Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-02 / 223. szám

Hazafértek a Milánóban dicsőségesen szerepelt leventék Budapest, október 1. Milánóból most érkezett vissza 11 nemzet ifjú­sági versenyének megvívása ütán az a 68 levente és 11 leventelány, akik a magyar ifjúsághoz méltóan küzdöttek a magyar szinek dicsősé­géért. Nehéz sportviszonyok között, dacolva m időjárással, kitűnő he­lyet verekedtek ki maguknak. A magyar leventék sporttudásukkal, fegyelmezettségükkel atlétikában Német- és Olaszország után a har­madik helyet., kerékpárban Olasz­ország után a második helyet, te­niszben a harmadik helyet, úszásban Németországgal egyenlő pontszá­mot érve el az első helyet szerezték meg. Az Ssszeredmóny alapján Ma­gyarország a 11 nemzet közöl firt­Bsapatával a harmadik, leánycsapa­tával a negyedik helyet foglalta el. HÍREK EURÓPÁBÓL „Tehénfiatafitásért" kéthavi fogház (A Délmagyar ország munkatársá­tól) Felettébb kockázatos cseleke­detre határozta el magát Berencsei Mária kiskundorozsmai hajadon: meg akarta fiatalitani a tehenét. Elővette a marhapasszust és az állat születési évét egy tollvonással ki­javította 1931-ről 1934-re. Az elméletet a gyakorlat fénye­ién igazolta; lám Ócskái Mihályné, aki Alsóközontról rándult át tehén­nézőbe, le is olvasta Berencsei Má­ria kezeibe a kemény 1000 pengőt cs még 125-tel meg is tetézte. Harmadnap aztán BerenEsei Má ría utnakindult a tehénnel, hogy áthajtsa a jószágot uj tulajdonosá­nak. Minél inkább közeledett szomszédos alsóközponti határhoz, annál erősebben kezdett ágaskodni benne a lelkiismeret. Nemcsak ágaskodott, de furdalta is szörnyen, úgyannyira, hogy mire benyitott Ócskainé portájára, már ki is bügy­gyant beőle a töredelmes vallomás: — Tévedés van a pakszusban, mert a RisJca három évvel öregebb, mint ahogyan ott áll! Ócskainé elgondolkozva nézte jámborul kérődző állatot, meg a kö­rülötte ugrándozó kisborjut. Habo zott: visszacsinálja-e a vásárt? Vé­gül is ugy döntött, hogy marad­jon minden anuyiban, ahogy van. Ugy látszott, hogy nem kerekedik baj a meggondolatlan fiatalítási kí­sérletből és Berencsei Mária meg­könnyebbült szívvel indult liaza. A járlatlevéllel azonban még egy kis hivatuloskodás is következett, meri a tulajdonoséról annak rendje és módja szerint keresztül kellett ve­zetni. Itt azután, a járlalMvataiban valami jószemü urnák' szemetszui't a másféle tinta. A szemszurásból vizsgálat lett, a vizsgálatból bűn­ügy, a bűnügyben vádemelés, ebből meg bírói tárgyalás, Csütörtökön délben tárgyalta i szegedi törvényszéken a Rónav-ta náes az ügyet és Berencsei Máriát bűnösnek mondotta ki közokiratba misitás bűntettében és ezért az eny­hítő körülmények figyelembevételé vei kéthavi fogházra ítélt® a tár­gyüliíioü i* őszinte bimMsstot W nositó hajadont. Berencsei Máris a* Ítéletben megnyugodott, Gadow ellentengernagy, az is­mert német katonai szakíró - /'an­keek a háborús ösvényen* cim alatt megállapítja, hogy az ameri­kai közvéleményt Roosevelt átitatta a legnagyobb sikerrel különböző illúziókkal- Ezek az illúziók több­félék. Vonatkoznak Amerika, Afri­ka és Ázsia nyersanyagterületeinek megszerzésére, hogy ilyen módon elszigeteljék az ellenséges hatal­mat. Fel akarják szabadítani a vi­lágot »az amerikai évszázad« szá­múra. Az angol-amerikai tengeri hatalom biztosítaná ezt az ural­mat, amelyet Kno-j tengerészeti miniszter szerint *az egész világ óhajt». A Szovjet-Uniót kinevezték sszabad demokráciának* és Do­rothy Thompson szerint Sztálin »az egyetlen diktátor, aki nevetni tud*. Európát harapófogóba akar­ják zárni Izland, Írország, Gibraltár és az Azori-szigetek támaszpont­jairól. Afrikában ötmillió amerikai katonát akarnak partraszállitani a Monroe ok Irina nevében, amely a jövő világ törvénye lenne. Közben azonban ez az elképzelés valame­lyest megrendült a Karaibi-tenge' ren, a Hawai-szigeteken, a Fülöp­szogeteken, az Aleutákon és a Sala­mon-sziaeteken elszenvedett szü­neitelen csapások következtében. Az amerikai »Engineering and Mi­ning Journal*, amely ugv látszik, megőrizte bizonyos mértékben hi­degvérét, azt irja, hogy *a nyers­anyagra éhes nincstelen államok átkozottul megjavították helyzetü­ket, amennyiben most már a föld felszínének 13 százalékát tartják tatalmukban, azelőtt csak 3 száza­lékot. A vaskó'/lelek 46 százaléka az övék, régebben 6 százalék, az olajtermelésnek 7 százalékát ellen­őrzik a régebbi 1 százalék helyett. A széntermelés 53 (27), az ölom­termelés 72 (1) százalékát tartják kezükben*. * Norvégiában a tjuisjiiig-kor­mánv a német megszálló hatósá­gokkal egvetérlőleg arra törekszik hogy minél több norvég tanulja meg a német nvelvet. Az ellemi is­kolákban is bevezetik a német nvelv tanulását. A szakszervezete­ket felhívták, hogy rendezzenek németnyelvű tanfolyamokat a munkások számára. A német hatóságok előzékeny­sége folytán a Quisling-párt uj tagjai engedélyt kaptak arra, hogy a különben zárolt rádiókészüléke­ket ők és családtagjaik használ hatják abban az esetben, ha köte­lezik magukat, hogy külföldi állo­másokat nem hallgatnak. Az esseni National Zeitung je 'cnlése szerint a Bécsből visszatérő norvég ifjúsági vezérek megláto­gatták a volt Lengyelországból ki hasított Wnrtbegauban 10 norvér mezőgazdasági munkatábort, A norvég vezetők meggyőződhettek arról, hogy a munkatáborok ön­kéntes lakójl mindenütt kifogásta­lanul helyezték el. * Ugyancsak a Na Honul Zeitung hosszabb cikket közöl abból nz alka­lomból. hogv Terboven birodalmi biz­tos most két éve nevezett ki »egv se­reg öntudatos norvég férfit állami ta­nácsossá és ezáltal lehetővé tette a nemzatj norvég kormány megalakítá­sát. Ez azt a feladatot kapta, kisérel je meg a gazdátlan norvég áll a inba jó' olyan kikötőbe vezetni amelyet a nvn talom és az ész. erői építettek. Ez n lépés a háborn keserű okaiból szüle tett nemzeti szükségesség volt. Nozví gin 131 évi boldog béke után kívülről és belülről zűrzavar és bukás felé r i hant. HMO áprilisában elvesztritf. er tékts nemzeti szabadságát, mert a be teges angoRmádók «gv Wikje köny nvehw'ieri eljátszotta "z.t. Német",'"?*. sen jellemző jósággal. figyelmen kívül hagyta és kinyújtotta békés kezét uj barátságra és uj együttműködésre. Ez­zel bebizonyította Németország békés és jóindulatú szándékát, amely Norvé giában sohasem látott ellenséget, ha­nem barátot, akit a vér sorsa Német­ország oldalára állit Igy most ismét a szabadság napjának első sugarai ragyognak Norvégia felett a bizony­talanság éjszakája után* * A finn országgyűlés által nemrég tőrvényerőre emelt nemzeti munka kö telezettséget most alkalmazzák először a termés betakarításához. Nyland tar­tományban felhívták az összes mun­kaadókat, terjesszék be a munkaköz­vetítő hivatalokhoz a 45 éven alul; olyan munkásait és alkalmazottai név sorát, akiket nagyobb nehézségek nél­kül két hétig nélkülözni tudnak. * A hivatalos francia hírközlő iroda ismerteti az uj francia törvényt a til tott rádióleadókrój. A törvény értel­mében mindazok, akik engedély nél­kül rádióleadót tartanak özemben vagy akik leadó építéséhez szükséges engedély nélkül anyaggal rendelkez nek, különbiróság elé utaltatnak, ahol életfogytiglani kényszermunkára Ítélik őket. Olyan esetekben, amikor árulás­ról vagy kémkedésről van szó. a bű­nösöket halállal büntetik. A leadóál lomásokat vagy az ehhez szükséges anyagot 10 nap alatt kell a rendőrsé­gen bejelenten. « A G'renzbote párisi kölöntudósitó­jának jelentése szerint Marcel Ca chint, a francia kommunista párt volt vezérét, a Humanité volt kommunista újság igazgatóját a Bretagne egyik falujában levő lakásáról kommunista terroristák erőszakkal elhurcolták Az elhurcolás nyilvánvalóan összefüggés, ben van Cachin legutóbbi ama nyiívá nos kijelentésével, amelyben a német megszálló hadsereg elleni kotnmunis ta terrorcselekményeket elitélte és t Németországgal való együttműködő' mellett tett hitvallást. Környezetének tanúvallomása szerint Cachint a leg­utóbbi időben a kommunisták megfi gyelték és üldözték. A német lap e pá rtsi jelentéséhez hozzáfűzi, hogy s Cachin elleni erőszak emlékeztet Mi) ler és Kutjepoff orosz cári táborno­koknak a GPU ügynökei által történt elhurcolására. gyobb élő német monumentális szob­rászművésznek, Arno Brekernek a. »Die Führerbüste* szobrát, amely Hit­ler Adolfot ábrázolja. A német birodalmi közoktatásügyi] miniszter az egyetemek és főiskolák, 1942—43. évi téli szemeszterének meg­nyitását 1942 december l-ében állapí­totta meg. A szemeszter 1913 már-­cius 31-én ér véget, * Dr. Ley birodalmi lakásügyi bizto­si minőségében meglátogatta Hambur got és Brémát, ahol látogatását bizo nyos lakásügyi kérdésekkel hozandó intézkedések tették szükségessé. Ham­burgban 8000 politikai vezető előtt többek között a következőket mon­dotta: Harcunk keményebb, mint minden előbbi háborúban. Ilyen világnézeti küzdelem csak ritkán adódik az embe­riség történetében. Ahogy megtörtük belül a vörös terrort, ugy küszöböl­jük ki most a bolsevizmus fenyegeté­sét. Helyzetünk óriási különbséget mutat az első világháborúval szem­ben. Ma elég nyersanyag fölött ren­delkezünk, melyet Európa 300 millió embere dolgoz fel a német katonák számára, hogy frontunk sose szen­vedjen fegyver- és hadianyag-hiány­ban, mint valamikor. Odahaza minden német katonának érzi magát és a né­met városok elleni orvtámadások « német férfiakat még keményebbekké és elszántabbakká teszik. PARRAGI GYÖRGY Ugyancsak a Grenzbote jelenti, hogv a kanadai kommunista párt Jim Buck nevü főtitkárát 12 legközelebbi mun katúrsával együtt a kanadai rendőrség letartóztatta. Németországi jelentés szerint Kon­nersreutterben, e bajor falucskában nemrég meghalt Neumann Teréz, aki­hez a háború előtt a világ minden ré­széből elzarándokoltak a hivők és tu­ristái;, hogy tanúi legyenek a bajor parasztleánnyal kapcsolatos csodála­tos jelenségeknek. Neumann Terézről orvosi ellenőrzés alapján állapították meg, hogy a szentáldozáskor magához vett ostyán kivíil semmiféle más táp lálékot nem fogyasztott és különöser a nagyböjti időkben átéli s átszenvedi Krisztus egész keresztút ját. Uyenko. a szent stigmák helyén vérezni kez dett és többek között arámi nyelve­beszélt. Konnersreutteri Neumann Te­réz kétségtelenül mélységesen vallá­sos egyéniség volt, akinek rendk'vü' életjelenségeivel szemben értetlenül állt a tudományos világ, megrendül egész valójában a vallásos lélek. Ha­lálának hirét Magyarországon talál ható nagyszámú látogatói és baráté' is nagv részvéttel fogadták. Megcáfol iák ellenben a halálhírrel kapcsolat­ban lábra kelt ama híresztelést, bog1 Neumann Teréz halálos ágyán a há ború közeli végét lósoHa volna we­* A pozsonyi német követség bn!tu> attaséja most nyújtotta át a s».'­Két és félévi fegyháza! kapott az enyvcskezu nap­számosasszony (A Délmagyafország munkatArs-i*} lói) Kosztor Józsefné, Mészáros Jlo-' na 49 éves szegedi lakos, aki már esztendők óta különváltan él férjé­től, lopás bűntettével vádolva állott Csütörtökön délelőtt a szegedi tör­vényszék Bónay-tanácsa előtt. Sze­mélyi adatainak felvételekor az el­nök megállapította, hogy Kosztomé eddig már négyszer volt büntetve lopásért, még pedig egyszer másfél hónapra, majd három hónapra, ké­sőbb tizenötnapi fogházra és leg­utóbb hathavi börtönre. Ez alkalommal négyrendlíoli lo--, pás volt ellene a vád. Király Antal Domaszék-kapitányság 553, számú tanyájáról egy kiló szalonnát, tizen­öt tojást és egy kosarat lopott. Für­tön Antal, Atokbáza-kapitányság 444. szám alatti tanyájáról télikaJ bálot, paplanhuzatot, szilakendőt, selyemkendőt, arany karikagyűrűt, zsákot, félkiló zsirt és sok különféle ruhaneműt vitt ei. Özvegy Szűcs Ferencné Királyhalom-kapitányság 248. számú lakásáról egy 100 pen­gőst, három cgjipengőst és egy kö­tényt, Hegedűs Antalné kiskundo­rozsmai gazdálkodó Eápostó-rlülő 25. szám alatfcj tanyájáról pedig 3 kiló szalonnát, egy bicskát, női és férfiruhikai, valamint egy kőtárat emelt el. Lopásait mindenütt azzal a trükkel követte el, hogy napszá­mosként szegődött el a tanyákra és amikor beférkőzött gazdája bizal­mába, az első pillanatban kifosz­totta a Lakást. A törvényszék uégyrendbeli lopá» bűntettében mondotta ki büuösuek Koszfor József nőt ás #ulyo«bltá kö­rülménynek veve többesörösett tstett sW él össifeüntrtésal feg­I ezt a politikai könnyelműséget az erő I képzőművészek egyesületének » legoi I erősen kétes félévi Jegyházra ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom