Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-11 / 181. szám

TI M OBI M A <> ) A R 0 H N A V » Kedd, 1912. mi.«<H 11. Német szövetkezetek Romániában A német szövetkezeti ügy Romániában már a háború kitörése előtti évben a mezőgazdasági termékek értékesítésének és a termelés fokozásának egy igen fontos eszköze volt A román élőállat-, taus- és zsirkivitel köze! 70 százalékát a bánsági német földművesek és az erdélyi Darcuság termeli A terményeket a német fölt! művesek szövetkezeti szervezete értékesiti. mégpedig elsősorban a zsidó és idegen közvetítő kereskedők kikapcsolásával külföldre, főleg a Németbirodalomba. a Protektorátusba és Olaszországba szállitja. Románia háborúba lépése és a keleti hadjárat megindulása óta még nagyobb feladatok hárultak a német szövetkezetekre a román városoknak hússal, zsírral, vajjal, tojással és főzelékfélékkel való ellátása, anélkül, hogy a frontutánpótlás a legkisebb zavart is szenvedné. A temesvári szövetkezeti központ, mint az első értékesitőszövetkezet 1931-ben keletkezett, helyi jellegű céllal. De nemsokára a községi szövetkezetből egy fontos, főszövetkezet lett. A gabonának a külföldi piacokon való értékesítése után következett az állatértékesités. nevezetesen a sertéskivitel megszervezése Ezt egymásután követlék a tej- és husfeldolgozógyárak létesítése. A va.ifcldolgozók 1041lien több mint 130 községi szövetke zettől 1.7 millió kg. tejfelt veitek át, ami 16 millió liléi tejnek felel meg. 1941-ben 455 000.kg szárnyast 54 millió lei és 5.3 millió tojást 32.8 millió lei értékben értékev'etiek. Az 1940-es évhez viszonyítva a német mezőgazdasági szövetkezet a következő termékekel értékesítették millió leiben: 1941 1940 vaj 141.3 71.1 olajmag 70.0 29.0 szárnyas és tojás 86.8 12.3 egyéb tejtermékek 19.2 — Ezek a legfontosabb terményei a síivelkezetnek. de ezeken kívül még egyéb termek is .piacra került. Az riadóit áruk összértéke 1941-ben 121.68 millió lei volt. szemben az 1940 ovi 25Q,15 millió leiel. A bánsági >Agrária«, Temesvárojt a Bánság második föszövelkezete egy i'Fvel Később kezdeti munkálkodni, de mégis hasonló eredményes munkát lud felmutatni. Legfontosabb munkája a sertéskivitel megszervezései, illetve a háború kitörése óta sertés, hus és zsir szállítása a véderő számára. A német véderő eílátasáa délkeleten, továbbá a román hadsereg és a román főváros ellátásának biztosítása elsősorban az Agrárba érdeme. A szövetkezet németországi kivitelében némi visszaesés állapítható meg. mert míg 1940-ben az összkjvitel 46 száza léka Németország fejé irányult, addig 1941-ben inár csak 39 százalék Ez :< 7 százalékos visszaesés részint a gyenge gabonaterméssel és a kivitel általános hanyatlásával, részben pedig azzal magyarázható, hogy a szövetkezet a keleti fronton küzdő német sapatok számára is szállított, mig előző évben 1940-ben az értékesített wiik összege 539.7 millió lei volt, 1941ben 846 millió lei. amelyből 53.80 s'zá zalék a sprtésértékesitésre, 18.2 százalék a főzelék és 13.98 százalék a gabonaértékesítésre esett, mig a maradék különböző termékek között oszlott meg. 1942 január l-e és április 80 közüti 10675 sertést szállított az 'Agrárja a Némethit-odalom és a né inét véderő számára. A brassói Bauernhilfe. mint a romániai német népcsoport egységes szövetkezeti szervezetérfek harmadik Föszövetkezete. későbben alakult, mint a másik két sz.ervezet. Ennek ellenére az elmúlt évben már 814 vagon főzeléket értékesített, több, mint 60 millió lei értékben. Az 1911-ben eladott sertések értéke 5.4 millió, a busa értéke 7.2 millió, az öszvérek ér-1 folyó évben már kiváló eredménnyel léke pedig 15 tnillió lei volt. Az el-J oldotta meg feladatát és ma mái mult években még kezdeti stádium- J semmivel sem marad a másik két néban levő Bauernbilfe-főszövetkezet a met szövetkezet mögött. (Stud.) Befejeződtek a szegedi egyetemen a tudományos gyorshizlafási kísérletek: 20 kilós súlytöbblet a zsirsertésnél — t kiló 40 dkg többlet a libet nal t kiló 25 dkg súlytöbblet a nyúlná! — Tárgyalások a jöídmivelésügyi minisztériumban a gyorshizlalásró (A Délmagyarország munkatársától) Nagyjelentőségű kísérleteket fejezett be a szegedi Horthy Miklóstudoni.inyegyetemen dr, Fazekas 1. Gyula egyetemi magan tanár, aki a törvényszéki orvosi intézetben működik. Fazekas tanár a mellékvese működését vizsgálta és kutatásai közben érdekes felfedezésre jutott: a gyorsított állathizlalásra. Kísérletei szerint a jószágoknál a hizlalási időt jelentékenyen meg lehet rövidíteni és ezenfelül még számottevő súlytöbblet is elérhető. Fazekas magántanár egymásután négyizben kapta meg a herceg E s terházy-féle orvosi ösztöndíjat és igy anyagi szempontból is lehetővé volt téve, hogy ez a fiatal szegedi tudós teljesen a kutatómunkájának éljen Éveken keresztül csak a laboratóriumokban folytatta kísérleteit, később pedig gyakorlati uton próbálta ki módszerét. Különben érdekes körülmények vezették Fazekas tanárt kísérleteinek megindítására. Kilenc esztendővel ezelőtt történt, hogy egyugyanazon időben két szegedi asszony ammóniákkal megmérgezte magát. Az öngyilkos asszonyok holttestét a törvényszéki orvosi intézetbe szállították és Fazekas tanár jelenlétébea felboncolták. A magántanár itt a szöveti vizsgálatokból kiindulva, indította meg a mellékvese működésével kap. esolatos vizsgálatait. Kutatásai később már ne.mcsak a szorosan vett orvosi területen mozogtak, hanem átterjedtek az állathizlalásra és sikerült feltárnia a gyorsított állathizlalás módszerét. A fiatal tudós, 9 év óta folytatott kutatómunkáját most végre befejezte és megállapítható. hojcy az állathizlnlás terén szinte korszakos felfedezésre jutott Szakértők jelenlétében megtörtént nemrég a gyakorlati kivitelezés is és nz minden tekintetben sikerrel járt. Értesülésünk szerint Fazekas tanár kísérletét bemutatta a földművelési minisztériumban, ahol azt kérte, hogy jelöljön ki a minisztérium számára állami birtokot, ahol szakértők bevonása mellett kívánja bemutatni és lefolytatni gyorshizlalási kísérletét. Valószínűleg erre most már hamarosan sor kerül. A gyorsított állafblzlalás — Faze'kas tanár tudományos módszere szerint — itt Szeged mellett, egyik nagygazdaságban folyt le. A magántanár személyesen ellenőrizte a kísérleteket 273 zsirsertést, 120 libát és 300 nyulat fogtak be a tudományos kísérletekbe és a jószágokat szigorúan a tudományos módszer alapján hizlalták. A szakértők és ellenőrző közegek nagy meglepetésére már rövid idő alatt is jelentős eredmény mutatkozott a hizlalás terén. A sertéseknél hét hónapig tartott a gyorshizlalás és ezen idő alatt husz kilogram hizási többletet 6Íkorült elérni egy-egy jószágnál. A libáknál viszont négyhetes töméei idő alatt darabonkint egy kiló és negyven deka súlytöbblet mutatkozott. Igen érdekes a nyulaknál végzett kísérlet, ahol a súlytöbblet egy kiló és 25 deka volt. Most hogy a gyorshizlalási kísérletek befejezést nyertek — értesülésünk szerint —. arról va nszó, hogy a gyorshizlalás egész komplckszumát állami kezelésbe veszik. Mindamellett Fazekas magántanár máris ajánlatot kapott több nagybirtokostól és külföldről is érdeklödnek a gyorshizlalási találmány iránt. Arról értesülünk egyébként, hogy a gyorshizlalási elősegítő anyag előállítása nem kerül majd sokba és igy az álláttenyésztő gazdák hatalmas rétege egykönnyen hozzájuthat majd és a szegedi tudós találmánya révén ha talmas nyereséghez jut nemzetgazdaságunk. Kitűnően sikerült a felsővárosi tűzharcosok vasárnapi dísztáborozása (A Délmagyarország munkatársától. A Tűzharcos Szövetség szegedi Főcsoportjának IV. körzete vasárnap kitűnően sikertilt tűzharcosünnepet tartott a Római-körút 81 száma Tűzharcos Otthonban. A FőCsoport tagjai délelőtt 10 órakor szentmisét hallgattak a felsővárosi templomban, ahova zászló alatt testületileg vonultak ki, majd 11-től 1 óráig zenés diszőrséget adtak az OrszágzászlóuálA Főcsoport disztáborozási ünnepsége délután 6 órakor kezdődött a Tűzharcos Otthonban nagyszáma közönség és meghívott vendégek jelenlétében. Az ünnepség első számaként a tűzharcosok fuvószenokara eljátszotta a magyar Hiszekegyet, majd Lippai Péter körzetVöZoiö mondott elnöki megnyitó beszédet. Hangoztatta, hogy a tűzharcosok kötelességüknek tartják, hogy nocsak az élő bajtársak érdekeiért küzdjenek, hanem megbecsüléssel őrizzék azoknak az emlékei- akik vért és életet áldoztak a hazáéi t. Az a nemzet, amely hőseit é.s hőseiben a katonaerényeket nem beesüli, nem érdemli meg, hogy fennmaradjon — mondotta Lippai Péter bevezető beszédébenAz elnöki megnyitó után vitéz Kiss Gyula pápai káplán, ujszegedi körzetvezető emlékezett meg a vi Iágháboru és a mostani háború bőseiről. Szivhezszóló lelkes szavakkal méltatta a katonai hősi erényeket. Beszéde végén a kürtös imát fujt s a jelenlevők felállva néma kegyelettel emlékeztek a háborús hősökre• A íiüzharcos-disztáboro/.ó következő programpontjában Vadász István alkörletvnzető leltárbiztos beszámolt a körzet működéséről, maJ1' | sor kerüli a körzet tagjairól bésf'i f csoportkép felavatására. Az avat® beszédet dr. Hajnal István ügyvéd, a Vitézi Szék ügyésze mondotta. A disztáborozás záróbeszédét Lfi- ; sonczy Lukács, a körzet zászlós- 1 tisztje tartotta. Végezetül Trischler Antal ezredes kiosztotta a kivonulási melldiszeket mindazoknak a tűzharcosoknak, Szögi Ferencnek Jákli Kálmánnak, Fazekas Antalnak, Filótds Sándornak, Németh Andrásnak, Katona Györgynek 68 Szűcs Istvánnak, akik a körzel minden kivonulásán vészt vettek. A disztáborozási ünnepség utan gyűjtés indult a fronton küzoó hönvédeink javára s ennek sorú* 130 pengő készpénz, sok cigaretta, dohány és egyéb adomány gyűl* össze. A tűzharcos ünnepséget este ' órai tábortűz és vidám kabarém®90'8 fejezte be, amelyen Bárány P»l, Bánky Júlia és Domaházi Pannika tűntek ki. Az egésznapos üanepsóS sikeres megrendezése Vadász István körzeti alvezető érdeme. Horváth István tűzoltófőparancsnok felgyógyult . (A Délmagyarország munkatársától) A Kardos-féle valériatéri festékraktár égésénél, mint emlékezetes, az oltási munkákat irányító és azokba* személyesen is résztvevő Horváth István tüzoltófőparancsnok maga is súlyos gázmérgezést szenvedett és * maróhatásu savgőzök látásától is megfosztották. A mentők azonnal beszállították Horváth főparancsnokot a dr. Ditrói Gábor professzor vezetés® alatt álló szemészeti klinikára, ahol nyolcnapi gondos ápolással sikerű® mindkét szemét annyira meggyógyítani, hogy a hétfői nap folyamán roáf elhagyhatta a klinikát. A mentőautó a tüzoltöföparancsuOkot lakására szállította, abol még W" vábbi hét-nyolc napig fogják ápoln1. Munkatársunknak alkalma volt beszel- < getést folytatni a főparancsnokká'! akin ma már alig van nyoma az *'* viselt szenvedéseknek. Derűsen mosolyogva beszél a kiáltott szenvedésekről. — Hála az Istennek és Kitűnő vosaimnak, sikerüjt megúsznom ezt t súlyos balesetet — mondja megkőF nyebbült sóhajjal —, pedig az első pókban azt hittem, hogy a gázáig alá beszivárgott tömény gázak mará» végleg megfoszt a látásomtól. Hogy ev mégsem igy történt, az elsősorban étPolyákovics Anna tanárnőnek köszönhető, aki segédorvosaival a kriZ'8 napjuiban éjjel-nappal az ágyam mellett tartózkodott és minden orvosi tu' dását latba vetette, hogy megmenthesse a szemem világát — A legnagyobb hála és elismeré' illeti meg dr. Purjesz Béla orvosp0©' fesszor urat, a belgyógyászati noszüka vezetőjét, akinek fáradozás0' megakadályozták a savgözök rombolását a tüdőben és a kezdődő mellbár' tyagyul Indásnak is elejét vette. Hőstettéről, amely majdnem életébe került Horváth főparancsnok nak, nem akar btfszélni, de annál foF bet emlegeti orvosainak odaadó &ot doskodását és azt a szeretetteljes ép^ lást, amellyel igyekeztek enyhítem fájdalmakat és a koromsötótség dalmából visszahozták az egészség* t inberek világába. A hála elragad'8 tolt szavaiból bőven jut ki Ilona nrj vérnek is, akinek mindenre kitérj01 figyelme és gondos kezelése na5? mértékben elősegítette a gyógyulás8 A beteg főparancsnok teljes gyógyulásáig Kopasz István pára"® nok intézi a tűzoltóság ügyeit