Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-26 / 218. szám

Letartóztatták Veiér Erng városi irodaigazgatát rézgiüc- és erétakarminyTettestársa Gábor Miksa szellemi szükségmunkás ís az ügyészség foglya (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi városházán és a kö zönség körében szenzáció erejével hatott, hogy pénteken délelőtt az ügyészség súlyos vádak gyanújával terhelten letartóztatta V e z ér Ernő városi irodaigazgatót, valamint hivatali alárendeltjét: G ábor Miksa szellemi szükségmunkást. A nyomozást a gyanúsítottak ellen a szegedi csendőr nyomozó alosztály folytatta le. A heteken át tartó nyomozás során 2000 tanút hallgatlak ki, ezek uagyrésze károsult is. A nyomozás kiderítette, hogy Vezér Ernőt a városi hatóság hivatali beosztásánál fogva megbízta az erőtakarmány-velőmag és rézgálicutalványok kiállításával és az igényjogosultak részére való kiadásával. Ezeket az utalványokat a rendelkezések értelmében díjtalanul kellett volna az igényjogosultaknak kiadni. Ezzel szemben az történt, hogy Vezér Ernő a lézgáliculalványokat fejhajtók utján pénzért forgalomhahozta és értékesítette. Valóságos árfolyama alakult ki igy ki a rézgál icutalványoknak. Eleinte 3 pengőért, később már 4 és 5 pengőért árusították az utalványokat. Vezér egyik ügynöke egymaga több, mint 2000 pengőt árult az utalványokból. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy ezen a bűnös uton Vezér Ernő és társai több, mint 130 mázsa rézgálicot vontak el a közforgalomból és juttattak a feketepiacra. Gábor Miksa a nyomozás adatai szerint bűntársa volt Vezér Ernőnek a bűnös üzelmekben, mert hivatali főnökének utasítására ő állította ki az utalványokat, holott tudnia kellett, hogy ezzel törvénybe ütköző cselekményt követ el, amelyért a mai időkben súlyos büntetés jár. Megállapítást nyert az is, hogy Vezér Ernő bűntársaival együtt meghamisította az utal ványnaplót is, hogy ne jöhessenek rá a bűncselekményre. Ezért vett beteket igénybe a nyomozás, mert minden egyes utalványbirtokost külön kellett kihallgatni és minden kiutalás ügyét külön-külön megvizsgálni. Vezér Ernő és Gábor Miksa ellen csalás, sikkasztás és közokirathamisitás ciinén indult meg a bűnvádi eljárás. Rajluk kivül még löbb gyanúsítottja is van az ügynek, ugy, hogy a közeli napokban még további letartóztatások várhatók. • JWF- Liiasaww— „Még több munkaerőt" A Frankfurter Zeitung >Még több munkaerőt* cim alatt vezetőhelyén ezeket irja: — Eddig még sohasem sikerült a háborúkban, de nem is kísérelték meg, hogy a fronton átló katonák tömegét egykori otthoni munkahelyeiken a háború alatt más munkaerőkkel teljesen pótolják, legalább is olyan nagy, milliókra menő mértékben, mint ahogy a/, most Németországban megtörtént és az elkövetkező hónapokban méginkább meg fog történni. Igaz, hogy korábban is felhasználták a hadifoglyokat közhasznú munkára, utépitésné! vagy a mezőgazdaságban alkalmaz Iák őket. A hadtörténelemben azonban teljesen uj. hogy sokmiliió férfiúnál a zászló alá tőrtént hivása után a szomszéd államokkal történt önkéntes megegyezések alapján ismét milliókat állítanak n fegyverviselők munkahelyeire. Az. hogy Németországnak niár most sikerült a hadifontosságu munkahelyeken ezt a cserét ilv nagymértékben megvalósítani és biztosítani a maga számára >minden nyersanyag* legfontosabbjának, az emberi munkaerőnek hatalmas tartalékát, ez a néniéi háborús erőkifejtésnek különöser széles alapzatot és igv az ellenséggel *zembeni előnyt biztosit. — A külföldi munkások foglalkoztatása a néinef háborús gazdálkodásban már régen túlszárnyalta a 'szomszédok puszta kisegítésének mértékét cs kontinentális jelentőségű mozgalommá, modern népvándorlássá fejlődött. F.urópa országai, a baráti, a megszállt és semleges országok Né' metország számára egész hadseregeket szállítottak a bolsevizmus elleni harcához, amelveket nem a tulajdonképpeni harci fronton használnak fel; hanem a fegyverkezési ipar megüresedett munkaállásaiba vonulnak be. E szövetségeseknek részvétele e munkában különböző. Sokak számára az (anyagi kereset és a jó pénz, amit Németországban kapnak, a legfontosabb és talán egyetlen indoka a munkájuknak. Mások, mindenekelőtt az olasz bajtársak, tudják, hogy a német üzemekben a saját győzelmükért dolgoznak. A jövőben a külföldiek németországi foglalkoztatásánál még jobban előtérbe kell nyomulnia ennek az eszmei politikai motívumnak* mint eddig, kii'önöseii a nyugati nemzetekhez tar, tozók esetében. Németország Olaszországgal és szövetségeseivel magára vállalta a bolsevizmus elleni harcot, a német katonák és szövetségeseik a rsatatercken küzdenek. Ebből Európa minden olyan nemzete és népe számára, amelyek a szövetségesek fegyveres védelmét élvezik, az a kikerülhetetlen kötelezettség áll elő, hogy ha már fegyveres támogatásban nem részesítik ezt a küzdelmet, legalább lüunk a segítség formájában támogassák azt. A németországi munkásfoglalkoztatásnak ezt az indokát az elkövetkező hónapokban az eddiginél erősebben tekintetbe kell majd venni a szomszédos európai külföldön. Némely ország számára a németországi munka kényelmes eszköz volt arra, hogy a saját országok" munkanélküliségét env liitsék vagy teljesen kiküszöböljék Ezt most mindenütt el is érték", azonban a birodalomnak még több munka segítségre van szüksége. Épp ezért Európának" Németországon kivüli országaiban is meg kell kezdődnie a mwnkaíelbasználás ama szakaszának Mm a ffmndidutck is ODOL fogpéppel telt fogaikat ápolni. Az ODOL fogpép megőrzi a fogok szépségét és egészségét fogpép MAGTÁR0RS2ÍCGIODOLMŰVEK R. t BUDAPEST amelyet annakidején Németország alkalmazott a munkanélküliség leküzdé sénél; mozgósítani kell a munkatartalétokat, « — Hogy milyen nagyok lehetnek még az európai munkaerőtartalékok ezt megmutatta amaz esztendők neme' példája. Nem fontos üzemek és iparágak beszüntetése, a nélkülözhetetlen iparágakban végzett intenzivebb és hosszabb munkaidő, az üzemi munkaszervezet racionalizálása és más intézkedések által Németországon kiviil még igen sok munkaerőt lehet »ki. fésülni*, amelyek a német ipar számára igen jelentékeny pótkádereket jelentenének. Nyugat- és Keleteurópa megszállt vidékein német vezetés alatt máris megindult ezeknek a tartalék munkaerőknek a mozgósítása. Már ilt is szűken vannak munkaerőben, mivé" a megszállás után kezdődött az újjáépítés, amelyhez sok hazai munkaerőre volt szükség. Az bizonyos, hogy e megszállt területeken szükség van a munkának és igy a munkásoknak fs egy bizonyos minimumára, hogy az életfontosságú szükségleteket kielégíthessék'. Mégis szem előtt kell majd tartani, hogy ezen a szükségleten tnl menő munkaerőtartalékokat a német fegyverkezési ipar rendelkezésére kel! állitani, mert előbb" azokat a fegyvereket kell kovácsolni, amelyekkel a megszállt területeken tartósan biztosítani lehet a békét és csak azután foghatnak" hozzá az újjáépítéshez. Nem igazságtalan tehát az a követeié*, hogy a megszállt területek életfontosságú szükségletejt és a német katonai közigazgatás szükségleteit kielégítő munkaerő felhasználásával egyenrangú legyen a németországi munkavállalás. Szükséges, hogy azokb'an az Iparágakban, amelyekben a háború alatt továbbfolyik" a termelés, a mun k"a intenzivebbé váljék. Szükséges, ugy a munkatempónak', mint a munka, időnek e cél szolgálójában való állítása. Amig a bolsevi/mnssal való háború tart, sehol Európában nem lé tezhetnek kedélyes munkaoázísok. A francia kormány is elismerte a közös európai harcnak eme kötelezettségé/ és törvényhozósilag rendelte el a szűkséges intézkedéseket, hogy Franciaországnak még viszonylag nagy munkaerőtartalékait mozgósítsák. m — Hogy az utolsó félévben sikerült a külföldiek németországi foglalkoztatását a legnagyobbstilü háborús gazdasági teljesítménnyé fejlesztem, amelyet külön fejezet illet majd meg e háború gazdasági történetében, az Sauckel thüringiai Gauleiter személyes sikere, aki 1942 március 21-e óta a német munkaügyek főmeghatalmazottja. Sauckel Gauleiter nagy munkaenergiájával és tekintélyével kinyitott minden kaput és szabaddá tett minden csatornát, amelyeken keresztül külföldi munkások áramolhatnak Németországba. Amikor elfoglalta hivatalát, a munkába fogott hadifoglyokkal együtt három és félmillió külföldi munkás dolgozott a birodalomban. Félévi tevékenysége után legalább kétmillióval több a munkások száma és feltételezhetjük, hogy ez a szám közeledik a hatmillióhoz. Ez azt Jelenti, hogy Németország huszonnégy huszonötmillió munkása közül minden negyedik külföldi. A mezőgazda ságban a külföldi munkaerők létszáma még nagyobb. Ezáltal sikerűit a német véderő tartalékszükségletét állandóan erősíteni és a behívások által okozott hiányokat feltölteni. A mezőgazdaságban a munkaerők száma kedvezőbb, mint békeidőben. A fegyverkezési iparban Is ez lehet a helyzet, mert itt is sikerült és sikerülni fog a behivottakaf külföldiekkel pótolni, anélkül, hogy a hadianyag termelésében visszaesés kőv_etkeznék b>. — Nebezen lehet elképzelni, h'osy a külföldi munkások milliós hadseregének jelenléte milyen óriási felada tokát jelent. Ezernyi barakot kellett építeni, soktizezer facipőt a mezítláb érkező keleti munkások" számára, tél! ruházatról és fehérneműről, kályhákról és evőeszközökről, végül nemutolsó sorban hatalmas mennyi élelmiszerről kell gondoskoni. számuk miatt • külföldieknek külör, ellátási gazdálkodásra van szükségük.