Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-16 / 209. szám

A honvédvezérkar tájékoztatója az ejtő­ernyősökről A Magyar Távirati Iroda jelenti: "Az ellenséges ejtőernyősök felisme­körül általában tévesek vol­tak a bejelentések, összetévesztet­ték az ejtőernyősöket a repülő vi­lágító bomba ejtőernyőjével. Álta­lános tájékoztatásul szolgáljanak a következők: A közismert ejtőernyő körülbelül 8—10 méter átmérőjű félgömbalakti vászon vagy selyem ernyő, amely­nek szegélyéről leösüggő 4—5 mé­ter hossza tartózsinórok alnl egy kengyelbe vannak összefonva. Ezen kengyelen függ az ejtőernyős kato­áa, akinek a jellegzetes kezes-lábas­ba öltöztetett teste, vagy végtagjai már nagy magasságokban is fclis­taerhetők. A tepülő világitóbomba ejtőernyője méreteiben hasonló a repülő ejtőernyőhöz, azonban a zsi­nóron egy tnbns alakú 80 em- hosz­szn és 24 em. átmérőjű bádogtartály függ, amelynek alsó nyilásán fény­forrás van. Az eddigi légitámadás mozzanatai abból álltak. Hogy az ellenséges re­pülők élgépei a világító Bombákat kioldották, míg az utánuk jövők nagy magasságokból a megvilágí­tott terep szerint a robbanó bombá­kat ejtették alá- A világitó bombák az ejtőernyők süllyedésével megfe­lelő lassúsággal esnek alá és a fai a leteeen szemlélő összetéveszthet, az ejtőernyősökkel. Mégis fokozot figye'raet Kell for­dítani az ellenséges ejtőernyősök szemmeltartására is. mert előfor. dnlhat, bogy a sima tereore igyek­vőket a légtérben uralkodó szél­áramlatok a váro« fölé sodorják. Keleti kereskedelmi főiskola Újvidéken TJicidék, szeptember 15. Újvidé­ken október hó közepén megnyílik a m. kir. keleti kereskedelmi főis­kola. A két évfolyamú főiskolának célja és feladata egyrészt, hogy ál talános kereskedelmi irányú szak­oktatás nyújtson, másrészt, hogy közgazdasági életünk számára első­sorban olyan szakembereket nevel­jen, akik teljesen tájékozottak a balkáni és a közeikeleti államok gazdasági viszonyaiban és alkalma­sak lesznek hazánknak ezekkel az államokkal való és számunkra nagyjelentőségű kereskedelmi és ipari kapcsolatainak további ki­építésére. A főiskolára rendes hall­gatókként gimnáziumi vagy keres­kedelmi, mezőgazdasági vagy ipari középiskolai érettségi bizonyitvány­nyal lehet beiratkozni. A beiratko­zok a második év végén •kereske­delmi tudományi bizonyítványt* kapnak, amelynek birtokában ta­nulmányaikat a budapesti műegye­temen vagy a kolozsvári tudomány­egyetemen közgazdaságtudományi karokon folytathatják, ahol esetleg doktorátust is szerezhetnek. (MTI) A lógiháboru polgári áldozatai az első világháborúban (Stud.) A polgári lakosság 1914. év szeptemberében élte át a légiháboru tűzkeresztségét; francia repülők ismé­telten támadást intéztek a németek arcvonal mögötti pályaudvaraira, rak­táraira, vasúti gócpontjai ellen. Ezek­nek a kezdetleges támadásoknak csak kevés emberélet esett áldozatul, az ál­dozatok kőzött azonban polgári sze­mélyek is akadtak. 1914 novemberé­től hasonló támadásokat intéztek a németek is a front mögött fekvő fran­cia helységek ellen. Az antant repü­lőinek támadásai azonban egyre mé­lyebben fekvő német városok ellen irányultak és sokszor a védtelen vá­rosrészekben pusztítottak a bombák. Ebben az időszakban Düsseldorf, Friedrichshafen és Köln városának la­kossága már számottevő véres vesz­teségeket szenvedett Egy alkalommal 18 gép támadta meg Ludwigshafcnt, majd Freiburg és Karlsrnhe lakossá­ga szolgált a "kíméletlen légitámadá­sok célpontjául. Utóbbi nyílt város bombázása a hágai egyezmény nyílt megsértését jelentette s ezzel meg­kezdődött a polgári lakosság ellen irányuló rendszeres légitámadások so­rozata. Foch marsall szerint: •Magát a polgári lakosságot kell megtámadni, hogy a nép ellenállása gyökerében meg­rendüljön 1* A németek megtorlásul Párist, Lon­dont és egyéb városokat támadták eleinte léghajókkal, majd repülőgé­pekkel. 1915 decembertől kezdve az idegrendszert és erkölcsi erőt erőseb­ben megrendítő éjjeli támadások ér­ték a nyugatnénietországi városok polgári lakosságát. 1916 junius 23-án érte Karlsruhet az első világháború leggyászosabb légitámadása; 9 gépnek sikerült fényes nappal a város fölé jutni s a ledobott bombák 117 ember­életet oltottak ki. Az áldozatok kö­zött SS gyermek volt, akiket egy cir kuszelőadáson ért a halál. A védtelen polgári lakosságot ért légitámadások megtorlására 1917 tavaszától kezdve mind erősebben támadták a német lén hajók és repülőgépek az angol váro­sokat, elsősorban Londont Néhány jelentősebb német támadás veszteségmérlege: Támadó pépek ledobott bombák polgári lakosság vessteségs •zárna •zárna halott sebesült 1913. V. 25. London IC 159 93 _ VI. 5. Sheernes 22 64 13 _ VI. 13. London 26 126 162 439 VII. 4. Harwich 18 17 30 VII. 7. London 24 — 57 — VII. 22. Harwich 16 55 — — PCLMAGVARÜüáUi. gzerda, 1942 szeptember 16. 1917 szeptember 5-ére virradó éj­jel élte át a kivilágított angol fővá­ros az első nagyszabásn éjszakai bombatámadást. 1917 karácsony éjje­lén a franciák Manheim városát bom­bázták; ismételt támadások érték Heidelberget, Kalsrubet, Rastattot és Freiburgot. 1918-ban mindkét fél fel­fokozta a hátország elleni légi tevé­kenységet, márciusban Londonra már 1000 kg-os bombák is hullottak s egy­egy támadást 50—100 német gép haj­totta végre. Ezzel szeinbeD Berlint egyetlen esetben sem sikerült az an­tant repülőinek bombázni. 1918 már­cius-julius közötti időben a német J A polgári lakosság légitámadások okozta vesztesége Németországban: gépek összesen 2.75 millió kg sulyu bombamennyiséget szórtak az |ellen­s-ges területekre. Április 19-re és 22-re virradó éjjel összesen 166.000 kg. sulyu bombát dobtak le a német repülők. A német légitámadások köz­pontjába került Dünkirchent a pol gári lakosság nagy veszteségei miatt ki kellett üríteni. Párist erőteljeseb­ben csak 1913 tavaszától kezdve tá­madták a német repülök; e támadá­sok során többszáz polgári személy vesztette életét. Csak ez év márciu­sában 23.000 kg. sulyn bombatömeg hullott a francia fővárosra. Olvassa a Délmagvarországot, hirdessen a Délmagyarországban! (1914 -1918) ellenséges ezekben résztvett ledobott polgári lakosság egjr bombára légitámadá-összesen bombák veszteség esett sok száma repülőgép léghajó száma halott sebesült halott sebesült 1914 8 12 — 29 9 25 0.3 0.8 1915. 37 102 _ 879 111 329 9.1 0.3 1916. 76 250 1 915 151 179 0.1 0.2 1917. 376 1050 5 4903 77 417 0.01 0.08 1918 657 2778 7335 381 804 0.05 0.1 összesen 1154 4192 t 14061 729 1754 0.06 0.1 A polgári lakosság légitámadás okozta vesztesége Angliában (1914—1918): 191A 1916. 1917. 1918. A t á m ad 6 léghajók repülőgépek uimt T, 4 119 32 30 342 10 63 A polgári lakotrág vesztesége ebből -„«.«! »eb estllt léghajó repülőgép o k o s t a összesen 196 441 530 . 524 6 269 727 668 59 311 1756 75 1681 730 492 59 433 196 3505 1326 2179 1446 ebből halott léghajó repülőgép okozta 207 i 293 18 40 690 16 180 556 890 baD kereken kétszerannyi halottá és sebe­sültet vesztett a polgári lakos­ság, mint Németországban Angliában az első világháború- hajtottak végre vállalkozást. A tel­'ijesség kedvéért meg kell azonban je­gyeznünk, hogy a német légierő Ang­lián kiviil a francia városok ellen is intézett sorozatos támadásokat, az errevonatkozó vesztesésadatok azon b;ui hiányoznak. Az első világháború folyamán Angliát összesen ll izben támadták meg a néniét léghajók és repülőgé­pek, ledobtak összesen 5800 különféle bombát mintegy 300 tonna súlyban Eredmény: 244 nagyobb tüzeset. 174 épület megsemmisült, 619 lakóház sú­lyosan megrongálódott. az anyagi kárt összesen 15 millió dollárra be­csülték. A polgári lakosságból 1446 személy mesrhnít. 8505 megsebesül' Magit Londont 28 naevnbb légitima tt a lakosság összesen .591 1708 sebesültet veeriett Megjegyzendő azonban, bogy az utol­só nyáron a sietve kiépített angol légvédelem hatásossága, valamint a? angol légi fegyvernem erőteljes fej­lesztése következtében .az arány meg­fordult. 1915-ben és 1916-ban a kél el­lenfél csaknem ugyanannyi támadást hajtott végre 1917-ben a németek már csak 34 napon támadtak az angol hát­ország ellen, az angol gépek viszont 90 napon át dobtak bombákat a né­met városokra. 1918-ban már átlago sas másodnaponkiut érié a német polgári lakosságot légitámadás, a né-jdas ért© met gépek ugvanekkor alig R napon'halottat nillllll!! Vezérképviselet C Duisberg Budapest VIII, Rákóczi-út 19 tübbszáz lakóház éa középület meg­rongálódott A német városok aa első világhá­ború során összesen 1121 légitáma­dást szenvedtek végig, ebből 446 éjjel érte a lakosságot, amely összesen 729 halottat és 1754 sebesültet vesz­tett. A légvédelem fejlődésének, v®» lamint a lakosság kényszerű alkal* valamint a lakosság kényszerű alkal­mazkodásának tudható be, hogy 1918* ban — noha addig már a repülőfegy­verek is nagymértékben tökéletesed­tek — átlagosan csak minden 20 le­dobott bombára esett egy halott é» csak minden 8 bombára egy sebesült. Mindez már önmagában is megdönt--' hetetlenül azt bizonyítja, hogy a polgári lakosságnak saját élete és testi épsége érdekében mennyire érdemes betartani a különféle légvédelmi rendsza­bályokat. Ha a ledobott bombák mindvégig az 1914. évi arányokban pusztították volna a városok lakosságát, akkor 1918-ban Németország lakossága 729 helyett kb. 4500-5000 halottat és 1754 sebesült helyett 14.000l_15.000 sebesül­tet veszitett volna. A polgári lakosság ellen viselt lé* igiháboru eredményeit mérlegelve meg­. állapíthatjuk, hogy London és Pá~ís. 'különbözőképpen reagált a súlyos csa­pásokra. Az angol közvélemény bosz­szuért kiáltott és megtorlást követelt 1918 tavaszán egyetlen na­gyobbszabásu német légitáma­dás után Londonban 28.000-re szökött a 3—10 héten belül gyógyuló idegmegrázkódtatá sok* valamittt a könnyebb idegmesfbetegedések száma. A francia tömegek kevésbé tudlak el­viselni az állandó életveszélyt; a|köz­vélemény 1918 tavaszán a bombatá­madások hatása alatt megtört a né­metekkel való megegyezést azaz a küzdelem feladását követelte, hogy megszabaduljon a légitámadások nyo­masztó veszélyétől. A teljesség kedvéért ismertetjük a német repülőcsapatok 1914—-18. évi veszteségeit is, noha ebben az arcvo­nalak veszteségei is bennfoglaltatnak. • tiszt legénység halott 3031 3809 sebesült , 3132 4218 eltűnt összesen 1372 (tiszt és legény­ségi. (Dr. p. gz F.) — A TISZA VÍZÁLLASA. A sze­gedi rendőrség révkapitányaága Je­lentése szerint a Tiaza vízállás* szeptember 15-én reggel 7 órakor a* 104 cm. hőmérséklete 17 fok, * levesö höméríéUlete 18 fok C«M«*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom