Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-22 / 189. szám

OELMAGYAMJRSZAG Szombat, Í842 augusztus 23. be, hogy kielégíthesse a technikai tudományok iránt már kora gyer­mekkora óta érzett erős vonzalmát. Á műegyetemen élénk részt vett as ifjúság egyesületi és sportéletében s a Műegyetemi Sportrepülők és a Műegyetemi "Atlétikai és Futball Club elnökévé választotta. A repü­lés, a motorsport, a különböző re kordtel jesitmények a legnagyobb mértékben lekötötték vitéz Horthy tstván érdeklődését. A technikus pálya teljesen kielégítette ambíció­it s műegyetemi tanulmányainak elvégzése után mint okleveles gé­pészmérnök hagyta el az egyete­met Az ifjú gépészmérnököt a JSsepeli gépgyár szerződtette műhelygya­korlatra. Itt hamarosan üzemvezető lesz s mint repülőgépkonstruktőr fejtett ki hasznos tevékenységet. Ekkor már határozottan kezd kibon­takozni lelkében a repülés, mint élethivatás s a repülősport iránti nagy vojnzalom. Minden szabad ide­jét a gyárban és pilóták között tölti­A csepeli gépgyárban töltött hó napok ntán Amerikába utazott s mint egyszerű munkás dolgozott hosszabb ideig a Ford-müveknél, hogy megismerje az életnek ezt az oldalát is. 1930 őszén tért vissza Amerikából gazdag tapasztalatok­kal. A kiváló szaktudású, világot­látott és határtalan ambíciójú fia­tal magyar mérnököt a Magyar Ál­lami Vas-, Acél- és Gépgyárak szerződtette s itt hamarosan helyet­tes vezérigazgatóvá lépett elő. Eb­ben az időben hosszabb nyugatén rópaí tanulmányi átat tett, majd Keletre utazott, járt Perzsiában, Törökországban, a balkáni államok­ban. 1939-ben a MÁVAG élére ke­rült s fiatalos temperamentumn lel­kesedésével, nagy szakértelmével, legyőzhetetlen munkabírásával te­vékenysége ugrásszerű fejlődésnek indította a hatalmas állami üzemet. Munkatempójára, vállalkozó szelle­mére mi sem jellemzőbb, mint az eh ben az időben lebonyolított re­kordtel]ésíiményű bombayi repülő» út, amely a magyar aviatikának egyik legragyogóbb esúcsteljesít­uténye a mai napig s az is marad még hosszá időkig. Egy nagy kül­földi megrendelés letárgyal ásáról volt izó, a dolog sürgős volt Hor­thy István nem sokat habozott. Ki­csiny, 100 lóerős repülőgépén, min­den kiséret nélkül útnakindult In­dia felé és rekordidő alatt megérke­zeti Bombay be. Letárgyalta az üz­leti ügyet, azután ismét a levegőbe emelkedett kis légi léTekvoeztöjévet s hazaindult Budapestre. Vélteibe T'.téa és útia • valóságos Istenkísér­tés volt. de sikerrel és baj nélkül si­került lebonyolítania. Vitéz Horthy Istvánt 1940 június 1.-én a MJV elnökévé nevezték ki. Rendkívüli időkben nagy energiá­val és szaktudással vette kezébe a MJV vezetését s minden törekvése a a volt. hogy a MÁV meg tudjon felelni a vele szemben támasztott követelményeknek. Elnöki működé­-térek idejére esett Erdély északi részeinek visszatérése 8 a Délvidék, visszafoglalása, EzeS a* obzággya-' r-apodások rendkívüli mértékor* megnövelték a MJV feladatait s ieák az Össze® ®r5V Izft'avetéséveL a képességek teljes kihasználása és koncentrálása mellett felelhetett meg a MÁV ezeknek a nagy fel­adatoknak. Vitiéz Horthy István erélye, nagy munkabírása, fiatalos alkotókészsége átsegítette minden nehézségen az Jllamvasútak szer­vezetét s mintaszerű tökéletesség­gel oldott meg minden feladatot 1940 november 13-án •Tász-Nagy­Kun-Szolnok vármegye a felsőház tagjává választotta. Még ebben az évben megkapta a közélet terén ki­fejtett értékes és eredményes mun­kásságának jutalmául a Magyar Érdemrend Középkeresztjét a csil­laggal. Ugyanebben az évben, áp­rilis 27-én lépett házasságra Edels­heim Gyulai Ilona Mária grófnő­vél, gróf Edclsheim Gyulai Lipót földbirtokos leányával. Nászutjukat ugyanazon a kis sportrepülőgépen tették meg, amelyen vitéz Horthy István a bravúros bombayi repü­lést lebonyolította. Horthy István­né méltó élettársának bizonyult a vakmerő és kockázatos vállalkozá­sokban határt fi&nt ismerő férjéhez, gondolkodás nélkül követte férjét a kis repülőgépen a Földközi-tengeri gyönyörű nászútra. Ez a lelki ha­sonlóság és azonosság később is mindenben jelentkezett s ahol a nemzetért kellett áldozatot hozni, vagy jé példával kellett előljárni. mindenütt a,z elsők között volt vi­téz Horthy Istvánné. Akkor, ami­kor férje a harctérre ment, rövid idő múlva ide is követte s egy idő óta a keleti front egyik tábori kór­házában teljesít szolgálatot. A boldog házasságot ez év január 17-én az Isten fiúgyermekkel ál­dotta meg. A gyermek édesapja ne­vét viseli A sors nem adta meg neki, hogy édesapját, ismerhesse is, t Eletének szegedi időszaka Vitéz Horthy István a legbátrabb és legtehetségesebb magyar pilóták egyike volt. Mint már emiitettük, műegyetemi hallgató korában kez­dett először érdeklődni a repülő­sport iránt s az aviatika rövidesen legkedvesebb szórakozása lett. 1926 nyarán katonai szolgálatra vonult be a légi erőkhöz, bogy önkéntcsi évét it /szolgálja le. A trianoni bi­lincsekben Vergődő magyar honvé­delem ebben az időben eliltott fegy­verneme volt a repülés s a kiképzés titokban folyt a különböző repülő­tereken. Ebben az időben hosszabb időt töltött Horthy István a sze­gedi repülőkeretnél. A társadalmi érintkezésben behizolgően közvet­len fiatal pilóta szegedi körökben a legnagyobb szimpátiát vívta ki maga iránt. Bajtársai rajongásig szerették, barátai elragadtatással beszéltek róla s ma is nagyon so­kan vannak Szegeden, akik életük egyik legszebb emlékei, közé sorol­hatják vitéz HoHhy István kitün­tető barátságát. 1927 októberig szolgált a légi erőknél, ahol megszerezte a külön­böző repülő fokozatokat. 1929-ben lett repülőföhadnagy, azonban ez után is rendszeresen vonult be Csa­pattestéhez fegyvergyakorlatra. 1938 szeptemberében, majd 1939 márciusában és augusztusában, a légierő mozgósításakor minden esetben rendszeres szolgálat telje­sítésére vonult be vadászszdzculú­hoz. A katonai repülés mellett oda­adó lelkesedéssel és szeretettel fog-' lallíozott polgári életpályájának Ke­retei között is a repülés ügyével. 1938-b"an a Magyar "Aero Szövetség elnökévé választja, 1939-ben pedig a Horthy Miklós Nemzeti Repülő­alap elnöke leai, Ragyogó pályafutásának' miZ** basaök'éllő lendületét ís repülőszd; g'álata közben bekövetkezett megf* zó tragédia fejezt© he­A Kormányzón el vette s halálhíre Szegeden (A Délmagyarország munkatársá­tól) A Kormányzóhelyettes halálá­nak döbbenetes hire csütörtökön, Szent István ünnepén a déli órák­ban futótűzként terjedt el Szege­den." 'Az ünnepi korzó a Széchenyi­téren szinte pillanatok alatt meg­dermedt, senki sem akarta elhinni a lesújtó hirt, az arcokra aggoda­lom ült ki s a Széchenyi-téren sé­táló sokaság elborult hangulata minden beszédnél élénkebben fe­jezte ki a megdöbbenés és a gyász érzését. Az emberek egymáshoz for­dultak tamáskodva, remélve azt, hogy talán valami szörnyű félreér­tésből keletkezett a tragédia hire, de a rádió híradásának fültanúi egymásután oszlatták el az utolsó reményt la: a hir igaz, Magyaror­szág kormányzőhelyettese hősi ha­lált halt az orosz fronton. A korzó szinte percek alatt kiürült, könnyes szemekkel siettek haza az emberek s ezekben az órákban ahány rádió van Szegeden, az mind nyitva volt és be volt állítva Budapest I. hul­lámhosszára. A következő híradás háromnegyed 2-ős volt. A készülé­kek hirdették a könyörtelen és megváltozhatatlan valóságot: vitéz Horthy István nem él többé. A nemzeti együttérzés ezekben a pillanatokban szakadt fel a legna­gyobb erővel és legmélyebb meg­rázkódtatással a lelkekből, az első fájdalom keserves bánatában sirtak és zokogtak as emberek. Láttunk utcán rohanó siró asszonyokat, könnyes szemű férfiakat, ugy gyöt­rődtek as emberek, mint amikor a legkedvesebb hozzátartozójukat vessük el. Mert ez volt mindnyá­junknak vitéz Horthy István, váró mányosa rajongva szeretett édes­apja, Kormányzó urunk székének » benne láttuk a jövő biztositékát. Az első rádióközlemények hírűi adták a belügyminiszter rendeletét is a gyülekezési és a szórakozási ti­lalomról. Vasárnap délutánra az összes mozik zsUfoltházu előadáso­kat vártak, Újszegeden futball­meccs készült, amelyre ezrek és ezrek készültek. A belügyminiszter rendelete alapján ugy a mozi elő­adások, mint a futballmeccs elma­radtak. A publikum egy réeze a gyászhír hatása alatt önként le­mondott a szórakozásokról és sie­tett visszaváltani a jegyéi s fcsak kevesen voltak, akik nem voltak tájékozva eléggé a helyzetről » * kezdési időpontokban megjelentek a mozik előtt, vagya sportpálya®­Pénteken reggelre a város össze* középületein és a legtöbb magá®' házon felcserélte a nemzeti szinü zászlót a fekete lobogó. A városházán a péntek reggel murik a a gyász jegyébe© kezdődött. Felmerült a kérdés, hogy a.belügy miniszteri rendelet vájjon érinti}* a ma délutánra összehívott rendkí­vüli közgyűlés megtartását 9 * helyzet alapos megvitatása ntán ugy döntöttek, hogy a közgyűlési megtartják annál is inkább, tt*1* « törvényhatósági bizottság ezen <** ülésen kívánja kifejezni a váró* mély gyászát. A közgyűlésen d* Tukats Sándor főispán emlékezik meg napirend előtt a tragikus estr menyről A német konzul részvét­nyilvánítása Erich Kampf német bírod*!®1 konzul, a szegedi német konzulátus vezetője pénteken délben 13 órake® megjelent dr. Tukats Sándor főis­pánnál és a német birodalom val®" mint a saját maga mélységes Rész­vétét fejezte ki a magyar nemzetet ért nagy veszteség, a Kormányáé' helyettes ur hősi halála felett. Szeged részvéttáviroto A nemzetet ért mélységes gyás* alkalmából Szeged város közönség® nevében dr. Tukats Sándor főispá® és dr. Pálfy József polgármeste® pénteken délelőtt az alábbi szöveg* részvéttáviratot intézték a Kor­mányzó ur kabinetirodájához: ».Magyarország Főméltóságu Kot' mrinyzója kabinetirodájának. Véti Budapest. A nemzeti ellenforradalom városé mély megdöbbenéssel és szemed lélekkel fogadta a gyászhírt, hofflt a Kormányzóhelyettes Ur. őfőrnél' tósága a nemzet élethalálharcába? as orosz fronton hősi halált háti­Hazánkat, Főméllóségu Kormányt Urunkat és 'családját ért lesújtó fái' dalmas gyászban Szeged sz. kir. vá­ros közönsége és saját nevünkbeű hódolattal és hűséges ragaszkodó^ tisztelettel fejezzük ki együtt&V részvétünket. Dr. Tukats Sándor főispán — Pálfy József polgármester Dr. Telbisz István mélyen lesújtott szívvel, de Isten szent akarata előtt alázatosan meghajló lélekkel jelenti — rokonsága nevében is — drága jó Édesanyja özv. Telbisz Györgyné ». Ménig Anna f. hó 20-án este 8 órakor, életének 36. évében váratlanul történt gyászos elhunytát. Az engesztelő szentmiseáldozat f. hó 22-én, szombaton d, e. 9 órakor lesz a fogadalmi templomban, a terae­Lés pedig d. u. fél 1 órakor a belvárosi r. kat. temetőben. R. i. p. Imádkozzunk JelkiiWyúövt Szeged, 1942 augusztus 21-én, Különvlllamoe 6 értkor indul a Dugonics-térről. III

Next

/
Oldalképek
Tartalom