Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-02 / 198. szám

4 •> E 1 VI A t< » A l« U |i > /. A G Szerda, 1942. augusztus 2. Egy szegedi csoda Az emberi idegrendszer páratlan teljesítményekre képes. Abban a korban élünk, amikor nincs lehetetlen, világfelforgató események csőstül zuluinak a nyakunkba, még ki sem csodálkozhattok magunkat az egyiken, ott vágtat nyomában a másik, úgyhogy megfontolt beosztással kell élnünk, mikor szakítsunk időt a megemészté sére. Elképzelhetetlen, gondolatilag is kifárasztó, dolgok válnak gyerekjátékká, viszont a mindenségben semmiségekről állapítjuk meg az álomszerüséget, felvont szemöldökkel bámulva a természet naiv gyermekére, hogy mit nem talál ki! A jódolga ment el, vagy a hőség ártott meg az agyvelejének'.' A történelemben is Vannak úgynevezett csodák. Hogy megmaradjunk az apróságoknál, most csak az egyiptomi piramisokat emli'jük, amiknek felépitési technikájában még ma is kételkedik a tápióbicskei segédjegyző. A bibliát semmi sem múlja felül, annyi az elképesztő fejezete, főleg a közélelmezés terén, Shakespeare reggel nekifogott egy színdarabnak és estére már el is játszották, — hát ezek mind valóságok, azért tele van a világ a reménytelenségek láncolatával, tiyulai Pál például sosem fejezte be Görgey ről szóló hőskölteményét, a Lomha nyit Arany János is töredékben hagyta Csaba királyfit, a DunaTisza-csatornáról már Vedress István könyvet irt, kiszámítva az utolsó fillérig. mennyibe kerül és mennyi haszon várható belőle, azért, igaz-e. ma se kezdtek bele, sőt azt se tudják, hol 'enne alkalmasabb a torkolata. Ne bizza el magát a mégis csak véges emberi ész. mindent úgyse tud megoldani. Amióta világ a világ, mindég voltak nehéz problémák és maradtak csonkok, torzók, bizonyságául az emberi nekilendülésnek, de a megtorpanásnak is egyúttal. Mikor a fogadalmi templomban imádkozunk és tekintetünket bátortalanul vetjük a magasba, rá kell jönnünk, hogy Istennek ez a magasztos háza sincs egészen befejezve. Hány üres fal várja a legendák, a hit törvényeinek, eseményeinek megörökité sét csupaszon! Milyen kár, bogy nem éi már Foerk mester, az eléggé tehetséges Schulek Frigyes terveinek utánköltője, akivel olyan megértő szerződést kötött annakidjén a város, amilyent sem azelőtt, sem azután senki vei, részeltetvén őt megfelelő százalékban minden kiadásért és bevételért, ami a fogadalmi templom kirül felmerül. Ha jól tudom, a kökeriafe elhelyezése, majd lebontása egyaránt nem mult el felőle észrevétlenül. Hát csak ugy mellékesen jutott az eszünkbe, a hiányzó freskókra gondolva, egyben bizonyságot téve arról az állításunkról, hogy akármilyen tökéleteset akar játszani a világ, mindig akad valami, ami a legjobb akarat mellett sem megy. Hiába, ez már igy van. Csodák azért történnek, hasztalan csóválja oknyomozó fejét a kételkedés, meg a megrögzött cinizmus és itt kalapot kel! emelnünk, bármekkora a hőség, városunk elsffrendüségc mellett, nevezvén akár liszaparti metropolisnak, hogy ne említsük az időkőzben ráaggatott sok elmet, amiket szorgalmas városityák fundálnak ki kétségbeesésükben. Szivünk kedvencévé nőtte ki magát a Széchenyi-tér északi részének parkkikanyaritási, majd restaurálási, nemkülönben aszfaltozási problémája. Ugy megszoktuk már a kecses lövészárkokat, a salakok, törmelékek, kavicsok halmait, az aszfaltfőzésbe olykor Belekezdő, rnajd azt megint abbahagyó sziuindián gárdát, úszónadrágban bár, mégis az elegancia követelményeihez alkalmazkodva cilinderben, hogy minden ábrándunk szerint igy reméltük ezt továbbra is. Ne értsen senki félre bennünket. Mi vigyázunk 8 lelki egyen, súlyunkra, vigyázunk a másokért is, mert végtére ez az újságírói fogadalmunkhoz tartozik s joggal tartottunk tőle, hogy ha eltűnnek a hónapok óta szorgalommal felépített halmok és egyéb gleccserek a korzó sarkáról, ez számos felebarátunkat meg fogja rendileni, ha igy, ha ugy. Most aztán töröljük a káprázó szemünket: az aszfaltozás, meg a járda, a kocsiút, egyszóval minden elkészült! Épp csak, hogy a salakokat, a szemetet kell majd elfuvarozni, de annak a sürgetése már olyan eteedvelienedést' jelentene. di". ameiv úgyis a régi fezuerácidk a legerélyesebb szavakkal kell meg erkóicsi tökéjének morzsáiból él, veróni. Hát mindent mégse lehet, tisztelt 'gye tekintetbe, hogy például a Szerit telhetetlenek. Hátrább azokkal a tű- István-tér feltöltése is kerek ötévtizerelmetlen agarakkal! A parktükör elké-ziilt, ujabb bizonyságául annak, hogy nincsenek lehetetlenek. Legfeljebb hosszabb volt az ut. már hogy az den keresztül vajúdott. Amikor pedig holtra fáradtunk az egyetemért való futkosásban, megérkezett ő maga személyesen. Azért csak szerényen azzal alkotás utja. A mai mohó ifjuság pe-laz elbizakodott kritikával. Á szovjetfront a német lapokban Az egész világ tekintete a szovjetfrontra szegeződik, ahol most zajlanak le a rövidesen negyedik évébe lépő új világháború legnagyobb és legvéresebb csatái. Rár a szovjetfront Murmanszktól egészen az Elbrusz-csúcsig szinte állandó mozgásban van, ezidöszerint a legnagyobb harcok mégis két gyújtópont körül tombolnak. Az egyik Sztálingrád, a régi cári idők Zarizynje. amelyet most elr eveztek keleti Verdun nek, a márik a Rzsev, amely város nevét még a téli hadijelentésekből tartotta meg emlékezetében az újságolvasó Alább két német haditudósító legfrissebb beszámolóit ismertetjük. a sztálingrádi és rzsevi harcokról. * Herbert Soucek német haditudósító a sztálingrádi harcokról a többek között a következőket irja: Szovjet páncélosok állnak előttünk kétségbeeesetten elhárító gomolyagba összezsúfolódva. Ezek éjszaka folyamán megkísérelték, hogy az égő Sztálingrádból áttörjék a német záróvonalat a Don és a Volga között észak leié. A ködös reggeli szürkület védelme alatt sikerült is letörniük a német luAnpótlás teherjárómü oszlopa közé. Néhány német jármű az utánpótlási országul szélén, mint a támadás égő áldozata maradt. A német páncélos elhárítás, tábori ágyuk és a német gyalogság elfoglalták helyüket egy dombhullám mögötti elhárító állásban és a légierő beavatkozását várják, hogy a bctolapok finom porát, amely hosszú fel- (a nemzet a maga egészében még hőkben támadt ránk olyan felhőkben,: mindig nincsen benne a háborúban, amelyben a szúnyogok és a legyek' pedig az amerikaiak csak úgy nyerjátszották a főszerepet. De ismertük ennek a vidéknek ama virágos kertjeit is, amelyeket az ugaron fekvő földön mindenütt a mi katonáink teremtettek. Tudtuk, hogy Rzsev földje nem zsíros, nehéz talaj, hanem csupán a homoknak, márgának és agyagnak keveréke, hullámos dombvidék, kiterjedt legelökkel és mezőkhetik meg a háborút, ha a győzelmet tekintik a világon az egyetlen létfontosságú kérdésnek.* A továbbiakban rámutat arra, hogy az amerikai hadiipari termelés az előző évekkel összehasonlítva, meglepően növekedett, azonban még mindig nem akkora, mint amekkora termelésre LSÁ-nak szüksége van. Juniusba" kel, itt-ott kócos cserjésekkel és rit- j például könnvü visszaesés követkekás erdőkkel. Ennek a vidéknek a! zett be a repülőgépgyártás terén. A* központja Rzsev, ellátási és utánpót- j USA nem gyártott annyi repülögálási városunk. A vidék főütőereje apet, mint amennyire szüksége lew Volga. A Volga felső folyásán fek-j volna. Ugyanez a helyzet áll fenn * szik a mi harci területünk. Az elke- j páncélos harckocsik, ágyúk és kisebb seredett harcok heteiben ez a föld i hajók gyártása terén is. életünk egy darabja lett minden idők í iskes belügyminiszter a Collierí re. amey álmainkban, emlékeinkben j hetilapban az olajkérdésről ir cikket beszédeinkben mindig fel fog támad \ és foglalkozott a japánok és németek ni. Főleg azért, mert sok bajtársunk elönyomulásávai az olajvidókek felé. lett e földnek egy része. ! i-Tq " NímfOru-számiak sikerülne mefr Ila Németországnak sikerülne meggis ez a föld most az acélvihar föld je, a kemény történések a kemény gondolatok vidéke lett, ahol nincsenek kulisszák bukolikus álmodozásokhoz, hanem csak a legkeményebb valóság van jelen. Ezen a földön végigvonaglanak a becsapódások és detonációk megrendülései, mert a bolsevikok gátlástalan dühvel árasztják el bombák jégesőjével ezt a vidéket. Nappal, minll éjszaka/, bombák) és gránátok roncsolják fel a föld lestét. kodott szovjet páncélosokat megsem-ÍA falvakban, a néhány héttel ezelőtt misitsék. A német páncélos ék elöl ínég oly kedves Rzsev mezővárosA déli előnyomulás mérhetetlen | szereznie az orosz olajmezőket — írtérdimenzióihoz képest a rzsevi harc- ja az USA belügyminisztere —, úgy terület elenyészően kicsiny. És mé- ezáltal erősen befolyásolhatná Eurósemmit sem törődik ezzel az epizóddal, hanem feltartózhatatlanul előre robog a megparancsolt cé] felé. E* a helyzet, amikor fenyegető felhőként megjelennek a német harci repülőgépeid, zuhanó bombázók. Egyszeriben rátörnek a bolsevistákra. Pokolbeli tüz, füst keletkezik és közben olyau fütyülést rendeznek a bombázók, hogy a laikus szemek számára ez félelmet keltő színjáték lenne. A zuhanó bombázók támadása utár. megtámadják a szovjet páncélosokat a német páncélos elhárilók is. Egyiknek, másiknak is ellövik a tornyát. Mindig kevesebb lesz a ' bolsevista páncélosok* száma, a megmaradóitok igyekeznek visszamcnekülni az égő városba Jürgen A rzsevi német elhárító harcokról Schüddekopf haditudósító számol he Göbbels miniszter lapjában, a Das Reichban. — Pontosan megismertük Rzsev földjét ezeknek a heteknek elkeseredett elhárító harcaiban. Amidőn július 30-án reggel 3 óra 30 perckor megkezdődött a bolsevisták dühödten elkeseredett fáin adása, mindenféle tüzérségi kaliber pergötüzével és bombázó repülőgépek mindig uj és uj hullámaival, alig ismertünk valamit Rzsev földjéből. Ismertük ellenséges indulatát akkor, amidőn a szakadó eső az utakat péppé, szivós ingovánnvá változtatta át, amely minden lépésünket mohón magába akarta szivni. És ismertük a forró nyári n»ban az útak és a sínpárok mentén, a hidaknál a föld egyik sebet a másik mellett hordozza, mindenütt gránáttölcsérek tépik fel a mezőket és földeket. — És miközben Rzsev városát a bolsevisták bombaesöje rongyokká pa egész politikai és gazdasági rendszerét. Ugyanez vonatkozik Japánra is. Ez esetben a tengelyhatalmak gazdaságilag felülkerekednének az egésí világon Észak-Amerikát kivéve. Németországnak csak el kellene venni® ekkor az Egyesült-Államoktól piacait és nyersanyagforrásait, hogy rákényszerítse a maga akaratát a» USA-ra is. Németországnak nem kellene egy lövést sem leadnia és egyetlen katonát sem partra szállítani ** Egyesült-Államokban, hogy az USA-' olyan gazdasági és szociális viszonyokra kényszerítse, amilyeneket csa» két vagy három évszázaddal czelő" ismert. lekésnék ez a riasztó cikke is érezhetően azért Íródott, hogy amerikai népnek a háború tudatát*3 még fel nem ébredt tömegeit r®' döbbentse arra, hogy miről is va" tépi és az egész vfidék átalakul a. tulajdonképpen szó. pusztulás színhelyévé, a falvak tövig' A Roosevelt-ellenes és valamik®* leégnek, a föld mégis magába fogad- ] a legszélsőségesebben izolacionistaja az embert, hogy megvédje és ol- párti Chicag0 Tribüné hasonló hang" talmazza. Barlanglakok lettünk. ncmben irt vezércikket: 'Csuk * : . - ' ! nemuen iri vtzoruuu«n. ugyanis. Senki sem sejtette közülünk »öztesek íognak békét diktálni* el®1 mennyire el tud rejteni és meg tud.alatt. Cikkében gúnyos hangon ir * óvni bennünket a hüvos, nedves, szűk kQlönféle béketervekről elhangzó]1 földi odu. Ezek az odúk váltakoznak. beszédekről és újságcikkekről. >W a néhány gyors ásócsapás által ké-:rom év 6ta besz'élünk egv által"®] szitett lyuktol egészen az ötletesen j szerkeszfendö békéről, de" három éf felszerelt bunkerig. A fold lett leg-6tn ncm volt egyetlen sikeres off®®' iobh barátunk a veszélyben. A föld-;„:„ „,,„;/.„,. KrZmow=-/A» Alton 8"! akciónk Németország ellen. 1 5 — 2 0 ezer pengő kölcsönt kerese* Magas kamatra- Ajánlatokat pontos etm megielőlésM! .Siker" jeligére kérek a kiadóba. A föld megköveteli tőlünk, hogy minden másodpercben ugrásra készen álljunk, meri vagy megajándékoz az élettel, vagy megtagadja azt tőlünk. A német katona most már hetek ófn minden másodpercben feszült elhárító harcban fekszik a legelső vonalban és csak az ellenségre figyel, mert tudja, hogy egv napon niogváltják a rzsevi földet a pusztulástól. * A Kölnische Zeitung megállapítja hogy újabban nemcsak az amerikai" közvélemény fejezi ki elégedetlensé gét a szövetségesek mai háborús hely zete felelt, hanem maga az amerikai hadiinformációs hivatal is. Az intor mációs hivatal azonban mindenütt az amerikai népet korholja és szemére veti, hogy még mindig nem veszi ki ü^ec itlCSSíálivaJ részét a háborúból. »Sok ajaüriiai — állapítja az Információs hivatal veartője már áldozatot hozott. azonba'" döntést.* PARRAOT OVt Fájdalommal jelentjük, hogy szeretett feleségem, illetve testvérünk és sógornőnk Molnár József né szül. Kakuszl Mária rövid szenvedés után 60 éves korában elhunyt. Temetése szept. 2-án d. u. 6 órakor lesz a gyevi temető ravatalozójából. Engesztelő szentmise szept. 2-án reggel fél * órakor lesz a felsővárosi templomban az egek UráD®* bemutatva. Gyászoló család