyamán katonai célokat és ha dászatilag fontos berendezéseket tá­madtak Anglia déli partján. (MTI), w Változás a Sztálingrádért fo'yó harcban Berlin, október 8. Német részről közlik tájékozódásképpen: Itteni katonai körök véleménye szerint a Sztálingrádért folyó harc­ban abból a szempontból következett be változás, ncgy a hadászati cél el­érésével a város belsejének elfoglalá­sával és egészen a Volgáig végrehaj­tott áttöréssel feleslegessé vált, hogy a város többi részét gyalogosok és utászok osti omolják, hanem nehéz és nehezebb tüzérség, amelyet időközben megfelelő helyen elhelyeztek, tervsze rüen rommá lövik azt. Ilyen körűimé nyek között, amikor a tulajdonképpe ni cél már elértnek tekinthető, itten, felfogás szerint, egyáltalán nem ját­szik többé szerepet az mikor követ kezik el az az időpont, amikor majd pasztalatok, amelyeknek alapján most I leküzdik a nagy gyártelepeken léte­is sikeresen szembeszálltak az akna laült legutolsó ellenállási fészkeket i», Itteni körökben különösen kiemelik," nogy a Sztálingrádért folyó harc vég­ső szakában a kezdeményezés teljesen a német hadvezetés kezében van. Utalnak ezzel kapcsolatban arra a tényre, hogy a keleti arcvonal min­den más helyén, ahol nagyobb ará­nyú helyi tisztogatások folynak, a kezdeményezés szintén a németek, ke­zében van. A véderő főparancsnokságának a legutóbbi napokban kiadott jelentései a saját előrehaladás támadási vállal­kozásokról számolnak be. A vállal­kozások — illeni katonai körök sze­rint — azáltal váltak lehetségessé, •ogy a szovjetoroszokat egészen a ki­merülésig hagyták rohamozni, az­után a németek tervszerű ellentáma­ásba lendülve támadtak. (.MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom