Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-30 / 171. szám

Jj Csotörffflf __ E K 1942. UHlns 30. xviii. éti. 111. sz. Ara 10 fillér Havonta 2.50, negued^rt; 1.20 P munka­ink. Hof tea kozma órakor. :akmába» ény űíf' felvétetik­atalbam KERPSZTÉNY POLITIKAI NAPILAPi, átőket,^ stefiiéi Németország felkészülten várja a második frontot ' J Göbbeis a „Das Reich"-ben állást foglalt a második arcvonal kérdésében — Keletről érkező SS-csapatok vonultak át Pórison nyugat felé — Haditanácsot tartott Roosevelt rt? A németek Rosztov alatt átkeltek a Manics meg a Sal folyón és behatoltak a Kuban-videkre .meg­kérem , Berlint egyre behatóbban fogla!­**"" koztatja a második iront kérdése, aini­nyha e® itől arra lehet következtetni, hogy a hez. s'l második front felállítására most már német katonai körökben is szánula­égzett aa(. £rre néZve jellemző annak köz­líse' — jelenti Ottó von Heydebteck rOnO' Beriinböl —, hogy ebben az ügyben teljes e!' maga Göbbeis propagandamiraszter •i 78 pe"; ls állásfoglalásra készül. Ebben — azonn9" imint mondják — egyenesen olyan lé­vesz ' rivezőt kell tekinteni, amelynek tana­ai l-f uága szerint angol és amerikai rész­azgató"S ről második front felállításának iehe­' tőségét valóságnak kell tekinteni Min­denesetre kétségtelen módon szakítot­tak az eddigi állásponttal, amely sze­rint ennek a kérdésnek angolszász részről való állandó szellőztetéséi)*!) •j lényegében proipagandanianővert kell ' látni — és a második front most ilyen erősen megnyilvánuló követelésében jjl Dlyan köriilményt látnak, amelyből ost már döntés következhetik be. A Csatornapart UK A, /ezeték1 acuutu". tokát a közléseket az egész sajtó nagy cik­kekben, jellemző címekkel feltűnő he­lyeken hozza, ami feltétlenül azt a benyomást kelti, hogy ezek a közlések figyelmeztetést jelentenek a francia Csatornapart ellen intézendő támadás következményeire. A keleti offenzíva Természetesen ennek a helyzetnek —- következményekent — íüzi hozza lley­iiebreck — német katona: körök réazé­rőf a megfelelő magatartás megerősö­iik abban a tekintetben, hogy egy " .nváziónak — ami a második frontnak 'iíPII most «Í euinusilése — semnnesetre rrOg^P _em jebet a2 a következménye, hogy elep • j lémet csapatokat vonnának el a keleti 3' ircvonalról és ilyen módon vinnének iegitséget az uj inváziós, frontra. pyerf0' Ezzel kapcsolatban újból arra a ló. A1"*' tégi érvre hivatkoznak, bogy a had­eregvezetőség minden ilyen esetre jó­slőre megtette a maga előkészületeit :s intézkedéseit. Mindenesetre azonban 1 kérdés katonai részének ebbe a fej­legetésébe komolyabb hangok is ve­tülnek, amikor például a sajtó arról »eszél: jól emlékeznek a most folyó láboru során próbált angol kísérletié ittasodik front felállítása végeit, péi­. gin' taul Norvégiában, v i.ol- Ellenben semmiesetre sem bocsát­jóslásokkal Vet­íf) ráznak bele abba, hogy *• * •éktár «Ilo» roife áb fí­iola- fi K. rják a jövő lehetőségek képét ki gésziteni, vagy előre álláspontot fog aljának bármilyen irányban, hanein Ovábbra is csak amellett tesznek ht­ét, hogy >meg nem félem litett és meg 'ím félemlíthető határozottsággal* wgmaradnak az eddigi elhatározások ncilett. I Nagyon beszédes tünet erre nézve a íerda reggeli lapokban megnyilvá­mló egység a német hivatalos hirszol­plat által kiadott közlés tekintetében, 't francia Csatornaparton végrehajlott Toditésekről. Ebben a beállításban 8+fí1 kiUönös nyomatékkal szólnak ' . dl3 végrehajtott munkákról, va­8 felhasznált anvag, cement, ™ ori1ás' mennyiségéről, nemkülön­>eT a 'egnjabb háborús tapasztalatok okeletes kihasználásáról Mindezeket A második front varható megalakí­tása mellett természetesen az offen­zív térség eseményei, elsősorban a déli front eseményei állanak az érdeklődés homlokterében. Hivatásos katonai, ma­gyarázók megjegyzései ugyan alig tér­nek ki a nagy Don-kanyarban kiala­kult helyzetre, amelyről csak annyit f mondáimk, hogy az egész Don-kanya­rulat fölötti uralom szempontjából döntő jelentőségű azoknak a KaJacs­tól északnyugatra húzódó magaslatok­nak a birtoklása, ahonnan azonban a véderő főparancsnoksága csupán a harcok folytatódását jelenti anélkül, hogy értékelő Ítéletet mondana a küz­delem állásáról. Ami a Rosztovtól délre kialakult helyzetet illeti, berlini katonai körök­ben azt, hogy elérték a Manics folyó torkolatát, majd a Sal folyót, a Rosztovtól délre képzelt hídfőállás ki­bővítésének nevezik. Ezek a terepsza­kaszok is természetes akadályokat fognak alkotni — mondják —, de ko­rántsem lesz olyan jelentőségük, mint a Don-szakasznak. A helyzet lényeges jellegzetességét abban látják, hogy az a vasulvonal, amely körülbelül a Don­nal párhuzamosan Krasznodar és Sztálingrád között húzódik, nem csu­pán a német légihaderők hatósugará­ban fekszik, hanem már hasznavehe­tetlenné is vált. Ezzel — igy érvelnek tovább — megtörtént Timosenko tá­bornagy hadseregének két részre való szakítása, mert a két csoport között közlekedési kapcsolat már csak a Kaspi-tengeren és Aszlrachánon át le­hetséges, ngyhogy a déli csoportnak raost egészen arra a vasúti hálózatra kell támaszkodnia, amely a Kaukázus­hoz vezet, mig a keleti csoport a Vol­ga térségében levő ritka közlekedési hálózatra van Utalva. A hadijelenlés. bői tovább még azt a következtetést vonják le, hogy a voronyezsi szovjet támadások végképp kudarcot vallot­tak. Az NST-nek az Exchange Telegraph jelentését idéző hire szerint Moszkvá­ból azt jelentik, hogy a német csapa­tok már csupán 75 kilométerre van­nak Sztálingrádtól és ott folytatják hadműveleteiket. Anglia felett. Kelet-Anglia és Kö­zép-Anglia három városára bouibá kat vetettek. Az angolok szerdára virradóra újabb bombatámadást intéztek Ham burg ellen. Az angol bombavetők támadása Nagy-Hamburg területe ellen történt A ledobott robbanó és gyújtóbombák rombolásokat és tü­zeket idéztek elő, főleg lakónegye­dekben — jelenti a Német TI. A polgári lakosság körében vesztesé­gek voltak. Eddigi jelentések sze­rint 45 támadó gépet lelőttek.­megszállás ténye következtében két­féle béke van — mondta a kormány­fő —, az együttműködés és a rom­bolás békéje. Azért vagyok itt, hogy az elsőt valósítsam meg.* — Németország és Franciaország kapcsolatai nem válhatnak kérdé­sessé területi problémák miatt, — hangsúlyozta Laval a továbbiak­ban. A beszélgetés ezután hirtelen Elzász-Lotharingiára terelődött. — Honnan származik ön, uram, — kér­di Laval. Morvaországból — felelte az újságíró. Én Anvergeneből való vagyok, — mondja a miniszterelnök. Elzász és Lotharingia szép tartomá­nyok, de vájjon örökké harcoljunk-e miattuk? Ezzel kapcsolatban Laval megnyitotta a német—francia együttműködés igazi perspektíváit és arra a lehetőségre célzott, hogy a két nemzet Afrikában találhatja meg együttműködését. Hitler Adolf ugyanis felismerte Afrika nagy je­lentőségét az új Európa számára — fűzte hozzá az újságíró Laval nyit latkozatához. Laval Az NST közli Laval nyilatkoza­tát, amelyet a franöia kormányel­nök az »Europapr'ess« című német közlöny munkatársának adott. Az interjú során a német—franpia vi­szony került szóba. »A francia nem ismeri a Német ország elleni gyűlöletet* — mondot­ta Laval. »Természetesen vannak ;é­lektani akadályok és ez érthető oly hosszú történelmi harc ntán és a Egyiptom A »Pest« ankaraf különtudósító­.iának jelentése szerint Egyiptom­ban, az el-almeini fronton az ausz­tráliai Csapatok abbahagyták tárna dásaikat. A Német TI stockholmi jelentése arról számol be, hogy a* egyiptomi arcvonal északi szaka­szán visszavonultak az angolok. A* NST jelentése szerint a tengely re­jülők támadást intéztek' a Sztícz­gsatorna ellett: Göbbeis: „A második arcvonal nem hozhatja Németországot kényszerhelyzetbe" halálos veszedel­Á nySgati légitámadások szerriáu is folytatódtak. Az OFI londoni je­lentése szerint szerdán kora reggel néhány német repülőgép jelent mrg Berlin, július 29. A Német TI je­lenti: *A kísérlet is büntetendő« — ezt a címet adja dr. Göbbeis biro­dalmi miniszter a »7jas Reich« című hetilapban megjelent cikkének, amelyben alapvető módon állást fog­lal a második arcvonal kérdésében. A miniszter mindenekelőtt megál­lapítja, hogy az ellenséges hatal­mak kormányai ma az.előtt a nehéz feladat előtt állanak, hogy közönsé­güknek, amely a szovjet és angol győzelmi jelentésekből az elmúlt té­len a keleti helyzetet illetőleg egé­szen hamis képet kapott, egyre nö­vekvő komolysággal valóságos ké­pet adjauak a helyzet veszélyes vol­táról. Arról. hogy német 'csapatokat vonjanak el nyugatról, egyáltalán szó sem lehet. Ellenkezőleg időköz­ben a legjobb és leghareképesebb kö­Léqiháboru úlékeket helyezték át oda. Az úgy­' nevezett második arcvonal, amely­ről azt hitték, hogy szinte kockázat nélküli vállalkozás lesz, ma sötét kérdőjelképt mered az augol—axne­sabb, mondhatni mekkeL Churchill nem tud megszabadulni a szellemektől, amelyeket felidézett. Ha nem állítja fel a második arcvo­nalat, akkor a Szovjet egyre nö­vekvő vereségei következtében bel­politikai válságra számíthat, amely­nek aligha lehet többé ura. Ha vi­Szont megkísérli a második arcvo­nal felállítását, ott kudarc várja, amely az általános helyzetnek eset­leg alapvető, a háborút eldöntő for­dulatát adhatja. Göbbeis azután megállapítja, hogy a második arcvonal nem hozhatja Németországot kényszerhelyzetbe• A német és a világ közvéleménye te­hát elkészülhet arra, hogy egy szép reggelen az angolok és amerikaiak f ülsikekötö propaganda csatazajára ébred. Partraszállási kísérlet esetén az álcázás és a megtévesztés min­den eszközét igénybe fogják venni. A rádióban fel fogják szóllítani a megszállt területek lakosságát, lá­zadjon fel és dobja le az igát. A vi­rikai hadvezetés elé. tele a legsúlyo-' lág egy darabig tele lesz tt fegyve

Next

/
Oldalképek
Tartalom