Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

4

1) É L M A b ) A « O K S /. A (J Kedd, 1942 szeptember t. ü jrf íxlés védelmében Sokan keresik ma a szellemi élet területén a kritika magasrendűségét, tanitó jellegét, de ki törődik a mindennapi nem szellemi életmegnyilvánulások bírálatával? Pedig fontos az életszínvonal s a kultura emelésére oiyan jelenségek tanítást oélzó kritikája is, melyek megszokott mindennapi ságuk miatt jelentékteleneknek látszanak. A viselkedés, magatartás, igény, megannyi bírálható felület, amelynek Ízléses, emelkedett vagy ízléstelen és zavaros alakulásából függ a társadalmi színvonal. A háborús atmoszféra lélektanából eredő szórakozási igény kielégítése is sokban befolyásolyhatja a szellemi emelkedés vagy elsekélyesedés kialakulását. Ezúttal ennél a tárgynál maradunk Megkritizáljuk a szellemi élettel, illetve a művészettel kacérkodo, szórakoztató iparnak egyik faját. Ez a magasabb mértékre igényt nem tarható, mondjuk alacsonyabb fokú művészi megnyilatkozás arra lenne hivatva, hogy pillanatnyi üdülést nyújtson a kevés idejű pihenni szándékozónak, a mindennapi szürke élet aprócska színfoltját képviselje. Mivel nem magasabb fokú szellemi történés ez, — nélkülözi a kritikát és magára hagyva, mértéket, de még jóizlésbél; követelményt sem ismerve vadon burjánzik s ahelyett, hogy pihentetne szórakoztatna, — bosszant s nyugtalanít. Mivel átmeneti, divatjellegü e megnyilvánulás, nem pazarolják rá az időt, a gondolatot, fásultan halad ei mellette az is, akinek sérti az Ízlését, vagy aki nivót keres a hétköznapiságban is, A művészet aprópénze ez, amely a legszorgalmasabb gyűjtés mellett sem eredményez tökét. Talán nem baj. létezik, de ha már létezik, töltse bc azt a kisigényű keretet mértéktartással, Ízléssel és ne botránkoz tessoti, ha már nemesen szórakoztál ni nem képes. Kornnk egyik divathóbortját tesszük a kritika tárgyává: a dizőzt, illetve annak "szereplését. Fel merülhet a kérdés, hogy érdemes-érdemileg foglalkozni ez éredcmiclcnnek látszó kérdéssé]. Érdemes, mert a közönség szellemi igényét és a közönségből összetevődő város szelte mi nívóját tükrözi. Ha' hivatásának elérhető magaslataira figyelmezteti a kritika, valamint feltárja hibáinak fonákságát, ugy lehetne szórakoztató, megnyugtató, sőt talán felemelő is. Bő repertoárt nyújt a könnyű, de értékes muzsika, valamint bus-vig népdalaink. Ha már fontos követelménye társadalmunknak, hogy a nyári lerraszokről érces vagy érdes hangok riogassák az éjszakát, vasárnaponkint a délutánt, ugy énekeljenek jót. Ízléseset s lehetőleg olvant. amiben a művészetnek legalább paránya felfedezhető Egyik reprezentatív zenés kávéházunk gyönyörű tornászán 'szórakoztatja a közönséget a dizőz. Hangját ercesebbé teszt a szájához közeltaitolt megafonnal. Nem csak ő, de a mikrofon is közvetíti közelre s távolra az éneket, hogv nocsak a kiválasztottak, de a nagykörnyék lakói s a sétálók is részesüljenek az élvezetből. 11a a környék lakói rendben levőnek találják e koncerteket, nekünk nem lehet semmi kifogásunk ellene. Annál inkább kifogásoljuk a dizőz műsorának összeállítását. Nem szabad a kávéház nyilvánosságát összetévesztenie a »!okáI«, az éjjeli mulató zártkörű terével és közönségével. Akik kávéházba járnak, nem kívánnak alacsony ösztönökre ható drasztikus szellemességeket dal formájában élvezni. Próbálja meg dizőzünk elhagyni a rusztikus röhejekrr pályázó slágereit s a sikamlósgágot egyértelmű malackodásba összpontosító produkcióit. Lehetetlen megengedni. hogy Szeged kevés számú szórakozóhelyeinek egyikében a ya1sárnap délutánok zenétől kísért hangulatát »fart riszáló Rézi néni*, »szekérvendégoldalla] nagymamát fejbeverő Józsi bácsi* s hasonló épületes szövegű szerzemények nyugtalanítsák. Tekintettel kell lenni a közönség összetételére. Semmiesetre sem kockáztasson olyan •müvészszabadságot*, amely a közönséget botránkoztatja s ha magas egyházi állású férfiakat is lát a közönség körében, ne énekeljen olyan erkölcstelen és Ízléstelen dalokat, mint a házasságtörő asszony és a lelkipásztor esetének zenei feldől gozása. Nem való ez olyan helyre sem, ahol az alkohol már megenged többet is. amit a délutáni levegőn színjózan fejek nagyon is kifogásolnak. Nem hiszem, hogy azok a komoly urak és hölgyek, valamint kiskornak. akik vasárnaponkint együtt vannak a terraszon, szívesen hallgatnák a kikapós menyecske történetét gyóntató papjával, a házasságtörés hogyanjai es mikéntjét, sói számbeli sokaságát. Egy mellettem levő asztalnál épp a tulajdonos négy fia uzsonnázott, szüleivel. Pajkos egymásra kacsintásuk meggyőzött arról, hogy milyen céljavesztett, elitélendő, sül meg nem engedhető az ilyen számok éneklése. Csodálkoztunk a szülők türelmén. Nem az álszemérem soraink inditója, hanem a mértéktartás igénye. A legkevesebb, amit megkövetelhetünk, ha már művészetet, kultúrát Szegeden alig kapunk: a jóizlés. (Bár egy zenés kávéház nyújthat művészetet, kulturát is, mint nyújt a velencei Quadri és Flórián és sok más külföldi kávéház, sőt ami zenekari számait illeti a szóbanforgó kávéház is.) Szeged szivesen nélkü'özi az éjjeli mulatóhelyeket, erről meggyőzött a sok megbukott vállalkozás, tehát nem kívánja annak hangulatát napfényes délutánban sem. (*- j.) JAZZ zongora harmonika gitár tanítását szeptember 1-én megkezdem. Jelentkezés d. e. 9—1 l-ig, d. u. 4—6-ig. Harmonikazenekar szervezés alatt. Berceli, Timár-utca 9/a ROMÁNIA IDEI GABONATERMESE Juiius eleién az oie. i ouiániai búzatermés kilátásait gyengéknek je lezték, mivel az őszi vetésben nagyhézagok mutatkoztak, de julius végén a földmüvelésügyi miniszter rádiónyilatkozatában Kijelentette, hogy a terméskilátások jók. A kézimunka hiányának ellenére 4.5 millió hektárt tengerivel, 120.000 hektárt babbal, itóü ezer hektárt napraforgóval, 25Ű.00Ű nektátt burgonyával, 46.000 hektárt cukorrépává! és 40.000 hektárt takarmányrépával bevetettek. Hozzáfűzte, bogy a kenyérmagvak aratása megkezdődött és jó kilátásokkal biztat, de a csoplöpróbák megejlése előtt végleges Ítéletet mondani még nem lehet. A nagybirtokok hozama lényegesen nagyobb, mint a kisgazdák birtokainak hozama. A kormány az uj termésév küszöbén alaposan megváltoztatta eddigi árpolitikáját. A legfontosabb mező gazdasági termékének, a búzának, árpának, tengerinek, zabnak eddigi árait csaknem kétszeresére emelte: Emelés 1942/43 1941/12 % lei mázsáDkint buza, 75 kg 2200 1100 100 rozs. 68 kg 1600 900 78 árpa. G0 kg 1400 750 87 zab, 72 kg 1500 700 114 Ha tekintetbe vesszük, hogy a huzaár líXi9-beti 430, 1940-ben 757, 1941ben UOO lei volt, továbbá, hogy Uomáuiáhan a kenyérmagvak termelését a takarmánymagvak rovására fokozták. ugy az uj áremelkedést igen jelentékenynek kell minősítenünk, uem szólva arról, hogy a legjobb minőségeket külön jutalmazzák. A tengeri a fenti ár ki mutatásban nem szerepel, uiivel a minisztertanács elhatározta, hogy a tengeri ár állami szabályozását kísérletképpen két hónapra felfüggeszti és hogy az eddigi ellenőrzési rendszert egyelőre lazítja, ami egyértelmű azzal, hogy a gabonapiacon kiujul a szabad forgatóm. E rendszabály oka abban rejlik, hogy a tengeri mihamarabbi szállításáért engedélyezett prémiumok (jul. 15-éig 15.000 lei, sug. 15-éiig 1.0.000. szept. 15,-éig 5000 lei vagononkint), nem tették meg a kívánt hatást, dc különben is az egész gabonazárolási akció hiányosan működött, ugy, hogy a városok ellátásában nagy nehézségek mutatkoztak. Másrészt érthető a gazdák tartóz kodó magatartása, mivel az árak nagyszabása gyakran ötletszerűen, az önköltségi kalkulációk mellőzésével történt. Tény, hogy a termelési költségek tetemesen és igy az agrkroüó a termelök hátrányára alakult ki A minisztérium uj tervet dolgozott ki az idei őszi vetés végrehujtásáuaa módozataira vonatkozólag; a mezőgazdaságii kamarák körzetenkiut kidolgozzák a vetőmagbeszerzés részleteit; azok a termelők, akik szabványszerüen istállókat, legelöket létesítenek és azokat gondozzák, tenyészálla tokát, sertéseket • és szárnyast költségmentesen kapnak. A telkes kisgaz dák pedig ekét kapnak, ha kimutatják, hogy hektárhozamuk elérte a jó üzemek színvonalát. A romániai mezőgazdasági gépipar arra kötelezte magát, hogy 1943 tavaszáig kb. 9000 ekét, 12,000 boronát, 1,590000 kapál, 244.000 ásót. 150.000 fejszét, 600.000 szénahányó villát és 1200 szántóvasat szállít. A földbirtoknak túlságba vitt felaprózása még mindig nehéz problémája a román mezőgazdaságnak, miért is ujabban tagositási célzattal •mezőgazdasági közösség* elnevezéssel oly tömörüléseket létesítenek, amelyek keretében legalább 15 termelő a gé pek, vetőmagvak, állatok, stb. vásárlását közös számlára végzi, illetve ezeket az államtól átveszi, mezőgazdasági épületeket létesít, a tagok részére kölcsönöket szerez, stb. Az üzemtöke a tagok járulékaiból rakódik össze. A közös gazdálkodást három meghatalmazott vezeti, akik a földet az előirt tervezet szerint megmunkálják és minden egyes paraszt tarlozik a neki kiutalt részen a közös munkában résal venni, 15 ilyen I közösség esetleg egy szövetségbe tö jmörülhet. A kisbirtokok megszünteté|sét célzó irányzat Bcsszarábiában és J Bukovinában is érvényesül, ahol a régi gazdaságokat meghagyják birtokosaik tulajdonában, ellenben a gazdátlan birtokokat az állam felosztja, dc nem létesít uj kisbirtokot, hanem ! csak gazdaságilag megalapozott kö" zépnagvílágu családi birtokokat és pedig különös tekintettel a tűzharcosokra A romániai mezőgazdaság belterjes) tésére irányuló törekvések többnyire a kisgazdák csekély tőkeerején akadtak meg, de az •Excelsior* ci mii újság nézete szerint a román mezőgazdaság legalább 30 milliárd leit tczaurált. vagyis hogy nem is sejtett hatalmas vásárlóerő lappang benn* amely pillanatnyilag nem érvénye sülhet, mivel az iparcikkek vagv hí ányzának, vagy annyira megdrágullak, hogy azok" vásárlásától tartózkodni kell. Egyébiránt még hosszúlejáratú agrárköksönök is azzal a kockázattal járnának, hosy később '•••tónösen ha a gabonaárak visszafejdfinének, U adósók a törlesztési részletéket uem tudnák meeflzetu'. miért is azzal a tervvel foglalkoznak bogy a mezőgazdáknak ne készpénz kölcsönöket, hanem anyaghitelt nyújtsanak, amely később természetbe" volna visszaszolgáltatandó. (S. B.l Kitűnő állapotban lévő használt szól® motorkerékpárt (lehetőleg 350-cs) keresünk azonnali kp vételre® • Keveset futott* jeligére Balogh Hirdetőbe Budapest. V, Szent Istvánkörut 9. 20 Elitéltek hét árdrágítót Vizezett tejért hathavi börtön (A Délinagyarország munkatársától) A szegedi törvényszéken Újvár' egyesbiró hétfőn hét áriirágitási ügyben hozott marasztaló Ítéletet. György Béláné szegedi piaci árus N é g y ő k" rii Jánosné Szeged-várostanyai viszonnyal együttesen baromfit hoz®" forgalomba, még pedig a hatóságilag inegállapitott árnál drágábban. Az ár 1 drágításra azt az alkalmat használták fel, amikor a csirke kilónkinti ára < pengő 60 fillérről 4 pengő 20 filléire emelkedett. A két asszony azonban még a felemelt árakkal sem volt megelégedve, hanem ezt is csaknem a duplájára emelték. Egy kiló 20 dekát nyomó csirkéért nyolc pengőt, 1 kiló S0 dekásért pedig 9 pengőt kértekÚjvári egyesbiró György Bélánét egy-1 havi, Négyökrü Jánosnét pedig egyhónapi fogházra Ítélte. Az elitéltek fellebbezési jelentettek be. Léna Antalné. Baldóczky Anna 30 éves ószentiváni lakos ezév májusában az 1 kiló 20 dekás mosószappant 2 pengő 10 fillér helyett 8 pengőéri adta. Jogerősen egyhónapra Ítélték. Fischer Ferencné Bozóky Amália 43 éves szegedi lakos április 22-én a köles kilóját 84 fillér helyett 1 pengőért adta. Jogerősen nyolcnapi elzárást kapott. Ifj. Bo/.oki Imre 19 éves dorozsmai napszámos tejjel kofálkodott * szegedi piacon. A nyomozás megállapította és Bozóki is beismerte a tárgyaláson, hogy a mull év decemberré és ezev áprilisa közötti időben beteftkint kétszer-háromszor, esetenként 30— 30 liter fölözött és vizezett tejet hozott be a szegcdi piacra cs azt literenkint 32 fillérért mérte el 12 fillér helyett. eBismerte, hogy az erősen fölözött tejhez 10 literenkint két-háron» liter vizet öntött. Újvári István egyesbiró az üzletszerűen folytatott árdrá" gitó visszaélés bűntettén kivül a közellátás érdekei súlyos megsértésének! vétségében is bűnösnek mondotta ki ifj. Bozóki Józsefet és hathónapi börtönre itélte. A dorozsmai piacon is csíptek ei több árdrágítót. Balogh Kálmánná Sólya Katalin 55 éves dorozsmai asz; szony fehér babot árult a dorozsmai piacon kilónkint 68 fillér helyett 1 peupengőért. A vádlott a drágítást beismerte, dc azzal védekezett, bogy különlegesen szép Vetnivaló babot árultHasonlóképpen védekezett a dorozsmai piacon tétlenért másik árdrág"0 is, Szekeres József 31 éves dorozsmai termelő, aki szemestengeri' adott el kilónkint 23 fillér helyet 7Ö fillérért. A tengerit is vetési célokra árulta és azzal védekezett, hogy azt hitte, hogy a csiraképes vetömagte®' gerit drágábban adhatja, mint az ál; lati takarmányozás céljait szolgála y kukoricát. A biróság a védekezéssé' nem látta igazoltnak a drágítást, 6t'„ ért Balogh Kálmánnét 100 peng0 pénzbüntetésre, Szekeres Józsefet P0' dig egyhónapi fogházra ítélte. Mindkét vádlotl megnyugodott az itr.lclbe'1 BeiratasoK a szegedi izr. na. szeptember 1—3-ika (kedd. sz0'" da, csütörtök) naponta 10—12, a bőközségi székházban. Ugyanakkor ir" juk be a gyermekfoglalkoztató nőve®' dékeit. Tanévnyitó istentisztelet ^ (szombat) 9 órakór. A Unitás 9-éa * , órakór kezdődik & )