Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-12 / 206. szám

A tiizifapreMéma sürgős megoldását kéri a város lakossága Üresek a fatelepek és a fáspincék — Miiért nem tarta nak a tüzelőanyagot hazafuvarozó alkalmazottat a ke­reskedők ? (A Délmagyarország munkatársá­tól) A nyár múlása és az ősz köze­ledése napról-napra aktuálisabbá teszi a tüzifakérdést A Délmagyar­ország már többizben foglalkozott ezzel az üggyel, rámutattunk a tü­zifahiány előrelátható veszedelmei­re s illetékes nyilatkozatokat kö­zöltünk a tüzifahiány megszünteté­sével kapcsolatban szükségessé vált lépésekről. Megállapítható, hogy a törekvés meg vau a város hatósá­gában arta nézve, hogy megoldja a kérdést, ennek a törekvésnek azon­ban mindezideig konkrét eredménye nem jelentkezik s feltétlenül szük­ségessé vált hogy addig, amig nem késő, a leghatározottabb fellépéssel igyekezzen a város biztosítani a la­kosság téli tüzelőanyagszükségletét. Mindenki személyesen meggyőződ­het róla, bogy ma úgyszólván tü­zelőanyag nélkül áll a város. Üre­sek a telepek és üresek a fáspincék. Az a csekély mennyiség, ami nagy­néha Szegedre érkezik, pillanatok alatt elfogy s o nagykereskedő de­tail forgalmát sem tudja kielégíte­ni, nem hogy eljutna a kiskereske­dőhöz. A legnagyobb ritkaságszám­ba megy, ha egy kiskereskedőnél néhány kiló tűzifát lehet kapni. A tüzelőanyag nélkül levő közönség Viipokon át hasztalan igyekszik fá­hoz jutni, még annyit sem túd sze­rezni, hogy ebédjét megfőzze. Sú­lyosbítja a helyzetet az, hogy a nyá­M hónapokban is ez volt a helyzet s igen 'csekély azoknak a száma, aki be tudták szerezni a téli tüzelő­anyagot. Ebben a szerencsében leg­inkább olyanok részesültek, akik testületi, vagy hivatali együttes megrendelés alapján igyekeztek biz­tosítani szükségleteiket s az illető hivatal vagy testület idejekován gondoskodott a fa Szegedre szállí­tásáról. Azokban ellenben, akik ar­ra vannak utalva, hogy fakereske­désekben szerezzék be tüzelőanya­gukat, napról-napra indokoltabban nő az aggodalom, hogy a most már rcbamosan közeledő őszi és téli na­Belvárosi Mozi HYPPOLIT A LAKÁJ emlékezetes sikerű vígjátéknál is jobb a GenlryfeszeH e. magyar filmvígjáték. Mikszáth Kálmán közismert novellája filmen TOLNAY, HAJMASSY, CSORTOS VASZARY, PATAKY, PETHES, MIHÁLYFFY UFA HÍRADÓ Előadások; Ma fél 4, 5 és 7 órakor Vasárnap fél 3, 4, fél 6 és 7 órakor pókra nem lesz majd tüzelőanya­guk. A város hatóságának a legeré­lyesebben s most már egy percet sem késlekedve fel kell emelnie sza vát ebben az ügyben. A város részére szükséges fameny­nyiség engedélyezve van és le van kötve a fakitermelő telepeken, csak meg kell kezdeni, illetve meg kell gyorsítani a leszállítást. Az egyik szegedi fanagykereskedő közölte velünk, hogy a kitermelő olyan ma­gas szállítási dijat követelt tőle még az év elején, amit nem lehetett megfizetni. Erre panaszt tett a közellátási minisztériumban, ahol megígérték a helyzet kivizsgálását A kivizsgálás szeptemberben tör­tént meg s tényleg 10 pengővel le­szállították vagononként a szállí­tási dijat A szállítás azonban még mindig nem kezdődött meg. A fa­nagykereskedők körében az a véle­mény alakult ki, hogy a szállítási körülményeknek alapos megvizsgá­lása, az arányos elosztás biztosítása kétségtelenül normalizálni tudná ezen a téren a helyzetet. A város la­koosága mindenesetre izgatott ér­deklődéssel várja, hogy mi fog tör­ténni a tüzifakérdésben! De van a problémának egy rész­letkérdése is, Ami hasonlóképpen érzékenyen érinti a vásárló közön­séget (abban az esetben természete­sen, ha vian fa). Ujabban a legna­gyobb meglepetéssel lehet tapasz­talni, hogy a fakereskedők nem tar­tanak a fa hazaszállítását végző személyzetet s a vevőnek magának kell hazaszállítani a fát. A vásárló igy 35 fillérrel olcsóbban jut a tű­zifa métermázsájához (hazastálii­tási költség cimén ennyit számít­hat fel métermázsárként a kereske­dő), viszont félmázsás, egymázsás tételekhez is fuvarost, hordárt, vagy más hazaszállító személyt kell fo­gadni, akinek mázsánként 1—2 pen­göt kell fizetni. Ha sokallja az em ber, nem ragaszkodnak a munká­hoz. Faképnél hagyják az alkudozót. Igv aztán leginkább annyit kapnak, amennyit kérnek. Ez a helyzet rend­kívül nagy mértékben megdrágítja a fát s a közönség hiába hivatko­zik arra, hogy szívesen megfizeti a megállapított hazaszállitási dijat, a kereskedő legnagyobb része nem tart erre alkalmazottat, mert — mint mondják — a 35 fillér mellett ráfizetnének az alkalmazott tartás­ra. Azt mondják, hogy egy Hasz­nálható tüzelőanyagszállitó mun­kásnak 10 pengő napszámot is kell fizetni, pláne majd a téli hónapok­ban, ezt pedig nem lehet behozni a métermázsánkénti 35 filléres pót­díjjal. Ugy látszik, hogy mind a két fél­nek, a kereskedőnek is, a vevőnek is igaza van, a kérdést azonban fel­tétlenül meg kell oldani és rendezni n T? I M A (i \ \ H »I R V '/ A r m Szombat, 1942 szeptember 12. kell még pedig a legsürgősebben, láa másként nem. fel kell emelni a ha­zaszállitási pótdijat, mert a külön fuvaros-fogadás rendszere annyira megdrágítja a tüzelőanyagot, hogy ezt viszont a mai helyzetben a tűzi­fát vásárló szegényebb néposztá­lyok és a középosztály nem birja ki. Előnyösebb-e a szegedi paprikások helyzete, mint a kalocsavidékieké A kalocsavidéki paprikaérdekeltségek panaszai és mozgalma az állítólagos szegedi előnyök megszüntetésére válasz a kalocsai paprikásoknak illetékes KORZOBAN Ma 3, s és 7 órakor Nagy kiállitásu kalandorfilnil IZGALOM, SZERELEM, REJTÉLY 1 VIHRRKflPITRNY A műsort bevezeti; MAGYAR és ÜFA-fTLÁGHIRADÓ (A Délmagyarország munkatársá­tól) Figyelemreméltó cikket közöl paprikakérdésben a Baján megjelenő •Magyar Közérdek* címen R e m é ­nyi-Scbneller Lajos pénzügymi­niszter, bajai képviselőhöz közelálló közgazdasági hetilap legutóbb megje­lent száma. A cikk azokkal az újból napirendre felvett ellentétekkel fog­lalkozik, amelyeket — szegedi papri­kások szerint alaptalanul — már többször és régóta hangoztatnak a ka­locsai paprikások. Ezek az állítólagos ellentétek ugy tüntetik fel a két nagy paprikatermelő vidéket, mintha riva­lizálás kapott volna lábra, holott il­letékes kijelentések szerint erről szó sincs. A cikk egyébként a következő­képpen szól: — A kalocsavidéki paprika érde­keltségek körében az utóbbi időben élénk mozgolódás volt tapasztalható egyes olyan kérdések miatt, melyek hosszú idő óta foglalkoztatják azo­kat, akik valamilyen formában dol­goznak a paprikával. A sérelmek ügyében a kalocsakörnyéki Bátya községben népes értekezletet tartot­tak, amelyen elsősorban azt mutatták ki, hogy a paprika egyes vonatkozá­saiban még ma is nagy különbségek mutatkoznak a kalocsai és szegedi gyakorlat között — Kalocsa hátrá­nyára ... Elsősorban a paprikakészités, őrlés és beszolgáltatás körül mutat­koznak ezek a különbségek. Egyesek azt állították, hogy a szövetkezeti ki­készitö-telepek létesítésével a kiké­szitők elvesztették kenyerüket, holott i azelőtt, az értékesitésirendszer meg­| szervezése kezdetén 350—400 önálló kikészítő működött a kalocsai körzet­ben. Bátyán azt állították többen, hogy Szegeden viszont semmi sem korlátozta és zavarta a szegedi kiké­szitok munkáját, mert ott nincs szö­vetkezeti kikészitő-telep. Kalocsa kör­nyékén pedig minden nagyobb terme­lő községben felállítottak ilyen kiké­szitő-telepeket. — A paprikamalmosok is panasz­kodtak a bátyai értekezleten. Azt ál­lították, hogy olyan helyeken létesí­tettek szövetkezeti malmokat, ahol arra nem volt szükség, ami a papri­kamalmokat az év nagy részében tét­lenségre kárhoztatja. A panaszok szerint Kalocsa itt is hátrányba ke­rült Szegeddel szemben, mert ott nem létesítettek egyetlen szövetkezeti pap­rikamalmot. A következő panasz a paprika­beszolgáltatás rendszere miatt hang­zott el. Egyesek szerint Szegeden a ki­készitöknek a paprika leszállításával, a pénz elszámolásával, felvételével és a leminősített paprikák feljavításával alig van valami dolguk. Kalocsán viszont a kikészitöknek kell előte­remteni a szükséges zsákokat s ami 1 a legnagyobb sérelem, a leminősitet* [paprikát csak a beváltó szövetkezet j raktárában lehet összehajtani, ami ujabb költséget jelent. A csipőségmentes paprika pro­blémája is foglalkoztatta a panasz­ertekezletet s sürgették, hogy itt a késői érés nagyobb kockázatát meg­felelő magasabb beváltási ár révén ellensúlyozzák. Ez a többször isméiéit kérés mindezideig elintézetlen. — Végül megállapították, hogy annak idején Kalocsa vidéke döntötte el azt, hogy a szervezett termelési és értékesítési rendszert bevezessék. Annál sajnálatosabb, hogy a szövet­kezeti értékesítés bevezetése óta Ka­locsa van hátrányosabb helyzetben Szegeddel szemben. A bátyai értekezlettel kapcsola­tosan illetékes helyről az alábbi tény­megállapításokat teszik, amelyek min­denképpert alkalmasak • arra, hogy a bátyai értekezlet megállapításait meg­cáfolják: »A szabályozott fűszerpaprika-ér­tékesítés nem tesz — de nem is tehet — különbséget Kalocsa és Szeged kö­zött, hanem a rendeletekben megálla­pított beváltásra, illetőleg értékesítés­re vonatkozó feltételek pontosan ugyanazok az egész ország területére. Nem tehet tehát megállapítani azt, hogy illetékesek a szegedi paprika­körzetnek kedveznének. Nem indokolt Szeged javára hivat­kozni a paprikamalmok kérdésében sem, mert Szegeden ugy a beültetett területhez, mint a Szegeden évenként felőrlésre kerülő paprikához viszo­nyítva több az őrlő kopárok száma, mint a kalocsai körzetben. Az elmúlt gazdasági évben például Szegeden egy köpár átlagteljesítménye 165 q volt s ugyanakkor a kalocsai körzet­ben egy kőpár átlagteljesítménye 220 métermázsa volt. A való helyzet tehát az, hogy a szegedi malmok foglalkoz­tatás szempontjából hátrányban van­nak a kalocsaiakkal Ez a helyzet fennállott már a Délvidék visszacsa­tolása előtt is. Az utolsó négy eszten­dőben Kalocsán sem szaporodott a kőpárok száma, az értékesítés szabá­lvozásának első két évben olvan köz­ségben létesült uj paprikamalom, amely 30 km távolságra esik Kalo­csától, illetve Bogyiszlón, amely köz­ség tudvalevőleg a Dunár.tulon fek­szik. A szövetkezeti paprikamalmok sa­ját tagjaik termésének a feldolgozá­sával és értékesítésével foglalkoznak. Ehhez nemcsak alapszabáiv szerint van joguk, de kötelességük i* tapiaik­Szécheny! Mozi Az egész város SZIRIUSZ pazar kiállításáról beszél, gyönyörű zenéjét dúdolja KARADY és SZILASSY finom játékát dicséri. Nézze meg Ön is! UFA-HIRADÓ. 3, 5, 7 A Légoltalmi Parancsnokság ha­tározata folytán előadásainkat to­vábbi intézkedésig 39 5 és 7 órakor kezdjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom