Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-24 / 216. szám

b£LMAGYARUS52AQ Csütörtök. 1942. szeptember 24. Horvátországi hírek (PEKI) Horvátországban a múltév folyamán közoktatás terén hiányok fordultak elő. Zavaró politikai ese­mények, az ország gazdasági életének szakadozottsága, a nyersanyagellátás és az üzemanyag hiánya miatt az is­kolák is többször szüneteltek. A köz­oktatásügyi minisztérium számol az­zal, hogy az idei tél folyamán ismé! hosszú szüneteket kell tartani. En­nek pótlására a közoktatásügyi mi­niszter rendelete értelmében az elemi iskolákban már augusztus 17-én, a nem teljesfoku középiskolákban és a polgári iskolákban augusztus 24-én, a teljesjogu középiskolákban és a tani­tóintézetekben pedig augusztus 25-én megkezdődött a tanítás. A horvát közegészségügy szolgála fában 60 közkórház működik. Ebből 54 állami, 10.060 ággyal; 4 városi 790 ággyal és 3 szerzetesrendek fentartot­ta kórház 1085 ággyal. Az összes ágyak száma 13.549, tehát minden 480 lakosra jut egy kórházi ágy. A kór­házakat a közegészségügyi miniszté­rium annyira tervezi szaporítani és fejleszteni, hogy minden 200 lakosra jusson egy betegágy. Eddig egy 54 ágyas gyermekkórházat, egy 120 ágyas tüdőbeteg szanatóriumot épitettek. Több kórházat bővítettek, más kórhá­zakat pedig átépítenek. A gyógyfor­rások száma 90, amiből 42-Őt használ­nak. Nagy összegeket költ a minisz­térium a betegség megelőzésére és a betegség elleni védekezésre Irányuló felvilágosításra. A horvát társadalombiztosító inté­zetek autonómiáját minden más ön­kormányzati szervvel együtt a horvát állam megalakulásakor felfüggesztet­ték. Az autonom testületek helyébe *«st azokkal egyenlő hatáskörrel bi ró min. biztos vezetőket neveznek ki az intézetek élére. A vezetők mellé tanácsadőbizottságok kerülnek, ugyan­olyan választási rendszer alapján, mint a régi autonóm testületek tanács, adó bizottságai lettek megválasztva Az egyesületügyi miniszter felhatal­mazást kapott arra, hogy hatékonyab ban ellenőrizhesse a különféle szo­ciális céiu egyesületeket, élükre mi­niszteri biztosokat nevezhessen ki. sőt azokat szükség esetén fel is osz­lathassa, vagyonukat az állam javára igénybevegye, Ezzel a társadalom szo­ciális tevékenységét akarja a kormány helyes mederbe terelni és a visszaélé­sek elé gátat vetni. Az egyesülésügyi miniszternek adott különféle felhatalmazások jogbizony­talanságot teremtettek az egyesületügy leién. Az Igazságügyminiszter külön közleményben tisztázta a joghelyzetet. E szerint az egyesületekről, gyülé sekről és összejövetelekről szóló 1931 szeptember 18-i törvény és annak 1933 január 24-i módosítása ma is hatály­ban van. Uj egyesületek alapításához elég ma is a másodfokú közigazgatá si hatósághoz történő bejelentés az alapszabályok benyújtásával egyidejű­leg. A másodfokú közigazgatási ható ság csak abban az esetben tiltja be az újonnan alakuló egyesületet, ha az elnevezésénél, céljánál, vagy szerveze­ténél fogva sérti az állami, vagy tár­sadalmi rendet, vagy a közbékét. Az egyesületek feletti általános felügye­let a belügyminiszter hatáskörébe tar­tozik. Az egyesületügyi miniszter a kormány szervezetéről szóló törvény 14. §. 6. bek. értelmében csak a kény­szeregyesületek felett gyakorolja a felügyeletet. A kulturális egyesü'ctek feletti általános felügyelet szintén a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, ezek az egyesületek szaktekinfetben azonban még a közoktatásügyi minisz­térium külön felügyelete alatt állanak A horvát igazságügy Jugoszlávia idejében erősen elhanyagolt állapot­oa került. A szerb uralom nem értet­te meg azokat a nyugati jogintézmé­nyeket, amelyek Horvátországban év­tizedek óta meggytok ereaeiftek. de Szerbiában téliesen hiányoztak. Ter­mészetes, hogy ezert fenntartásükről és fejlesztésükről sem gondoskodott A horvát függetlenség megteremtése után a horvát igazságügy átszervezé­se is megtörtént. A zágrábi és a sza­rajevói legfelsőbb bíróságokat össze­vonták és Banjalukába helyezték. Ugyanide került a legfőbb állam­ügyészség is. Az igazságszolgáltatás aisóbb szervei: 162 járásbíróság, 19 törvényszék és 2 báni tábla. Azonkí­vül a zágrábi kereskedelmi törvény­szék. A különleges muzulmán magán­jogot 66 sertjat Bíróság szolgálja kt. A bíróságok legfőbb adminisztratív feiűgyelöhatósága az igazságügymi­nisztérium. Az átszervezés folyamán megszüntették a közjegyzői intézményt mert a lakosság túlnyomó része azt feleslegesnek és idegen intézménynek találta. Az ügyvédi kamarákat kor­mánybiztosok vezetése alá helyezték, Í amig uj kamarai rendel nem léptetnek (életbe. A kötelező ügyvédi képviselet • rendszerét erősen szűk körre szorítot­ták vissza. Vendéglátó üzemek általános zárórája : este 11 óra Ma éíetbeiép az uj zárórarendelet Budapest, szeptember 23. A hi-i vatalos lap csütörtöki száma közli j a kormány rendeletét a nyilvános étkező és szórakozóhelyek zár­órájának ujabb szabályozásáról. A rendelet szerint a vendéglőket, ká­véházakat, kocsmákat, italmérő és más hasonló üzleteket, cukrászda, kifőzde, kávémérés, expresso stb., továbbá az egyesületek {szövet­ség, klub, kaszinó, társaskör, stb.) helyiségeit, végül a nyilvános szó­rakozóhelyiségek, köztük az éjjeli mulatókat, legfeljebb este II óráig szabad nyitva tartani. Az előbb emiitett szórakoz'óKe­lyiségekben (színház, kabaré, moz­gófénykép üzem, cirkusz, Hangver­senyterem stb.) az előadást este fél TO-ig olyan időpontban kell be­fejezni, hogy a helyiség este fél 10 órakor kiürítve és be legyen zárva. Az első bekezdésben felsorolt helyiségeket reggel 6 óra előtt nem lehet kinyitni. A pályaudvari vendéglők záróráját és nyitását az érkező és induló vonatok figye­lembevételével az I. fokú rendőr­hatóság (Budapesten az állami rendőrség főkapitánya) állapítja meg. A rendelet kihirdetése napján, azaz csütörtökön lép hatályba. (MTI) A strómanrendelet végrehajtási utasítása Kik a színleges ipariizök Budapest, szeptember 23. Au­gusztus 29-én jelent meg a hiva­talos lapban a kormány rendelete a színleges iparűzésről. E rende­let értelmében az illetékes ipar­hatóság az iparigazolványt, illető­leg az iparengedélyt visszavonja attól, aki iparigazolványa, illetőteg engedélye alapján az ipar gyakor­lását más, az ipar gyakorlására a fennáló jogszabályok szerint nem jogosított személynek teszi lehető­vé. A rendelet egyöntetű végre­hajtása céljából most adta ki a ke­reskedlelmi és iparügy® miniszter a rendelet Végrehajtási utasításait. A végrehajtási utasítás rámutat arra, hogy a dolog természetéből folyóan mindenre kiterjedő jog­szabállyal nem lehet meghatároz­ni azt, hogy melyek azok a tény­körülmények, amelyeknek fenn­forgása esetén a színleges ipar­űzés kétségtelenül megalapítható. Ilyen esetben a színleges ipar­űzést az iparhatóságoknak külső tényekből levonható következte­tések alapján kell megállapítania. Színleges iparűzésre mutat, ha a nemzsidó iparosnál, vagy kereske­dőnél az áru beszerzését, eladá­sát, a pénz kezelését, a könyvek vezetését, az üzlet, üzem, vagy a raktárhelyiség kulcsának őrzését, met szombaton rendszeresen zárva tartja, jelcül annak, hogy a zsidó ezen a napon ipari, kereskedelmi tevékenységet nem folytat. A színleges iparűzés vizsgálatánál figyelemmel kell lenni az iparjo­gositvánnyel rendelkező, továbbá a bujtatott zsidó alkalmazott sze­mélyi és vagyoni viszonyaira is. Igy, ha valamely vállalkozásnál az iparosjogositvámnyal rendelkező teljesen vagyontalan, szaktudása nincs, vagy egészen Hiányos, vagy szellemi képessége igen alacsony, alaposan feltehető, hogy az ilyen iparos, keresekedő azt a legtöbb­ször kifelé alkalmazottaként sze­replő zsidót bujtatja, akinek a gya­korolt szakmában hosszú éves gyakorlata van és emellett a vál­lalkozáshoz megfelelő anyagi esz­közzel is rendelkezik. Fokozott figyelemmel kell kisér­ni a végrehajtási utasítás szerint azoknak a zsidóknak tevékenysé­gét, akik eddigi ipari, kereskedel­mi foglalkozásukat hatósági intéz­kedés, felülvizsgálás, az italmérc­si, yagy a rádió forgalcmbabozata­lához szükséges engedélynek tör­tént elvonása, a kijelölés, illetőleg az áruval kiszolgálható kereske­dők névjegyzékébe való felvétel elmaradása . következtében kellett az esetek túlnyomó részében sz®f­leges iparűzést takar, mert a tény­leges iparüző nem az iparigazol­vánnyal, iparengedéllyel rendel­kező, hanem a régi zsidó tulajdo­nos. Minden ilyen esetben tehát vizsgálni kell a végrehajtási utasí­tás szerint, Hogy az iparigazol­vánnyal, . iparengedéllyel rendel­kező milyen anyagi eszközzel, mi­lyen feltételek mellett vette át az üzletet, vagy az üzemet. Ha a vizsgálat során az derül Id, hogy az üzlet átruházását komoly­nak tekinteni nem lehet, mert az árukat leltár szerint át sem adták, azok ellenértékét ki nem fizették, vagy olyan hosszú részletfizetési feltételeket állapítottak meg, ame­lyek az üzlet komolyságát leront­ják, vagy az átvevő az állítólag kifizetett vételárral vagyoni hely­zete miatt nem is rendelkezhetett, vagy az átvevő szellemi képessé­ge — például írni-olvasni sem tud —, esetleg szakképzettsége hiánya miatt az üzlet önálló vezetésére képtelen, stb., a színleges ipar­űzés fennforgását meg kell állapí­tani. Színleges iparűzést kell megálla­pítani akkor, ha a zsidó annál az iparosnál, kereskedőnél, akinek csendes társa, alkalmazottként is tevékenykedik, vagy ha nem is. alkalmazott, de az üzlet vagy üzem vitelébe ténylegesen irányi­tólag befolyik, tehát gyakran az üzletben, üzemben tartózkodik, ott rendelkezik, intézkedik. A végrehajtási utasítás a Köz­gazdasági Értesítő szeptember Hó 27-én megjelenő 39. száma tar­talmazza. az alkalmazottak felvételét es el- abbahagyniok. Igen gyakori eset, bocsátását, a munka beosztását, irányítását, az áru elszállítását, az hegv a hatósági intézkedés kö­áru feletti rendelkezést, tehát az üzlet, vagy üzem vezetését kizá­rólag, vagy túlnyomó részbe- -'si­dó végzi. A színleges iparűzésnek egyik jellemző külső tünete több esetben az, hogy a nemzeidó ipa* kereskedő üzletét, vasv uze- alkalmazza. Ez a külső Jogviszony vetkeztében megszűnt üzletben, vagy üzemben szolgálatot teljesí­tett egyik, vagy másik alkalmazott esetleg más személy iparigazol­ványt, illetőleg iparengedélyt sze­rez, az üzletet, vagy üzemet látszó­lag átveszi és a régi tulajdonost Felárra! árusítható vetőmagok Budapest, szeptember 23. A közei­látási hivatal több oldalról felmerült érdeklődésre a mezőgazdasági termé­nyek vetőmagjainak felárával kapcso­latban az alábbiakat közli: Az egyes mezőgazdasági termények termelői árát a közellátási miniszter 90.009—1942. K. M. rendelete szabá­lyozza. A fenti rendeletben előirt árak­nál magasabb árakat az esetben sem lehet számítani, ha a forgalomba ho­zott termény vetési célokra szolgál. Kivételt képeznek a nemesitett, illetve fajta megjelöléssel forgalomba hozha­tó vetőmagok, amelyekre a 91.500— 1942. K. M. sz. rendeletben engedélye­zett felárak érvényesíthetők, vala­mint a buza-, rozs-, árpa- és zabvető­mag, amelyekre a 4100-1942. M. E. rendelet vonatkozó rendelkezései ér­vényesek. A közellátási miniszter in­dokolt esetben a fentebb felsorolt ki­vételeken túlmenően esetenkénti kére­lem alapján felárat engedélyez a kő­vetkező termények vetőmagjára: bor­só, keserű csillagfürt, lencse, lóbab, mák, tavaszi és őszi olajlenmag, rost­lenmag, szójabab, seprő és cukor ci­rokmag. köles, napraforgó, pohánka, repcemag, ricinusmag és tökmag. Egyéb termények vetőmagjáért, ame­lyeknél a szokványszerü engedélye­zett áru minősége már vetömagminő­séget jelent, kizárólag a 90.000—1942. K. M rendeletben megállapított ára­kat lehet számítani. (MIT)

Next

/
Oldalképek
Tartalom