Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-31 / 172. szám

s DE LM A U V A II O It s / * r. Péntek, 1942 jnlíns 31. Balatoni anziksz FÜRED o«ém érte el mondénságban, temperamentumban a siófoki magaslatokat, itt nem pofozkodnak, ide az ember a csend kedvéért jár, hogy minekután szénsavas folyadékkal hosszasan és intenziven rongálta becses belsejet, ruost kívülről élvezze a szénsavas vizet. Bizserget ez is ugy, mint az a másik s elég belőle tizenöt perc, nogy clbagyasszon. Amahhoz nagyobb idő kellett Még akkor is jó, ha csak önszuggerálás volna. Hinni valamiben a legnagyobb kincs. Már pedig mekkora légióknak adta vissza az évek végtelen folyamán a nyugalmat, az élethez való bizalma!. Akkora kiterjedésű Füred, bogy jó ismerősök eltöltenek benne heteket <nnélkül, hogy találkoznának. Ha nem l-vadrál a fürdési idejük, csak később es véletlenül jönnek rá, hogy egvhelyen töltötték a nyarat. Sok villalakó még a telepre se jár le hallgatni Károlyi Árpádot, szegedi cigányok legtehetségesebb utánpótlását. Nagyon szeretik, méltányolják, megbecsülik. Pedig ide az ország minden részéből való emberek járnak, akik hallhattak muzsikát eleget. FÜRED NEM MONDÉN HELY. itt a fiatalságból van a legkevesebb. A fiatalok a somogyi parton, meg a vasúti állomások piros padjain rongálják, viszik tréningbe a szivüket, hogy majd egyszer a reparálásukra ide érkezzenek. A közönség óriási többsége már -Megette a kenyere javát, ezért jut most szerény porciókhoz és kizárólag jegvre. A közönség zöme javakorabeli ember, aztán vannak idősebbek, bogy gyöngédségből ne nevezzem őket öregeknek. Ezt annál kevésbé tehetem, mert a nők vannak többségben, már pedig ha ők egyszer összefognak, abból jó nem származik. Mindig mondtam, mert a tapasztalat vezetett rá, hogy az emberek szeretnek túlozni. Igy hallottam olyan véleményt, hogy csak nyolcvanon felüli dámák lepik el a sétányt, a kávéházakat, (természetesen bridzsezve), a szakáll-száritót. Ez ellen határozottan tiltakozom, mert a magam szemével láttam 76—78 éveseket is. Mikor lesznek ezek nyolcvan esztendősök, mondjáok meg oh bölcsek! Beletelik tiz év is. Hát azért csak óvatosan a röptében kiköpött szentenciákkal A régi Nemzeti Szinház mindenesetre büszkélkedett volna velük. A BALATON azért nagyon szép, minden más, ffeljelzözőtt kifejezés felesleges, hiszen magának a szépnek fogalma olyan tökéletes és kerek, hogy nem szorul bizonykodásra, fokozásra. Két lánynak egymáshoz való vonzalmában is a legzártabb kifejezés az, hogy: szeretiek. Lehet bolondul, elkeseredetten, rajongva, lemondással, titokban szerelni, de éppen ez a szeretet maga. lía felcifrázzák, akkor már baj. van, mert a bizonykodás valami érdeket takar. Esetleg a másik fél várja a túlzást, hitetlen, nem győzték meg ciéggé, — elő bát a nagy ágyúval. Borzalmasan, kimondhatatlanul szeretlek, — azért mégis kimondja. Így van az a Balatonnal is. Szép! Eltölti minden idegszáladat, kiragad a hétköznapiból. felmagasztosit és megnyugtat. Szép! Ha nem az lenne, azt mondanám rá, amit némelyik nőre: csinos. (Kétharmad, alatta egy pont.) S nem szeretném... azaz hogy is állunk ezzel a kifejezéssel?... egy régi vi rs jobban megmagyarázza: én nem szeretlek, hanem szeretnélek. Na, csakhogy kikecmeregtem belőle, de az ablakom az erdőre nyilik s amig e sorokat rovogatom, két sárgarigó olyan hangversenyt rendez nyilván a tiszteletemre, mintha azt akarnak, hogy belekerüljenek a lapba. Tessék, teljesült a kívánságok. A keresztnevüket, fájdalom, nem tudom, vén bagoly impresszáriójuk csak huhog s nem nyújt kellő értelmű kommünikéket, de elhiszem, hogy maguk között nekik is van becenevük, csak a hangtanjuk külön törvényeit kellene ismernünk, hogy megértsük, mikor a falombok közt bujkálva szólítják egymást. AZONBAN térjünk vissza hölgyeinkhez, mivel nekik szenteltük jelen Írásunkat s ugvis mindig hozzájuk szoktunk visszatérni. Nagy öltözködések nincsenek, a frizurák a megszokott elszomorítóak, (ezen már csak a statárium segíthet), ellenben láttam egy kalászsárga Grátchen-koszorut. Olyan ritkaság, mint a fehér fecske. Ezzel a hajformával engem el lehet csalni a harmadik határba, hát hogy ne mentem volna után két sétány-hosszat! Ne gondoljanak rólam rosszat, utálom az aszfaltbetyárt, a sóder se tesz jót a cipőtalpnak. — de meg akartam győződni róla. hogy valódi-e? Az a szenzáció benne, hogy aki viselte, viselhetne lombos varjufészket is a kor divatja szerint, mégse teszi. Hordhatna szivekbe vájkáló vérvörös' démonkarmokat. ahhoz sincs Ízlése. Ha nem tünt volna fel kikezdésnek, megemelem előtte a kalapomat. De azt se tehettem, mert hajadonfőt voltam. NEM KISEBB SZÉPSÉG az a másik, aki ifjú üde arca mellett nem festi a haját, hanem engedi, hogy finoman olvadjon át a szürkébe. Micsoda gyönyörű lesz hófehéren, — karcsú, délceg királylány a kozmetika kiábrándító, eleven reklámoszlopai mellett! Láttam egy hires asszonyt is. Nem akarok gorombáskodni, szó sincs róla, az anyám éppen nem lehetne, de helyre menyecske volt már ifjú koromban, — most némileg megereszkedtek a vonalai, hogy ugy mondjam, lcüllepedtek, — egy szóval, mit keritsek nagy feneket a dolognak, ritka szerencsése lehet a sorsnak, mert csillogóbb, barnább a haja, mint bármikor volt. Bajkeverő sem akarok lenni, azért bevallom, hogy van itt fiatalság is, habár elenyésző számban. Gyerekek, unokák, egy-egy többé-kevésbbé ifjú pár, akik áhítatos csendben töltenek el néhány hetet, megjelennek olykor az arisztokrácia kifinomokodott jelenségei is, sőt szombatonkint táncol ez a friss gárda. Aztán megint eltűnnek egy hétre. Csak azokról beszéltem, akik állandóan szem előtt vannak a központban, akiket sóbajtozásaikkat, élelmiszeres kis boltok megrohamozása közben, totyogva, zihálva, panaszkodva, családi gabalyodásokat tárgyalva akkor js muszáj látnod, ba tekintetedet gyakrabban függeszted az égre, mint a földre. Tárgyilagosan azért egysorba helyezem velük azokat a vén ficsurakat, akik romlott derékkai még mindig a hajdani huszárönkéntest próbálják játszani, a kezük ugy szorul a csípejükre, mint a rántott csirke szárnya, csak a máj hiányzik belőle. Azt külön kezelik. A HAJDANI HIRES ANNA-BÁLAKAT már régóta nem tartják meg Füreden, azok eltolódtak Földvár felé. Mégis, a hires éjszakán, ülve a tó partján, amelynek vizébe titokzatos üzeneteket rádiózott a szintén kövéredő hold, megkáprázott a sz.emem s víziómban megértettem, mit jelent a matrónák nagy serege, bicegve, dupla tokával, elapadt tekintettel. Talapzatáról leszállt Kisfaludy Sándor s táncot járt velük a viz tükör-parkettjén. Az ő hajdani táncosnői voltak, csak a költő sietett el korán az életből. A költők mindig dupla gyorsan éltek, ezért fejezik be az idejüket hamarább, mint mások. Liin. laknia. A Csengetésre egy úrlhölgT nyitott ajtót és kijelentette, hoSfl K. Nagy László a házban egyáltaIán nem lakik, ilyen nevü urat neffl is ismernek, a lakás egyébként mes Kardoss Géza hódmezövásáí* helyi színigazgató tulajdona. Az eredménytelen helyszíni ki" szállás ntán a rendőrség nem kísérletezett tovább annak kiderítésével, hogy létezik-e egyáltalán & Nagy László és ha igen. kivel azonos. A további vizsgálatot mostmáé az ügyészség fogja ebben a uagf port felvert ügyben lefolytatni. A Kangua-slkhaszfás GgQtten a rendőrség befelezte a nyomozást Pénteken Klsérlh ál a sikkasztó Szemerét az ügyészségre (A Délmagyarország munkatársától) A Hangya-szövetkezet szegedi tarhonyagyárának sikkasztó üzemvezetője, Szemere Béla ügyében a rendőrség befejezte a nyomozást, az iratokat lezárta és az őrizetbenlévő sikkasztót pénteken reggel adják át az ügyészségnek. A rendőri vizsgálat befejezését mindezideig egyetlen elsikkasztott tételnek, bizonyos 9800 pengőnek a kérdése hátráltatta. Mielőtt ugyanis a rendőrség átteszi a bűnügy iratait az ügyészségre, tisztázni kívánta azt is, hogy ezt az összeget milyen célra fordította Szemére Béla. Ezzel a tétellel lett volna teljes a nőbarát »áligazgató« bűnlajstroma. Napokon át kutatták Szegeden, sőt telefonmegkeresésre B fővárosban is a titokzatos K. Nagy László ntán, azonban a rejtélyes adósnak a kilétét mindezideig nem sikerült felderíteni. A rendőrségnek alapos a gyanúja, hogy K. Nagy László egyáltalán nem is létezik. ennélfogva Szemere semmiféle ösz szeget nem adhatott át neki. hariern nyilván azt is menyasszonyára, a vöröshajú kávéházi énekesnőre költötte. A rendőri nyomozással egyidejűleg a Hangya központi vezetősége is leküldött vizsgálóbiztost Szegedre. A központi kiküldött tüstént vallatóra fogta Szemerét a K. Nagy László féle kölcsön ügyében. Szemere ekkor azt állította, hogy K Nagy László valahol Újszegeden lakik, ott járt is nála. de az utcát és házszámot nem tudja. Megkérdezték ekkor tőle. hogy ráismerne-e arra az újszeged) házra, ahol K. Nagy Lászlónak a 9800 pengőt állítólag átadta. Szemere erre a leghatározottabban igennel vá'aszoH és azonnal vállalkozott is rá. hogy a házat megmutatja. Kocsiba ültek a Hangya főtisztviselőivel és áthajtottak Újszegedre Az egyik utcasarkon Szeinere megállíttatta a koosit. és rámutatott az egyik épületre: — Itt lakik K Nagy László. Bementek a Szemere által mutatott házba és becsöngettek annak a lakásnak ajtaján, ahol a sikkaszt/') szerint K. Nagy Lászlónak kellett A harctérre üzenhet rádión a Budapesti Nemzetközi Vásár közönsége A postavezérigazgatóság és az illetékes katonai hatóságok engedély* alapján a vásár stúdióját ez évben k'* zárólag a harctéri üzenetek szolgálatába állítják. Az ezzel kapcsolatba* felállitott szabályok szerint a vásáf harctéri üzenetközvetítésében kizárólag csak a hadbavonultak igazolt bn®" zátartozói vehetnek részt. Az üzenetközvetítés. vagvis az üzenetek bemofl" •1 dása is díjmentes. A közönség által bemondott harctéri üzeneteket a vásár stúdiója viaszlemezre veszi fel. A továbbítás * Budapest I hullámhosszán történik, kalmas időponban. A vásáron feladott üzenetekre a harctérről érke*« válaszokat a Vöröskereszt rádiószol' gálatának rendes >bajtársi« közvetítései keretében fogják közvetíteni. A vásárra utazó vidéki közönség fenti rendelkezések szerint tehát j^1 teszi, ha magával hozza azokat az irtokat, amelyekkel igazolni tudia. hogf hadbavonult katona. hozzátartozója. J Csízmákat loptak a csendőrlaktanya padlásáról (A Délmagyarország munkatársától) S z i j j á r t ó János csendörtörzső?' mester ismeretlen tettes ellen, feljelentést tett amiatt, hogy a Kossuth L*' jos-suigáruti csendőrlaktanya padlásáról két pár csizmát, nagyobb menny® ségü szárazbabot, valamint egyéb apr holmit elloptak. A esendő rí aktán?* közvetlen szomszédságában, mint is*1®' retes, nagyarányú építkezés folyik wa hosszabb "idő óta: a rendőrségi székházat épitik. A nyomozás első pi**9' pataiban felmerült az a feltételezni hogy a tolvajokat a tőszomszédságai dolgozó munkások között kell kereső? I A feltevés helyesnek bizonyn'^ | mert pár napi megfigyelés és ada ' j gyűjtés után már bekísértek egy * i rnüvessegédet és egy tanoncot, akik" szemben számos terhelő gvanuok ® : rült fel. Vallatóra fogták őket és 9 tegvik: Körösi Antal 38 éves körre i vessegéd beismerte, hogy egy pár esi j mát. mintegy két és fél kiló babot ! egyéb tárgyakat, köztük 15 ácskapfl ő vitt el a csendőrlaktanya padi® ról. ' 4 A Nemzetközi Vásár féláru vasúti igazolványa korlátolt számban még kapható a Délmagyarország jegyirodában (Aradi utca 8.) Érvényes augusztus 12—24-ig. Az igazolvány ára P. 3'50 A másik gyanúsított, aki fiata'kj, ru, igy nevét az ügyészség nem g,t, ki, tagadja, hogy résztvett volna « ^ törésben. Körösi vallomása is szól. hogy egyedül követte el a re rést. Egyéb adatokkal azonban a f- -f. állást ugy rekonstruálják, hogy 8 nonc valószínűleg láthatta, aTn\\,ir Körösi betört és ennek sikerén ^ torodva, ö is belátogatott az padlásra. A nyomozás a másik csizma ellopását a tanonc terhére 1 Az ügyészségen csütörtökön elfítt dr. Mecsér József sorosügYj^t elé került a rendörségről átkisén ^ őrizetes fogoly. Az ügyész az ír tff, áttanulmányozása után ugy doT1 ^t bogy mindkét gyanúsítottal sz?"1 elrendeli a letartóztatást.