Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

4 1) É L M A b ) A « O K S /. A (J Kedd, 1942 szeptember t. ü jrf íxlés védelmében Sokan keresik ma a szellemi élet területén a kritika magasrendűségét, tanitó jellegét, de ki törődik a min­dennapi nem szellemi életmegnyilvá­nulások bírálatával? Pedig fontos az életszínvonal s a kultura emelésére oiyan jelenségek tanítást oélzó kriti­kája is, melyek megszokott minden­napi ságuk miatt jelentékteleneknek látszanak. A viselkedés, magatartás, igény, megannyi bírálható felület, amelynek Ízléses, emelkedett vagy íz­léstelen és zavaros alakulásából függ a társadalmi színvonal. A háborús atmoszféra lélektanából eredő szórakozási igény kielégítése is sokban befolyásolyhatja a szellemi emelkedés vagy elsekélyesedés kiala­kulását. Ezúttal ennél a tárgynál mara­dunk Megkritizáljuk a szellemi élet­tel, illetve a művészettel kacérkodo, szórakoztató iparnak egyik faját. Ez a magasabb mértékre igényt nem tarható, mondjuk alacsonyabb fokú művészi megnyilatkozás arra lenne hivatva, hogy pillanatnyi üdülést nyújtson a kevés idejű pihenni szán­dékozónak, a mindennapi szürke élet aprócska színfoltját képviselje. Mivel nem magasabb fokú szellemi történés ez, — nélkülözi a kritikát és magára hagyva, mértéket, de még jóizlésbél; követelményt sem ismerve vadon bur­jánzik s ahelyett, hogy pihentetne szórakoztatna, — bosszant s nyugta­lanít. Mivel átmeneti, divatjellegü e megnyilvánulás, nem pazarolják rá az időt, a gondolatot, fásultan halad ei mellette az is, akinek sérti az Ízlését, vagy aki nivót keres a hétköznapi­ságban is, A művészet aprópénze ez, amely a legszorgalmasabb gyűjtés mellett sem eredményez tökét. Talán nem baj. létezik, de ha már létezik, töltse bc azt a kisigényű keretet mér­téktartással, Ízléssel és ne botránkoz tessoti, ha már nemesen szórakoztál ni nem képes. Kornnk egyik divathó­bortját tesszük a kritika tárgyává: a dizőzt, illetve annak "szereplését. Fel merülhet a kérdés, hogy érdemes-­érdemileg foglalkozni ez éredcmiclcn­nek látszó kérdéssé]. Érdemes, mert a közönség szellemi igényét és a kö­zönségből összetevődő város szelte mi nívóját tükrözi. Ha' hivatásának elérhető magaslataira figyelmezteti a kritika, valamint feltárja hibáinak fo­nákságát, ugy lehetne szórakoztató, megnyugtató, sőt talán felemelő is. Bő repertoárt nyújt a könnyű, de ér­tékes muzsika, valamint bus-vig nép­dalaink. Ha már fontos követelménye társadalmunknak, hogy a nyári lerra­szokről érces vagy érdes hangok rio­gassák az éjszakát, vasárnaponkint a délutánt, ugy énekeljenek jót. Ízléseset s lehetőleg olvant. amiben a művé­szetnek legalább paránya felfedez­hető Egyik reprezentatív zenés kávéhá­zunk gyönyörű tornászán 'szórakoztat­ja a közönséget a dizőz. Hangját er­cesebbé teszt a szájához közeltaitolt megafonnal. Nem csak ő, de a mikro­fon is közvetíti közelre s távolra az éneket, hogv nocsak a kiválasztottak, de a nagykörnyék lakói s a sétálók is részesüljenek az élvezetből. 11a a kör­nyék lakói rendben levőnek találják e koncerteket, nekünk nem lehet semmi kifogásunk ellene. Annál inkább ki­fogásoljuk a dizőz műsorának össze­állítását. Nem szabad a kávéház nyil­vánosságát összetévesztenie a »!okáI«, az éjjeli mulató zártkörű terével és közönségével. Akik kávéházba járnak, nem kívánnak alacsony ösztönökre ható drasztikus szellemességeket dal formájában élvezni. Próbálja meg di­zőzünk elhagyni a rusztikus röhejek­rr pályázó slágereit s a sikamlósgá­got egyértelmű malackodásba össz­pontosító produkcióit. Lehetetlen meg­engedni. hogy Szeged kevés számú szórakozóhelyeinek egyikében a ya1­sárnap délutánok zenétől kísért han­gulatát »fart riszáló Rézi néni*, »sze­kérvendégoldalla] nagymamát fejbe­verő Józsi bácsi* s hasonló épületes szövegű szerzemények nyugtalanít­sák. Tekintettel kell lenni a közönség összetételére. Semmiesetre sem koc­káztasson olyan •müvészszabadságot*, amely a közönséget botránkoztatja s ha magas egyházi állású férfiakat is lát a közönség körében, ne énekeljen olyan erkölcstelen és Ízléstelen dalo­kat, mint a házasságtörő asszony és a lelkipásztor esetének zenei feldől gozása. Nem való ez olyan helyre sem, ahol az alkohol már megenged többet is. amit a délutáni levegőn színjózan fejek nagyon is kifogásol­nak. Nem hiszem, hogy azok a ko­moly urak és hölgyek, valamint kis­kornak. akik vasárnaponkint együtt vannak a terraszon, szívesen hallgat­nák a kikapós menyecske történetét gyóntató papjával, a házasságtörés hogyanjai es mikéntjét, sói számbeli sokaságát. Egy mellettem levő asz­talnál épp a tulajdonos négy fia uzsonnázott, szüleivel. Pajkos egy­másra kacsintásuk meggyőzött arról, hogy milyen céljavesztett, elitélendő, sül meg nem engedhető az ilyen szá­mok éneklése. Csodálkoztunk a szülők türelmén. Nem az álszemérem soraink indi­tója, hanem a mértéktartás igénye. A legkevesebb, amit megkövetelhetünk, ha már művészetet, kultúrát Szegeden alig kapunk: a jóizlés. (Bár egy zenés kávéház nyújthat művészetet, kulturát is, mint nyújt a velencei Quadri és Fló­rián és sok más külföldi kávéház, sőt ami zenekari számait illeti a szóban­forgó kávéház is.) Szeged szivesen nélkü'özi az éjjeli mulatóhelyeket, erről meggyőzött a sok megbukott vállalkozás, tehát nem kívánja annak hangulatát napfényes délutánban sem. (*- j.) JAZZ zongora harmonika gitár tanítását szeptember 1-én megkezdem. Jelentkezés d. e. 9—1 l-ig, d. u. 4—6-ig. Harmonikazenekar szervezés alatt. Berceli, Timár-utca 9/a ROMÁNIA IDEI GABONATERMESE Juiius eleién az oie. i ouiániai bú­zatermés kilátásait gyengéknek je lezték, mivel az őszi vetésben nagy­hézagok mutatkoztak, de julius végén a földmüvelésügyi miniszter rádió­nyilatkozatában Kijelentette, hogy a terméskilátások jók. A kézimunka hiányának ellenére 4.5 millió hektárt tengerivel, 120.000 hektárt babbal, itóü ezer hektárt napraforgóval, 25Ű.00Ű nektátt burgonyával, 46.000 hektárt cukorrépává! és 40.000 hektárt takar­mányrépával bevetettek. Hozzáfűzte, bogy a kenyérmagvak aratása meg­kezdődött és jó kilátásokkal biztat, de a csoplöpróbák megejlése előtt vég­leges Ítéletet mondani még nem lehet. A nagybirtokok hozama lényegesen nagyobb, mint a kisgazdák birtokai­nak hozama. A kormány az uj termésév kü­szöbén alaposan megváltoztatta eddi­gi árpolitikáját. A legfontosabb mező gazdasági termékének, a búzának, árpának, tengerinek, zabnak eddigi árait csaknem kétszeresére emelte: Emelés 1942/43 1941/12 % lei mázsáDkint buza, 75 kg 2200 1100 100 rozs. 68 kg 1600 900 78 árpa. G0 kg 1400 750 87 zab, 72 kg 1500 700 114 Ha tekintetbe vesszük, hogy a hu­zaár líXi9-beti 430, 1940-ben 757, 1941­ben UOO lei volt, továbbá, hogy Uo­máuiáhan a kenyérmagvak termelését a takarmánymagvak rovására fokoz­ták. ugy az uj áremelkedést igen je­lentékenynek kell minősítenünk, uem szólva arról, hogy a legjobb minő­ségeket külön jutalmazzák. A tengeri a fenti ár ki mutatásban nem szerepel, uiivel a minisztertanács elhatározta, hogy a tengeri ár állami szabályozá­sát kísérletképpen két hónapra felfüg­geszti és hogy az eddigi ellenőrzési rendszert egyelőre lazítja, ami egyér­telmű azzal, hogy a gabonapiacon ki­ujul a szabad forgatóm. E rendszabály oka abban rejlik, hogy a tengeri mi­hamarabbi szállításáért engedélyezett prémiumok (jul. 15-éig 15.000 lei, sug. 15-éiig 1.0.000. szept. 15,-éig 5000 lei vagononkint), nem tették meg a kí­vánt hatást, dc különben is az egész gabonazárolási akció hiányosan mű­ködött, ugy, hogy a városok ellátásá­ban nagy nehézségek mutatkoztak. Másrészt érthető a gazdák tartóz kodó magatartása, mivel az árak nagyszabása gyakran ötletszerűen, az önköltségi kalkulációk mellőzésével történt. Tény, hogy a termelési költ­ségek tetemesen és igy az agrkroüó a termelök hátrányára alakult ki A minisztérium uj tervet dolgozott ki az idei őszi vetés végrehujtásáuaa módozataira vonatkozólag; a mező­gazdaságii kamarák körzetenkiut ki­dolgozzák a vetőmagbeszerzés részle­teit; azok a termelők, akik szabvány­szerüen istállókat, legelöket létesíte­nek és azokat gondozzák, tenyészálla tokát, sertéseket • és szárnyast költ­ségmentesen kapnak. A telkes kisgaz dák pedig ekét kapnak, ha kimutat­ják, hogy hektárhozamuk elérte a jó üzemek színvonalát. A romániai me­zőgazdasági gépipar arra kötelezte magát, hogy 1943 tavaszáig kb. 9000 ekét, 12,000 boronát, 1,590000 kapál, 244.000 ásót. 150.000 fejszét, 600.000 szénahányó villát és 1200 szántóvasat szállít. A földbirtoknak túlságba vitt fel­aprózása még mindig nehéz problé­mája a román mezőgazdaságnak, mi­ért is ujabban tagositási célzattal •me­zőgazdasági közösség* elnevezéssel oly tömörüléseket létesítenek, amelyek keretében legalább 15 termelő a gé pek, vetőmagvak, állatok, stb. vásár­lását közös számlára végzi, illetve ezeket az államtól átveszi, mezőgaz­dasági épületeket létesít, a tagok ré­szére kölcsönöket szerez, stb. Az üzemtöke a tagok járulékaiból rakó­dik össze. A közös gazdálkodást há­rom meghatalmazott vezeti, akik a földet az előirt tervezet szerint meg­munkálják és minden egyes paraszt tarlozik a neki kiutalt részen a kö­zös munkában résal venni, 15 ilyen I közösség esetleg egy szövetségbe tö jmörülhet. A kisbirtokok megszünteté­|sét célzó irányzat Bcsszarábiában és J Bukovinában is érvényesül, ahol a régi gazdaságokat meghagyják birto­kosaik tulajdonában, ellenben a gaz­dátlan birtokokat az állam felosztja, dc nem létesít uj kisbirtokot, hanem ! csak gazdaságilag megalapozott kö­" zépnagvílágu családi birtokokat és pedig különös tekintettel a tűzharco­sokra A romániai mezőgazdaság belter­jes) tésére irányuló törekvések több­nyire a kisgazdák csekély tőkeerején akadtak meg, de az •Excelsior* ci mii újság nézete szerint a román me­zőgazdaság legalább 30 milliárd leit tczaurált. vagyis hogy nem is sejtett hatalmas vásárlóerő lappang benn* amely pillanatnyilag nem érvénye sülhet, mivel az iparcikkek vagv hí ányzának, vagy annyira megdrágul­lak, hogy azok" vásárlásától tartóz­kodni kell. Egyébiránt még hosszú­lejáratú agrárköksönök is azzal a kockázattal járnának, hosy később '•••tónösen ha a gabonaárak vissza­fejdfinének, U adósók a törlesztési részletéket uem tudnák meeflzetu'. miért is azzal a tervvel foglalkoznak bogy a mezőgazdáknak ne készpénz kölcsönöket, hanem anyaghitelt nyújt­sanak, amely később természetbe" volna visszaszolgáltatandó. (S. B.l Kitűnő állapotban lévő használt szól® motorkerékpárt (lehetőleg 350-cs) keresünk azonnali kp vételre® • Keveset futott* jeligére Balogh Hir­detőbe Budapest. V, Szent István­körut 9. 20 Elitéltek hét árdrágítót Vizezett tejért hathavi börtön (A Délinagyarország munkatársától) A szegedi törvényszéken Újvár' egyesbiró hétfőn hét áriirágitási ügy­ben hozott marasztaló Ítéletet. György Béláné szegedi piaci árus N é g y ő k" rii Jánosné Szeged-várostanyai vi­szonnyal együttesen baromfit hoz®" forgalomba, még pedig a hatóságilag inegállapitott árnál drágábban. Az ár 1 drágításra azt az alkalmat használták fel, amikor a csirke kilónkinti ára < pengő 60 fillérről 4 pengő 20 filléire emelkedett. A két asszony azonban még a felemelt árakkal sem volt meg­elégedve, hanem ezt is csaknem a dup­lájára emelték. Egy kiló 20 dekát nyo­mó csirkéért nyolc pengőt, 1 kiló S0 dekásért pedig 9 pengőt kértek­Újvári egyesbiró György Bélánét egy-1 havi, Négyökrü Jánosnét pedig egy­hónapi fogházra Ítélte. Az elitéltek fellebbezési jelentettek be. Léna Antalné. Baldóczky Anna 30 éves ószentiváni lakos ezév májusá­ban az 1 kiló 20 dekás mosószappant 2 pengő 10 fillér helyett 8 pengőéri adta. Jogerősen egyhónapra Ítélték. Fischer Ferencné Bozóky Amá­lia 43 éves szegedi lakos április 22-én a köles kilóját 84 fillér helyett 1 pen­gőért adta. Jogerősen nyolcnapi elzá­rást kapott. Ifj. Bo/.oki Imre 19 éves dorozs­mai napszámos tejjel kofálkodott * szegedi piacon. A nyomozás megálla­pította és Bozóki is beismerte a tár­gyaláson, hogy a mull év decemberré és ezev áprilisa közötti időben beteft­kint kétszer-háromszor, esetenként 30— 30 liter fölözött és vizezett tejet ho­zott be a szegcdi piacra cs azt literen­kint 32 fillérért mérte el 12 fillér he­lyett. eBismerte, hogy az erősen fölö­zött tejhez 10 literenkint két-háron» liter vizet öntött. Újvári István egyes­biró az üzletszerűen folytatott árdrá" gitó visszaélés bűntettén kivül a köz­ellátás érdekei súlyos megsértésének! vétségében is bűnösnek mondotta ki ifj. Bozóki Józsefet és hathónapi bör­tönre itélte. A dorozsmai piacon is csíptek ei több árdrágítót. Balogh Kálmánná Sólya Katalin 55 éves dorozsmai asz; szony fehér babot árult a dorozsmai piacon kilónkint 68 fillér helyett 1 peu­pengőért. A vádlott a drágítást beis­merte, dc azzal védekezett, bogy kü­lönlegesen szép Vetnivaló babot árult­Hasonlóképpen védekezett a dorozs­mai piacon tétlenért másik árdrág"0 is, Szekeres József 31 éves do­rozsmai termelő, aki szemestengeri' adott el kilónkint 23 fillér helyet 7Ö fillérért. A tengerit is vetési célokra árulta és azzal védekezett, hogy azt hitte, hogy a csiraképes vetömagte®' gerit drágábban adhatja, mint az ál; lati takarmányozás céljait szolgála y kukoricát. A biróság a védekezéssé' nem látta igazoltnak a drágítást, 6t'„ ért Balogh Kálmánnét 100 peng0 pénzbüntetésre, Szekeres Józsefet P0' dig egyhónapi fogházra ítélte. Mind­két vádlotl megnyugodott az itr.lclbe'1 BeiratasoK a szegedi izr. na. szeptember 1—3-ika (kedd. sz0'" da, csütörtök) naponta 10—12, a bő­községi székházban. Ugyanakkor ir" juk be a gyermekfoglalkoztató nőve®' dékeit. Tanévnyitó istentisztelet ^ (szombat) 9 órakór. A Unitás 9-éa * , órakór kezdődik & )

Next

/
Oldalképek
Tartalom