Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-28 / 245. szám

g dbemxgyütfrors z a g Dugonics-ülés . A Klebelsberg-éYTorduló egybeesett [a Dugonics-Társaság októberi felol­ivasó ülésével s ez adott alkalmat ÍBanner János elnöknek arra, hogy a nagy városfejlesztő emléke köré .szőjje megnyitóját, amely épp olyan líinom miniatűr essay volt, akárcsak a többi, minden ülés bevezetője. Idő­ivel kötetté kell válniok ezeknek'a tö­mör irodalmi munkáknak, hogy meg­becsülhetetlen kortörténeti adataikkal [beszéljenek időkről, irányzatokról, emlékeket mentsenek meg az elíeie­(déstől, Az Blés ködVnsége egyébként nagy­jában a régi, megállapodott közönség. (Válogatott és igényes, magasabb kui­turára szomjas. Ez tudja, hogy mi­ilyen könyv jelent meg, milyen van készülőben, mekkora súlya van a (szerzőinek. Szinte összeszokott kultur­í.saLád, figyelmes és hálás. Most ki­bővült a váró® dolgai után érdeklődő i szikemberekkel, mert P á 1 f y-B u ­öinszfcy Endre tartott előadást az árviz utáni városrendezésről. ö a kérdés leghivatottabb szakér­tője, tervezője és végrehajtója, min­den más, ami a városrendezés körül törléDik, csak adminisztrációs tevé­kenység. Szeged jó fiaként méltó utód­ja lelkes elődöknek, akik hisznek a város magasabbrendü hivatásában, ke­resik az alkalmat és a mődot, hol le­het javítani, szépfiteni, sőt alkotni, megalkudva a Ma kényszerű körülmé­nyeivel. Micsoda megkötése ez a szár. nyalni vágyó léleknek! Előadása szinte nosztalgiával járt * muttban^ piedesztált emelve Tisza Lajosnpk és zseniális munkatársának, I,echner Ödönnek, akik nem áll­hattak ugyan a városépítés tudomá­nya mai nívóján, de minden, ami van és amiből kiindulhatunk, nekik kö­szönhető. Pálfy-Budiuszky Endrére jellemző, hogy előadása kedves és közvetlen modorában élvezhetővé vált a nem szakemberek számára is. A visszavonult csendben élő szép­írók közé tartozik Mátrai Ferenc Szegeden jóformán csak pedagógiai körök ismerik, annál becsultebb a ne­ve országszerte mint ifjúsági Írónak. Két felolvasó novellájában váltakoz­nak a felbős, meg a napsugaras szí­nek, azonban csupa lélek mind a kettő. Bálint Sándor egyetemi magán­tanár egyik nagy értéke szülővárosá­nak, képességeinél csak a szerénysége nagyobb. Azt mondhatnók, hogy ugy méri a tudományt, személytelenül szin­te, pedig amit a szegedi egyetem dél­vidéki hivatásáról mondott, az hosszú idők megtárgyalására méltó kultur­program. Ha akarom, akkor nemzet­mentő magyar politika is az adatok, a részletek bőségszarujával. Szeged mindig többet törődött a Délvidék idegen ajkú fiaival, kevesebbet a ma­ga véreivel. Ideje, bogy most már a népi kulturánk felfedezésével is fog­lalkozzunk s az alföldi magyarság szellemi önállóságra tegyen szert, hogy az nekünk kamatozzék a beol­vasztott táji értékekkel együtt. Be­szélt a néprajzi kutatás nagy jelentő­ségéről s arról a babonáról, mintha idegen mintájú városok kulturális lég­köre termékenyebb volna, mint a ma­gyar városoké. Uj lendületet a népi erőből kell meríteni, a magyarság csak igy töltheti be történelmi és szel­lemi hivatását Az értékes előadásokat nagy . meg­értéssel és bálás elismeréssel fogadta a hallgatóság. ooo-° — összeroncsolta a gép egy ken­dergyári munkás kezét. Urbán Miklós 36 éves munkás, aki a Csongrádi-su­gárut 43. szám alatt lakik, az ujsze­gedi kendergyárban munka közben su. Íves baleset érte. A jobb keze bele­szorult a mángorló gépbe, amely a szerencsétlen ember kezefejét telje­sen ősszroncsolta. Súlyos állapotban szállitotlák a mentük a közkórházba. Toll-heggyel Ditrói Gábor professwtr mertet op­timista az, aki tintával irja he a ke­resztrejtvények kockáiba a szavakat — Mit csinálsz? — Unom magam. _ Nem hiszem el, sokkal Snhittebb vagy annál. Téged legfeljebb mások unnak, vagy untatnak. Csak unatko­zol, de rosszul fejezed ki magad. B 8 d 6 János szegedi irodatiszt igy iktatott a Baeh-korszakban. — Egy német nyelvű rendelet Tessék már most megtalálni, ha valamit keres az ember. Régi hivatalnakodás. Jön a ta­nyai magyar. — Egy kis nézésem vaa, földbiró ur. * _ Rossz időben gyütt kend, ma ép­pen meszelünk. _ Nagy ntrél gyüvök. Ha megten­né, nem sajnálnék egy anyabirkát. — De a fia is vele legyen, mert agvonsirja magát anya nélkül a kis ártatlant t-i — Ütötték'-* a rendőrök a pana­szost? _ kérdi a tárgyaláson Pékal Elek a tanút _ Nó. csak ugy kapkod óztak hozzá. — Hát maga mit szól ehhez? — fordnl az elnök a megvert emberhez. — Hogy mit szólok? Ide hallgas­son. Az a vastagabbik ugy vágott po­fon, hogy még most is ábrándozik a fülem. f-s.) November elején átköltözünk Valéria tér 1. (paprikapiao) Lampel és Hegyi kötöttáru üzlet. GYÖNGE-JELLEM Olyan jó, hogy nincs örökségem, Mondhatnám azt is, hogy szerencse, Még Józsue válnék belőlem, Ha rám nevetne egy tál lencse. —-oOo— — Uj cipőtalpótlót talált fel egy szegedi asszony. Amióta a bőrellátás terén nehézségek mutatkoznak, szakkö­rökben azon fáradoznak, bogy pót­anyagokkal helyettesítsék a hiányzó bőrtalpat. Sokfele taJppótló. van már forgalomban és egyre ujabbakat ta­lálnak fel. Most arról értesülünk, hogy Szegeden is feltaláltak egy újfajta mütalpat, amely felveszi a versenyt a legkiválóbb bőrtalpakkal. Méreg Antalné az uj talp feltalálója, hosszas [ kisérletezés után most lépett a nyilvá­nosság elé találmányával A talp anyagát különböző növényi vegyüle­tek adják, ezeket a vegyületeket vá­szonréteg fedi. A talpanyag hármas rétegezödésü, ez megfelelő tartóssá­got biztosit neki. A feltaláló beküldte találmányát kipróbálás végett a Tech­nológiai és Anyagvizsgáló Intézetnek, abol megállapították, hogy a Méregné­féle cipölalp vizállósága meghaladja a közepes minőségű krupontalp vízálló­ságát. Hajlíthatóság és kopási ellen­állás szempontjából is jónak bizo­nyult az uj talpanyag, mert az intézet­ben cipötaipra felverve is kipróbál­ták és meggyőződtek errőJ. Négy pár cipőre alkalmazták próbaképpen az uj talpat s a cipők viselői naponta 6 ki­lométert gyalogoltak vele. Négy . heti használat után a talpfelüie fokozato­san lekopott, anélkül azonban, hogy a talp használhatóságát csökkentette volna. Két hónapi használat után is jó volt a talp és 9 heti használat után sem rongálódott meg különösebben. Szakkörökben nagy érdeklődéssel te­kintenek az uj talD forgalombahozása elé. Az ufea .konyhaművészet®9 Talán soha sem volt olyan nép­szeri az utcai 'konyhaművészet*, mint napjainkban. Azok is, akik eddig gőgösen suhantak tova a sar­kon tökmagot, főtt kukoricát, ma­rónit, vagy sülttököt árusító néni­kék 'mozgókonyhája* mellett, most meg-megállnak a gőzölgő, füsölgő alkalmatosság előtt s ugy kérdez­getik a jó szülét, hogy >mit árul?*, mint ahogy régebben a déli étrend után érdeklődött a ház ura hitve­sénél, vagy « háziasszony, szakács­nőjénél ... Változó időkkel változnak" a szo­kások is. Régebben egymást követ­ték az idénycikkek: kezdetben volt a sült tökmag, majd következett « sült kukorica, utána a maróni s csak azután, _ csipős, deres reg­gelek beköszöntésével, _ a pa­rázs-tök. Sült tökmagot és kukori­cát egyidejűleg árulni könnyelmű­ség lett volna, hiszen ha egyik ke­lendőnek mutatkozott, akkor a má­siknak már bealkonyult. Ma mást parancsolnak az Ínséges idők. Az utcai >k<®yhamüvészet< virágját éli, valóságos >menfi« alakul ki, különösen az utóbbi napokban. A tökmag mellett mindezideig ki­tart a főtt kukorica. Más időkben augusztusi, legfeljebb szeptemberi eledel volt s az utca népe október­ben már nem is vásárolta. Most — ritka Ínyencfalat lett a kukorica, igaz, hogy megvan az ára is. Da­rabját 35—36 fillérért »vesztegetik« a sarki főzőnénikék.,, A tökmag és főtt kukorica mellé pár nappal ezelőtt felsorakozott az utcák >leg­el itebb* csemegéje, a sült gesztenye, •agy ahogy a nénikék kínálják: 'for­ró, sült maróni*. A legöregebb em­berek emlékeznek még olyan idők­re, amikor 20 fillérért gyönyörű csomag sült gesztenyét tehettek zsebre s olyan szép, kihasadt, fe­hérhusu gesztenyék voltak azok, hogy boldogság volt a héjukat le­hántani. Jelen pillanatban a sült maróni csomagja nem kevesebb, mint 50 fillér. Tartalmaz 10 apró, vánnyadt és barnára égett szemet, amelyeket héjukból kihántani való­ságos bűvészmutatvány... Kedden délután végül is megje­lent az utcán a sült tök. Ez aztán igazán téli csemege volt hajdaná­ban, de most — a szükség tőr­vényt bont, mondja a régi közmon­dás, — változatossá kellett vele tenni a >menüt«, az utca konyha­művészetét... Darabját a főtt kuko­ricával egyáron: 35—36 fillérért vesztegetik'. Csakhogy kapni le­het 1... í-i—) — Kedden hirdet Ítéletet a tábla a szabadkai anyakönyv vezetőség pana­roistáinak ügyében. A szabadkai tör­vényszék nemrégiben tárgyalta a sza­badkai városi anyakönyvi hivatal két tisztviselőjének: Aubermann Miklós­nak és Ilgen Istvánnak sikkasztási ügyét. A törvényszék megállapította a nagyszámban beidézett tanuk vallo­másából, hogy a két tisztviselő, aki az anyakönyvi hivatalban az illetéknap­lót vezette, a befizetett dijak egyré­szét eltulajdonította. A vádlottak a bí­róság előtt azzal védekeztek, hogy a jugoszláv uralom alatt ez megenge­dett dolog volt és a befizetett össze­gek egyrésze hivatalosan Őket illette. A biroság nem fogadta el ezt a véde­kezést, hanem bűnösnek mondotta ki mindkét vádlottat folytatólagosan el­követett hivatali sikkasztás bűntetté­ben és Aubermannt 8 havi börtönre, llgent pedig 4 hónapi fogházra ítélte. Fellebbezés folytán kedden tárgyalta a kettős hivatali sikkasztás ügyét a szegedi tábla Curry-tanáosa, majd az iratok ismertetése és a bizonyítási el­járás befejezése után az elnök az ité- j Jethirdetés időpontját november 3-ánj délelőtt 10 órára tűzte ki. 1 — Halál a villany irammal tett M* don. Sárospatakról jelentik: Tóth János sárospataki gazdálkodó felesé­gével késő este a Bodrog hídján igye­kezett hazafelé. A liidon hirtelen üttet éreztek. Az asszony szerencsésen át­ért a hídon, de a férfi holtan rogyott össze. Megállapították, hogy földelési vagy szigetelési hiba miatt villany­árammal telítődött a híd és ez okozta a szerencsétlenséget. Tóth cipőtalpa dróttal volt átkötve és a nedves idő­ben ezért nem tudott megmenekülni. (MTI) — Rájár a rnd a zsaroló és rágal­mazó levelek iróira. A szegedi tör­vényszék Konay-tanácsa kedden há­rom rágalmazó és zsaroló levélírót vont felelősségre. Csűri Sándorné 29 éves hódmezővásárhelyi asztalos­herében levelet irt a főispánhoz és be­vádolta Pintér Ferenc rendőrfő­törzsőrmestert, hogy engedély nélkül vág sertést és az örszoba részére ki­utalt petróleumot saját részére fordít­ja. A vizsgálat a bevádolt rcndőral­tisztet teljes mértékben tisztázta. A főtörzsőrmester ezután feljelentette a bíróságon a levélírót, akit felhatal­mazásra üldözendő rágalmazás vétsé« és érdeklődött, hogy hol és mikor j<v pi fogházra ítélt —Szilágyi Lajos 29 éves hódmezővvásárheiyi asztalos­segéd ez év május 30-án névtelen le* vélben megfenyegette Loquet Sándor hódmezővásárhelyi lakost, hogy ha nem fizet neki 50 pengőt, ugy sikkasz­tásért fel fogja jelenteni, mert a hon­védek részére gyűjtött cigarettákat eladta. Telefonon is felhívta Loquetet és érdeklődött, hogy bo. és mikor je­lentkezhet a pénzért A levél címzett­je azonnal a rendőrséghez fordult, amely a névtelen levélírót le is lep­lezte Szilágyi Lajos személyében. A bíróság most zsarolás vétségének kí­sérletében mondotta ki bűnösnek te jogerősen 8 napi fogházra Ítélte. — K ó s z ó Illés 53 éves kosárfonósegéd elvált feleségének második férjében 17 nyílt levelezőlapot intézett, ame­lyekben megfenyegette és zsarolta a házaspárt A biróság zsarolás vétsé­gének kísérletében mondotta ki bűnös­nek és 15 napi fogházra ítélte. Az ité-' let ogerős. Szeged sz. kir. város kisgyülésétőb 399—1942. kisgy. sz. Tárgy: Közérdekű határozatok ki­hirdetése. Hirdetés Kihirdetem, hogy Szeged sz. kir. város törvényhatósági kisgyüJése a* 1942. évi október 26-án tartott rendes ülésén a következő közérdekű határo­zatokat hozta: a Dugonics-utcai kisvizmü részé­re szükséges villanymotoros szivaty­tyu szállításával Sommer és Fein, a hűtőház részére szükséges villanyhe­gesztő berendezés szállításával Ma* gyar Sieinens-Schuckert Müvek .Villa­mossági Rt budapesti cégeket meg­bízta, a szegedi hatósági munkaköz­vetítő hivatal átalakitási munkálatait Ozsválh László, Hegedűs Ferenc, Zsi­vics Mátyás, Jenei Sándor, Csányi Antal és Balla József ajánlattevőknek adta vállalatba, a légoltalmi tűzoltó­osztagok részére szükséges motoros fecskendő szállításával a Magyar Ki­rályi Állami Vas-, Acél- és Gépgyá­rak Rt., nyomótömlők és tömlőkap­csok szállításával a Magyar Kender-, Len- és Jutaipari Rt., illetőleg Mátrai Antal és Társa, — önálló eröforráa szállításával Csonka János Gépgyár Bt., — szerelvénykocsik szállításával Hodács Andor kocsigyártót, — mentő­ládák szállításával Mone Kereskedel­mi és Ipari Kft. ajánlattevőket bízta meg; özv. Szélpál Benőné részére sseese főzdccngedélvt adott f Ezen határozatok ellen a kihirde* tést követő naptól számított 15 na­pon belül jogorvoslatnak van helye, n fellebbezést a város polgármesterébe* kell benyújtani. Szeged. 1912 október 27. Dr. Pálfy József polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom