Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-24 / 241. szám

Resnényi-Schmelliea' la|os pénxilfymlnisxter költségvetési expuzéjci Négymilliárd pengős a megnagyobbodott Magyarország fövő évi költségvetése — Két uj adónemet ielentett be a pénzügyminiszter — Rendezik a tisztviselők fizetését „Mindent a honvédségért és a honvédelemért" — mondotta a pénzügyminiszter Budapest, október 23. A képviselőház pénteki ülését V* 11-kor nyitotta meg Tas nádi Nagy András elnök. A Ház /részleteiben is elfogadta Kaposvár és Szombathely megyei városok törvényhatósági jogú városokká való emeléséről szóló belügyi javaslatot. Eznián Kemény i-Schnelfer Lajos pénzágyminiszter tartotta meg költségvetési expozéját Azzal kezdte, bogy ötödik költségvetés ez, amelyet beterjeszt és boldognak kell mondania magát, mert majdnem mind az öt költségvetés nagyobb és nagyold) magyar fennhatóság alá tartozó területre vonatkozott, majd részletesen ismertette költségvetést. Kiemelte, hogy a honvédelmi táros költségvetését lényegeImi leiemelték s gondoskodtak a meBögazdaságfejlesztő terv végrehajtására szükséges fedezetről. A mostani költségvetés összeállításánál tekintetbe vette a bevételek szempontjából az 1942. év adatait és azt is, hogy egyes adónemekben a fogyasztás korlátozása miatt visszaeséssel kell számolni. Kiemelte, hogy a szigora realitás elvét tartotta szem előtt a bevételek előirányzásában és rámutatott arra, hogy 161 milliós beruházási többlet mutatkozik a 26.6 milliós deficittel fezemben; csak szükséges és végrehajtó beruházásokat vettek fel a költségvetésbe. Részletesen foglalkozott a pénzügyminiszter azzal a pénzügyi és gazda* sági politikával, amelyre a költségvetést alapozta és azokkal a szempontokkal, amelyek szerint a költségvetést összeállította. Ez a politika: a termelés, a fogyasztás, az adóztatás, végül a kölcsön- és hitelpolitika összhangba hozatala. Első a termelés, (Emelni kell a termelés mennyiségét és minőségét. A termelőeszközöket észszerűen ki kell használni Második pillér a fogyasztás. Szabályozni és irányítani kell, hogy a termelés eredménye elsősorban a nemzet nagy céljainak szolgálatába állittassék. Harmadik az adóztatás. Célja a közfeladatok anyagi fedezetének előteremtésén kiVülü a nemkívánatos vásárlóerő leesapolása is. Negyedik pillér: a kölcsönös hitelpolitika. Hivatva van előteremteni az adókból nem fedezhető kiadások mellett a termeléshez szükséges eszközöket és a közérdek szolgálatába állítani az egyes intézményeknél öszszegyült tőkéket 'A gazdasági és pénzügyi politikának ezt a négy pillérét az évek során át változatlanul követte, a jövőben is követi, mert ez a politika az élet változott viszonyaihoz rugalmasan alkalmazkodva bevált és eredményeket matathat feL Ezzel a politikával sikerült megháromszorozni a bevételeket, sikerült a hadsereg korszerű felszerelése, a háborús kiadások előteremtése, a kedvező arány betartása az adóból ás a kölcsönből fedezett költségek között. Ezzel a politikával rendkívül nagy beruházásokat hajtoltunk végre. A szociális gondoskodások körét is lényegesen sikerült kiterjeszteni és e célra olyan összegeket rendelkezésre bocsátani, amilyenekről pár évvel előbb álmodni se mertünk. Ezek szabták meg a költségvetés öszszeállitásában irányadó szempontokat. Ezek a szempontok pedig a következők: Mindenekfelett a legtágabb értelemben vett honvédelmi szempont. A belső front szempontja. A belső front feladata: fegyelmezett magatartás, fokozott munkataeljesitmény és termelés, ahol kell, lemondás, a szociális igazság. A honvédelemről szólva kijejenÍHHtv 'boa* első SJordolata odaszáll azokhoz a véreinkhez, akik messze a hazától kemény bátorsággal dicsőséget és megbecsülést szereznek a magyar névnek. Akik itthon vannak, azok nem méltók elismerést fejezni ki irántuk, mi itthon csak igaz magyar szeretettel és hálával vehetjük körül Őket és kérjük az Istent, hogy minél előbb minél nagyobb számban térjenek vissza és ennek érdekében tegyünk meg mi is mindent. A felszerelésben, fegyverben nem szenvedhet a hadsereg hiányt mondotta a Ház minden oldalán feltörő tapsok közepette. A rendes költségvetésben felvett kiadásokon felül a honvédség felszerelésére a győri programban megállapított 600 millió helyett 45 milliárdot bocsátott rendelkezésre. A felszereléssel azonban egyenlő rangú kérdés a bevonultak hozzátartozóinak segélyezése és a háborús rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák megsegítése. Olyan rendelkezéseket készítenek elő, amelyeket a bizottsági tárgyalás folyamán ismertet majd a honvédelmi miniszter és amelyek hivatottak lesznek az emiitettek sorsának megjavítására. A másik szempont a belső front szempontja: feladatául a fegyelmezett magatartást jelölte meg. Ez is gazdasági és pénzügyi kérdés, mert csak nyugodt és fegyelmezett lakossággal lehet gazdasági politikát irányítani, pénzügyi politikát vezetnL A közellátás kérdését — véleménye szerint — lényegesen közelebb viszi a megoldáshoz a közellátási minisztérium uj beszolgáltatási rendszere, amelynek értelmében a többtermelést jutalmazzák, a kevesebbet termelőt büntetik. Hangsúlyozta a miniszter, hogy különösen fontosnak tartja a munkateljesítmény fokozását és a munkafegyelem biztosítását, ha kell, a legszigorúbb eszközökkel is. Kiemelte, hogy a honvédelem céljaira minden anyagot biztosítani kell. Vannak ugyan tartalékaink, de ezek nem olyan nagyok, hogy pazarolhassunk. Először jön a honvédelem. Az egyéni érdekeket alá kell rendelni a közérdeknek, 'viszont természetesen fokozni kell a másik oldalon a munkát a nyersanyag szempontjából. Bármennyire is tudjuk emelni a termelést, háborúban a hadsereg fogyasztása annyira megnövekszik, hogy civilfogyasztásra feltétlenül kevesebb maradt Ezt azonban nem szabad áldozatnak érezni, hanem a közérdek szolgálatának, abból a lelki szükségből fakadóan, hogy méltónak kell lenni azokhoz, akik kint védik a hazát. Azt hogy itthon néhány dologról le kell mondani, magyar ember nem veheti nagyon szivére, ez csupán az idegenfajnak kényelemszeretetének hiányzik A költségvetésben igyekeztek teret engedni a szociális kérdések megoldásának. Tervbe vették a különböző tisztviselői státusok javitását. A kormánynak meg kell kívánnia a tisztviselőktől, hogy « bevonultak munkáját is elvégezzék. Háborús különmnnkaátalányt rendszeresítenek majd a tiszt, viselők részére; ennek egyik része a fizetéshez igazodik, másik részében azonban ismét a gyermekek száma lesz a döntő. Rendezni kivánja a kormány a nyugdíjasok családi pótlékának ügyét. Bejelentette ezután, bogy két uj adónemet vezetnek be Az egyik az egyszeri hadkötelezettségi adó é« badmentességi váltság; az előbbit azok fizetik majd, akik a eandeu sorozáson a kiégett TUNGSRAM * <0 KOTTÁK nem voltak alkalmasak katonai szolgálatra, az utóbbit pedig azok, akik nincsenek kint a fronton. A másik adónem: a zsidók háborús hozzájárulása. Ezt az adót a vagyon alapján vetik majd ki beruházási hozzájárulás példájára; ez az adó vagyondézsma jellegével bir, befizetésére azonban a viszonyokra való tekintettel lényegesen rövidebb idő áll majd rendelkezésre. Ami a háború utáni átmenetet illeti, ezekre az időkre már most fel kell készülni Ez a feladat kettős: a magyar érdekek megvédése mellett bele kell illeszkedni a kialakuló európai gazdasági életbe, másrészt munkát kell biztosítani mindenkinek Már most ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne távolodjunk el túlságosan az akkori feladatok megoldási lehetőségétől. Bizonyos fokig el kell távolodni a háború miatt, de vissza tudjunk menni. Már ma ki kell dolgoznunk a terveket és összhangba kell hoznunk őket, hogy anakidején ezzel semmil s< veszítsünk a termelésből. A munkt egyrészét már most el kell kezdenünk! csatornákat építenek, hajóépítés folyik, 32 hajó készül, részben dunai, részben tengeri forgalomra. ötpegyedórás expozéját igy fejezW be a pénzügyminiszter: — Mindenkinek készen kell lenni* az áldozatokra, büszkén vállalva ai áldozatokat. Amint testvéreink odakint a fronton el tudnak pusztulni és el tudnak égni a harcban, idehaza égjünk el mi is a munkában. A pénzügyminiszter expozéjának elmondása után benyújtotta az 1Ö43. évi költségvetési tervezetet, amely a területében négyszer gyarapodott ország összes kiadásait 4247 millió pengőben állapítja meg. A bevételeket 4047 millió pengőben irányozza elő a költségvetés. A pénteki ülés fél 12 után ért véget A pftiiflgijőrseg noomezól nagpránp zslrszöűa csempészési lepleztek le (A Délmagyarország munkatársától) Közismert, hogy Magyarországon a lugkő forgalombahozatalát belügyminiszteri rendelettel eltiltották. Nemes Pál, Vágó Dezső, özv. Soós Mihályné deszki, Fibisán Mátyásné kübekházi és Hamza Ferenc szenmihályteleki lakosok csempészbandába tömörülve Romániából nagymennyiségű zsirszódát csempésznek Magyarországra és azt Szegeden, valamint környékén jó áron forgalomba hozták. Az elmúlt hélen a pénzügyőrség a csempésztársaságot tettenérte. amidőn autóval 3 mázsa zsirszódát szállítottak Szegedre eladás céljából. A lefolytatod nyomozás során kiderült, hogy ez a társaság 11 mázsa zsirszódát csempészett be Romániából kisebb-nagyobb tételekben és azt forgalomba hozta. A pénzügyőrség a tettenérésnél előtalált 3 mázsa zsirszódát őrizetbe vette, a csempészek és a tőlük vásárlók ellen a jövedéki büntető el járást megindítottaA csempészügynek, mely más hatóságokat is foglalkoztat .majd, Szegeden és környékén igen sok szereplője van. A pénzügyőrség munkája, mely a csempészés letörésére irányul, a •fekete piacot* gyöngíti.