Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-15 / 233. szám

Elnapolták Debre komáiigazgato perének tárgyalását |A Dólmagyarország munkatársától) Szerdán délelőtt nagy érdeklődés mel­lett kezdte meg tárgyalni a szegedi törvényszék Ungvár y-tanácsa dr. Debre' Péter kórházigazgató-főor­yos kormányzósértési perének táigya­JásáiL A főtárgyalás délelőtti része Debre Péter és a tanuk kihallgatásá­val telt eL Délután folytatták a tár­gyalást, amikor ujabb tanukat hall­gattak ki, majd dr. Széli Gyula, Deb­re Péter védője bizonyitáskiegészitési indítványt terjesztett elő. Este 7 órakor hirdette ki Ungváry elnök a törvényszék határozatát amelynek értelmében a törvénvszék elrendelte az előterjesztett bizonyítás kiegészítés egy részének foganatositá sát. Az elnök ezután a tárgyalást később kitűzendő időpontra elnapolta. A nyúl, a kutya, meg a puska Jallge „H. N." letétben kezelt, jeligés, vagy bármely okból bi­za masan tartott osdálysors egyek csak a húzás megkezdéséig tarthatók fenn. A PETŐ BANK­HAZ ezúton kéri az érdekelteket, hogy sors­jegyeik iránt haladéktalanul intézkedni szíves­kedjenek, meri az i. húzás már f. hó 17-én, szombaton kezdődik. ioK há­fel­Ké­ieí­(A Délmagyaroi szag munkatársatói) A vadászokat nem szándékom kitani tani, inkább a vadászok tiszteiden készültek ezek a széljegyzetek. Meit |ttit magyarázzam, hogy a kettő más lés más. Kezdődik ugyanis a szezon, egyre nagyobbak lesznek az aranyai, hat nem árt a vadaszati törvény soa éj vaitozata, rendelkezése mellett né )»ely tudnivaló sem, amiről azt hiszi sok jámbor felekezet, aki már meg­bámult a kirakaton keresztül egy pus­kát, bogy úgyis tudja. —, Ugyan, kérlek alásan, az én va­dászi multam . . . Nagyjából említsük meg, hogy az Idén nincs rá kilátás, hogy visszatér­jen a tisztes régi múlt, amelyben uri lember nem adott pénzt nyúlért, mert azt csak kapni lehetett. A tavalyi sze­zonban is olyan arrogáns árat öltött a mezők hires gyávája, mintha arany bontaná a mellét, nem pedig vörhe­ayeges szőr. Ott egyen meg a görcs, ahol ,vagy — mondtuk rá és sikerrel mel­lőztük Végtére nyul nélkül meg lehet élni. A tudnivalók azért nem ártanak. Az erdei nyul 6—6 és fél kilóra is megnő, a mezei fajtájú megáll az öt­nél Nem lévén mindegy, bogy mire iö az oktalan felebarát, áruljuk el azt is, hogy a kan nyul rövidebb és szélesebb, úgynevezett zömök. Gyapja a mellén vörhenyeges, rozsdás. A nőstényé szürke. A kan feje rövid és széles, a bajsza tömörebb, nyilván mert ő 9 férfi A nőstény feje keskeny, bosz­szukás, keskeny a bajusza is. Ezt egyébként megtaláljuk itt-ott az em beri társadalomban is. A kan nyul fek­tében fülét egészen a testéhez szoritja. két vége összeér a hátán. A nőstény lomhán elereszti. Futásközben farkát felfelé lobogtatja a kan, mig a nős­tény a magáét a lába közé kapja. A nyul 30 napig vemhes, 1—2—3 fiókát ellik, de 8—10 nappal később magukra hagyja őket. Határozottan rossz anya, csak a maga szórakozá sát és biztonságát keresi Ahol siker­rel tenyésztődön ki a kocavadászi in­tézmény, ott a nyul 10—14 évig is el­él. A szegedi legendák tudnak egy ravasz öreg példányról, amelyik táb­lát hordott a nyakában ezzel a fel­írással: •Kíméletet kérek, gondoljanak a szerzett jogra! Én rám a Salamon táblabíró ur szokott lövöldözni I« Hát ez a uyul nagyon bosszú éle­tű lett, nem is iudták tpegálla{)itani hogyan műit ki az árnyékvilágból Egyszerjieu eltűnt, a táblájára sem akadtak rá soha. Egyébként természete az is a nyúl­nak, hogy szivesebben menekül hegy­nek, mint völgynek s két hátulsó lá­bára ülve gúnyosan visszanéz, müjar a bajtókat megserétezik­Akármikor kezdődik a vadász-sze­zon, az igazi vadász nem ront neki vadul már az első napon az állomány­nak, hanem türelemmel megvárja, amig a nyul családja annyira, ameny­uyire kifejlődött. Különben nagyon löpqyen két. esetleg három nyulat ta­lál egy'lövésre Aki fektében lövi a nyulat, az szé gyelje magát és menjen inkább teher­kocsira fuvarosnak, de ne bitorolja a vadász címet. Szép őszi napokon, ami kor az Isten is pusirozásra teremtet­te az időt, gyakran megesik, bogy a vadász ott találja maga előtt a rögök közt lustálkodva a nyulai Semmi sem volna könnyebb, mint lelőni, hazavin­ni és hazudni bozzá akkorákat, hogy a kutyavilág legintelligensebb és úribb fajája, a vizsla, nem tud hová Jenni a megbotránkozástól. Kedélyallapotát és megvetését azért más kifejezésmód hijján sürü prüszköléssel fejezi ki. Ellenben a vadász az ilyen heve­résző nyulat először is felrúgja, be­várja, amig megfelelő távolságig fu­tott és csak akkor lő rá. Az se mind egy, hogy a fejét célozza-e meg, vagy megelégszik a biztosabb oldallövéssel. Ennek példáját gyakran látni a bol­tok ajtaján lógó roncsokban. Aki áru­sítja, azt regéli róla, hogy azelőtt nyul volt. " A sas, az ölyv, a sólyom, a ká­nya, a tarka varjú, a csóka, a szarka egyformán ellensége a fácánnak, a fo­golynak, a vadkacsának, meg a cyul­fiókának. Ezek a légi rablók még a tojásokat is kiisszák a fészekben A veszedelmes varjakat a szarka csődí­ti oda a csörgésével. Folyton jár a szája, kénytelen meglenni locsogás nélkül. Akárcsak a ...no, de nem mondunk semmit Még félremagya­ráznák. Az egérből aránylag keveset pusz­tít a varja. Azokat inkább a korai, meg a kései fagyok teszik tönkre, de .ugyanennyit sodornak el közülük a ha­jvas esők." meg a különféle egérjárvá­^'Vadászterületen járó kóbor kutyát, meg macskát feltétlenül agyon kell lőnui, mert egy-egy ilyen állat több áldozatot rejt egy nap. mint a vadász az egész szezonban. * Ha már itt tartunk, beszéljünk a kutyáról is. A pedigre nála a család­fát jelenti, a származását Ha náthát, vagy tüdőgyulladást kap a vizslád, el­veszti szaglókékpességét Épp igy nem szabad istállóban nevelni, mert árt neki az amoniák-szag. Ahány vizsla, annyi egyéniség, valamennyi jótulaj donság nincs minden vizslában kifej­lődve. Az egyik a finom szimatot örö­költe, a másik páratlan tökéletesség gel állja a vadat, — persze, azért elég jó az orra is. Ha nem ér a ku tva semmit, a vadász gondoljon visz s~za, hogyan rontotta el és mivel? Nem igaz. hogy az idomítás feltétlen eszköze a verés. Csak türelmetlenség rontja el igy anélkül, hogy nevelné. A szép szó mindennél többet ér* * Ejtsünk szót a puskáról is. A si­ma csőből kilőtt golyó pályája kiszá­míthatatlan. A régi piszkos, rozsdás cső lövése élesebb. Ezért érdesitették eleink ecettel, maratással (A csepüfoj tás ugyanis a súrlódás folytán a lö­vés gázaival szemben nagyobb ellent­állást tanúsított.) Azonban a modern löszerek tükörsima csővet kívánnak. Az első öntött kézi . lőfegyvercsö vek a XIV. századból származnak. Anyaguk a bronz, a cső pedig rövid volt. Egy századdal később már irá­nyitókészülék van a puskán. (Az egész fejlődést a legszebben a klosterneu burgi kolostor hires gyűjteményében látni.) A hosszú cső egyidős az ágyúval. Itt már kovácsolták, még pedig tüs­kén. A tüskére vaspántot csavartak és csővé kovácsolták. A 16. század végén már teljes ezen a téren a mű­vészet, a csövek pedig csodálatosan hosszúak, vékonyfaluak. (A bécsi gyűjteményben van egy 195 centimé­ter hosszú fegyver, az öble 14 millimé­ter. Még neve is van. Hans Friedrich von Diepenthalnak hivják.) Az első vont csövet Nürnbergben fúrták, kizárólag vadászatra. A há tultöltö eszméje már 1552-ben megszü letett, de csak 1852-ben találta fel Le focheaux, addig eredménytelen ma­radt minden kísérletezés. Itt. találko­zik először a lőpor, a gyutacs és a lövedék. A damaszk anyaga acéllal kevert puha vas, amelyet savval maratnak igy adja a különféle mintákat. Gyár­tásának titkát az araboktól Mnrcó Póló hozta Európába, ma is a régi re­cept szerint gyártják, azonban keleti finomságának titkát évszázados kí­sérletekkel sem találták ki. Az utá­P. Alaker .György előadása a bajtársi szolgálatról (A Délmagyarország munkatársától) A hadigondozás és a bajtársi szolgá­lat működéséről és időszerű fontossá­gáról adott elő a Szent Vince Egye sülét meghívására P. Alaker György jézustársasági atya szerdán délután A jezsuiták kongregációs ter­mében nagyszámú hallgatóság gyúlt össze, élén Tóth Sándor ezredessel, a hadigondozás kerületi felügyelőjével. P. Alaker atya előadását Inczédy László móravárosi plébános vezette be, aki kidomborította, hogy a társa­dalmi és karitatív egyesületek hölgy­tagjainak most elsőrendű kötelessége a hadigondozás felkarolása. P. Alaker György lelkesítő és ér­deklődést ébresztő előadásában kifej­tette, milyen fontos a lelki sebek ápo­lása, mennyire szamaritánus! cseleke­det az, ha a háború lelki sérüléseit szeretettel gondozzuk, gyógyítgatjuk Sokszor a lelki sebek meggyógy'itá sa még fontosabb, mint a test sebei­nek gyógykezelése, mert az egészsé­ges lélek könnyen legyőzi a test meg­betegedését, viszont ha a lélek be­teg, a test sem épül Jel hamarosan Részletesen ismertette a megjelent hölgyekkel a hadigondozás és a baj társi szolgálat munkásságát. Ez a kéi testület karöltve munkálkodik azon bogy a belső frontot erősitve. a külső front szilárdságát biztosítsák Meg­ható példákkal illusztrálta, mennyire fontos és szükséges e kél háborús szerv ténykedése, majd rámutatott azokra a feladatokra, amelyek a tár­sadalmi és karitatív egyesületek hölgytagjaira a hadigondozás terén várnak. A nagyhatású előadás őszinte lel kesedést és nagy tetszést keltett a hallgatóság soraiban. nozhatatlansága állítólag a kovácso­lásban és a hűtésben van. Fegyverben csak a seréteseknél jó a damaszkuszi A füstnélküli töltényeknél — a ma gas gáznyomás miatt —, az acél az egyetlen alkalmas csőanyag. Emlékezzünk még meg a bresciat Camelio Vittoréről aki 1550 körül éli és hires csőkovács volt. ö a könnyű acél kitalálója, csövét mintha alumi niumból lettek volna. Gyártási titka ma is titok. Pedig hol tart már a fegyver-technika! Minden vadásznak más-más mére­tezésű fegyverre van szüksége asze­rint, amilyen hosszú a karja, széles a válla, vastag a nyaka. Ezt nem csu­pán azért emiitjük meg, mert igy van. sokkal inkább vigasztalásul azoknak, akik rászorulnak a mentegetőzésre^ hogy miért nem talált egyetlen lövé­sük sem a kölcsönkapott fegyverrel. Bár itt illik azt is elmondani, hogy puskát, lovat, pipát és asszonyt nem ád kölcsönbe a magyar ember. Ezek után ne várja senki, hogy kellemes vadászatot és a bő zsák­mányt kívánjunk. Az igazi vadáss egyúttal babonás is, ilyen esetben pe­dig nyomban visszafordul. Szentül hi­szi ugyanis, hogy nem lesz szerencsé­je. Hogy ezért nem lesz. Lessy P. r Pefró Kálmán országgyűlési képviselő hírieleg halála Budapest, október 14. Petró Kál­mán országgyűlési képviselő, a képvi­selőház igzságügyi bizottságának elnö­ke, kedden este 9 órakor agyvérzés következtében váratlanul elhunyt. Pet­ró Kálmán halálának hírét különösen mély megrendüléssel fogadták, mert délelőtt a miniszterelnök felkérésére még ő ismertette a képviselőházban a Kormányzóhelyettes emlékének meg­j örökítéséről szóló törvényjavaslatot. jA közel egyórás, nagyszabású előadói beszéd után Petró Kálmán a folyosón beszélgetett képviselőtársaival s jó­kedvűen, mosolyogva fogadta a mi» niszterek és képviselők gratulációit. Az ülés után fél 1 óra tájban hagyta el a képviselőház épületét. Gyalog In­dult el a Kossuth Lajos-téren * néhány barátja társaságában- Alig tettek azon­ban néhány lépést, hirtelen rosszal lett. Barátai azonnal gépkocsiba ül­tették és otthonába vitték, állapota azonban rohamosan súlyosbodott, el vesztette eszméletét és este 9 órakor anélkül, hogy eszméletre tért volna, meghalt. Petró Kálmán mindössze 53 éves volt. A képviselőház egyik legnagyobb tekintélyű tagja volt.' Puritánsága, tiszta élete osztatlan tekintélyt bizto­sított számára. Éveken át tagja volt a harminchatos bizottságnak. A jogi ejetben is a legnagyobb tisztelettel vették körül, hosszú évek óta elnöke az egri ügyvédi kamarának. A képvi­selőházban két alkalommal választot­ták meg az igazságügyi bizottság el­nökének. Holttestét Budapesten rava­talozzák fel ás Egerben (emelik el. is-öBOaiijia^aí^zaöieigisít

Next

/
Oldalképek
Tartalom