Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-12 / 206. szám

A tiizifapreMéma sürgős megoldását kéri a város lakossága Üresek a fatelepek és a fáspincék — Miiért nem tarta nak a tüzelőanyagot hazafuvarozó alkalmazottat a kereskedők ? (A Délmagyarország munkatársától) A nyár múlása és az ősz közeledése napról-napra aktuálisabbá teszi a tüzifakérdést A Délmagyarország már többizben foglalkozott ezzel az üggyel, rámutattunk a tüzifahiány előrelátható veszedelmeire s illetékes nyilatkozatokat közöltünk a tüzifahiány megszüntetésével kapcsolatban szükségessé vált lépésekről. Megállapítható, hogy a törekvés meg vau a város hatóságában arta nézve, hogy megoldja a kérdést, ennek a törekvésnek azonban mindezideig konkrét eredménye nem jelentkezik s feltétlenül szükségessé vált hogy addig, amig nem késő, a leghatározottabb fellépéssel igyekezzen a város biztosítani a lakosság téli tüzelőanyagszükségletét. Mindenki személyesen meggyőződhet róla, bogy ma úgyszólván tüzelőanyag nélkül áll a város. Üresek a telepek és üresek a fáspincék. Az a csekély mennyiség, ami nagynéha Szegedre érkezik, pillanatok alatt elfogy s o nagykereskedő detail forgalmát sem tudja kielégíteni, nem hogy eljutna a kiskereskedőhöz. A legnagyobb ritkaságszámba megy, ha egy kiskereskedőnél néhány kiló tűzifát lehet kapni. A tüzelőanyag nélkül levő közönség Viipokon át hasztalan igyekszik fához jutni, még annyit sem túd szerezni, hogy ebédjét megfőzze. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a nyáM hónapokban is ez volt a helyzet s igen 'csekély azoknak a száma, aki be tudták szerezni a téli tüzelőanyagot. Ebben a szerencsében leginkább olyanok részesültek, akik testületi, vagy hivatali együttes megrendelés alapján igyekeztek biztosítani szükségleteiket s az illető hivatal vagy testület idejekován gondoskodott a fa Szegedre szállításáról. Azokban ellenben, akik arra vannak utalva, hogy fakereskedésekben szerezzék be tüzelőanyagukat, napról-napra indokoltabban nő az aggodalom, hogy a most már rcbamosan közeledő őszi és téli naBelvárosi Mozi HYPPOLIT A LAKÁJ emlékezetes sikerű vígjátéknál is jobb a GenlryfeszeH e. magyar filmvígjáték. Mikszáth Kálmán közismert novellája filmen TOLNAY, HAJMASSY, CSORTOS VASZARY, PATAKY, PETHES, MIHÁLYFFY UFA HÍRADÓ Előadások; Ma fél 4, 5 és 7 órakor Vasárnap fél 3, 4, fél 6 és 7 órakor pókra nem lesz majd tüzelőanyaguk. A város hatóságának a legerélyesebben s most már egy percet sem késlekedve fel kell emelnie sza vát ebben az ügyben. A város részére szükséges famenynyiség engedélyezve van és le van kötve a fakitermelő telepeken, csak meg kell kezdeni, illetve meg kell gyorsítani a leszállítást. Az egyik szegedi fanagykereskedő közölte velünk, hogy a kitermelő olyan magas szállítási dijat követelt tőle még az év elején, amit nem lehetett megfizetni. Erre panaszt tett a közellátási minisztériumban, ahol megígérték a helyzet kivizsgálását A kivizsgálás szeptemberben történt meg s tényleg 10 pengővel leszállították vagononként a szállítási dijat A szállítás azonban még mindig nem kezdődött meg. A fanagykereskedők körében az a vélemény alakult ki, hogy a szállítási körülményeknek alapos megvizsgálása, az arányos elosztás biztosítása kétségtelenül normalizálni tudná ezen a téren a helyzetet. A város lakoosága mindenesetre izgatott érdeklődéssel várja, hogy mi fog történni a tüzifakérdésben! De van a problémának egy részletkérdése is, Ami hasonlóképpen érzékenyen érinti a vásárló közönséget (abban az esetben természetesen, ha vian fa). Ujabban a legnagyobb meglepetéssel lehet tapasztalni, hogy a fakereskedők nem tartanak a fa hazaszállítását végző személyzetet s a vevőnek magának kell hazaszállítani a fát. A vásárló igy 35 fillérrel olcsóbban jut a tűzifa métermázsájához (hazastáliitási költség cimén ennyit számíthat fel métermázsárként a kereskedő), viszont félmázsás, egymázsás tételekhez is fuvarost, hordárt, vagy más hazaszállító személyt kell fogadni, akinek mázsánként 1—2 pengöt kell fizetni. Ha sokallja az em ber, nem ragaszkodnak a munkához. Faképnél hagyják az alkudozót. Igv aztán leginkább annyit kapnak, amennyit kérnek. Ez a helyzet rendkívül nagy mértékben megdrágítja a fát s a közönség hiába hivatkozik arra, hogy szívesen megfizeti a megállapított hazaszállitási dijat, a kereskedő legnagyobb része nem tart erre alkalmazottat, mert — mint mondják — a 35 fillér mellett ráfizetnének az alkalmazott tartásra. Azt mondják, hogy egy Használható tüzelőanyagszállitó munkásnak 10 pengő napszámot is kell fizetni, pláne majd a téli hónapokban, ezt pedig nem lehet behozni a métermázsánkénti 35 filléres pótdíjjal. Ugy látszik, hogy mind a két félnek, a kereskedőnek is, a vevőnek is igaza van, a kérdést azonban feltétlenül meg kell oldani és rendezni n T? I M A (i \ \ H »I R V '/ A r m Szombat, 1942 szeptember 12. kell még pedig a legsürgősebben, láa másként nem. fel kell emelni a hazaszállitási pótdijat, mert a külön fuvaros-fogadás rendszere annyira megdrágítja a tüzelőanyagot, hogy ezt viszont a mai helyzetben a tűzifát vásárló szegényebb néposztályok és a középosztály nem birja ki. Előnyösebb-e a szegedi paprikások helyzete, mint a kalocsavidékieké A kalocsavidéki paprikaérdekeltségek panaszai és mozgalma az állítólagos szegedi előnyök megszüntetésére válasz a kalocsai paprikásoknak illetékes KORZOBAN Ma 3, s és 7 órakor Nagy kiállitásu kalandorfilnil IZGALOM, SZERELEM, REJTÉLY 1 VIHRRKflPITRNY A műsort bevezeti; MAGYAR és ÜFA-fTLÁGHIRADÓ (A Délmagyarország munkatársától) Figyelemreméltó cikket közöl paprikakérdésben a Baján megjelenő •Magyar Közérdek* címen R e m é nyi-Scbneller Lajos pénzügyminiszter, bajai képviselőhöz közelálló közgazdasági hetilap legutóbb megjelent száma. A cikk azokkal az újból napirendre felvett ellentétekkel foglalkozik, amelyeket — szegedi paprikások szerint alaptalanul — már többször és régóta hangoztatnak a kalocsai paprikások. Ezek az állítólagos ellentétek ugy tüntetik fel a két nagy paprikatermelő vidéket, mintha rivalizálás kapott volna lábra, holott illetékes kijelentések szerint erről szó sincs. A cikk egyébként a következőképpen szól: — A kalocsavidéki paprika érdekeltségek körében az utóbbi időben élénk mozgolódás volt tapasztalható egyes olyan kérdések miatt, melyek hosszú idő óta foglalkoztatják azokat, akik valamilyen formában dolgoznak a paprikával. A sérelmek ügyében a kalocsakörnyéki Bátya községben népes értekezletet tartottak, amelyen elsősorban azt mutatták ki, hogy a paprika egyes vonatkozásaiban még ma is nagy különbségek mutatkoznak a kalocsai és szegedi gyakorlat között — Kalocsa hátrányára ... Elsősorban a paprikakészités, őrlés és beszolgáltatás körül mutatkoznak ezek a különbségek. Egyesek azt állították, hogy a szövetkezeti kikészitö-telepek létesítésével a kikészitők elvesztették kenyerüket, holott i azelőtt, az értékesitésirendszer meg| szervezése kezdetén 350—400 önálló kikészítő működött a kalocsai körzetben. Bátyán azt állították többen, hogy Szegeden viszont semmi sem korlátozta és zavarta a szegedi kikészitok munkáját, mert ott nincs szövetkezeti kikészitő-telep. Kalocsa környékén pedig minden nagyobb termelő községben felállítottak ilyen kikészitő-telepeket. — A paprikamalmosok is panaszkodtak a bátyai értekezleten. Azt állították, hogy olyan helyeken létesítettek szövetkezeti malmokat, ahol arra nem volt szükség, ami a paprikamalmokat az év nagy részében tétlenségre kárhoztatja. A panaszok szerint Kalocsa itt is hátrányba került Szegeddel szemben, mert ott nem létesítettek egyetlen szövetkezeti paprikamalmot. A következő panasz a paprikabeszolgáltatás rendszere miatt hangzott el. Egyesek szerint Szegeden a kikészitöknek a paprika leszállításával, a pénz elszámolásával, felvételével és a leminősített paprikák feljavításával alig van valami dolguk. Kalocsán viszont a kikészitöknek kell előteremteni a szükséges zsákokat s ami 1 a legnagyobb sérelem, a leminősitet* [paprikát csak a beváltó szövetkezet j raktárában lehet összehajtani, ami ujabb költséget jelent. A csipőségmentes paprika problémája is foglalkoztatta a panaszertekezletet s sürgették, hogy itt a késői érés nagyobb kockázatát megfelelő magasabb beváltási ár révén ellensúlyozzák. Ez a többször isméiéit kérés mindezideig elintézetlen. — Végül megállapították, hogy annak idején Kalocsa vidéke döntötte el azt, hogy a szervezett termelési és értékesítési rendszert bevezessék. Annál sajnálatosabb, hogy a szövetkezeti értékesítés bevezetése óta Kalocsa van hátrányosabb helyzetben Szegeddel szemben. A bátyai értekezlettel kapcsolatosan illetékes helyről az alábbi ténymegállapításokat teszik, amelyek mindenképpert alkalmasak • arra, hogy a bátyai értekezlet megállapításait megcáfolják: »A szabályozott fűszerpaprika-értékesítés nem tesz — de nem is tehet — különbséget Kalocsa és Szeged között, hanem a rendeletekben megállapított beváltásra, illetőleg értékesítésre vonatkozó feltételek pontosan ugyanazok az egész ország területére. Nem tehet tehát megállapítani azt, hogy illetékesek a szegedi paprikakörzetnek kedveznének. Nem indokolt Szeged javára hivatkozni a paprikamalmok kérdésében sem, mert Szegeden ugy a beültetett területhez, mint a Szegeden évenként felőrlésre kerülő paprikához viszonyítva több az őrlő kopárok száma, mint a kalocsai körzetben. Az elmúlt gazdasági évben például Szegeden egy köpár átlagteljesítménye 165 q volt s ugyanakkor a kalocsai körzetben egy kőpár átlagteljesítménye 220 métermázsa volt. A való helyzet tehát az, hogy a szegedi malmok foglalkoztatás szempontjából hátrányban vannak a kalocsaiakkal Ez a helyzet fennállott már a Délvidék visszacsatolása előtt is. Az utolsó négy esztendőben Kalocsán sem szaporodott a kőpárok száma, az értékesítés szabálvozásának első két évben olvan községben létesült uj paprikamalom, amely 30 km távolságra esik Kalocsától, illetve Bogyiszlón, amely község tudvalevőleg a Dunár.tulon fekszik. A szövetkezeti paprikamalmok saját tagjaik termésének a feldolgozásával és értékesítésével foglalkoznak. Ehhez nemcsak alapszabáiv szerint van joguk, de kötelességük i* tapiaikSzécheny! Mozi Az egész város SZIRIUSZ pazar kiállításáról beszél, gyönyörű zenéjét dúdolja KARADY és SZILASSY finom játékát dicséri. Nézze meg Ön is! UFA-HIRADÓ. 3, 5, 7 A Légoltalmi Parancsnokság határozata folytán előadásainkat további intézkedésig 39 5 és 7 órakor kezdjük.