Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-10 / 204. szám

CsMffrtfth Km 10 miér 1942. szeptember 10. XVW evl. 204. sz. ilavonto 2.50, nnaueüievre ?,*o P kerbsztény politikai napilap Végéhez közeledik Sztálingrád ostroma Ujabb német térnyerések Sztálingrád előtt —- Timosenko felvájlotta kimerült csapatait — Az ango'ok légitámadása Rouen ellen — Izzik a feszültség Eszakirországban — Kö cscnös légitámadások angol és német területek ellen — Jelentések az angol és a szovjet jöldi és légi haderő hatalmas veszteségeiről Roosevelt és Churchill nyilatkozata A' Stajingrád kfórül Harcok hatalmas lépéssel kcteelednek a döntés felé. A városért vivott küzdelem meretei roppant keretek között bonkoznak ki. A jelentésekből megitelhetően egyik legádázabb összecsapása ez a Csata az oroszországi háborúnak. A néanetek felmérhetetlen tömegű ember és hadianyagot s szinte példa nélkül álló erőt összpontosítottak a volgamenti kulcspozícióját szovjet-város bevételére. A szovjet vezérkar végső kétségbeesésben elszántan és áldozatot nem kiméivé védi a várost s nincs tekintettel arra, hogy mindezek az áldozatok teljesen hiábavalók: a 11 német támadás szinte óráról-órára jobban ránehezedik a már pozdorjává bombázott s erödövének jelentős részétől megfosztott városra, a hurok percről-percre szorul, Sztálingrád órái meg vannak számolva s a város elfoglalása hatalmas lépéssel viszi előre a német hadicélok •teljesedését. A harcok' méreteire jellemző adatfal szolgál a Német Távirati Iroda, amelynek legújabb jelentéséből az tűnik ki, hogy szeptomber 2-től 8-ig, tehát egy hét alatt 676 pánüélos harckocsit veszett a Szovjet- Ebből 415-öt a keleti arevonal középső és déli szakaszán, a szeptember 6 és 3 közötti három napon megkísérelt hiábavaló khermentesitő támadásaik során vesztettek a bolsevisták. Pest i különtudósitójánab oefentése szerint a sztálingrádi •ujabb térnyerés a várostól nyugatra történt, ahol a német páncélos (csapatok ós gépesített gyalogság kedden a kalás—sztálingrádi vonalon rendkívül heves tömegtámadást intézett A német támadás megint közelebb vitte a frontot Sztálingrádhoz. A várostól délnyugatra Timosenko kénytelen volt a teljesen kimerült csapatokat felváltani. Az északi ós északnyugati szakaszon Timosenko folytatta zavaró táraadásait a német csapatok száunya ellen. A frout középső szakaszán ellanyhnltak a szovjet támadások és kedden már csupán Srjanszk körül voltak emlitósreméltó helyi támadások, a páncélosok mellett roppant súlyos veszteségeket szenvedett a iwojie.tJógi haderejg is,. Anaol—amerikai beavatkozás Mialatt a Szovjet élethalálharcát vivja, Churchill ós Roosevelt nyilatkozik. Hogy ezzel a támogatással mennyiben lesz megelégedve a Szovjet. ha tudni nem is, de sejteni mindenesetre annál jobban lehet/Főleg ha figyelembe vesszük azokat az egyre inkább jellemző moszkvai hacgokat, amelyek türelmetlenül sürgetik az amerikai és angol szövetségesek gyors és aktiv belépését a háborúba. Ezek a körülmények egyrészt világosan jellemzi a Szovjet helyzetét, másrészt élesen rávilágítanak arra az angol—amerikai magatartásra, amely a háború megvívását legjobban szeretné egyedül a Szovjetre bizni, vagy legalább is a minél előbbi beavatkozást minél későbbi időpontra kitolni. Nyilván tisztában vannak a tengeren tul is egy ilyen beavatkozás roppant kockázatával, amely könnyen és váratlanul eldöntheti a háborút, még pedig a németek javára. Churchill nyilatkozata szolgálatait. Churchill nyilatkozott a dieppei partraszállási kísérletről is és azt 'kemény ps- dühös összecsapásnak* minősítette. Véleménye szerint az ilyen összecsapások a háború folyamán valószínűleg mind gyakrabban fognak előfordulni, ,Fellengős szavak, su.yos igazsag<Ok A két nyilatkozat azonban mindenesetre figyelmet érdemel. Churchill a parlamentben nyilatkozott és kijelentette, hogy a szövetsége sek hajóveszteségei »inég nagyon súlyosak*. Churchill juiiustól szeptember elejéig 'bizonyos javulást* állapit meg az eliuult hónapokkal szemben. Véleménye szerint egyáltalán nincs ok annak a feltételezésére, mintha nem rendelkeznének a győzelem elérésére vezető eszközökkel, feltéve, bogy Nagybritánnia és az Egyesült-Államok a legmesszebbmenő erőfeszítéseket is megteszik. Ivözépkeleti és szovjet látogatásával kapcsoLatban az angol miniszterelnök kijelentette, hogy az. itt elért eredményeit most még titokban tartja, később azonban oobizouyosodik, hogy azok minden fáradozást megértek. Churchill elmondotta továbbá, hogy mielőtt Angliát elhagy ta, »a sivatagi hadsereg és az egj.ptomi csapatok állapota nem volt; egészen kielégítő*. Világosan látta,; hogy, 'drasztikus változásokra van i szükség a főparancsnokságon*, j Avcbiuleek maga kérte felmentését,! később, megint íel .lógja .„r ajánla ai i A nyilatkozattal kapcsolatban a MTI közli a Stefani-iroűának Stockholmból keltezett kővetkező londoni jelentését: Churchill keddi beszéde körül forog minden beszélgetés. Angol politikai körökben hangsúlyozzák, hógy a beszédnek bárom főpontja volt: 1. annak kijeiéntese, hogy a Szovjet elegtelennek tartja az angol—ame rikai segítséget, 2. annak beismerese, hogy Angliának Afrikában szenvedet nagy veszteségei után nem sok esélye van a tengelyerők 'felszámolásai a ezen a szakaszon és 3. a miniszterelnök drámai megállapításai Málta sziiárd ellenállásának szükségességéről, amelyek rámutatnak aira, hogy az angol vezérkar milyen nagy íontosságot tulajdonit a földközitengeri szakasznak. A moszkvai értekezlettel kapcsolatban megjegyzik, hogy Churchill igyekezett . kielegileni hallgatóinak jogos kíváncsiságát. A miniszterelnök határozatlan kijelentéseiből a képviselők azt a benyomást szerezhették, bogy a moszkvai értekezlet nem hozta meg a várt eredmenyeket és a két fel megmaradt a maga álláspontján, különösen a második arcvonal és a katonai szál iilások kérdésében, Churchill bejelentése Marshail King és Hopkins londoni látogatásáról bizonyos meglepetést keltett, mert eiről eddig szigorú titoktartásba burkolóztak. , • — Általában — írják a svéd lapok tudósítói -r Churchill beszéde egyái talán nem oszlatta el a képviselőház aggályait, mert kevésbé általános, de jobban megnyugtató beszámolot vártak a miniszterelnöktől. A képviselők ugy találták- hogy részben semmitmondó, részben fellengzős szavak mögött súlyos igazság rejtőzik, olyan igazság, amelyet nem mernek mutatni, mert az komoly hatással lehet az angol nép lelki erejére. A Német TI jelenlé te sz"rinf ílle tékes berlini körök a következő kőz leményt adták ki a be-zéddel .tmcso latban: 1 Egy kérdésre vá'aszolva a Wilhe'mstrasseo Churchill alsóházi beczáibrucI^eksncsQlathan kijelentették. hogy tulajdonképpen csak a beszéd ki: sérőjelenségei méltók a figyelemre éa nem a miniszterelnök beszédének tartalma, Roosevelt „cseveoése" Churchill beszéde s annak visszhangja mellett figyelmet érdemel Roosevelt kandalló melletti »csevegése» is, amelyről szintén a Német TI tudósít. A jelentés szerint Roosevelt elnök vasárnap este 'kandalló melletti csevegésében* kijelentette, hogy a háború az Egyesült-Államoknak 1943ban majdnem 100 milliárd dollárjába kerül majd A Szovjet által elszenvedett vereségek említése után Roosevelt ezeket mondotta: — Tudatában vagyunk a Földközitengeren és a Közép-Keleten bennünket fenyegető veszélynek, de a kimenetel elé teljes bizalommal tekinthetünk Az európai hadműveleti területen a Németország elleni offenzíva a „ célunk. Roosevelt biztosította hallgatóit, hogy erre az offenzívára mind az Egyesült-Államokban, mind Nagybritanniában megtették az előkészületeket. Németország hatalmát az európai hadszintereken kell megtörni. Az amerikai nép legyen meggyőződve róla, hogy »a négy badszintér* közül egyiket sem hanyagoljuk el. 'Bizonyos fontos katonai döntések történtek, amelyek az offenziva megkezdésére vonatkoznak.* ' Az életfenntartási költségek megszilárdításáról a kongresszushoz intézett üzenetére vonatkozólag Roosevelt kijelentette, azonnali akcióra van szükség »komolv gazdasági válság* elhárítására. »Ha én még két. három, négy, vagy hat hónapot várnék — jelentette ki — már késő lenne.* léqihábom A világ közvéleménye mindenesetre kíváncsi, hogy ez a már annyira emlegetett aktivitás miben fog jelentkezni? Egyelőre védtelen városok és polgári lakosság bombázásában. Legutóbb, szombaton Rouent támadták az angolok s erről a támadasrul az ÜFI a következőket közli: A támadást több angol repülőgép hajtotta végre amerikai bombavetők által megerősítve. A lakónegyedekre ledobott bombák 140 • embert öltek meg. A sebesültek szama több, min* négyszáz. Az épületekben súlyos karok keletkeztek. Bombák találtak el több iskolát és kolostort is. A közkórházra is hatalmas Iromba hulloti. amely az egész épületet is átlurta a tetőtől pincéig, de csodálatos módon nem robbant fel. Az áldozatok közül sokan a házak romjai között fulladtak meg. A nagy eréllyel megindított mentőmunkálatok még vasárnap is folytak. A város lakói körében a bombázás annál nagyobb megdöbbenést és felháborodást keltett, mert a bombázott városrészekben nincs semmiféle célpont. A város lakói Pétain tábor nagyhoz intézett levélben megtorló rendszabályokat sürgettek. Elsősorban azt kérték, hogy vigyék gyűjtőtáborba az angol alattvalókat, akik Franciaország meg nem szállt részen tclicsen szabadon élnek.