Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-18 / 236. szám

Madácsv László: Az ősz a költői lélek tükrében Egy őszt a svájci Neuchále) tündé­rt szépségű vidékén töltöttem. Már tíz év mindent ködbeborító távolsá­gába tűntek azok az őszi napok. d»' sok olyan ott álélt pillanat emlékééi bennem, melyet a Rousseau-i termé­szet gyönyörű színei foglaltak -oha szét nem hulló keretbe. Jártam Neuchátel lankás hegyet vaszról, a szerelem évszakáról éne­keltek. Felfogás változás az őszről alkotót! képben csak a XVIII. század első fe­lében következik be. Brockes Irdische­Vergniigen in Gott c. müvében az ősz­ről írt költeményével; Bróckes bár a klasszikus hagyományok folytatója mégis kórszakalkotó az őszről adott között, melyet akkor már a piros és ; beírása mert a legrészletesebb, melyet fekete szöllőgerezdek tettek a tün­döklő őszi napfénnyel együtt mosoly glórvá. A távoli A.ipók esúcsainak gyermekkorom mesevilágára emlékez­tető csillogó, a messzeség ezüst kö­dében valószerűt lenni lebegő üveghe­gyei, a közeli Chaumonl sötétzöld itt­ott tarkán sárguló erdői és a szöllő­Ivegyek finnepies ki nézése, egy boldog, talán soha vissza nem térő békés vi­lágra emlékeztetnek Hol van már az az ifjú. aki a bő­ség és megelégedettség láttán régen tanult latin költők szavait idézte, vagy Lamartine lemondó sóhajával iktvözölto a svájci ősz tékozló pom­páját. valaha is írtak az őszről. Bár leírá­sában a melankolikus, vagy elégikus hangnak nyoma sincs. Thomson az Évszakok (1730) szer­zője még részletesebb leírást ad az őszről, de már leírását át- meg átitat­ja a fogékony lélek meleg hangulata. Mint érdekességet megjegyezzük, hogy Thomsont utánozta Ewaíd Kleist, aki* Csokonai is 'fordított. Thomson volt egyébként az. aki .Touuggai a páros rímek monntonságából felszabadítot­ta az angol, illetve az egész ^európai költészetet. Thomson őszi leírása a preromantikus érzéseknek egyik, elő­hírnöke. Tliomsmi sikere óriási ; volt. Művét több nyelvre lefordítják és mű­ve a levélíró költészetnek mintegy Salut, bois couionnés d'un rosté mintája lesz. Itt nem idézem az után de verdure, zók végleten sorát, de Goethe-t. meg Fcuillages jaunissants sur les ;*ell említenünk, akinek Hcrbstgefüh' gazons éparst'c költeménye szintén a Thomson-i i hagyományból született. (V. ö. Paul Hányszor gondoltam ott, abban a Van Tieghein: L'automne dans la ;>oé­gazdag őszbeu a magyar Alföld ősze- sie 172o (820) A romantikus Hői­re, amelynél sejtelmesebb, szegényebb tIerjjtl sem ;lkar „^g niás ösa, js kopottabb talán nincs sehol a vilá-. raerm. mint a termékeny és a napsu­gon. A mult év novemberében Csoii-; garas 0szt mciyet m4g a görög 'élek S/IV" ; aranyozott be kél ezer évvel ezelőtt. grádon jártam. Szeged táján is szív facsaró látvány volt a sárgálló tarló, melyre lopva kúszott a köd az er­dők felől, már a koradélutáni órák­ban, de Csongrádon kétségbeejtő volt a vidék vadsága. Igazi magyar ugar melynek képét a Tisza erőszakos ka­nyarulatai, óriási, égbeveszö nyárfái­val még vadabbá, komorabbá tették Mintha Tornyai Jánosnak, az Alföld nagy magyar festőművészének sötét hangulatú képeit láttam volna: a zú gó, a levelek tömegét kavaró hűvös szél nyomában a dolgoknak szinte lelke támadt. De Juhász Gyulát is idéznem kellett, akinél borzongatóbb sorokban még soha senki sem éne­kelte meg a magvai Alföld őszét: Tiszai tájak sírnak, Panasza jegenyéknek, Halottas őszi rétek, • Zúgó, fekete nyárfák, Magányosak és árvák . . Keats zenébe, ószi pompába szűr* mé­labúját csak a szépségnek egy kései magyar költője tudta igazán vissza­adni íme a nyárutónak, az őszelej: klasszikus bőségnek, érett mosolynál: visszfénye a költészetben Természete sen a középszerűek unalmas képeke" pingáltak róla, jól-rosszul utánozva a nagyokat, de már Keats is és mások is kezdik észrevenni, hogy az ősznek van egy eddig még ismeretlen szép­sége, mely egészen más, az elöbbive' ellentétes érzéseket tud az emberi lé lekben ébreszteni. Ez az öj költői szemlélet csak 1760 körül kezd ko moly formában mutatkozni a költé szetben. Saint-Lambert például az Év szakok cimü költeményében (1760 miután leírja a mosolygó, derűs őszi. reá tér a másik, a mindeú szépségé tői megfosztott őszutónak » bírálásé ra is. ö már észreveszi a száraz le velők hullását, hallja a kopasz ágak között a szél zúgását, látja a nehéz ködötk kúszását és a nap utolsó su í garait. Ez az új költői szemlélet Huro pa-szerto jelentkezett, míg aztán She! ley Oda a nyugati szélhez C. kői te-! ményben a legteljesebben és a legszeb ben jut kifejezésre. A zord, szeles, le­velet kergető, lombokat tépő ősz, a kedvelt költői téma. Shelley köttésze-. tében démoni erőt kap s ezzel a dé ( moni erővel zúg át a világon. i Nyugati nyers Szél, Ösz sóhajja, vad! j Te láthatatlan! jössz és mintha mord varázsló űzne szellemrajt, szalad a sárga s éjszín s lázpiros csoport: a pestises lombok holt népe.. • Tóth Árpád fnrd, A leguagyobb versek egyike, melyet költő valaha írt A lélek viharos ze­néje ez, mely a mindenségben elem etövel zúg; »vad Szellem! szálló élő mozgalom ... Kinek áramán omló fel­DÉLMAGYARORSZÁG j Vasárnap. 1942 október 18. * még most is olcsón vásárolhat j Kertész Leszid míiasztalos-lalcberendezótői Mielőtt bárhol vásáró. saját érdekében k resst1 fel óriási választékkal felszerelt minta termeimet. Figyelem! Bemutató és árusítás csakis Klauzál-tér 6. jW^nei kelengyeház mellett) Keats a nagy angol költő, a lon­doni bérkocsis fia. a hellén világ nap­sugaras. derűs, szikrázó, tengerparti levegőjébe n fürdeti lelkét, merthíszen a szépség legreménytelenebb sóvárgó­ja volt mint barátja Shelley és az ősz c. gyönyörű költeményében a gö­rög istenek ég- és földközötti kert­jének őszi világát olyan belső ragyo­gású színekkel ecseteli, melyek me­lankolikus szépségeikkel elbűvölték egész Európát E hires költeményt Tótb Árpád fordította le utánozhatat­lan művészettel és tökéletességgel. Párák és érett ízek évszaka, jössz s bő híved, a sárga nap. örül, s összefogtok s áldott fürtök soka csügg a szöllőu a nádtetők körül; a vegtelen után való vagvodasa In. rús harmóniában van a lermésztt té kozló pompájával. Nagy es új érzés, a bizonytalunság remegi át az emberi környezetet, bánatos dalokon ébi edez a mult, a szív tökéletlen hangszer, az emberi élet vélfctlenre bízott célftéifcü U bolyongás, az álmodozás a bállá! éltetője, a szélkergette sárguló levél az élet szimbóluma Rcné lelki banata, nagy magányos hő, mint hullt lomb, andalog, hullat sága, életuntság^, egy más egy jobb va busa ág: Menny s Óceán s zápoita" uu "",x zuhan s villám, bús angalok .. « A Vén Cigány elemi Crejü vergődése sít-, zokpg, jajong, ezekben a sorokban. egy igazabb élet után való vágyódása ihleti az egész romanticizmust. A ké­ső ösz változó természeti képei mellé társul szegődik a fájdalmas emberi érzés A tüdőbetegség sárga karmai ban vergődő /fiatal köttök Gtlberi Hölty hervadó 'rózsához hasonlítják fiatal megtört életüket, melyet az ,őszi szelek letéptek és elragadtak A bús, avilt világot elsöprő, vad- GyIlenborj| az őszben a tovatűnő tt 1/5 cÁTÍntríl rícv mnst mílr . . . .. .... ,, , , juság szimbólumát latja; es Melande* Sárguló /evei — az elet szimbó'uma szélű, lobogó sörényű ősz most már meghódította a világot. Ossian ködös, homályos, énekével elborította Euró pát, mint a tölgyerdö hulló lombjáva! a völgyet. Ossian-Macpherson érzel­mes, »természetes« dalai kifejezői let­tek a kor új érzéseinek, melyek a természet felé fordultak megértésért Ismeretlen, kifejezhetetlen mélabú tö'­Ime két kép az őszről. Az első a bő­ség, a megelégedettség, a beérés bol­dog. ragyogó pillanatában született, a másik tragédiákkal sújtott, sejtelmes Eb vidék kétségbeejtő hangulatában Ké kép: az első ősz eleje, a másik ősz­Valdés a hulló levelek láttán elírandó életére gondol. A tüdőbeteg Millevoy (C.hute des feuilles), az erdő gyászában a halál üzenetét látja. Igy érkeztünk el a ro mantikus idők egyik legnagyobb köl tőjéhez, Lamartinehoz. aki az ősznél, mint új költői témáinak és a hozzá­kapcsolódó új érzés világnak legelbi­vatottabb költője. Az ösz c. költemé nye Lansonr szerint az Őszszemlélet határjelzője és a bánatos érzés ura­utó. Osz a világirodalomban Az európai köiteszet egészen a XVIII. századig csak a vidám, a bő ;ég boldog őszét ismerte; a köttésze! szórt volt. hogy felvidámítsa szóra (oztassa a lelket. Iriss, szép szavakkal elbájolja; a szomorúságnak, egyént bálnak, gyötrelemnek benne nem volt helye. Ronsard (1561 d'Astros (1642 Euiken (1708), Pool 1730) az ősznek csak a minden földi ió beért bőségé rőt mosolygó arcát ismerik Különben is, az ősz nem a legkedveltebb kől­!öi téma volt ez idők költészetében. \ köttök irikáhh f. nvárrót. vagv n ta ,, .. ti el a tájat, a lélek bánata ködként mohos ágat dús almasuly torét nebezedik rá a fákra, a virágokra, a s zamat tött minden őszi magvakat, kre fa „ embori é]etre 0s?ián dinnye dagad, feszül cukros bele harcosok az életrekelt, titokza­a mogyoroknak s száz bimbó fakad: j ^ kMös. rémme] teli termé. késő virág, minőt a méh szeret j sze'tben bojonganak. ,A hegyeken lomra jutásának a leghívebb kifejezö­s nrár azt hiszi: orók a imézszure', 6sz borong. barna köd busón e jje. Magános ösvényen, sápadt nap­mert nyári sejtje csordultig tele. i dömbokon Szé, borzongatja a bok- fényben, mikor a természet végső* írókat... zúgva, kavarva, sodorja az' : avart, hogy a halott hős sírját lom bókkal betakarja. Az elköttözöttek ár­nyai bojonganak e szomorú helyen, hol a magába süppedt vadász egyedül csetteg az elhagyatott ösvényen® íme egy Ossián-i rész, mely még Arany Jánost is megihlette Chateubriand-nál . csillog, mint szöllö a gerezden. vn^'bQkkai betakarja. Az elköttözöttek á ; mint a tarka levél az őszi nap té­I kozló fénvzuhatagábnn. Hol a tavasz nótái? mind halott!' mi gondod rá! van neked is zenéd: míg esti felleg sző be halk napot s a tarlón rózsák színét szűri szét, természet nagy varázslóiánál, a a parti fák közt búsongva dong René-ben szintén ott kísért e kép A a szúnyogra), mely száll meg szél csalódott, a »mal du siécle® emberének omol. sóhajt, a haldokló költő utolsó isten hozzáddal búcsúzik a világtól. Az Iso Lement c. költeménye hasonló érzése ket zeng és mint Chateubriand Re néje, ő is lesárgult levélhez hasonlítja magát Et moi je suis semblablc a '» feuille flétrie: Emportez-moi comme ette. oragein actiiiions mert kapja-ejli kényén könnyű lég; kövér nyáj béget s, visszazeng a domb. tücsök cirpel, veresbegy is dalol: finomka fütty a szérűskert alól s gyűlő fecskék zajátó zúg az ég.. fme a »szépség zenéje®, mely a szomo rüság kéjében fogant. A tüdőbajos LD A M Ew kalapsxalo^ i gyönyörű őszi nöi mo«tel!kalap|aí megérkeztek. Kéri kirakata megtekintései. fulaidonos: Juhász Margit Alakítások moduléit után. Kárúsz-u ra 14. Szeeed Város Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság Szeged, Kárász-utca 9. — Telefon: 10 81. Tudományos müvek szedéséit ueiendezett könyvnyomdai uiüiüfüzeté­ben vállalja orvostudományi, vegyészeti, matematikai, nyelvészeti könyvek készítését. _ Többsztnriyomáau munkák, úgymint: falraga­szok, hirdető- és falitáblák, térképek, értékjegyek, bélyegek. 'észvé­oyek nyomása elsőrendű kivitelben. — Korszerűen fölszerelt könyv, kötészete tankönyvek bekő'é*ét soronkivüi végzi. — Diszköuyvkotés művészi kivitelben. _ Fényképalbumok, diszdobozok adott tervek illetve elgondolások alapján

Next

/
Oldalképek
Tartalom