Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-30 / 221. szám

U EL MAGVAKOK SZAG Szerda, 1942 szeptember 30. WBU—H mHHMSI t W——WH— Művészi bajtársi szolgálat (A Délmagyarország munkatársátél) A világtörténelem legvéresebb háborújában, a kétezer éves hitért, Európa létéért és hazánk eljövendő békés életéért harcoló, a harcokban sokat szenvedett, sebeket kapott honvédeink kívánságát tolmácsoljuk Tu domásunkra jutott, hogy a szegedi hadikórház lábadozó és könnyebb sebesültjei, akiket még helyhez köt a lassú gyógyulás, elfoglaltságot keresnek. örömet ho^ó munkálkodásra vágynak, amely kitölti a megérdemelt pihenés sokszor unalmas, sokszor rossz emlékeket idézi! hosszú napjait A szórakozást jelentő elfoglaltság keresésen kivü], az egészség folyamatának kezdetén, amikor a, testet éltető vérkeringés ujult erőv'el lüktet megint, a harcokban eltompult lélek eszmélni kezd s az elmúláshoz közelkerült gondolkodó ember tisztult ösztöne szépet és fclemelöt nyújtó munkára vágyik. Amikor már hegednek a sebek s a lelek nagy gyógyítója, az idő, fakítja az emlékeket, a tétlenség lassanpergő óráiban, kivirágzik a dologhoz szokott magyar ember öntudatában a cmnkavágy. Még nem térhetnek vissza lábado*ó szervezetükkel megszokott munkájuk folyamatába, még nem foghat nak ismét fegyvert, hogy siettessék a győzelem nyugalmas napjainak érkezését ősi ösztönük alkotójátékot keres, amelynek munkájában és eredményében kifejezhetik a tapaszta't rútságok ellentétét, az élet megsejtett szépségeit • Sebesült honvédeink nincsenek majára hagyva kívánságaikkal. Rende1 letek, parancsok s a karitás gondoskodik bejt-betegséget feledtető szórakozásokról. Előadások, könyvek, séták rövidítik a gyógyulás napjait s ezeken kívül is mindenik megkapja az alkalmat, a lehetőséget a kívánt munkára. A hadigondozó nagy körültekintéssel végzi munkáját. Minden óhajt meghallgat s kielégít minden kívánságot. Ami e háborús szervezet jogkörén tul esik, de ami sebesült honvédeink kívánságának teljesedését jelenti, azt mi itthonmaradottak való tpthatjuk meg önkéntes munkavállalással. Értesültünk arról, hogy ntt az az elfoglaltság, amit legtöbb lábadó zónk kiván és megértjük, sőt természetesnek találjuk, hiszen ismerjük magyar fajtánknak szépre, művészire törekvő lelki alkatát Sebesültjeink nagy része a művészetekhez közelálló munkát óhajt. Természetes ez, gondoljunk csak népművészeteink százfelé virágzó színes megnyilvánulásaira. Van, aki apró szobrocskákat, emléktárgyakat farigcsál fából, van. aki rajzolni-festegetni szeretne, van aki agyagba óhajtja mintázni felgyülemlett mondanivalóit. A hadigondozó a rókusi tornacsarnokban berendezett pár helyiséget, amelyek alkalmasak sebesültjeink müvészkedési hajlamainak terepéül. * Mindezeket attól a fiatal hadnagytól hallottuk* akivel beszerző körútján találkoztunk. Agyagot vásárolt mert mint mondotta, a legtöbb munkakivánság a mintázás körül összpontosul. Mesélt honvédeink eredeti elképzeléseiről, sokszor bámulatos kézügyességéről, művészi hajlamairól. A nehéz munkában s a fegyverforgatásban kérgessé vált kezek, milyen szerető gonddal babrálnak-barkácsolnak, az építés, az alkotás vágyától serkentve. Előkerülnek a tudat alatt őrzött magyar motívumok, szinek és nagyszerű kifejező erővel elevened nek meg a háborús szenvedettek apróbb-nagyobb élményei. Kifejtette a hadnagy, hogy sebesültjeink számára az jelentene isazi kielégülést, a maeka pedig -igazi eredményt, ba lenne valaki, vagy lennének valakik, akik ezeket a művészetet kereső munkálkodásokat irányítanák. Elmondta, hogy mennyi szenvedéstől, gondtól kiméli meg a lábadozókat ez a szellemi játékot jelentő munka. A hosszú napok sok tépelődésétől, betegségükkel való foglalkozástól menti meg őket eltereli figyelmüket a gondterhes máról, a véres tegnapról s a beteg szervezet nyilaló fájdalmairól * Mi is részt kérünk a hadigondozó nemes munkájából. Kötelességünk segíteni azoknak, akik értünk véreztek, akiknek fájdalmait enyhíthetjük a munkavállalással. Szeged művészeihez fordulunk ezúttal, a festőkhöz, szobrászokhoz. muzsikusokhoz. Segiteenek a hadigondozó nagy találékonyságot klváno munkáján, segítsenek sebesült, derék honvédeinken. Szánják rá szabad idejük egy részét adjanak programot, mutassanak irányt és könnyítsék meg a helyzet nehézségeit. Sokat seg'thet a szobrász, aki megmutatja tanulékony magyarjainknak, mint válik engedelmes eszközzé a gyakorlott kézben az agyag, sokat segíthet a festő, aki elmagyarázza a rajz, a konstrukció alapelveit, sokat segíthet a muzsikus, aki organizálja a dalra, zenére szomjazókat. * Inditsuk el a bajtársi szolgálatnak ezideig még szokatlan formáját. Meggyőződésünk, hogy tünő kezdeten s a kezdet felkarolásán dől el, hogy a játék, játék marad-e csupán, vagy kiépül s közszellemmé válik. Tcmesváry József. DIvafbcuiafaMf tartok október bő 2-ikán pénteken délután 6 órakor üzletemben. Belépés meghívóval történik, amit f| fl -f I I* fl F |* f C i nálam igépyelni szíveskedjék. ar» K t* 3 t* II &» I S. <5 I Az nt KHktrlca forgalmának ts felhasználásának szahainozősa Szeged közellátási hivatala 3290— 1942. Ké. szám alatt a következő HIRDETMÉNY® tette közzé* Az 1942. évi termésű kuKorífia forgalmának és felhasználásának szabályozása than. kiadott 110.410/942. K. M. számtí rendelete szerint Szeged sz. kir. város területén a termelőnek az 1942: évi kukorica terméséből kat. holdankint a Hombárhoz 4 métermázsa időszerűén száraz morzsolt kukoricát tartozik beszolgáltatni Az, aki csöves kukoricát szolgáltat be, minden 100 kg. szemes kukorica helyett 140 kg. csöves kukoricát tartozik beszolgáltatni. Ha a termelő kukoricával bevetett területének nagysága egész kat. hóidon felül négyszögölekből is áll, minden teljes 100 négyszögöl ötán annyit kell beszolgáltatni, amennyi egy kat. holdra számított mennyiségből 100 négyszögölre arányosan esik. A 20 kat. holdnál kisebb területen termelők által beszolgáltatandó kukorica mennyiségből levonásnak van helye. A levonást a város területén belül egész határra, vagy a határ összefüggő, legalább 500 kat holdat kitevő részére vonatkozóan lehet végrehajtani. Ha az egész határ vagy a határösszefüggő legalább 500 kat holdat kitevő részének átlagos kat. tiszta jövedelme lagalább 9, de 10 aranykoronánál kisebb 10 százalékot, ha legalább 8, de 9 koronánál kisebb 20 százalékot, ha legalább 7, de 8 aranykoronánál kisebb, 30 százalékot, ha legalább 6, de 7 aranykoronánál kisebb, 40 százalékot ha legalább 5, de 6 aranykoronánál kisebb, 50 százalékot, ha legalább 4, de 5 aranykoronánál kisebb, 60 százalékot, ha legalább 3, de 4 aranykoronánál kisebb, 70 százalékot, ha legalább 2, de 3 aranykoronánál kisebb, 90 százalékot, ha legalább 1, de 2 aranykoronánál kisebb, 90 százalékot kell a megállapított mennyiségből levonni. Ha az átlagos kat tiszta jövedelem az 1 aranykoronát nem éri el, a terűdet birtokosát (bérlőjét) beszolgáltatási kötelezettség nem terheli. Az, aki 20 kat. holdnál n-gyubb területen termel kukoricát, a beszolgáltatandó kukoricamennyiség csökkan térét kérheti, ha M egész birtokának, bérletének átlagos kat tiszta jövedelme a 10 aranykoronát nem haladja meg. Ha az 1942. évben kukoricával bevetett terület földadóját részben vagy egészben elemi Csapás miatt törölték, a beszolgáltatandó kukoricamennyiséget abban az arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a földadót elengedték. A ternjelő köteles f. évi október 15. napjáig a beszolgáltatandó kukoricamennyiség megállapítása végett gabonalapjával a közellátási hivatal földszint 10. számU szobájában megjelenni. A saját és a háztartásához tartozó zsír szükségletének fedezése céljából az előirt beszolgáltatási kötelezettség nem terjed arra a termelőre, akinek kukoricával bevetett területe 800 négyszögölnél nem nagyobb, továbbá arra, aki szegődmény (konvenció) fejében járó 1 kat. holdnál nem nagyobb kukoricával bevetett területtel rendelkezik. A beszolgáltatandó kukorica megvételére kizárólag a Hombár, továbbá Futura, valamint a Hombár fő- és albizományosai jogosultak. A termelő a beszolgáltatandó kukoricát köteles f. évi november hó 30. napjáig, a körzetbe működő va lamelyik bizományosnak, egytételben, megvételre felajánlani. Nem vonatkozik ez arra a mennyiségre, amelyre a termelő felmentést kapott. Mindazok, al^ik az 1942. évben 800 négyszögölnél nagyobb területen termeinuk kukoricát és gabonalapot nem váltottak ki, kötelesek a kukoricával bevetett terület nagyságút f. évi október 15. napjáig a közellátási hivatalnál földszint. 10. számíi szobájában bejelenteni. A bejelentési kötelezettség azt terheli, aki a kukoricával bevetett területen tény. leg gazdálkodik. Ipari célokra — kivéve a szeszgyártást — ösak a közellátási miniszter előzetes engedélye alapján szabad kukoricát feldolgozni. A' termelő a beszolgaiudundó mennyiségen felül köteles a Hornjíjáilioz beszolgáltatni kukoricafelesj legét is. A közellátási miniszter a ; termelőt u nála megmaradt kukonj camej?yisóg felh%§©.áíásárói. elszmái méltathatja. Vásárlási engedélyt az 1942. éf november 30. napjáig a közellátási kormánybiztosok vagy a m. kir. közellátási hivatal állit ki. Vásárlási engedélyt csak akkor szabad kiadni, ha az engedélyt kérő megjelöli azt a termelőt, akitől kukoricát vásárolni akar, — továbbá akkor, ha az engdélyt kérő által megjelölt termelő beszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. A termelőnek vásárlási engedélyre az 1942. évi december 31. napjáig Csak abból a kukoricából szabad eladnia, amely nem esik beszolgáltatási kötelezettség alá. A vásárlási engedély alapjá'» megszerzett kukoricát forgalomba hozni tilos és azt az engedélyes Csati saját szükségletének fedezésére használhatja fel. Vásárlási engedélyt csak olyan: személy részére szabad kiadni, akinek állatai takarmányozására, vagy sertéshizlalására elegendő kukoricája nincsen és csak annyit, amennyit erre a Célra szükséges. A vásárlási engedély 30 napig érvényes. Az eladó köteles a vásárlási engedély hátlapjára feljegyezni az engedélyesnek eladott kukoricamennyiséget, továbbá nevét éü lakhelyét. Az engedélyes 30 nap eltelte'után 3 nap alatt tartozik a vásárlási engedélyt a kiállító hatóságnak' visszaszolgáltatni. Kukoricát vámőrlésre átadni, it'e. tő leg a malomnak átveuii Csak keuyérgabonajegy vámőrlési, szelvényei ellenében szabad. A kenyérgabonajegy 20 kg-os vámőrlási szelvényére 30 kg., a 15 kg-oséra 22 kg. és a 10 kg-oséra 10 kg. kukoricát szabad vámőrlésben megőrölni. Á vámőrlésnél Ugyanannyi őrlési dijat kell fizetni, mint a kenyérgabona őrlésénél. Kukoricát szállítani Csakis (szállítási igazolvánnyal szabad. A rendeletben meghatározott beszolgáltatási kötelezettség alól a közellátásügyi miniszter egészben, vagy részben felmentést adhat annak a termelőnek, aki a Magyar Állat és Álllati Termékek Kiviteli szövetkezettel (MÁSz) szemben • közellátásügyi miniszter által megállapított mintájú kötlevélben foglalt feltételek mellett arra vállal kötelezettséget* hogy legalább 10 drS és egyenkint legalább 145 Kg. sulyu hizott sertést beszolgáltat 20 kat. hold szántóföldnél kisebb területtel rendelkező termelők, a város részére is vállalhatnak bérhizlalást a sertés számára való tekintet nélkül. Ezekre a bérhizlalás! szerződésekre beszolgáltatás alóli felmentést a közellátásügyi miniszter ad. A beszolgáltatás alóli felmentést a közellátási kormánybiztos 1942. év december hó 31. napjáig adhat Nem lehet felmentést adni arra a kukoricamennyiségre, amelyet a termelő a Hombárnak már megvételre felkínált. Sertésenként számítva 3.5 <j szemes kukorica beszolgáltatása alól lehet felmentést adni. •V a termelő, aki — az árpa beszolgáltatási kötelezettség alól felmentést kapott, 3 és fél mázsa szomes kukorica mentesítést kérhet a közellátásügyi minisztertől. Aki a rendeletben foglaltakat megszegi, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el ée súlyos büntetésnek testi ti mase&L