Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-26 / 218. szám

SZÉCHENYI MOZI MA PREMIER! Bemutatjuk a magyar filmművészet legújabb és legnagyobb sikerét. A cime: Házasság Irta és rendezte: VüSZary JáüOS A feleség: . . Murátí Lílí A férj: . . . Págcr Antal A harmadik: . Perényí László Ha szereti a szépet az értékeset a művészit ne mulassza el megnézni műsorunkat! Kisérő műsor: Legu'abb UFA-HIradó! Előadások kezdete hétköznap 3, 5, 7 órakor, vasárnap 2, f sl 4* 5 és 7 órakor. Jegyekről ajánlatos előr: gondoskodni. Jegyrendelés: 26—33. le'efonon. A Tiszántúl ütlí reszelnek legfontosabb főközlekedési vonala lesz a szegcd-bcretíQőulfalui mOof Ot év matt 100 Kilométeres ui nttiáiOzat épül szeged! termeten (A Délmagyarország mnnkatársá161) Szeged város útépítési végrehajtása, mint a Délmagyarország jelentette, a legszélesebb keretek között folyik. A jövő évben negyedik évében lép az ötéves terv, amelyet annakidején az első milliárdos beruházási program keretében állapított meg kormányhatósági jóváhagyással Szeged város hatósága. A terv keretében közel száz kilométer hosszúságú úthálózat épül Szeged külterületén, ami rendkívül nagy előrehaladás lesz a tanyai lakosság közlekedési viszonyainak megjavítására. Az első három év munkatervét kisebb eltolódásokkal hiánytalanul megvalósították már s mint jelentettük, az 1942. évi útépítési programból, amelyben 18 kilométer ut épitése szerepelt, a rendkívüli súlyos akadályok ellenére is sikerült ebben az évben 13 kiloméjernyi utat megépíteni. A tervben szereplő további utépitést • jövő évi programhoz csatolták abban a reményben, hogy a viszonyok esetleges változása folytán mód lesz a jövő évre maradó teljes munkaprogram megvalósitására. Dr. Pávó Ferenc tb. főjegyző és Breinövics Vilmos műszaki tanácsos jelenleg kőanyagbeszerzési körúton vannak s igyekeznek biztosítani, hogy a jövő évben semmi fennakadás ne legyen a kőszállitások terén. A törvényhatósági útépítések mellett jelentősek az utóbbi években szegedi területen folyó állami útépítések is, amelyek között legfontosabb kétségtelenül a szeged— berettyóújfalui állami közút építkezése. Ezzel az útépítéssel kapcsolatban pénlekep délelőtt megbeszélés volt a városházán mindazok a földtulajdonosok között, akiknek a földjéből kisajátítottak az utániéi Belvárosi Mozi Ma és mindennap a* első magyar művészi tilm; TflVOSZE célokra s a város hatósága kőzött, A tárgyalások a kisajátítás sima és békés lebonyolítására irányultak. A szeged—berettyóújfalui ut első szakaszának épitése tulajdonképpen már befejeződött s ma már csak néhány utólagos mellékmunka folyik az útszakaszokon. Ez az útszakasz a Vásárhelyi-sugárut folytatásaképpen Algyőig halad s egyike Magyarország legmodernebb betonutjainak. Az útépítési terv alapelgondolása az volt, hogy a Tiszántúl déli részeit egy kitifriő, széles útvonallal kössék be a fóközelekedési vonalakba, elsősorban a Szegeden áthaladó calais—istanbuli nemzetközi útba. Bár ezen a területen volt, illetve van ma is egy régi országút, a modern közlekedési, gazdasági és honvédelmi szempontoknak azonban ez ma már nem felel meg részint épitési struktúrája, részint keskenysége, részint pedig kanyargó utvonala miatt. Az uj ut nélkülözni fogja mindezeket a hátrányokat s erős, széles alapépítménnyel és a nyomvonal egyenes irányával kielégíti mindazokat a követelményeket, amelyek egy ilyen fontos útvonalhoz fűződnek. Az ut szeged—algyői szakasza is lényegesen megrövidül azáltal, hogy Algyőnél elhagyja a régi nyomvonalat. A régi ut ugyanis áthaladt a községen s több éles kanyarral veszélyeztette a forgalom biztonságát és gyorsaságát. Az uj utat éppen ezért kivezették a községből s az a község és a vasútállomás között halad tovább Hódmezővásárhely, Illetve a Tisza felé. Akkor, amikor néhány évvel ezelőtt nyilvánosságra hozta a kereskedelemügyi és közlekedésügyi minisztérium az útépítési tervet, azt is közölték, hogy a tiszai átvezetés céljaira a jelenlegi algyői vegyesforgalmu hid mellett uj közúti hidat építenek, A közbejött háborús viszonyok azonban lehetetlenné telték ennek a tervnek megvalósítását s a helyzetet igy oly módon oldották meg, hogy addig is, amíg sor kerülhet az uj algyői közúti ' isza-hid fplpnilósére a mostani közúti forgalomra is átalakított vasúti hidon vezetik keresztül az uj utat. Ezt a megoldást azonban már csak azért sem tartják véglegesnek, mert ezáltal a hid igénybevétele roppant megnövekedett s a forgalom zavartalansága sincs biztosítva. Éppen ezért a legfőbb törekvés az, hogy az uj Tisza-hid mielőbb felépülhessen Algyő mellett Az útépítési terv további fejezete jövőben az algyő—hódmezővásárhelyi szakasz kiépítése les2t Vitéz nagybaezoni Nagy Vilmos az uj honvédelmi miniszter A Kormányzó ur vitéz Bartha Károlyt sa át kérelmére felmentette Korzó&an SZŐKÍTI Ma 5—7 és 9-kor 8-ik napja zsúfolt házaki Őrségváltás PAG ÉR, CSORTOS, HIDVÉGHI VALI, MIHALYFFY BÉLA Budapest, szepteber 25. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Magyarország főméltóságu kormányzója a következő legfelsőbb elhatározást, illetőleg legfelsőbb kéziratokat méltóztatott kibocsátani: A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére vitéz dálnokfalvi Bartha Károly magy. kir. titkostanácsost, szolgálatonkivüli vezérezredest a magyar királyi honvédelmi miniszteri állásától saját kérelmére felmentem és vitéz nagybaezoni Nagy Vilmos magyar királyi titkos tanácsos, nyugalmazott vezérezredest magyar királyi honvédelmi miniszterré kinevezem. Kelt Budapesten, 1942. évi szeptember hó 24. Kállay Miklós s. k. H o r t h y s. k. 'A Kormányzó ur külön kézira-1 tot intézett Bartha Kárólyhoz felmentéséről, érdemeinek méltatásáról és külön kéziratban közölte az uj miniszterrel kinevezését Az uj honvédelmi m'niszter é etreuza Vitéz lófő nagybaezoni Nagy Vilmos vezérezredes 1884-ben az udvarhelymegyei Parajdon született. Apja nagybaezoni Nagy Zsigmond m. kir. bányamérnök volt, református vallású nős. Középiskolai tanulmnáyait a szászvárosi református Kun-kollegiumban végezte, ahol 1902-ben tett érettségi vizsgát jeles eredménnyel! 1902 és 1905 közöt a Ludovika Akadémia hallgatója volt s az akadémiát mint évfolyam-első végezte jeles eredménnyel. 1905-ben avatták hadnaggyá s a szabadkai 6. honvéd gyalogezredhez került. Itt teljesített szolgálatot 1908-ig, amidőn a m. kir. honvéd felsőbb tiszti tanfolyamba vezényelték Budapestre s a tanfolyamot 1909-ben jeles eredménnyel végezte el. 1909-től 1912-ig a bécsi cs. és kir. hadi iskola hallgatója volt, közben 1910-ben főhadnaggyá nevezték ki. A hadi iskola igen jó eredménnyel való elvégzése után 1912-ben a vezérkarhoz osztották be s a 79. honf véd gyalogdandárhoz Budapestre került szolgálattételre. Ebben a beosztásban érte a mozgósítás 1914-ben. Dandáréval résztvett a Szerbia elleni első háborúban. Működéséért 1914 októberében legfelsőbb dicsérő elismerésben részesült, 1915 januárjában a Kárpátokban meginduló támadó hadjáratban vett részt. Közben 1914 őszén vezérkari századossá nevezték ki. 1915 augusztus végétől tiz hónapon át a honvédelmi minisztérium szervezési osztályában teljesített szolgálatot, majd a Szurmay-hadtest parancsnokságához osztották be Wolchyniába. Itt résztvett a lucki áttörés után vivotl súlyos harcokban, majd 1916 karácsonya előtt az erdélyi arcvonalra a 61. honvéd hadosztály parancsnokságához helyezték át. A 61. honvéd hadosztály átszervezésekor az abból alakított 16. honvéd önálló gyalogdandár első vezérkari tisztje volt 1918 februárjáig, amidőn újra a honvédelmi minisztériumba helyezték át, ahol akkor indultak meg a jövendő hadsereg szervezési előmunkálatai. Itt érte az összeomlás. Az uj nemzeti hadseregben előbb a honvédelmi minisztérium szervezési osztályában teljesített szolgálatot, majd 1920-ban a vezérkar hadműveleti irodájába került s ez volt a beosztása 1924 novemberéig, amidőn a honvédség főparancsnoka mellé került. Közben 1919-ben őrnaggyá, 1923-ban alezredessé s 1925-ben ezredessé lépett elő. 1925 őszétől két éven át a honvédelmi miniszter szárnysegédje volt, majd a budapesti 1. honvéd vegyesdandár vezérkari főnökévé, 1931-ben pedig a honvédség főparancsnokának szárnysegédévé nevezték ki. 1933 november 1-én a budapesti 1. vegyesdandár 2. gyalogsági parancsnoka lett. 1934 május 1-én tábornokká (vezérőrnagy) nevezték ki s 1935 májusától a honvédelmi minisztérium katonai közigazgatási csoportfőnöke lett, majd 1930 októberétől a budapesti 1. hadtest parancsnoka. 1937 május 1-én altábornaggyá lépett elő s 1939 április 1-én gyalogsági szemlélővé nevezték ki. 1940 tavaszán az I. hadsereg parancsnoka lett s 1940 május 1-én gyalogsági tábornokká lépett elő 1941 máius l-e óta nyűg-