Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-25 / 217. szám

D BL M A 6 YAROBSZAQ Péntek, 1942 szeptember 25. intézetben Helyezzék el. Fokozot­tabb védelemben kivánják részesí­teni a társadalmat a közveszélyes bűntettesekkel szemben. Külön törvénytervezet készül, amely al­kalmas a vallás, a család, a házas­ság és a jövő nemzedék ellen irá­nyuló Bűncselekmények fokozot­tabb üldözésére. , Folyamatban van a részvényjogi reform megalkotása. A törvényter­vezet a részvénytársaságok jog­viszonyait a megváltozott gazda­sági viszonyoknak és a közérdek­nek megfelelő uj szabályozásban kívánja részesíteni. Az előkészitő munkánál figyelembe veszik az időközben alkotott külföldi jogsza­lyok anyaggyűjtését s az itthoni tapasztalatokat. Előmunkálatok folynak az uj váltótörvény terve­zetének előkészítésére. Szociális szempontból nagyfon­toságu az ipari munka békéjének biztosításáról szóló törvényterve­zet, amelynek előkészületi munká­latai ugyancsak folynak: A tör­vénytervezet uj szerveket kíván létrehozni a munkaadók és a mun­kavállalók között a munkafeltéte­lek tekintetében keletkező viszá­lyok rendezésére. Készül a sajtójog módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény, javaslat is, amely az 19T4. évi XV. t.-c. megalkotása óta szerzett ta­pasztalatokat figyelembevéve a jogos magánérdeket Hatályosabb védelemben kívánja részesíteni es a sajtójognak számos alapvető fontosságú kérdését újra szabá lyozza. Ez a javaslat összefügg a sajtókamaráról szóló törvényjavas­lattal, amelyet előreláthatóan még ebben az évben a törvényhozás elé terjesztenek. i Ttsza-szőiN szépen átalakított Qvegterm&frCB szombattól kezdve 5 árai U 8 minden este 8 órától I & II C ! Ahogyan ők harcolnak A Kúria birálafa a Huhay-Vágó javaslatról s Liitzeiibacher-féle felmentő ítélet kapcsán Budapest, szeptember 24. A Kú­ria S o ó fc y-tanácsa nyilvános tár­gyaláson foglalkozott azzal a sem­misségi panasszal, amelyet Hu­bay Kálmán és Vágó Pál ter­jesztettek elő a L'utzenbacher Rita ellen índitott sajtórágalma­zási perükben a törvényszék és a tábla ítéletével szemben. Ismere­tes, hogy a katolikus leánykörök szövetségének elnöknője: Lutzen­bacher Rita annak idején, Hubay Kálmán és Vágó Pál törvényjavas­latának nyilvánosságra kerülése után körlevelet intézett a vezetése alatt álló egyesületekhez és ebben a körlevélben Hazaárulónak ne­vezte a törvényjavaslat szerzőit. Hubay Kálmán és Vágó Pál rá­galmazás címen pert indítottak LutzenbacKer Rita ellen, akit első­fokon a törvényszék, majd másod­fokon a tábla is felmentett a rá­galmazás vádja alól. A Kúria, amelyhez a főmagánvádlók sem­misségi panasza folytán került az ügy most a törvényszék és a tábla Ítéletét helybenhagyta s a felmentő ítélet így jogerőre emelkedett. A Kúria megállapítja Ítéletének indokolásában, hogy a Hubay— Vágó-féle törvényjavaslatban elő­adott eszmék n magyar államiság és a politikai nemzet megszíin sét jelentenék. Az állam — álla­pítja meg az indokolás — az or­szág területén élő népesség közös kormány alatt levő egyesülése és szervezete, amelynek feladata az egyének es a nemzeti közösség jólétének és fejlődésének biztosí­tása, misr a nemzet az államban élők közülete, mely az államisá­got kifejti. A törvényjavaslat ezt az egyesülést szüntetné meg, sőt a javaslat szerint állami főhatalom nem is lenne, hanem hat hatalom volna, amelyek között a magyar­ság Teladata az lenne, hogy öt más nemzetiséget nemzeti állammá fejlesszen ki, sőt kötelessége len­ne az is, hogy az állampolgárokat akaratuk ellenére más népcsopor­tok tagjaivá kényszerítse. Az indokolás kifejti végül, Kogy amikor tehát a vádlott a főmagán­vádlók ténykedését hazaárulás­nak, a nemzeti élet ellen való tá­madásnak jellemezte, akkor a ki­rályi Kúria megítélése szerint is valót irt. Kétségtelen ugyan, Hogy a vádlott a főmagánvádlókat nem külföldi álamokkal való vonatko­zásban, hanem az ország belső megrongálására irányuló tevé­kenységük folytán nevezte haza­árulóknak, azonban a főmagán­vádlók mégis tudatosan, szándé­kosan, politikai érdekből nemcsak nemzet- és államellenes tevékeny­séget fejtettek ki, hanem az álla­mot, a politikai nemzetet alapjai­ban kívánták megrendíteni s igy tevékenységük semmivel sem .ke­vesebb, mint azoké, akik az or­szágnak külföldi vonatkozásban kivannak lényegesen kárt okozni. Ez a ténykedés pedig a Kúria íté­lete szerint is mindenkeppen er­kölcsi elitélés alá esik s a vádlott lényegében ennek adott kifejezést körleveleiben, a főmagánvádlók semmisségi panaszát el kellett ej­teni. Özv. Szabó Józsefné született Erber Mária: felesége, Károly és Miklós: gyermekei, özv. Szabó Manóné: édesanyja, Molnár László­né, szül. Szabó Ilona és U"gár Elemérné, szül. Szabó Irén: hugoi tajdalomtól porig sújtva tudatják, hogy a leggyengédebb férj, sze retö édesapa, a legjobb gyermek és testvér, Szabó József élete 48-ik évében, hosszú, kinos szenvedés után Budapesten elhalá lozott. Drága halottunkat hazaszállítjuk és ma, folyó hó 25-én d< után 4 órakor fogjuk a szegedi izraelita temető cinterméből őrö* nyugalomra helyezői. Gyászolják még apósa, anyósa és a kifejjed: rokonság, Drága emlékét soha el nem múló kegyelttel őrizzük meg (Honvéd haditudósító század. Cson tó Menyhért haditudósító). Hogy mi­lyen harcmodorral próbálkozik a vö­rös hadvezetés a szövetségesek arc vonalának áttörésére irányuló igyeke­zetében, az kitűnik abból a néhány markáns példából, amely a magyai arcvonalszakaszon és a hozzá köze­lebb eső népiét védőállások előtt meg­történt Közeifelderítőink hiába vizsgálták a Don kanyargós felületét, hidat se holsem észleltek. Mégis gyanús volt, hogy az innenső part mocsaraiban egyre nagyobb a mozgolódás és nap­ról-napra több az orosz vöröskatona Az éjjeli őrszemeket és figyelőket külön fokozott figyelemre hivták fel. megkettőztették az egyes figyelőhe­lyek között járó harcjárőrők számát. Végre sikerült felfedezni a nagy tit­kot! Egy pillanatig el is csodálkoztak derék'honvédeink. Mi az? A muszkák vizén járnak? Nem, ők sem földöntúli lények, mert amikor rájuk puskáztak, hanyatt-homlok buktak a viz alá, A vörösök, az amúgy sem nagyon mély Donban, a viz szintje alatt hidat függesztettek fel a két part között. Szabályos függőhíd volt. A repülők felülről igy semmit sem láthattak s a földiek sem vehették észre, hogy valamelyik ködös hajnalon a járhatat­lan területre mégis befészkelte magát egy orosz előőrs, amely a hid rög­zítéséről gondoskodott Ezen a viz­alatti hidon éjjelenkint egész csapatok jöttek át fegyverzettel, teljes felszere­léssel, amelyet fejük fölé tartva hoz­tak magukkal. Még mielőtt azonban kifejezetten ütőképessé vált volna az orosz erő, nehéz küzdelemben sikerült elvenni ezen a szakaszon a kedvüket a próbálkozásoktól. De elképzelhetetlenül megvetendő módszerekhez is folyamodnak a vörö­sök', amikor látják, hogy támadásuk eredménytelen maradt. Magyarul ki­áltozó katonákat küldenek maguk előtt, akiknek állandóan azt kell kiabálniok: — Ne lőjjetek! Mi is magyarok vagyunk! Egyéb fogásaik közül is hadd áll­jon itt egynéhány: Ahol kedvezett a terep, ott a bol­sevisták harckocsikat is áthoztak ma­gukkal. Ezt akkor tehették még meg, amikor a magyar és német csapatok még nem mindenütt érték el a Don vizét. Sok páncélos maradt azonban ezen a parton a vörös visszavonulás alkalmával is. Ezeket a nagy torló­dásban már nem volt elég idejük át­menteni a túlsó partra. Egy része szét­lőve hevert az utak mellett az átjá­róhoz nem messze a mezőkön vagy a partszegélyen, ahol mind jobban be­lesüppedlek a puha talajba. Most azután, ahogy a kommunisták ellentámadásaik során a helyenként pillanatnyilag kezükbe került partsá­von ilyen elhagyott orosz harckocsi­kat. páncélosokat talállak, az első éj­jel nagy gyorsasággal kiásták ezek alól a földet. Ilymódon a harckocsi teljes terjedelmével belesüllyedt a földbe, egészen az ágyuiornyáig. így a legjobb, legmodernebb páncélos erőddé vált tele lőszerrel, ennivalóval, ugy, hogy nki benne helyetfoglalt, mást sem kellett egész nap tennie, mint lőni •.. Ilyenkor csak a zuhanó­bombázók telitalálata, vagy páncélvp­dászaink kiváló célzötudoniánya te hettc őket ártalmatlanná. Az egyik hajnalon a yölsy nos®za­bán húzódó kis Don menti falu há­zaiban békésen aludta fáradt álmát az odavezényelt kerékpáros alakulat Akkor még a Don felénk eső sárterü­!étében benn voltak a muszkák és a kifüstőlésüket egy-két nap múlva té­vézték. is Őrség" a falu szélén ^br­ren figyelte a lapő* búzaföld mezőt, a távolabbi, vizmemen nőn füzest. Egyszer az egyik helyen mozgoló­dás támadt, félbangos beszéd törte ketté a vizes hajnal halálos csendjét Husz, harminc főből álló orosz fo­golycsapat közeledett oldalról a falu felé... Több őr vezette őket. Aa elől tartózkodó őrségünk gyanútlanul átengedte a fogolykülönitményt, an­nál is inkább, mert az egyik foglyo­kat kisérő »magyar katona* folyéko­nyan beszélt magyarul. Amikor a fa­luba beértek, egy hirtelen jeladásra a >fogoly-társaság* szétrebben, az i»­gük alá kötött géppisztoly előkerült és az álmaiból ébredező magyar le­génységet szállásain lepték meg. Ugyanakkor támadni kezdett a szov­jet arcvonalban álló katonaság is a falu ellen. Kellemetlen percek következtek. Kerékpárosainknak azonban helyént volt a szivük. Szilaj dühvel rontottak az ellenségre. Elöl a támadást gyor­san visszaverték, a faluba befészkelő­dött 'fogoly oroszok* azonban veszé­lyesen lövöldöztek géppisztolyaikból. Nehezen lehetett őket elöpiszkálni a pincékből, padlásokról. A kézigránát sok helyen segített... Délre ismét csend lett a faluban. Az ebédet már vidám tréfálkozás közben költötték el kerékpáros honvédeink. A következő szomorú történet ak­kor játszódott le, amikor még nem volt ismeretes a magyar egyenruhához hasonló ruhában történő hadicselek sorozata s az oroszok még nagyobb erőkkel támadták éj jelr öl-éj jel re az egyik zászlóaljunk harcköteiéhez tar­tozó védővonalat. Alkonyodott a nap már, de a vö­rösök lankadatlanul vezették vonaia­ink ellen az egyik rohamot a másik után. Reggel óta folyt ez a véres küz­delem az oroszokra nézve nagyon su­lyos véráldozattal. A zászlóaljunk erősítést kért. Kapott is. Ugy Játszott, hogy az ütközet még az éj sötétjében is folytatódni fog. Gyalogságunk min­den tagja oroszlán módjára küzdött. Hirtelen a domb oldalán végig nyújtózó búzatáblából egy nagyobb csoport magyar katona bukkant eiő. A zászlóalj parancsnoka éppen arra rohant, amikor a hátrafelé igyekvő katonák eléje toppantak. Rájuk kiáltott: _ Emberek! Nem ott van az ellen­ség! Forduljanak meg azonnal! Tovább nem beszélhetett a megle­petéstől... Aa ő katonái fegyvert fognak rá? Ellene lázadnak? Nem! Lehetetlen! Ezeket ő nem ismeri! A kezükben orosz mintájú géppisztoly van... Azzal a jellegzetes kerek tár­ral... Úristen! Oroszok magyar egyen­ruhában. A vonalaink mögött...! — Ellenség! Tartalék, ide! Az orosz támadás akkor ismét vérbefulladt. A vörösök namtssága­mérhetetlen haragra gerjesztette a mieinket. Egy muszka sem menekül? vissza a többiekhez... Heti három hajójárat Szeged és Csongrád között Budapest, szeptember 24. A MFTR az őszi idény beállta, másrészt a lég oltalmi elsötétítés alatt egyes hajó­járatok menetrendjében módosításo­kat hajt végre, egyes járatokat pedig a folyó évre megszüntet. Október 10-töl kezdve a Tiszán Szolnok—Cson grád—Szeged között heti három járat lesz, és pedig Szolnok—Csongrád kö­zött vasárnap, kedden és csütörtökön, Csongrád—Szeged között hétfőn, szer­dán és szombaton. (MOT) {Ünnepi istentisztelet a zsinagógában péntek és szom­bat este Ö órakor. Szombat és va­sárnap délelőtt fél 11 órakor. Prédikáció vasárnap délelőtt. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom