Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-15 / 208. szám

4 WMI DBLMAGY A'BOBSZ A (i Kedd, 1*48. szeptember IS. Zsirellátás, a hizlalás elősegítése Ezután igy folytatta beszédét a miniszter: — Legyünk tisztában azzal, hogy a háborús idők kiszámíthatatlan válto­zásai megzavarhatják számításainkat. De nyugodt lelkiismerettel merem ál­lítani, bogy ezek csak átmeneti zava­rok lehetnek, amelyek a végső ered­ményt döntően nem befolyásolhatják. Amikor egy hónappal ezelőtt kényte­lenek voltunk a zsirfejadag átmeneti csökkentésével zsirellátásank nehézsé­geit megoldani, ugyanakkor máris in­tézkedéseket tettünk, hogy azt nj ala­pokra helyezzük. Minden remény mes van arra, hogy e téren is betartsuk a/ előre jelzett határidőket. Minden igye­kezetünkkel azon leszünk, hogy előse­gítsük a hizlalást, fokozzak a hizla­lás! kedvet és előteremtsük a hizlalás­hoz szükséges takarmányt, A közellá­tás érdeke az, hogy minél több önel­látó háztartás legyen, amelynek zsir­szükségletéről nem kell gondoskodni. — örömmel látom, hogy a szap­panellátás terén is viszonylagos eny­hülés várható. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vidék szappansziik­ségletét önellátási alapon akarja biz tositani. Ezért megszerveztem a kör­zeti szappanfőzőket s ezeknek számát a lehetőséghez képe.st állandóan nö­velem. Uí népruházati akció — Már a mult esztendő folyamán a népruházati akció keretén belül sok szövetet, ruházati cikket és cipőt jut­tattunk el az arra rászorultakhoz. Az elmúlt tapasztalatok alapján szükségé' érzem annak, hogy az idén ezt a felru­házást akciót jobb lebouyolitással, tel­jesen átdolgozva megindítsam s ezt a belső front olyan harcosainak biztosít­sam, akik jelenleg a legnagyobb szük­séget szenvedik. Rövidesen nagvará­nyo gazdasági munkásruházati akció indul meg, amely a szegénysorsu gaz­dasági cselédek és munkások gondjai nak enyhítését gél ózza. Az akció so­rán kizárólag szegénysorsu gazdaság' cselédek és egyéb gazdasági munká­sok részesülnek ruházati ellátásban A? ipari mnnkások számára más ter vet dolgoztunk ki s ugyancsak más­ként fogunk gondoskodni az ország kisebb keresőképességével biró sze­génysorsu népességéről is. A miniszter ezután az akció lebo nyolitásának részleteit ismertette és hangsúlyozta, hogy mig a múltban az ilyen irányú akció nagyrészét a szö­vetkezetek bonyolították le, addig ez­évben a keresztény kereskedelem erő­teljes bevonását tervezi, A hőség és jólét ideje... A miniszter a következő szavakkal fejezte he beszédét: — Amikor a jobb közellátási er­kölcsi felfogás kialakítását hirdetem, ugy abból a tételből indulok ki, hogy a* QFszág élete és fennmaradása min­denbor népének, erkölcsi megnlapo­•otlságátöl függ. Magyar népünk ezer éven át bebizonyította, bogy ország­alkotó és fenntartó tulajdonságokkal rendelkezik. Nehéz időkben mindig megtaláltuk a kivezető utat. Gondol­junk arra, hogy minden áldozat, min­den nehézség minden nélkülözés nem lesz hiábavaló, mert egyszeresek el­következik a szük esztendők sora után is a bőség és jólét ideje, mikor min den magyar ember becsületes munká, yal biztosithatja sajátmaga és csnlád­ia fennmaradását, minden magyart egy­formán áthat az a közösségtudat amely ma a háborús időkben már ki­alakulófélben van s amely közösség­tudat oly sok szép példái mulatott fel 99 elmúlt % én alatt »i idfgéa megszállás alatt siaylődő Délvidék­pnk F«* a VöukségtnAat eleven kiato­sfjk'4 az elkövetkezendő ?seb¥ gyar jövőnek. ma­A szegedi oonty A miniszter beszéde után dr Gás­pár Jenő, az Országos Magyar Saj­tókamara igazgató-főtitkára mon­dott köszönetet az értékes tájékoz­tatásért és ígérte, hogy a magyar sajtó mindig rendelkezésére áll a közellátás ügyének. Ezután a résztvevők részéről több felszólalás hangzott eb Azoknak a közellátási problémáknak során, amelyeket a felszólalók szóválettek, felmerült a ponty árának ügye is, Egy kérdés kapcsán a miniszter rá­mutatott, hogyan lehetséges az, hogy Szegeden, ahol nagy tiszai halászat folyik s a városnak magá­nak 1000 holdas halgazdasága van, a ponty ára olyan magas. Rogy egy­szerű háztartásokban nem tudják megfizetni. A ponty kilóját 4 pengő 60 fillérben maximálták, mert a pontyból elsőrendű exportcikk lett. A külföldi szivesen megfizeti érte ezt a magas árat, ezért nem lehet belföldön sem olcsóbban adni, A sertéshizlaláe ügyében hozzá­intézett kérdésre a miniszter kije­lentette, hogy as idén sineseti keve­sebb sertés az országban, mint más esztendőkben, sőt az idei sertésállo­mány nagyságával nagyon is meg var elégedve. Ebéd Palicson Vasárnap délben Paliöst-fürdőn Szabadka város ebédet adott a mi­niszter tiszteletére s itt búcsúzott harmadik napja falai között tartóz­kodó kedves vendégétől. Az ebéd, bár stílszerűen bsak egytál ételből állott, mégis ujabb megnyilatkozása volt annak a vendégszeretetnek, amely a szabadkaiak minden gesz­tusában megnyilvánul. Az ebéden dr. Reök Andor főispán a Kormány­zóra ürítette poharát, majd Loeson­czy miniszter szólalt fel és beszédé­ben a sajtó jelenlevő képviselőit te üdvözölte. Kellemesen eltöltött nap ntán az ujsákirók azzal az érzéssel és meg­győződéssel távoztak a késői nyár forró napsütésében fürdő Palicsról, hogy egy kiváló államférfi megis­merésével és egy újraéledő nagy magyal! város szivükbezárt képével lettek gazdagabbak. SZÁSZ FERENC Halálra ítélték, mert elsötétítés alatt lopott Budapest, szeptember 14. A rögtön­ilélő biróság vasárnap mondott Ítéle­tet Rigó Mihály 26 éves kővezőmes­ter bűnügyében, aki az elsötétítés ideje alatt lopást követett ei. A vádlottat reggel 9 órakor bilincsbevert kézzel vezették a statáriális biróság elé. Dr. Szabó Zoltán királyi ügyész ismertet nösségét, hogy havonta 400—600 pen­gőt keresett. Bűncselekményét tehát aljas motívumból: iszákosságának ki­elégítése végett követte el. Nemrégiben nyolcrendbeli lopás miatt nyolchónapi börtönnel sújtották a vádlottat, aki állandó veszélyt jelent a közösségi életre. Az ügyész halálbüntetés kisza­te a vádat, amely szerint szeptember ^ bását kérte. 10-én este fél 11 órakor Rigó Mihály;' A kirendelt védő szavai után Rigó az Aréna-ut 74. szarou haz bezárt, rá- MiháIy sirásba csukl6 hangon kérl csos kapuján keresztül bemaszott, hogy kegyelmet az utolsó szó jogán. A bi­lopást kövessen el. Körülnézett és át- rAsáff mvArás h,-,_ látta, hogy a terep nem alkalmas bűncselekmény elkövetésére. Ekkor át­mászott a szomszéd telekre, itt észre­vette, hogy egy földszinti ablak nyit­va van s ezen keresztül kiemelt a székről egy férfinadrágot, amelynek kikutatta zsebeit és elemeit egy pénz­tárcát 102 pengő tartalom'mal. A nad­rágot a pénztárca ellopása után az ab­lak előtt a földre dobta. Rigó Mihály a lopott pénzt a kocs­mába vitte, ahol mulatozni kezdett és a cigányoknak is fizetett. Itt 40 pen­gőt költött el, majd elhatározta, hogy visszamegy és másik lakásban folytat­ja a lopást. Az elfogyasztott alkohol hatása alatt azonban vigyázatlanná vált s igy történt, hogy a Liget-sza­natórium portása tettenérte. elfogta és rendőrnek adta át. A vádlott kihallgatása során elő­adat. hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a 102 pengőt tartalmazó pépztár­cát nem az elsötétítés ideje alatt lopta el. Később már annyira be volt rúgva, hogy azt sem tudta, mit csinál. Sírva panaszolta, hogy egyáltalán nem volt szándékában lopni, belső kényszerítő körülmény hatása alatt tette, amit tett. Állítólag azért ment vissza a lo­pás színhelyére, mert a pénztárcában kenyérjegyeket is talált s azokat visz­sza akarta csempészni, hogy az, akit megkárosított, ne legyen kénytelen éhezni... A megkárosított Szőke róság egyórás tanácskozás után bű­nösnek mondotta ki Rigó Mihályt egy rendbeli lopás és egyrendbeli lopási kisérlet bűntettében és a statáriumra való tekintettel halálra Ítélte. A biróság az ítélethirdetés után ke­gyelmi tanáccsá alakult át. A kegyel­mi tanács döntése egyelőre titkos. Rögtönitélő biróság elé kerül valószí­nűleg két pestszenterzsébeti betörő Is, aki vasárnap éjjel fél 3 óra tájban Guth Károly pestszenterzsébeti gyári munkás házába betört. Csütörtökön választja meg a szatvmazí plébánost a kegyúri bízottság (A Dóliyaf/yarország munkatársa tói) Virágb Vince szatymaz! plébá­nos nemrég bekövetkezett halálával megüresedett a szatymazi plébá­náián a plébánosi állás. A pléb'á­nosválasztás előkészítése után dr. Pálfy József polgármester csütör­tök délre összehívta a kegyúri bi­zottságot. A bizottság ezen az ülé­sen választja meg az uj szatymazi plébánost. A jelölést dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök, pápaj trón­István ,;':" ) ejti meg s az általa jelölt hé­hogV"kkváX-eaRiSümál kémeSiae1™ pályázó közül riasztja meg telisét, 'határozott 'hangon feiltolliogy! ^f.*. bizottság Szatymaz »ígen!« A tőrvényszéki orvosszakértők í "-1 Plébánosát­egybehangzóan akként vallottak, hogy Rigó a bűncselekmények «lkÖVl' is®' jtfef mm 9-wyka iltes, hogy es atoretteU ríbatirog képedét fci* az óvóhelyek ellenőrzéséről A Magyar Távirati Iroda jelenti: A honvédelmi miniszterhez számos je­lentés futott be, hogy a háztulajdono­sok a légvédelmi készültség elrendelé­sével az óvóhelyeket nem hozták azon­nal használatra kész állapotba, ftC® takarították ki, az előírásos felszere­léseket nem helyezték el, úgyszintén hogy a bérbeadott óvóhelyeket ezek te i íői a légvédelmi készültség elren­delésekor nem hagyták el és nem ad­ták át ezeket eredeti rendeltetésük­nek. Ezeknek a visszaéléseknek meg­szüntetése és a lakosság életbiztonsá­gának megvédése végett a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a magyar királyi rendőrkapitányság vezetői, valamint a városok légoltalmi pa­rancsnokai szakközegeik utján hala­déktalanul ellenőrizzék, hogy az erre kijelölt házakban az óvóhelyek az elő­írásoknak megfelelően elkészültek éa azok felszereléseiket beszerezték-e óvóhelyek kitakarításáról és haszná­latra kész állapotáról, valamint a bér­beadott vagy egyéb célra használt óvóhelyek kiürítéséről a háztulajdo­nosok, illetve azok bérlői gondoskod­tak-e. Egyúttal elrendelte a honvédelmi miniszter, hogy mindazok ellen, aki­kot mulasztás terhel, a honvédelemről szóló 1930:11. tc. alapján a bűnvádi feljelentést azonnal tegyék meg, a leg­szigorúbb eljárás haladéktalan megin­dítása végett. A honvédelmi miniszter ezúttal w íelhivja az ország lakosságának fi­gyelmét a fenti rendelkezések haladék­talan végrehajtására, mert ezzel nem­csak honvédelmi kötelezettségüknek tesznek eleget, hanem egyben ember­társaik életbiztonságáról is gondos­kodnak. Szarvason felavatták Tessedík Sámuel szobrát Szarvas, szeptember 14. Tessedik Sámuelnek, a gazdasági szakokta­tás úttörő munkásának születése 200. évfordulója alkalmából Békés vármegye és Szarvas nagyközség Szarvason mezőgazdasági emlék­kiállítást és vásárt rendezett. A szarvasi öregdiákok szövetsége ugyanakkor leleplezte Tessedik Sá­muel szobrát. Az ünnepség előtt a szarvasi evangélikus templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, amelyen megjelent Raffay Sándor evangé­likus püspök és sok más előkelőség. Az emlékkiállítást és vásárt a föld­művelésügyi miniszter képviseleté­ben dr. Herkély Tibor miniszteri tanácsos nyitotta meg. A vásár megtekintése után Tesse­dik szobrának leleplezése követke­zett. Az ünnepséget a Hiszekegy hangjai vezették be, majd Ravasz László meguyitó beszédében Tesse­dik Sámuelt, miut lelkipásztort, miut közgazdászt és minj; gazdasági szakoktatás megteremtőjét és az Alföld nagy apostolát méltatta. Az ünnepi beszédet Czetlet Jenő titkos tanácsos mondotta és ismertette azokat az eredményeket, amelyeket Tessedik Sámuel munkásságának következményei voltak és amelyek még ma is éreztetik hatásukat. A nagy tetszéssel fogadott beszér dek után a Szózat hangzott el, majd Tessedik szobrának megkoszorúzá­sa következett. (MTI) függesztette volna. As h wlyoshitetta a wmm Szegedi Lemezevár és Faipari rt. VS«Mge4t CM**dt<vte* «. Városi raktáráról eladásait megkezdte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom