Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-15 / 233. szám

Elnapolták Debre komáiigazgato perének tárgyalását |A Dólmagyarország munkatársától) Szerdán délelőtt nagy érdeklődés mellett kezdte meg tárgyalni a szegedi törvényszék Ungvár y-tanácsa dr. Debre' Péter kórházigazgató-főoryos kormányzósértési perének táigyaJásáiL A főtárgyalás délelőtti része Debre Péter és a tanuk kihallgatásával telt eL Délután folytatták a tárgyalást, amikor ujabb tanukat hallgattak ki, majd dr. Széli Gyula, Debre Péter védője bizonyitáskiegészitési indítványt terjesztett elő. Este 7 órakor hirdette ki Ungváry elnök a törvényszék határozatát amelynek értelmében a törvénvszék elrendelte az előterjesztett bizonyítás kiegészítés egy részének foganatositá sát. Az elnök ezután a tárgyalást később kitűzendő időpontra elnapolta. A nyúl, a kutya, meg a puska Jallge „H. N." letétben kezelt, jeligés, vagy bármely okból biza masan tartott osdálysors egyek csak a húzás megkezdéséig tarthatók fenn. A PETŐ BANKHAZ ezúton kéri az érdekelteket, hogy sorsjegyeik iránt haladéktalanul intézkedni szíveskedjenek, meri az i. húzás már f. hó 17-én, szombaton kezdődik. ioK háfelKéieí(A Délmagyaroi szag munkatársatói) A vadászokat nem szándékom kitani tani, inkább a vadászok tiszteiden készültek ezek a széljegyzetek. Meit |ttit magyarázzam, hogy a kettő más lés más. Kezdődik ugyanis a szezon, egyre nagyobbak lesznek az aranyai, hat nem árt a vadaszati törvény soa éj vaitozata, rendelkezése mellett né )»ely tudnivaló sem, amiről azt hiszi sok jámbor felekezet, aki már megbámult a kirakaton keresztül egy puskát, bogy úgyis tudja. —, Ugyan, kérlek alásan, az én vadászi multam . . . Nagyjából említsük meg, hogy az Idén nincs rá kilátás, hogy visszatérjen a tisztes régi múlt, amelyben uri lember nem adott pénzt nyúlért, mert azt csak kapni lehetett. A tavalyi szezonban is olyan arrogáns árat öltött a mezők hires gyávája, mintha arany bontaná a mellét, nem pedig vörheayeges szőr. Ott egyen meg a görcs, ahol ,vagy — mondtuk rá és sikerrel mellőztük Végtére nyul nélkül meg lehet élni. A tudnivalók azért nem ártanak. Az erdei nyul 6—6 és fél kilóra is megnő, a mezei fajtájú megáll az ötnél Nem lévén mindegy, bogy mire iö az oktalan felebarát, áruljuk el azt is, hogy a kan nyul rövidebb és szélesebb, úgynevezett zömök. Gyapja a mellén vörhenyeges, rozsdás. A nőstényé szürke. A kan feje rövid és széles, a bajsza tömörebb, nyilván mert ő 9 férfi A nőstény feje keskeny, boszszukás, keskeny a bajusza is. Ezt egyébként megtaláljuk itt-ott az em beri társadalomban is. A kan nyul fektében fülét egészen a testéhez szoritja. két vége összeér a hátán. A nőstény lomhán elereszti. Futásközben farkát felfelé lobogtatja a kan, mig a nőstény a magáét a lába közé kapja. A nyul 30 napig vemhes, 1—2—3 fiókát ellik, de 8—10 nappal később magukra hagyja őket. Határozottan rossz anya, csak a maga szórakozá sát és biztonságát keresi Ahol sikerrel tenyésztődön ki a kocavadászi intézmény, ott a nyul 10—14 évig is elél. A szegedi legendák tudnak egy ravasz öreg példányról, amelyik táblát hordott a nyakában ezzel a felírással: •Kíméletet kérek, gondoljanak a szerzett jogra! Én rám a Salamon táblabíró ur szokott lövöldözni I« Hát ez a uyul nagyon bosszú életű lett, nem is iudták tpegálla{)itani hogyan műit ki az árnyékvilágból Egyszerjieu eltűnt, a táblájára sem akadtak rá soha. Egyébként természete az is a nyúlnak, hogy szivesebben menekül hegynek, mint völgynek s két hátulsó lábára ülve gúnyosan visszanéz, müjar a bajtókat megserétezikAkármikor kezdődik a vadász-szezon, az igazi vadász nem ront neki vadul már az első napon az állománynak, hanem türelemmel megvárja, amig a nyul családja annyira, amenyuyire kifejlődött. Különben nagyon löpqyen két. esetleg három nyulat talál egy'lövésre Aki fektében lövi a nyulat, az szé gyelje magát és menjen inkább teherkocsira fuvarosnak, de ne bitorolja a vadász címet. Szép őszi napokon, ami kor az Isten is pusirozásra teremtette az időt, gyakran megesik, bogy a vadász ott találja maga előtt a rögök közt lustálkodva a nyulai Semmi sem volna könnyebb, mint lelőni, hazavinni és hazudni bozzá akkorákat, hogy a kutyavilág legintelligensebb és úribb fajája, a vizsla, nem tud hová Jenni a megbotránkozástól. Kedélyallapotát és megvetését azért más kifejezésmód hijján sürü prüszköléssel fejezi ki. Ellenben a vadász az ilyen heverésző nyulat először is felrúgja, bevárja, amig megfelelő távolságig futott és csak akkor lő rá. Az se mind egy, hogy a fejét célozza-e meg, vagy megelégszik a biztosabb oldallövéssel. Ennek példáját gyakran látni a boltok ajtaján lógó roncsokban. Aki árusítja, azt regéli róla, hogy azelőtt nyul volt. " A sas, az ölyv, a sólyom, a kánya, a tarka varjú, a csóka, a szarka egyformán ellensége a fácánnak, a fogolynak, a vadkacsának, meg a cyulfiókának. Ezek a légi rablók még a tojásokat is kiisszák a fészekben A veszedelmes varjakat a szarka csődíti oda a csörgésével. Folyton jár a szája, kénytelen meglenni locsogás nélkül. Akárcsak a ...no, de nem mondunk semmit Még félremagyaráznák. Az egérből aránylag keveset pusztít a varja. Azokat inkább a korai, meg a kései fagyok teszik tönkre, de .ugyanennyit sodornak el közülük a hajvas esők." meg a különféle egérjárvá^'Vadászterületen járó kóbor kutyát, meg macskát feltétlenül agyon kell lőnui, mert egy-egy ilyen állat több áldozatot rejt egy nap. mint a vadász az egész szezonban. * Ha már itt tartunk, beszéljünk a kutyáról is. A pedigre nála a családfát jelenti, a származását Ha náthát, vagy tüdőgyulladást kap a vizslád, elveszti szaglókékpességét Épp igy nem szabad istállóban nevelni, mert árt neki az amoniák-szag. Ahány vizsla, annyi egyéniség, valamennyi jótulaj donság nincs minden vizslában kifejlődve. Az egyik a finom szimatot örökölte, a másik páratlan tökéletesség gel állja a vadat, — persze, azért elég jó az orra is. Ha nem ér a ku tva semmit, a vadász gondoljon visz s~za, hogyan rontotta el és mivel? Nem igaz. hogy az idomítás feltétlen eszköze a verés. Csak türelmetlenség rontja el igy anélkül, hogy nevelné. A szép szó mindennél többet ér* * Ejtsünk szót a puskáról is. A sima csőből kilőtt golyó pályája kiszámíthatatlan. A régi piszkos, rozsdás cső lövése élesebb. Ezért érdesitették eleink ecettel, maratással (A csepüfoj tás ugyanis a súrlódás folytán a lövés gázaival szemben nagyobb ellentállást tanúsított.) Azonban a modern löszerek tükörsima csővet kívánnak. Az első öntött kézi . lőfegyvercsö vek a XIV. századból származnak. Anyaguk a bronz, a cső pedig rövid volt. Egy századdal később már irányitókészülék van a puskán. (Az egész fejlődést a legszebben a klosterneu burgi kolostor hires gyűjteményében látni.) A hosszú cső egyidős az ágyúval. Itt már kovácsolták, még pedig tüskén. A tüskére vaspántot csavartak és csővé kovácsolták. A 16. század végén már teljes ezen a téren a művészet, a csövek pedig csodálatosan hosszúak, vékonyfaluak. (A bécsi gyűjteményben van egy 195 centiméter hosszú fegyver, az öble 14 milliméter. Még neve is van. Hans Friedrich von Diepenthalnak hivják.) Az első vont csövet Nürnbergben fúrták, kizárólag vadászatra. A há tultöltö eszméje már 1552-ben megszü letett, de csak 1852-ben találta fel Le focheaux, addig eredménytelen maradt minden kísérletezés. Itt. találkozik először a lőpor, a gyutacs és a lövedék. A damaszk anyaga acéllal kevert puha vas, amelyet savval maratnak igy adja a különféle mintákat. Gyártásának titkát az araboktól Mnrcó Póló hozta Európába, ma is a régi recept szerint gyártják, azonban keleti finomságának titkát évszázados kísérletekkel sem találták ki. Az utáP. Alaker .György előadása a bajtársi szolgálatról (A Délmagyarország munkatársától) A hadigondozás és a bajtársi szolgálat működéséről és időszerű fontosságáról adott elő a Szent Vince Egye sülét meghívására P. Alaker György jézustársasági atya szerdán délután A jezsuiták kongregációs termében nagyszámú hallgatóság gyúlt össze, élén Tóth Sándor ezredessel, a hadigondozás kerületi felügyelőjével. P. Alaker atya előadását Inczédy László móravárosi plébános vezette be, aki kidomborította, hogy a társadalmi és karitatív egyesületek hölgytagjainak most elsőrendű kötelessége a hadigondozás felkarolása. P. Alaker György lelkesítő és érdeklődést ébresztő előadásában kifejtette, milyen fontos a lelki sebek ápolása, mennyire szamaritánus! cselekedet az, ha a háború lelki sérüléseit szeretettel gondozzuk, gyógyítgatjuk Sokszor a lelki sebek meggyógy'itá sa még fontosabb, mint a test sebeinek gyógykezelése, mert az egészséges lélek könnyen legyőzi a test megbetegedését, viszont ha a lélek beteg, a test sem épül Jel hamarosan Részletesen ismertette a megjelent hölgyekkel a hadigondozás és a baj társi szolgálat munkásságát. Ez a kéi testület karöltve munkálkodik azon bogy a belső frontot erősitve. a külső front szilárdságát biztosítsák Megható példákkal illusztrálta, mennyire fontos és szükséges e kél háborús szerv ténykedése, majd rámutatott azokra a feladatokra, amelyek a társadalmi és karitatív egyesületek hölgytagjaira a hadigondozás terén várnak. A nagyhatású előadás őszinte lel kesedést és nagy tetszést keltett a hallgatóság soraiban. nozhatatlansága állítólag a kovácsolásban és a hűtésben van. Fegyverben csak a seréteseknél jó a damaszkuszi A füstnélküli töltényeknél — a ma gas gáznyomás miatt —, az acél az egyetlen alkalmas csőanyag. Emlékezzünk még meg a bresciat Camelio Vittoréről aki 1550 körül éli és hires csőkovács volt. ö a könnyű acél kitalálója, csövét mintha alumi niumból lettek volna. Gyártási titka ma is titok. Pedig hol tart már a fegyver-technika! Minden vadásznak más-más méretezésű fegyverre van szüksége aszerint, amilyen hosszú a karja, széles a válla, vastag a nyaka. Ezt nem csupán azért emiitjük meg, mert igy van. sokkal inkább vigasztalásul azoknak, akik rászorulnak a mentegetőzésre^ hogy miért nem talált egyetlen lövésük sem a kölcsönkapott fegyverrel. Bár itt illik azt is elmondani, hogy puskát, lovat, pipát és asszonyt nem ád kölcsönbe a magyar ember. Ezek után ne várja senki, hogy kellemes vadászatot és a bő zsákmányt kívánjunk. Az igazi vadáss egyúttal babonás is, ilyen esetben pedig nyomban visszafordul. Szentül hiszi ugyanis, hogy nem lesz szerencséje. Hogy ezért nem lesz. Lessy P. r Pefró Kálmán országgyűlési képviselő hírieleg halála Budapest, október 14. Petró Kálmán országgyűlési képviselő, a képviselőház igzságügyi bizottságának elnöke, kedden este 9 órakor agyvérzés következtében váratlanul elhunyt. Petró Kálmán halálának hírét különösen mély megrendüléssel fogadták, mert délelőtt a miniszterelnök felkérésére még ő ismertette a képviselőházban a Kormányzóhelyettes emlékének megj örökítéséről szóló törvényjavaslatot. jA közel egyórás, nagyszabású előadói beszéd után Petró Kálmán a folyosón beszélgetett képviselőtársaival s jókedvűen, mosolyogva fogadta a mi» niszterek és képviselők gratulációit. Az ülés után fél 1 óra tájban hagyta el a képviselőház épületét. Gyalog Indult el a Kossuth Lajos-téren * néhány barátja társaságában- Alig tettek azonban néhány lépést, hirtelen rosszal lett. Barátai azonnal gépkocsiba ültették és otthonába vitték, állapota azonban rohamosan súlyosbodott, el vesztette eszméletét és este 9 órakor anélkül, hogy eszméletre tért volna, meghalt. Petró Kálmán mindössze 53 éves volt. A képviselőház egyik legnagyobb tekintélyű tagja volt.' Puritánsága, tiszta élete osztatlan tekintélyt biztosított számára. Éveken át tagja volt a harminchatos bizottságnak. A jogi ejetben is a legnagyobb tisztelettel vették körül, hosszú évek óta elnöke az egri ügyvédi kamarának. A képviselőházban két alkalommal választották meg az igazságügyi bizottság elnökének. Holttestét Budapesten ravatalozzák fel ás Egerben (emelik el. is-öBOaiijia^aí^zaöieigisít