Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-18 / 236. szám

ség súlyát. Reméli azonban, hogy az egyetem ügyeit zavartalanul viheti tovább. Majd a hagyományos szokásokhoz híven szaktárgyakból tartolt nagykoncepcióju, mindvégig igen hatásos és magyar szellemtől áthatott előadást: »Mit kő .szönhet a világ fizika-tudománva a magyar kutatásoknak?* cim alatt. Három kiváló magyar fizikus köré csoportosította értekezését, három nagv magyar tudós munkássága köré, akiknek sorsa jellemző az egyetemes magvar sorsra. Az első Szégner János András, a pozsonyi születésű magyar nemes, akit külföldre sodort a sorsa, mert itthon nem tudta kibontani tehetségét s igy más nemzetet gazdagított ragyogó képességeivel. Szégner János András elsodort magyar volt, mint annyi más nagy fia a magyar nemzetnek Jedlik Ányos bencés szerzetes nem ment külföldre s itthon szintén nem volt tere arra, hogy kibontsa nagy tehetségét, akárcsak Széguernek". ő volt az eltemetett magyar tehetség, akinek csak a késői utókor adta meg a liszteletet, az elsőséget az elektrotechnika mai fejlődését elindító utón i — A múlt század közepéig magyar tudósnak kétféle sors jutott osztályrészül _ mondotta a rektor —, vagv elsodródott, vagy eltemet kezelt. De közbejött 1848, a magyar szabadságharc hősi ténye s felhívta á világ figyelmét arra a hősi népre, amelynek fiai fegyverrel kezükben tudtak meghalni a szabadságért. A magyar sors megfordult és a következő nagy magyar fizikuszseni: báró Eötvös Lóránt már az egész müveit világ előtt hirt és dicsőséget szerzett a magyar szellem fennsőbbségének és a magyar kuliura fölényének. A rektori székfoglaló előadás ezután részletesen ismertette báró Eötvös Lóránt fizikai kutatásait s azok eredményeit, korszakalkotó felfedezését, amely rátette a koronát arra a hatalmas épületre, melynek főoszlopai Galilei gravitációs elmélete és a Newton-féle elmélet Az Eötvös-féle inga nemcsak az egész világ számára, de hazánkra különösen a természeti kincsekben eddig oly szegény Alföldre nézve is a sazdagság áldását jelenti. Eötvös Lóránt tehát nem elsodort, sem eltemelell. hanem diadalmas magyar volt ga megbecsülhetetlen nagyságban és erejében. Rajta lehangoltságnak, csüggedésnek nyomát sem' lehetett észrevenni. Energikusan emelte fel a fejét és a hit biztató hangján nyugodtan és meggyőzően ragadta kezébe a magyar kultura lobogóját. És a nemzet ment utána. Éreztük, tudtuk, hogy a zászlótartót követnünk kell. Hogy biznunk kell a zászlótartó reális etejében. — Csodálatos munkabírással, önmagát nem kiméivé, szakadatlanul dolgozott és alkotott. Amit alkotott, arról különféleképpen kialakuló gondolkozás és vélemény esetleg még mindig vitatkozhat!k, de az kétségen felül áll, hogy az akkori szerencsétlen helyzetben mindent megtett, amire a nemzetnek szükséges volt ahhoz, hogy az élet és a felemelkedés útját megtalálja. És az is kétségtelen, hogy minden, amit tett és alkotot abból a szent vágyból fakadt, hogy a magyarsáés oltalmazott. Fiaink, akikéf őTta. nitott a betűvetésre, akiknek ezer és ezer hajlékot épített, ma kint a? oros? sivatagokon állnak helyt a nemzet becsületéért és védelmezik' Európa kultúráját. A kultuszminiszter igy fejezte h« beszédét: — Gról Klebelsberg Kunónak éreznie kell, hogy ma is meleg, ragaszkodó szeretetünkkel és hálánkkal vesszük körül fáradhatatlan nagy és tiszta lelkét, jellemét. Hűségesen megőrizzük és megbecsüljük példaadó emlékét. — Az alkotó itt pihen csendesen a szegedi fogadalmi templom hűvös kriptájában. De csak a teste van ott. nagy és nemes lelke az Úristen zsámolyánál imádkozik oly forrón szeretett nemzete győzelméért és boldogulásáért Szelleme pedig irányit továbbra is és arra int, hogy a megpróbáltatások és küzdelmek idején ne csüggedjünk. got az élet törvényei szerint való hanem merítsünk erőt, hitet és bi alkotó munkához térítse. I'zalmat a magyarság dicső mulíjá- Mi a lelkünkbe zárjuk ennek)UÓ1 és nemzetünk mindig megujule a nagy, szép és nemes szellemnek' életerejéből. lélekemelő példáját, hogy szövét- A miniszter melyértelmu es lelSzmyef' KSebeSsberg Kundról A rektor előadását lelkes taps fogadta majd Frőhlich Pál felkérésére S z i n y e i-M e r s e Jenő kisfluszminiszter mondotta el emlékbeszédét Klebelsberg Kunó grófról: — Meghatottan állok ma itt azon a helyen, ahol Magyarország egyik legnagyobb államférfiuja és kulturpolitikusa: gróf Klebelsberg Kunr lalán legkiválóbb és legjleenfősebb kulturprogramját valósította meg — kezdte beszédéi a miniszter —, majd igy folytatta: — Szeged városa, amelynek hivó szavára a hontalanná vált kolozsvári Ferenc József-tudományegyetem annakidején ide költözött és a Horthy Miklós-tudományegyetem, amely a kolozsvári székhelyére visszaköltözött Ferenc József-tudományegyetemtől éppen gróf Klebelsberg Kunó által, itt Szegeden, hatalmas energiával emelt egyetemi épületeket és intézeteket átvette, sohasem felejtheti el annak a férfiúnak nevét, aki minden gondolalatával, minden tettével nemzetéért küzdött és áldozott. Itt, ebben a városban, akármerre is tekintünk minden Klebelsberg grófra emlékeztet. És figyelmeztet arra, hogy az országban még súlyos feladatok várnak ránk és hogy mindenhol le bet a nemzet érdekében nagyot, szépet, maradandót alkotni, ba akarunk és bizunk abban, amit megvalósítani kívánunk, gróf Klebels l>erg megmutatta, tettekkel mutatta meg, hogyan kell önfeláldozóan munkálkodni, hogyan lehel meg valósítani nagy eszméket. nagy gondolatokat. Itt a követendő példa! Szeged városának története örök időkre összeforrott gróf Klebelsberg Kunó nevével. Hogy mennyire összeforrott ezzej a várossal, a nagy magyar Alfölddel és sajátosan magyar szellemisegével, bizonyítja az js, hogy hamvai iil pihennek, ebben u városban és mnafc a templomnak falai között, á melynek minden tégláján gróf Klebelsberg állandóan izó lelkének lehelete érzik. Ide kívánkozott életében és ide tért meg halálában. Érezzük mindnyájan, iiogy ő itt van igazán itthon. A kultuszminiszter meghatott tangón mondotta el, milyen jól tnlékszik arra a napra, amikor — liz esztendővel ezelőtt — gróf Klenelsberg váratlanul meghalt. Menynyire mélyen fájlalták munkatársai, akik tőle tanullak és vele együtt dolgoztak, hirtelen elmúlását, hiszen ő ugy élt a köztudatban, mint elmúlhatatlan s nehezen nyugvó tetterő megtestesitése. Majd rátért nagy elődje egyéniségének méltatására: _ Gról Klebelsberg egyike volt nemzeti történelmünk legérdekesebb és legértékesebb egyéniségeinek. Évtizedeken át az a faktora volt a magyar szellemi életnek, akit a közvélemény mindig számontailott, azzal a várakozással, hogy a napirendre tűzött problémák tisztázására hivatva van. Ritka fényes és éles elmével óldottn meg a Gondviselés, l'iszlán látta a világ folyását és annak rejtelmei ben és szövevényeiben kiváltságos lelke és tehetsége biztonságával igazodott el. Efc a nagyszerű képessége, roppant műveltségén, széleskörű és sokoldalú tudásán kiforrott (öi ténelemszemléletén és vallásos bikáján alapult — ez a fölényes lélek szakadatlanul az élet nagy kérdőjelein tépelődött, de a megszólalt. akor már a maga igazságaival tisztában volt. Megtántorodni soha. senki sem látta, ő játszott a lélek viharaival, nem azok ővele. — Rendületlen szellemének alkotás és tettvágya akkor nyilvánult meg teljes energiával, amikor a nemzet hajója zátonyra került. Az összeomlás szörnyű tragikuma készületlenül talált bennünket és a csüggedés leverő hangulatába sodort. Nem tudtunk szabadulni a lidércnyomástól: minden elveszett - Gróf Klebelsberg Kunó értékét ekkor érezhettük igazán e manekünk legyen ntunk további folytatásában — mondotta emelt hangon a kultuszminiszter. — Az idők változását semmiféle erő nem állithatja meg — folytatta. Aa idők változnak, de sohasem fordulhatnak agy, hogy nagy és bölcs fiairól a magyar nemzet megfeledkezzék. Gróf Klebelsberg Kunó neve és emléke a magyar kultúra életében mindig lobogó fáklya ma radt; dicső emléke annak, hogv az a láng világított nekünk akkor is, amikor najnuik letűnni látszott és szercnesecsillagaink kialudtak. — Tiz esztendő után ojra fel idézzük gróf Klebelsberg Kunó mlékét Érezzük ragyogó lelkének ma is segitő. útmutató erejét. VoljL katonái tisztelegnek ma gróf Klebelsberg Kunó, a kullurhndvezér előtt. Jelentik, hogy nemes örökségét megőrizték, megvédték és gyarapították. Klebelsberg szellemének őrzői a becsület és tisztesség utjájáról soha le nem tértek. A magyar nemzet pedig hü maradi hagyományaihoz, azokhoz, amelyeket gróf Klebelsberg olyan bámulatos erővel és céltudatossággal végzett kesitő beszédét percekig tartó tapssal köszönte me^ a hallgatóság, majd Frőhlich rektor mondott meleg, köszönő szavakat s a megnyitó ünnepséget azzal a hő óhajtássá zárta be, hogy az egyetem patrónusa: Horthy Miklós kormányzónk Isten segítségével sokáig éljen! A megjelentek lelkesen éljenezték és hosszasan ünnepelték a Kormányzó urat, majd az Egyetemi Énekkar elénekelte a Himnuszt s ezzel az impozáns megnyitóünnepség vegetért. A SzEá tisztelgése Délután ő urakor a Szegedi lágyelem: itjusag tisztelgését togadm a Kultuszininisztei 'az egyetem előli, h o c h Sándor professzor tanáréi nők, N y i k o s Gyula ifjúsági elnök, majd Kristó Nagy István beszédére adott válaszában a miniszter kijelentette, hogy a szegedi egyetemi ifjúságnak, amely egyetem az országgyarapitó kormányzó nevét viseli, példát kell mutatnia az ország valamennyi egyetemi ifjúsága felé. A diákság hatalmas lelkesedéssel figyelte a miniszter szavait. Tanácskozások a Jogi kar felállításáról és az egy etemi építkezésekről Üziuyei-Merse Jenő Kultuszminiszter szegedi tartózkodását felhasználta arra is, hogy a Horthy Mik1 ós - tudományegyetem további ej Jesztésének kérdéseiben az egyelem és a város vezetőivel beható megbeszélésekéi folytasson. Az errevonatkozó tanácskozást szombaton délután tél 6 órakor a központi egyetem tanácstermében tartották meg. A megbeszélésen elsősorban szoba került a jogi kar felállítása és a központi egvetcin felépítése Emellett azonban az egyetem egyéb időszerű problémáiról is szó volt, igy az ideg- és elmegyógyászati klinika, valamint a bonctani intézet felépítéséről és az úgynevezett »D«-épiilet létesítéséről, ahol a kii lönbözó orvosKari intézetek nyer nének elhelyezést. A »D» épüli i i a fogadalmi templomtéren, a be; városi plébánia melletti jelenlegj üres telken tervezik felépíteni. A beható tanácskozások során különböző szempontok mérlegelésével a kultuszminiszter annak a véleményének adott kifejezést, hogy a maga részéről mindent elkövet a jogi karnak mielőbbi felállíittasára és a központi egyetem épületének minél előbb való felépítésére. A kultuszminiszter bejelentéseit az egyetem és a város jelen levő vezetői nagy megnyugvással és lelkesedéssel x fogadták. A megbeszélés közel két órahoszsZat tartott. A miniszter ezután a menzára ment, ahol az egyetemi ifjak körében töltött egy félórát. Utánna a főiskolán tett látogatást, majd * fogadalmi templomban az olasz hangversenyt hallgatta meg. A miniszter az éjszakát Szegeden töltötte éí vasárnap reggel utazik vissza a fővárosba.