Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-07 / 151. szám

FERENCJÓZSEF keserűvíz . • Szerdától megszűnik a zsemige es a kiül .tteged közellátási hivatala hét­főn 1849—942. k. ó. szám alatt a kö­vetkező hirdetményt adta ki: A m. kir. közellátási minisztérium * m. kir. közellátási hivatalának 38100 —1942. J1I. 1. sz. a. kelt leirata sze­rint az ellátatlan lakosságnak liszttel való ellátását központi kiutalás nél­kül kell biztositarii, ennélfogva a fe­li "rsütést (zsemlye, kifli) julius 8-tól kezdődoleg eltiltja. Ezen rendelkezés alól a közellátási hivatal vezetője egyes sütőiparosoknak a meghatáro­zott mennyiségű zsemlyére, kiflire a felmentést megadhatja. Az ezekre vo­natkozó váltójegyeket elszámolásra a közellátási hivatal julius 9-ig bezáró­lag fogadja el. Szeg,ed, 1942. julius 6. Polgármester. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG AZ <UJ MAGYARSÁG, vasárnapi számában Milotay István »Uj beke­ritők. cimen vezércikket irt. A ve­zércikk néháDy fejezetét ide iktat­juk: Román újságírók úgynevezett tanulmányúton járnak mostanában Szlovákiában s ezt az alkalmat a szlovák sajtó és a szlovák közvéle­mény nagy szimpátitüntetésre hasz­nálja fel Románia mellett. Ehhez nekünk nem is volna, nem is lehet­ne hozzászólásunk. Természetes do­log, hogy mindenki aziránt érez és aziránt nyilvánít rokonszenvet, aki neki tetszik. Sőt tovább megyünk, az uj európai, az uj középeurópai együttérzés szempontjából, még örülni is tudnánk ennek a barátko­zásnak, ennek az együttérzésnek, mint ahogy ugyanígy örülnénk a német-francia vagy az olasz­francia, vagy ugyanígy örülünk is a finn és német vagy a norvég és német együttérzésnek. De szlovák és román részről ez a barátkozás, ez a rokonszenvnyilvánitás nem áll meg ezen a természetes és az uj Európa szempontjából szükségszerű határvonalon. Nemcsak az egymás iránt való barátságban, de egy har­madik ellen gyűlölködésben keresi igazibb megnyilvánulását. Lehet, sőt valószínű, hogy a szlovák köz­vélemény, sőt maguk bizonyos kor­mánytényezők sem osztoztak eb­ben a gyűlöletkeltő irányzatban, de ugylátszik, hogy az ő hangjukat is elnyomja a szenvedély szava. A szlovák lapokban, amelyek ezt aba­ráfkozást hirdetik és magyarázzák, kivétel nélkül ez az irányzatosság, ez a lelki beállítottság szólal meg leplezetlen őszinteséggel és élesség­gel. Ugyanezt a gyűlölködő hangot üti meg úgyszólván hónapok óta a bukaresti román sajtó is. A pozsonyi román vendéglátás alkalmából a Slovak, a Gardista, vagy a Slovenska Politika például, inikor a szlovák-román együttérzést hangoztatja és magasztalja, ugyanak­kor ünnepli azt a szlovák-román sorsközösséget is, amely a két nép vezéreit annakidején már a múlt­ban. a szegedi várbörtönökben, egymás karjaiba hajtotta. Nem uj barátság, nem uj összeköttetés ez — mondja a Gardista. A régi Ma­gyarországon a szlovákok és az erdélyi románok vállat vállhoz vet­ve küzdöttek, közös volt az elnyo­más, melyet szenvedniök kellett s közös a harc is az elnyomással szem­ben. A két nép érdekei és kívánsá­gai, törekvései a közös ellenséggel szemben — írják tovább — ma is fenn­lanak. Annyira — teszi hozzá a Slovak —, hogy a vezérekben oltha­batatlanul ég a remény az iránt, hogv kívánságaik előbb-utóbb tel­jesülésbe is fognak menni.. = Íme, ez csakugyan őszinte beszéd és őszinte vallomás. Eszerint a ro­mánoknak és szolvákoknak tovább­ra is harcra készen kell állniok a Tvülplt ellenséggel szemben s mind­azt a gyűlöletet és azokat az ab­szurd igényeket és követeléseket amelyeket a régi Európából, a be­nesi Európából és a még azelőtti Európából magukkal hoztak, az uj Európa kapui előtt se rakhatják le, azokról le nem mondhatnak semmi­féle uj európai együttműködés ked­véért. Igazán céltalan dolog lenne, ha a magunk részéről is fel akarnánk idézni azokat az időket, mikor en­nek a gyűlölködő szellemnek egy­egy román vagy szlovák képviselő­jét a régi Magyarországon ilyen vagy olyan enyhe fogházbüntetéssel sújtották. Ha sebeket akarnánk mi is fölszaggatni, felidézhetnénk a trianoni husz esztendő olyan rém­ségeit, a magyar kisebbséggel szem­ben tanúsított közös harc és kö­zös szolidaritás olyan rémtetteit, amelyek mellett a szegedi fogház élményei igazán gyerekjátékszámba mennek. De Magyarország, a ma­gyar közvélemény, akármennyi ön­megtartóztatásba kerül is, nem akar erre az útra lépni. Mi nem lihegünk bosszút senki ellen és nem akarunk senkit se bekeríteni. Nekünk ma minden figyelmünk egy sokkal na­gyobb ügyre, egy sokkal nagyobb célra gy igazán mindnyájunkkal, az egész vajúdó Európával közös nagy érdekre irányul: annak az óriási frontnak érdekeire, amelynek győ­zelme mindnyájunkra nézve csak­ugyan élet-halálkérdés. Ha nem is akarunk vagy nem is tudunk min­dent elfelejteni, mindent megpróbá­lunk, hogy béketűréssel, önfegve!­mezéssel, a mult vagy a jelen hát­térbe szorításával szolgáljuk ennek a küzdelemnek esélyeit, egy mind­nyájunkkal közös ellenséggel szem­ben. Ezt a szellemet, ezt az erköl­csiséget képviseltük a mult világhá­borúban is s ezt akarjuk az uj Európában is képvislni és érvénye­síteni. Ugy érezzük, hogy nem ezt tennők, magunk is beállanánk abba a bizonyos második frontba, ame­lyet a nagy közös háborús front mögött a régi Európa hívei, a szov­jet bolsevizmus és az angolszász demokrácia ügynökei olyan buzga­lommal próbálnak életre hívni: a bujtogatás, az uszítás, a gyűlölkö­dés, a lelki, erkölcsi és politikai szabotázs frontjába. A mi hallgatásunk azonban s azt hisszük, ebben az egész magyar köz­vélemény egyetért velünk, nem je­lent se gyávaságot, se megalkuvást, se megalázkodást, csak rendithetet­len bizalmat a magunk igazságában s az uj Európa igazságaiban. De ugyanilyen bizalmat a magunk ere­jében és érdekeiben is. amelvek az uj Európa érdekeivel ugyancsak élet­re-halálra közösek. Td. Forgó Balázsné ugy a maga, mint gyerpiekei. uno­kái s az egész rokonság ne­vében fájdalomtól megtört sziwel jelenti, hogy a leg­Ijobb férji- önfeláldozó apa és nagyapa id. Forgó Balázs f. hó 5-én 67 éves korában váratlanul elhunyt­Drága halottunk földi tna­radvánvait Kunágotán kísér­jük utolsó útjára. Minden külön értesítés He­lyett. H I R E IC Szegedi utmutató A Somogyi-könyvtárban é« az egyetemi Könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszol­gálat. A Városi Mnzenm egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Ta­kács István Klauzál-tér 3, JuS'f Fri­gyes, Petőfi Sándor-sugárut 59, Sel­meezi Béla Somogyi-telep TX. H. 489, Török Márton Oongrádi-sugárut 14. Mozik műsora; Belvárosi Mozi Csodatevő szerelem, Korzó Mozi: Erdélyi kastély, Szé­chenyi Mozi: Marokkói lánv —of)o— A pápa ismét tart kihallgatáso­kat Rómából jelentik: Szerdán a pá­pa újra megkezdi szokásos kihallga­tásait. Az orvosok azonban azt taná­csolják, . hogy a páoa egyelőre r.e tartson hosszabb megbeszéléseket. Közellátási értekezlet a város­házán. A szokásos heti közellátási ér­tekezletet hétfőn délben tartották meg a városházán dr. T u k a t s Sándoi főispán elnökletével. Az értekezleten részt vett dr. Tóth Béla helyettes polgármester s a város közellátási ügyeit intéző valamennyi hatósági szerv képviselője, akik az aktuális kérdéséket tárgyalták meg az értekez­leten. — Mezőgazdasági gépek vámmentes­sége. Budapestről jelentik: A kor­mány hozzájárult ahhoz, hogy a pénz­ügyminiszter eset*nként vámmentes­séget adhasson külföldről behozott olyan mezőgazdasági gépekre és esz­közökre, amelyek belföldön nem állít­hatók elő. A vámmentesség elnyerésé­re a kérvényt a földmüvelésügyi mi­nisztériumhoz keli benyújtani, mellé­kelve ahhoz a kitöltött és aláirt beho­zatali űrlapot. — Dr. Hoffmann Edith műtörténész előléptetése. A kultuszminisztériumban Hóman Bálint távozása napján, mint­egy a távozó miniszter búcsújakép­pen, nagytömegű kinevezés történt. A legérdekesebb kinevezés dr. Hoffmann Edité (dr. Schmiedt Henrichné dr. Hoff­mann Frida hugaá a Szépművészeti Muzeum igazgatónőjéé, aki most tény­legesen is előlépett az ötödik fizetési osztályba. A kiünő műtörténész asz­szony ezzel a kinevezéssel a legmaga­sabb rángn magyar állami tisztvise­lőnővé lépett elő. — Szabadtéri előadások Zombor­ban. A zombori vármegyeháza előtt szabadtéri előadásban mutatják be a Bizáncot. Zomborban az idén szabad­téri játékot rendeznek. A játékokat a vármegyeház előtti téren rendezik. A műsor sgyik darabja Herczeg Ferenc Bizánca lesz. — Beiratkozás a szegedi egyetem­re. A szegedi Horthy Miklós-tudo­mányegyetemen az 1942—43. tanév I. felére szóló rendes beiratkozások 1912 szeptember 1-től szeptember 15-ig be­zárólag tartanak. Az utólagos beirat­kozás az akadályoztatásnak szeptem­ber 15-ig történő igazolása mellett szeptember 30-ig kari dékáni enge­déllyel végezhető. Akik még nem vol­tak ennek az egyetemnek a hallgatói, kérvénvezés utján nyert felvételi en­gedély alapián iratkozhatnak be. Ezek az orvostudomány, bölcsészet, nyelv­és történettudományi, valamint a ma­tematikai és természettudományi kar tanártestületéhez cimzet felvételi kér­vényeket 1912 augusztus 31-ig nyújt­hatják be. A tandíjkedvezmény iránti kérvény valamennyi tudománykaron 1942 augusztus 31-ig nyújtandó be az illetékes dékáni hivatalba. Tdevonat­kozólac a Budapesti Közlönyben az 1942. évi julius havi számaiban kö­zölt részletes hirdetés, vagv pedig a kari hjrdető táblákon elhelyezett hir­detmény nyújt bővebb felvilágosítást. Bukovinai székely telepesek örömünnepe a visszatéri Bácsjózseffalván Bácsjózseífalva, julius 6. Most mult egy évs annak, hogy 214 székely tele­pes családot és 27 vitézi csaladot tele­pítettek Bukovinából a bácskai Bács­józseífalva községbe, amely tegnap színpompás, bensőséges ünnepség ke­retében hálálta meg a gondviselésnek, a honvédségnek és a telepitési kor­mánybiztosságnak, hogy idejutottak a Bácskába, >ebbe a nagy menyország­ba'. Zászlódisz, diadalkapu, díszszá­zad, leventezenekar várta az ünnep­ség vendégeit, akiknek sorában vala­mennyi bácskai székely telepesközség képviseltette magát. Az ünnepséget tábori mise vezette be, amelyet dr, Ijjas József bácskai érseki helvnök celebrált, majd dr. Simon János topo­lyai szolgabíró beszéde keretében fel­szentelték a MANSz budapesti cso |>ortja által adományozott ereklyés or­szágzászlót s az adonvi leventecsoport adományát, a leventezászlót —oOo­— Kitört az Etna. Rómából Jelen­tik: Az Etna vasárnap ismét műkö­désbe lépett és nagymennyiségű lávát és hamut hányt ki. (MTI) — Pozsony eladta területeit a Da­na jobbpartján. Pozsonyból jelentik: A város jogérvényesen, vásárlási szer­ződés alapján a Duna jobbpartján fek­vő birtokait eladta a Német Biroda­lomnak. — A gabona vámőrlési dija. Buda­pestről jelentik: A közellátási minisz­ter rendeletileg állapította meg a "bú­za, kétszeres és rozs után kizárólag pénzben szedhető vámőrlési és vámda­rálási dijakat. A vámőrlési dij mind a három kenyérgabonából 100 kiló meny­nyiségnól egységesen 3.30, vámdará­lásnál pedig 100 kilónkint egyséegesen 2.60 pengő készpénz. Ezen túlmenően vámőrlésnél 2 százalék, vámdarálás­nál pedig egy százalék porlás számit­ható fel. — A TISZA VÍZÁLLASA. A «w>­eedi rendőrség révkapitánysága je­lentése szerint a Tisza vízállása julius fi-án reggel 7 órakor 107 cm, hőmérséklete 23 fok Celzius. A le­vegő hőmérséklete 19 tok Celzius. — Fuchs Vilmos halála. Egy mun­kás és tevékeny élet befejezését je­lenti a híradás, hogy Fuchs Vilmos, az izr. elemi iskola ny. igazgató-taní­tója, a hitközség főkántorbelvettese és a szentegylet titkára, hétfőn reggel hosszú szenvedés után elhunvt. Fuchs Vilmos 1901 óta működik Szegeden, négy évtizeden át tanította a népisko­lai növendékeket istenfélelmre, haza­szeretetre, szülői tiszteletre, ember* társai megbecsülésére, plántálta lel­kükbe a szép és nemes eszményeket, oktatta őket az elemi iskola alapis­mereteire. Növendékei — ma már anák és nagyapák — szerették és kü­lönös megbecsüléssel vették körül. Néhány év előtt nvugalombavonulása alkalmából a vallás- és közoktatás­ügvi miniszter elismerésélben részesí­tette. üzvegve és 6 gvermeke gyá­szolja. Temetése szerdán délelőtt 10 órakor lesz a zsidó temető einternjé­ből. Ámvsiüunt A villanytelep julius 8-án, szerdán nem szolgáltat áramot reggel 7 órától délután 17 óráig Újszeged­nek a Főfasor, Töltés-utca, Bér­kertsor vonalától északra eső ré­szén. 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom