Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-16 / 234. szám

Megérkezett a tűzifa Ujabb nagyobb szállítmányok vannak útban Szeged felé fA' Déhnagyarország munkatársa-1 dett közeledni az ősz, több izben is tél) Hónapok óta állandóan napi- megsürgette a tűzifa szállításának renden levő probléma a városban a tftzifakérdés, Mint ismeretes, hoszszu időn keresztül egyáltalán nem érkezett tűzifa a városba, bár a város hatósága még idejében bejelentette az illetékes minisztériumokban a szegedi szükségletet, amelyet 5600 vagonban jelöltek meg. Ezt a bejelentést tudomásul vették a minisztériumban s Ígéretet is kapott a város hatósága, hogy gosdosko. dás történik a fa kiutalására, azonban ennek ellenére sem tudtak fához jutni a szegcdi kereskedők. 'Addig, amíg meleg volt, nem okozott nagyobb zavarokat ez a körülmény, mert annyi tűzifát mindig lehetett szerezni, ami a legfontosabb napi szükségleteket kielégi tette. Igen sokan testületek s csoportos rendelés utján biztosították a szükséges famennyiséget, nagyobb tüzifafogyasztásu üzemek javarésze még idejében beszerezte a fát s igy a nyári hónapok tűzifa nélkül is nagvobb zökkenő nélkül teltek el. rA város hatósága azonban tekintettel arra, hogy rohamosan kezmegkezdését. De állandóan sürgették az intézkedéseket maguk a pet de az Alföld nem nyerte meg tetszését. Az ő szemében az Alföld Magyarországnak egy áagyon termékeny, de elhanyagolt és műveletlen területe volt. — A parasztok nyomorúságos, szánalomroméltó sorban tengődnek Írja —, birkabőrből készült ruhákat és bocskort hordanak, hajukat bezsírozzák, hogy minél feketébb legyen, fa hijján náddal, meg szárított trágyával nagykereskedők is s ezeknek az el- tüzelnok- A földbirtokos nemesek kapzsik, anyagiasak és egyébről sem beszélgetnek, mint lovaikról, ökreikről, járásoknak eredményeképpen éppen a legjobbkor, a hűvös idő beálltára, néhány nappal ezelőtt megérkeztek Szegedre az első nagyobb tüzifamennyiségek. A szétosztása nyomban megkezdődött s végre fához juthattak mindazok is, akik eddig hiába szaladgáltak fa után. Egyelőre csak kisebb tételekben mérik ki a fát a kereskedők, hogy indultak' TV> 5 VI A1 4 gVvl* VT A n JL —1 JL 4 I.. Jl S- Ír -a - földjekiről s habár gazdagok, szegényes, kezdetleges módon élnek. Francták Szegeden. az arvtz után A mult század második felében az Alföld megszűnt terra incognita lenni Rendes országutak, vasutvonalak épültek rajta, vársoai, földjei fejlődésnek a mocsarak helyén gabona fa a telepeken és a fáspincékben. <ft>áe> és Lz&sc^s Sve^edui tiitkás pcafestzoi előadása a ft&Miák alföldi táUg.atásciíál bárH men icgK r (A Déimagyarország munkatársa tő!) Kiemelkedően élvezetes és rendkivül érdekes előadás hangzott el csütörtökön este az Egyetem Barátai Egyesületének szabadegyetemi elő adássorozatában. Birkás Géza pro fesszor, a kitűnő francia nyelvtudós vonultatta fel az egyetemi aulát zsúfolásig megtöltő • hallgatósága előtt azoknak az alföldi francia utazóknak tarka karavánját, akik az elmúlt szá zadokban látogattak el hozzánk és a nyugati ember szemüvegén át tekintve foglalkoztak szűkebb hazánkkal, a magyar alfölddel • s különösképpen Sze geddel, a Tisza hullámaiból uj életre kelt várossal • Amikor még Szeged egy utcából áuott Az első francia utazó Brocquiére, Zsigmond alatt látogatott el hozzánk 1432-ben. Mit látott ez a középkori francia utazó az Alföldön? Útleírásának ismertetésén keresztül ezt igen érdeke sen világította meg Birkás professzor. Ziraonytól Szegedig, amerre csak megfordult bárom nap alatt, mindenüti hatalmas mocsarakat látott. Fáknak sehol nyomát sem fedezte fel s f fahiánnyal magyarázta, hogy a lakósok szalmával és náddal tüzeltek. Kenyeret nem ettek, ehelyett valami lepényféle eledelük volt. Ez az adat megerősíteni látszik azt, hogy ebben a korban ai Alföld lakosságának főfogla! fcozása az állattenyésztés volt, neiu pe díj; a földművelés. Az Alföld lakóiró' még azt is feljegyezte Brocquiére. hogy házaik nincsenek, leginkább a földön, szalmán alusznak ... Szegedről az írja a francia utazó, — folytatta előadását Birkás professzor —, hogy annak egyetlen utcája van, ez azonban lebet egy mérföldnyi hosszú. Valóban, Szeged cb bon az időben nagy falu lehetett, egy hosszú utca, amely a közepén kiszé lesedet!, ott volt a piac. esetleg a templom s egyéb középületek. minél több vásárlót tudjanak ki : termő földek zöldeltek. Emlitésremélszolgálni. A nagyobb tételek leszál- tó francia vendégei az Alföldnek ebben litását későbbi időpontra hagyják,ja korban az a társaság, amely 1885 információnk szerint azonban a .jövő ben a budapesti országos kiállítás hét során ezekre is sor kerül. A j Jött hazánkba Vo...... .... - I zetojuk a lelkes magyarbarát Lesseps szállítás s a la érkezese ugyaWs: mérnök voU> a szuezi- és Panama-csamost már folyamatos lesz, a vago-j torna világhírű tervezője, építője. A nok útban vannak Szeged felé s re-[ társaság tagjai között írók. művészek., mélhető, hogy rövidesen annvi lesz! tudósok, az utókor előtt nagy nevek a tűzifa Szegeden, hogv mindenki szerepeltek. Igy Coppée a költő, Mas—rt x jl ii »• í .jti ... . senet es Dehbcs zeneszerzők is e tranmegvásárolhatja az egész télre va- da tárSas;iff taejaj V((,fak Kéthetes ló mennyiseget, sőt még a napi magyarorsZágj tartózkodásuk alatt vásárlás céljaira is lesz elegendő >agyonetettük. agyonitattuk őket. Eszera-iszom, tánc, dal. hejehuja, öle! kezés, csókolózás — ebből állott a francia társaság körútja* ahogy a •Szegedi Hiradó* egyik száma elárulja Bécs nem is nézte jjószemmel a francia—magyar barátkozás!. A franciák az Alföldre is ellátogattak Aradon megkoszorúzták a vértanuk emlékmüvét. Majd Szentesről hajón Sze gedre érkeztek Szeged azért érdekelte, őket, mórt a társaság tagjai közül tőb ben voltak, akik tevékeny szerepet játszottak a szegedi árvízkárosultak javára néhány évvel előbb nagy sikerrel megrendezett párisi segélyakció ban. különösen a párisi opera díszelőadásának megrendezésében, amely egymagában tölib. mint 300.000 frankot jövedelmezett az árvízkárosultak javára. Szegeden a lakosság tüntető lelkesedéssel ünnepelte a franciákat, még a Széchenvi-téren lévő gvümöleskofák is kék-fehér-piros papírral diszitették fel sátraikat... Az esti banketten 200 vendég vett részt, a bankett után a franciák a fényesen kivilágított Stefánia-sétányon fogadták a szegedi közönség üdvözletét s a tiszteletükre rendezett tűzijátékot szemlélték meg A szegedi fogadtatásnak voltak humoros epizódjai is. Elképzelhető a feltűnést keltett a szuezi-csatorna ép! tője: Lesseps Ferdinánd, amint a kivilágított Stefánián lelkesedésében megcsókolt két szegedi urihölgyetj Ez zel akarta az öreg Lesseps kifejezni a magvarok iránti szeretetét. Coppée Francois pedig cifraszürrel sétált a szegedi ünnepi éjszakában. A cifra szűrt Pulszkv Károly vásárolta szá mára Mezőhegyesen... Birkás Géza professzor azzal fejezte be nagyérdekességü s mindvégig lebilincselő előadását, hogy a közel múltban, a két világháború kőzőttt években megvalósult az Alföld kíván sága: elözönlötték a turisták, látosa tók, megvalósult az idegenforgalom A két alföldi egyetemi város: Debrecen és Szeged sok idegen vendéget vonzott, Debrecen nyári egyetemi tanfo lyama s pár éven át a szegedi dómtéri játékok. __ Ez nem jelenti azt, mintha nem volna még sok tennivaló, az Alföld nek még kétségkívül sok útra. csatornára, erdőre, iskolára, kórházra, gvárra. szóval több kulturára volna szüksége — zária előadását a professzor. ~ Reméljük, hogy ha a béke várvavárt napjai visszatérnek, mindez meg fog valósulni s az Alföld nemcsak tájképi és néprajzi érdekességeivel, ha hanem fejlett kultúrájával is fogja vonzani a hazai és külföldi turistákat A tevábbiakbau a francia utazó csodálkozását tolmácsolta a kitűnő előadó afölött, hogy olyan nagy s annyiféle halat még sehol sem látott, mint a Tiszában. Egyéb adatok is igozolják. hogy Szeged ebben az idő ben valóban nagy halászati központ volt, Nagy Lajos alatt mintegy 400® halász lakott benne, a Dózsa-féle lázadásban pedig 3000 szegedi halász vett részt. Brocquiére érdekesen írja le még a szegedi piacot, ohol darvakat és túzokot ij? árusítottak megnyúzott állapotban. A ferennek <elég szép templomában! — *kissé magyarosi misét hallgatott, majd meglátogatta a szegedi «püspököt>, aki alatt valószínűleg a ferencrendi gvardiánt kellett érteni, mert a legújabb időket kivéve Szegeden soha sem volt püspökség. Végű: megcsodálta még a szép és szilaj szegedi lovakat is, amelyekkel olyan csodálatos ügyességgel tudtak bánni a csikósok. Azt irja. hogy Szegeden igen olcsó a 16, aki akar 3—4000 D összevásárolhat, 10 magyar forintért már lehet kapni jó, erős lovat. A derék francia lóháton utazott, de nagy elismeréssel adózott a könnyen fotó kitűnő, mnayar kocsiknak is, amelyek ebben akorban szokatlanul kényei messé tették az utazást. Akinek nem tetszett az Altóid A másik jelentékeny francia utazó aki nálunk, az Alföldön is járt a XVIII. században nálunk letelepedett jezsuita rend Feller nevü tagja volt Mint hittudományi és filozófiai munkák szerzője s folyóiratok és lexikonok szerkesztője vált nálunk is széles körben ismertté. Magyarországi élményeit utinaplóban jegyezte fel, amely halála után 18 évvel, 1820-ban jelent meg nyomtatásban. Négy évig utazgatott hazánkban s ezalatt beba rangolta az Alföldet is. Lelkes természetrajongó volt. imádta a hegveket és szerette a romlatlan falusi kőznéFELHÍVJUK OLVASÓINK FIGYELMÉT a 49-ik magy. kir. Oíztáiysorsjáték páratlan nverési esélyeire: közel 11 millió pengő kerül kisorsolásra. Egyet en sorsjegygyei szerencsés esetben nyerhető 700.000. P. Jutalom 4Q0.Q0G P. Főnyeremények: 300.000 P. 100.C00 P, 70.000 P, 60.000 P, 2x50.000 P, 2X40.0C0 P, 30.000 P. 16x20.000 P, 27x10 000 P, sU'. SiO. Sorsjegy árak osztályonként nyolcad: 3.50P, negyed: 7 P, fél: 14 P. és egész 28 P. Sorsjegy az összes főárusitónál kapható. A sors egyek fele nyer. Nyugállományba helyezések a honvédség tisztikaránál Budapest, október 15. A Magyar Távirati iroda jelenti: A Kormányzó ur őfőméltósága október 1-én kelt legfelsőbb elhatározásával az alábbiak nyugállományba helyezését, 1942 november 1-ével, saját kérelmükre elrendelt felülvizsgálatuk eredménye alapján elrendelni mállóztatott: Vitéz Peterdy Ferenc ezredes Kővér Lajos ezredes, nemes Fetrikovit9 István ezredes, Kozderka László ezredes, vitéz Bachó Gyula ezredes, nemes Altorjay György ezredes, vitéz Gécgy Mihály szaksz. ezredes, Krohay János szaksz. ezredes, Csura Miklós szaksz. ezredes, Guth Árpád alezredes. Verböczi Kálmán alezredes, Szecsey Sándor alezredes, vitéz nemes Kovács István alezredes, nemes Leduiczky György alezredes, dr. Lejtényi Gyula alezredes, Hadfy Hermann alezredes, Kovács Rezső alezredes, Molnár Aladár szaksz. alezredes, Bulbuk Emil szaksz. alezredes, Bánkövy Henrik szaksz. alezredes, Muray Győző szaksz. alezredes, Köllő László őrnagy, Szakáll Tamás számvevőségi aligazgató. A Kormányzó ur őfőméltósága október 1-én kelt legfelsőbb elhatározásával az alábbiak nyugállományba helyezését, 1942 november l ével, saját kérelmükre elrendelt fejfiivizsgálatuk eredménye alapján elrendelni méltóztatott: Szentistvány József ezredes, vitéz Korponay József ezredes, vitéz Péter Elemér ezredes, vitéz Takács Géza e» redes, vitéz Bányász Gyula ezredes. Bechtold Jakab szaksz. ezredes, Domokos Jenő alezredes, vitéz Ronkay Géza alezredes, Szentkuty Antal alezredes. Köröm László alezredes, Sárosv ödön I. alezredes, nemes szentpéteri és isztebnei Dávid József ezredes, vitéz Bánk Bertalan alezredes, nemes lehotkai és bisztrieskai LehoczkySemmelweiss András alezredes, nemes somorjai Lukachicb József alezredes, vitéz Démy-Gerö Sándor alezredes. Haman Miklós alezredes nemes baanerfeldi Obauer Alfréd alezredes, j Paclihofci Vilmos szaksz. alezredes. ! dr. Péri János orvos-ezredes