Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-04 / 225. szám

A isMlfasszminiszfer tárgyalása az egyetemi tanáccsal a Jagslsar felállításáról Szeged és Klebelsberg Kunó érdemeit megörökítő emléktáblát lepleznek le a kolozsvári egyetemen (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi Horthy Miklós-tudományegyetem uj tanácsa pénteken délben 12 órakor megjelent dr. Szinyei-Mersei Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszternél bemutató és tisztelgő látogatáson. A látogatáson részt vett dr. Frőhlich Pál rektor vezetésével dr. Gellért Albert orvoskari, dr. Kothny-Kastnef Jenő böiesészetkari és dr. Farkas Béla matematikai és természettudományi kari dékán. A minisztert a tanács nevében dr. Frőhlich Pál rektor köszöntötte. Az üdvözlésre dr. Szinyei-Merse Jenő néhány keresetlen szóval válaszolt, majd hosszabb eszmecsere kezdődött n miniszter és a tanács tagjai között s ennek során behatóan megtárgyalták a szegedi egyetem Összes fontos és aktuális kérdéseit, ezek kezött különösen a jog- és államlüyüományi kaf visszaállításával 'és az egyetem központi épületének felépítésével kapcsolatos kérdéseket. Kolozsvár hálá'a Szeqednek Kolozsvár, október 3. A kolozsvári FerenC József-tudományegyetem október 12-én az egyetem működésének 70., a központi épület fennállásának 40. évfordulója alkalmából az egyelem aulájában ünnepi díszközgyűlést tart. Dr. Szentpétery Zsigmond lelépő rektor masrnificus bejelentése űtán dr. Kovríg Béla rektor magnificns mond székfoglaló beszédet *Az egyetem hivatása« cimen. A közgyűlés után leleplezik azt az eméktáblát, amely a 22 éves száműzetés idején Szeged sz. kir. városnak és Klebelsberg Kunó grófnak az egyetem érdekében kifejtett munkásságát és érdemeit örökíti meg. Katolicizmus és magyarság Irta: Lendvai István "A" magyar katolicizmus harmincadik országos táborozását hirdető falragaszok két jelmondatot hangoztattak az őszutó csodálatos napfényében Budapest járókelői felé. Az Actio Catbolica abban foglalta össze ezidei alaptémáját: *Csrdádnevelés és — nemzetmentés.« A katoilikus egyetemi hallgatók gyűlésére verbuváló hirdetményben ez a jelige állt: »öntudatos katolicizmus, Öntudatos magyarság.« A két jel* mondat egybefügg, de mert az ifjúság szelleme ebben a mi véráldozatos, történelmi korszakunkban fontosabb, mint valaha és mert a katolikus egyetemi ifjúság mottója kfilön is a legnagyobb nemzeti időszerűséget fejezi- ki és foglalja öszaze. a harmincadik katolikus nagygyűlést üdvözlő közíró ehhez fűz ünnepi megjegyzéseit Katolicizmus és magyarság Selpő, mondhatni sorsot jelentő egybefiigzéséről nem kell hosszasabban szólni a?ok előtt, akik a Kárpátokon belül megtelepedett magyarság történetét és pedig valódi, nem a mostanában sok helyről elferdített történetét ismerik. Szent királyainknak és szent királyi sarjainknak, ^iláerhirü egvbáznngyoknak, hadvezéreknek, államférfiaknak, költőknek. művészeknek nagyszerű menetét keltene elvonultatnunk egy színpompás filmen annak érzékeltetéO+tim. h£fu*foukotrffitt ixifilálc* ital (ifut ntUtdutfiGfUH tiwFaya Belvárosi Mozi Vasárnaptól keddig. Az nj szezon els« nagy meglepeCsak felnőtteknek sere: mit jelentett a katolicizmus kilenc évszázadon át Magyarország történetében s mit jelentett a magyarság a maga katolicizmusán át Európának', a nyugati művelődésnek? De mert az élő nemzedékek számára mindig is a jelen s a bekapcsolódó közelmúlt és közeljövendő a legfontosabb, annak megvilágítása a Fordemng des Tages. a nap követelménye goethei értelemben. elégedjünk meg annak megmutatásával, mit jelent ma öntudatos katolicizmus és öntudatos magyarság külön-külön és együttesen, h'a ffgyan lehet egyáltalán szó a I

kettőnek különválasztásáról. Ha a közelmúltba tekintünk, addig a korszakig menően, amelyben Budapesten az első országos katolikus nagygyűlés végbement, verhetetlen erővel nyomódik leikünkbe az a mementí, amelv a közeljövőre is szól 'Akkor különféle színezetű koresrináfc — igaz. bngv szó szerint viVás-áramlatnak nevezték megríkat ós nem koreszmének' — az el nem hárítható győzelem fölényével ostromoltak politikában és sajtóban. irndsV.rcban és színházban, gazdasási é* társadalmi "éVfben minden vallást, és valláserkSlcs«s?«»pt. minden kereszténységet, d® föképp°n minden öntndntoe. hitvalló kat^I. Cizmnst. Ezekkel a törekvésekkel szemben egyházi részen a ProVászka Ottokárok. Vass Józsefek Ghit. feldez Ivnták. •enkUket részen a katolikus néppárt, irodalmi és művészeti vonatkozásban katolikus közírók, irók, művészek impozáns erejű ellentámadásba mentek. De a katolikus öntudat helyreállítása a® értelmiségbe, behatolása a közé'etbe elkésett s 1918-ban és 1919-ben felülkerekedtek a krisztianizmüs különféle színezetű, de együttműködő ellenfele), egy elalélt nemzet fö'ött megszereztek a hatalmat. Vájjon mi omlott össze az forradalmukkal? Csak a magyar katolicizmus és semmi más? összeomlott az egész történelmi Magyarország, területileg és társadalmilag egyaránt. Hnsz esztendő trianoni gyötrelmei közepette kellett. megtévelyedett katolikusoknak és jóhiszemű, de későnébredt protestánsoknak egyaránt Ráeszmélniük arra? mit jelent a katolikus öntudat, katolikus valláser- i tésnek alapján, amely a kereszténységet egyesegyedüJ aszerint méri, hogy valaki származásilag milyen »vérség«-hez tartozik vagy nem tar. tozik? A lényeglátók tudják, hogy, a veszedelem most szinte nagyobb, mint negyven évvel ezelőtt, mert n mai kereszlénytelenség kizárólag olyanokon keresztül nyilvánul meg, akik papíron valamelyik keresztény valláshoz tartozandónak vallják magukat a lélekben való kereszténység mindeu jele nélkül. Az.6 felü1 kerekedéiül; ma is éppúgy együttes veszedelme volna katolicizmusnak és magyarságnak, vallási és nemzeti életnek, mint volt a "liberális* korszaké. Tájékozatlan elmék" tfgyan felvethetnék a kérdést: de hát nem lehet-e valaki öntudatos magyar min. , |den öntudatos katolicizmus, áiralákolős kato ikns mozgási szabadság. |Han mf^ea 5nM„íns kereszténykatolikus kozelet megléte yagy nflWl„ A felelet igen egvszerii. nya az egyetemes magyarságra s'0lyan magyarkodással. amely möazon at az egyes magyarra az élet- ^ ke^-zténvtelen világnézet hu. nek a gyóntatoszéktől és az etaofh . 7/,dik meg. nem lehet senki reális nek a temp ómtól a gyóntatószékto] ^telemb-n magyar, a független nn «n AHnntnl 1 n r í — — 1 - —. i. - -- —1 ^ bl. tése: íabylon A svéd filmgyártás reprezentáns filmje- A főszerepben. GERD BAGMANN és AR. SJÖSTRAND SZTÁLINGRÁD OSTROMA Fél 3, 4, fél 6 ás 7 órnkn. KORZÓBAN MA 2—fél 4—5 és 7 órakor Az évad legnagyobb romantika* filmje! IlMGYAm Azonkívül: S ZT A I TNGR á T> OSTH OM * és az oltártól látszólag legtávolabb eső vonatkozásaiban is. De miért is idézzük fel azokat az időket ma, 1942-ben? Azért, mert a kereszténységnek, elssoron a katolicizmusnak ma is megvannak nálunk a maga nyílt vagy álcázott, tudatos vagy tudatlan ellenségei, eleven veszedelmei, — ha most másképp festenek is személyi okmányaik és ha gondolkozás? zűrzavarban ugy vélik is, hogy szívvel-lélekkel, lényegremen ően azok ellen az eszmerendszerek ellen hadakoznak amelyek 1918-ban és 1919-ben a keresztény Magyarországot összeomlasztották A katolikus öntudatnak, a Rómával való együttérzésnek ma azokkal szemben kell résen lennie, akik az ördögöt Belzebubbal vélik kiüzbetőuek s a magnk lelki poI gányságáf kereszténységnek gondol Iják annak a hibás megkülönböztemngyar állami és nemzeti lét érdekeinek évszázadokra biztosítója, a mngvnr hivntá=tydntn«k a jó szol. gálafosa. Vannak fTTueve/ntt "eszmék*. amelyek egyfelől nem egyeztethetők meg a keresztény társadalomtannal. m'ásfelő1. ame'yuek v®g_ leges megvalósulása a tények logikájával vonná maga ntán a magyarságnak ujabb katasztrófáiét, amelyre későn ráeszméiní — ahoSrcwnyi Moi? Ma S, fél 4, 5 és 7 órakor, holnap 3,5,7 órakor! Telt házak mellett folytatja diadalutját a szezon legnagyobb sikerű Vasaary djirabia a HÁZASSÁG Főszereplők: MURATI és PAGER Kisérő műsor: A legújabb UFA HÍRADÓBAN SZTÁLINGRÁD OSTROMA csak vasárnap