Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-27 / 219. szám

j£oTnai B^la A bujdosó Rákóczi A barok-kor antitbetikus érzései Rákócziban grandiózusán, sokszor fádalmas módon csaplak össze. Azt lehet mondani: ellentétekből épül föl az ő egész, kalandos, csodálatos eJcte. Alaptermészete a családias szelídség, a vallásosság és élete mégis mozgalmas hadi román, amelyekben hangos várostromok, külföldrehurcoitatás, udvari szórakozások, farsangi kaland, szökés, álruha, meinekülés, üldöztetés, cselszövevény, összeesküvés, népíölkelés, harci riadó, tilkos követ-küldés, kémek leleplezése, izgalmas gyűlések, délibábok hajszolása, reménytelen reménykedés, diplomáciai tárgyalások, átkos visszavonás, véres haditanács, morális megpróbáltatások váltakoznak, hegyeken-völgyeken, országhatárokon keresztülgázoló hajszában. . Kívülről nézve ilyennek jellemezhetjük az életét. Belülről nézve pedig egy lassan kibontakozó egyéniség fejlődése, mélyülése és gazdagodása. lelki válságokon meg nem törő Istenhez-közeledése: éducation scnlinientalc, énregény-léma. * Életének alaphangulata, amely végigvonul viszontagságainali, dicsőségének és borús éveinek minden mozzanatán: a bujdosás. A szól a világ semmilyen nyelvére nem lehet tökéletesen lefordítani. A magyar lélek egyik szótükre. Már a tizenötödik századi Bécsi-kódex írja, a latin peregrinatio-nál mélyebb értelemmel: »Elveti őket én uram Isten és lesznek bujdosók nemzetükben.* Czuczor Gergely és Fogarasi János akadémiai rendes tagok 1862ben ezeket a kifejezéseket tartották szükségesnek szótárukba fölvenni: »Rákóczi és Bercsényi kibújdostak Magyarországból../ A kuruc bujdosók egy része Törökországban telepedett le.« Rákóczi neve örökre egybekapcsolódott a bujdosó szóval. Az egész kuruc-kornak alaphangulata a bujdosás. A Magyar Oklevclszótár 1698-ból idéz egy jellemző mondatot: Fiai bujdosóba vannak ... Egy katona-kenyéren élő vers-szerző panaszolja a tizenhetedik századból való Málray-kódex 38-ig énekében: Térj meg bújdosásaidbul És egyszer már szabadulj Bánat emésztett elmérni A bujdosás költői motívuma viszszafelé Balassi Bálintig nyomozható, a mai kor felé Petőfi Sándorig inspirál, sőt Ady Endre lelki beállítottságának is egyik főszerepe. A reneszansz-költő a keresztény zarándokság ótestamentomi hangulatában a magyar bujdosás érzelmeit szövi: Pusztában zsidókat vezérlő jó [Isten!... Könyörgök, nékem is hogy légy [már vezérem... Hogy bujdosásom ideje tölte [után Én édes hazámba térjek esniég [vigan. Peretsenyi Nagy László 1802-ben regényes versezetet irt Szakadár -észthoni fejedelem bú idosásáról. Petőfi bujdosó haramiája erdő közepén méláz és részvétünkre érdemes, szinte tragikus hős. Arany Toldija, az új, népies Magyarország hőse: bujdosik az éren, bujdosik a nádon. Thaly Kálmán az elnyomatás éveiben több bújdosóéncket szerzett régies modorban: Eötvös József annyira lelkesedett a fölújított műfajért, hogy buzdítására Thaly Kálmán kuruc-balladákat kezd írni. Még a huszadik századi Ady is bakonyi bujdosónak stilizálja magát. Az ő Bakonya: Páris, ahová mint Hunnia szegénylegénye érkezik, Erdély fejedelme után két évszázaddal. Az ország-elhagyás RáVöczi-motivuma az ó "bujdosó* helyzetdalában dacos, átkozódó szimbólummá lázad: Üzenhettek már utánam Kézsmárk hegye, Majtény síkja, Határ-széle botot vágok ... Sohse nézek többé vissza. Rákóczi ezzel a jelzővel ment át a történelembe: a bujdosó Fejedelem. Életének több mint a felét Magyarországon kívül töltölte. A száműzetés családi öröksége volt : anyja. Zrínyi Ilona, Kisázsiában halt meg, éppen az új szabadságharc kitörése évében. Nevelőapja, aki egyébként alig nevelte, Thököly Imre, szintén a távoli török földön érte elmúlását, ő maga is, végrendeletében visszatekintve á saját életére, fejedelmiségének szomorú lényegét abban foglalja össze, hogy bölcsőjétől fogva a szerencse legkegyetlenebb florgandóságának játékszere volt, kitéve a leggyűlöletesebb üldözéseknek, a legiszonyúbb rágalmaknak, kizárva a keresztény fejedelmek birodalmaiból és évek bosszú során a török szultán kenyerére kárhoztatva ... Galatai sirfölírata szintén a bújdosás vonásait emeli ki. Rákóczi még csak harmincöt éves, mikor vezéri pályája befejeződik. Egv veszteit ország áll mögötte és uralkodásra érett korában örökre száműzik királyságából, fejedelemségéből. Élete árvasággal kezdődik: apját ölhónapos korában veszíti el. Az üldöző halál már gyermekkorában ott leselkedik körülötte. Az ágyába kúszó kigyó történetét később, a Vallomásaiban, Isten akaratéival magvarázza és szimbolikus jelnek veszi: Zrínyi Ilona kigvót fogadott házába Thököly Tmre személyében, aki sokfélét megkísérelt, hogy mos'•ha-gvermekét elpusztítsa és igy reászálljon a roppant Rákóczi-vágyon, a királysággal és a mohón áhított koronával együtt. Mi lett volna, ha Zrinvi Ilona Nagyváradra kénytelen elengedni mostoha-apjával a túsznak szánt ( • ( OSZfíLYfJ) SORSJEGYEI f » xx <3L © i j e n ajü ismert szerencsés SUCHTAR MMl-M Budapest, Ullóf-ut 6. ss. < » Kalvln-térnél* NAGY scám*v*lasxt«!t I • i NAGY nyerési esély! B16iék«njr lebonyolítja! Azonnali n.veremenyfizetés) Bendeléa levelezői apón. ) • ) A Szegedi Kereskedelmi és iparkamara körzetébe tartozó| városok és községek cmtára első kötete Szeged sz. kir. város és környéke CÍMTÁRA is LAKJEGYZÉKE Iá NAP MÚLVA MEGJELENIK! Közel 100.000 cim és névI Teljen szegedi lakjegyzék! Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes útmutatójával Mindenkinek: nélkülözhetetlent •E16Jasry*éaeh.et kor átolt példányszámban nióg; fölvesz a kiadóhivatal Karász-utca ifl. 'felefon i hősi gyermeket? Rákóczi Thököly Imrével együtt török fogságba, a szultán udvarába kerül és az egész magyar történelem ezen a »véletlen* fordulón más irányt vesz. Életének misztikái-a hajló korszakában, mikor szentágostoni Vallomásait írja a rodostói száműzetésben, borzalommal gondol vissza Rákóczi erre a lehetőségre és a sors legnagyobb csapásának ítéli, ha a mohamedán vallás fölvételére kényszerült volna. Bújdosánainak sorcteata gyermekkorában kezdődött, amikor a töröknek veresége miatt Thököly pozsonyi tábora menekülni kényszerült: egy összedűlő sátor majdnem agyonnyomta az árva apródot. Rózsahegy felé utazva csodával határos módon menekül, anyjával és nővérével együtt, az árvíztől alámosott út egyik szakadékából. A Bécsben töltött ifjú esztendők hazátlanságát éreztették vele: a kozmopolita világváros és a nagynémet, birodalmi gondolatot megtestesítő császári udvar nem lehetett a Rákócziak otthona. A történelem titokzatos útjait szimbolizálja az a tény; hogy Rákóczi eleinte hallani sem akar fölkelésről és egy császári várban keres refugiumot, királyhűségének bizonyságául ... A vár kapitánya egy Guadagni nevű olasz katona volt, őse a »régi jó* Gvadánvi költőnek, aki egyik alapitója lett az úgynevezett magyaros iskolának és akit már teljesen magyarrá alakított a magyar föld. A Thököly kurucai elől német feleségével menekülő, éjjel, úttalan utakon lovagoló Rákóczi; történelmi filmbe való epizód. Még romantikusabb az elfogatásának története: olyan, mint egy jelenet Shakespeare királvdrámáiböl, vagv egv történelmi festő romantikusan fénnyéí-árnnyal játszó képe. Nővére titkos levélben értesíti. hogy bizalmi emberét, Longeueval kapitányt, aki levejét vitte a francia királyhoz. Linzben elfogták. Nyugalmat színlelve, áldott állapotban levő felesage mellett tölti az éjszakát. Két óra körül azonban szokatlan zajra riad föl. Hű vadászkutya ia ugat a szomszéd szobában. Az ágva melletti ajtót erőszakkal feltörik. Két ismerős százados lép be. gyertyával és pisztollyal: a császár nevében! Rákóczi kétségbeesett neiét csillapítja. Már a reggeli szürkület dereng, mikor kocsiba száll. Neie a tisztek akarata ellenére is követi őt.« Igy érnek Eperjesre. Rákóczi Vallomásainak egyik szépirodalmi értékű fejezete ez: »Sznmorú látványosság voltunk a hozzám igen ragaszkodó népnek, mely sajnált, sőt itt-ott sirt js.« 1701-ben a bécsújhelyi börtönben,ül Rákóczi, abban a szobában, ahol nagy atyja készült a halálra, közel a vérpadhoz, amelyen Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet kivégezték. Gondosan előkészített szökése, amelyben úgylálszik a jezsuitáknak is részük volt, sorsfordulót jelent a magyar történelemben. Szabadulása egy derék, porosz származású kapitáuy életébe került. A kivégzett Lehmann . özvegyének Rákóczi tízezer tallért juttatott; a nemzet némán rótta k, háláját a szabadító iránt. Rákóczi kiszabadulása a feketesas karmai közül valóságos történelmi novella. Fogságának harmadik hónapja,is letelt, mikor azt az isteni sugalmazást kapja, hogy a szökést kísérelje meg. Az udvar részéről, még az állítólagos szabályszerű bírósági eljárás lefolytatása után sem várhatott egyebet, mint fej vesztést. Feleségét titkos levelek útján beavatta szándékába. A hercegnő beszerzi a meneküléshez szükséges lovakat. A kocsinak várni kell a megbeszélt időben és helyen... A jólelkű Lehmann százados egy napon a rendesnél nagyobb mennyiségű bort iszik: őszinteségének bizonyságául fölajánlja, hogy életét föláldozza Rákócziért. Ö maga biztatja a fönséges foglyot, hogy meneküléséről gondolkodjék — és fölajánlja segítségét. Rákóczi, ártatlansága tudatában, eleinte visszautasítja a kétes tervet, de csakhamar enged a bíztatásnak. Lehmann mintha megérezte volna, liogy a világtörténelem irányítója kötelességévé tette a Rákóczi sorsába való beavatkozást. Rákóczi az ablak rácsait elfűrészeli és az eltávolított vasak helyébe fekete viaszból való utánzatokat tesz. Ha kifárad, a munkát apródjára, Berzeviczyre bízza. Ez a keménynyakú ifjú azonban maga is türelmetlenül végzi föladatát és ha Rákóczi megdorgálta, hevesen kezdett ütögetni a kalapáccsal: Isten csodája, hogy az őrök és a szomszédok meg nem hallották. Minden elő volt készítve. Rákóczi azonban már eleget akart tenni felesége óhajának, hogy menekülése előtt találkozzanak. A hercegnő közönséges ruhában, parasztszekéren érkezik Bécsújhely külvárosába, ahonnan gyalog folytalja útját. A várkapunál Lehmann várja, mint sógornőjét. Este a hercegnőt átkíséri ura cellájába. Az éjszakát ölelkezéssel és beszélgetéssel töltöttük, — írja Vallomásaiban a Fejedelem, kissé elidőzve boldogtalan életének ezen az érzelmes, drámai szépségű pontján. Másnap Rákóczi leborul a Megváltó képe előtt és lelkileg megerősödve várja a pillanatot, hogy átmehessen egy szűk folyosón. Lehmann szobájába. Innen azonban előbb el kell távolítani az Őrt. Lehmann megparancsolja neki, hogy a gyerjva meggyújtására távozzék el.