Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-29 / 170. szám

I>EÍJM Aü Y A R<> K S 7. A r Szerda, t942 julius 29. H I H E B€ Szegedi utmutató A Somogy i-köuy v taj ba n éa as egyetemi Könyvtárban vasárnap es ünnepnap kivételével könyvtárszol­gálat. A Városi Mazeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Apró cJnö Kossuth Lajos-sugárut 59, Nyi­lassy A. béri. Kiss Lajosné Római­körut 29, Salgó Péter béri. Halász Klára Mátyás-tér 4, Temesváry Jó­zsef Klauzál.tér 9. Mozik műsora: Bplvárosi Mozi: Zavaros éjszaka, Korzó Mozi; llr. Kovács István, Széchenyi Mozi: Szünet. —ooo—• — "Kiss Ferenc, Kogutowícz Ká­roly és Szanyi István kitüntetése a magyar földért végzett munka elis­meréseként. A Duna-Tiszaközi Me­zőgazdasági Kamara julius 25-én Kecskeméten a városháza tanács­termében tartott 20 éves jubiláris közgyűlésén a tárgysorozaton sze­repelt »A magyar földért végzett munka elismerése* is. E nagy mun­kában eredménnyel dolgozókat em­lékéremmel tüntették ki. Szegedről dr. Kiss Ferenc ny. miniszteri ta­nácsos, dr. Kogutowicz Károly egyetemi ny. r. tanár és Szanvi lslván kir. kisérletügyi igazgató nyerték el évtizedes s a mezőgazda­sápot fejlesztő tevékenységükért az cm lékplakettet. — Rendőrségi áthelyezések. A bel­ügyminiszter Felkay Gyula segéd­hivatali igazgatót szolgálati érdekből áthelyezte a hódmezővásárhelyi rend­őrkapitányságtól a szegedi kapitány­sághoz, Hegyi István hivatali tisztet pedig Szegedről a szászrégeni kapi­tánysághoz helyezte át. — Szabadkáig és Kiskőrösig építik ki a kecskeméti gazdasági vasutat. Kecskemétről jelentik: Teljes erővei megindultak annak a vasúti építkezés­nek munkálatait, amelyre vonatko­zóan a közelmúltban hozott határoza­tot Kecskemét városa az érdekeit tör­vényhatóságokkal együtt Eszerint a kecskeméti Gazdasági Vasút keskeny nyomtávú vonalát két ágon építik ki iovabb, az egyik ágon Kiskőrösig, a másikon pedig Szabadkáig. A vasút­építési munkálatokat egy megbizott niérnok irányítja, négy mérnök és azoknak munkatársai dolgoznak a vas­út nyomvonalának kitűzésén. Az iro­dai munkákat több, nyári szünidejét töltő főiskolás végzi. Mindkét vonal munkáját egyszerre, párhuzamosan végzik. A két vonal kiépítésének költ­ségei körülbelül félmillió pengőt tesz nek ki. — Halálozás. Tegnap Szegeden el­hunyt. özv. Vámosi Manóné, kiben dr. Pap Róbertné édesanyját gyászol­ja. Az elhunyt uriasszonyt Zomborba szállították, ahol férjének hamvai mél­tó temetik. 179 — Dicséretet kaptak a szegedi de­tektívek. Dr. Buocz Béla rendörka­pitányhelyettes keddi napiparancsában a detektivtestület fáradságot nem is­merő munkájának, igyekezetének és ügyességének elismeréseképpen az egész deteklivtestületet, különösen buzgó törekvésükért pedig a detektiv­gvakornokokat dicséretben részesítette. Ha ris nya kötőelemet megnyitottam Kelemen-u'ca 4. szám alatt (Hágival szemben). Vállalok minden e szakmába vágó mynkát, fejelést, tal palást, sarkalást. Szemfelszedés modern villanj géppel. Szíves pártfo­gast kér V. BORBÓL A ETA. Balatoni anziksz Ahogy végigfut a vonat a Bala­ton partján, minden állomáson virá­gos kert fogadja. A kertekben padok piroslanak, a padon ifjú népek ülnek, lehetőleg kettesévei. .Van ezekben a népekben valami zsiványtbecsület, amely Íratlan törvényként parancsol­ja meg, hogy ugyanarra a padra egy másik párnak- nem szabad ülnie. Az ilyesmire csak tapintatlan öregek ké­pesek, elfeledve, hogy voltak egyszer ők is fiatalok. — Szabad? — kérdezik letelepedé­sükkor és nagyon meg lennének sért­ve, ba őszinte választ kapnának, hogy nem szabad. Pedig a kérdés már magában véve is bizonytalanságot fejez ki s igy a felelt is kétféle lehet. Ha nem ezt várta, mit kérdezősködik? — Öreg nép mégsem ül annyit a padokon, mint fiatal. Mintha ezek fá­radtabbak lennének, — bölcselkedik egy néni a vonaton. Ritkított szemöldökű lány felel rá fanyarul. — Na igen, azok hamarább elfá­radnak a hazudozásban. — Hazudozásban? — ámul a néni — Itt, a padokon tanulják meg. A balatoni piros padok a hazudozás stratégiai pontjai. Ha minden elhang­zott szó vízcsepp volna s beleömlene a tóba, a Balaton régesrégen elöntöt­te volna az országot — De miért kell hazudni? — cso­dálkozik a néni, nyilván jámbor vi­dék és korszak teremtménye. A lány tenyerében tartja az állát, ugy néz elborul tan messze távlatok­ba. — Hogy miért? — azt szeretném én is tudni. Talán együtt jár a nyár­ral. — Télen nincs hazudozás? — A parton nincs, mert raktárba viszik a padokat Akkor fedél alatt történik. — Eszerint mindegy, mondja a né­ni, hogy hol hangzik el. A szemöldökhiányos leány némán bólint, csak később erősiti meg a vé­leményt. — Egészen mindegy. Az a különb­ség, hogy nyáron több rá az alkalom. Aztán nézi a páratlan csillogásu vizet, amelv foszforeszkálva kacérko­dik, mintha tudná, hogy ellenállha­tatlan. A Balaton nem bűnös, legfel­jebb bünszerző, de az sem tudatosan. Tihany gyönyörű drágakő ebben az ékszerben. Olyan finom, mint egy öreg dáma, aki kastély otthonos ter­meiben fehéredett meg. a haját ket­téválasztva viseli és legfőbb gondja, hogy számon tartsa a család tagjait, dolgait. A kiabáló szó itt elképzelhetetlen, hiszen már a hires visszhang is ér­zékenységet jelent Á tetején a bencés Kolostor András királyunk sírjával, oldalt a Kálvária, amelynek stációi felépítésében — ni­ni, most vesszük észrel — Szeged el­feledkezett részt venni Hogy kin mú­lik az ilyesmi? — Isten tudja. Egy­szerűen nem gondolnak rá a rengeteg inditvány során, amelyekről megható j egyöntetűséggel nyilatkozik a közgyű­lés, hogy nem kivánja őket tárgyalni. Mennyi erőltetett gondolat megy igy a semmibet A mig azonban erre a hegyre fel­jut az ember, megtanulja a maga bő­rén. inkább a lábán, hogy mit jelent a Kálvária. A »lépcső« minden, csak nem lépcső. Egy-egy szelidebb vas­tagságú dorongfa keresztben, azt mossa az eső felülről ós mossa alól-' rul, szerkesztvén hézagokat _a felfelé jutni kívánó számára. — Vigyázz, meg ne csússzál! — hangzik minduntalan. A másik közlekedési akadály a szerpegtin-ut. — Ez a kényelmesebb, magyaráz­zák a kecskekörömmel kereskedő fiuk Valóban, enyhébb a lejtése, de nem a mai időkre való, mikor a cipőpót­lás a legégetőbb gondok közé tarto­zik. Ha ugyanis macskakóveknek hív­ják azokat az apró természetüeket, amelyek mellőzik az összetartást, itt ordit a kövi pártviszály, mert való­ságos oroszlán-szikla-kőlykek buktat­nak orra, rendítenek meg szilárdsá­godban, veszélyeztetik az egyensúlyo­dat. — Mi az, vérnyomásom van? — kérdezed és leülsz a fűbe erőt gyűj­teni. Végül gyakorlatilag megtapasztal­ván, hogy mit jelent a Kálvária, meg­érkezel. A népművészeti házban keresed Bodnár Gáspárt, a magyar föld egyik legragyogóbb tehetségét, — Van-e barackmag? Ez a huszonnégy éves parasztfiú nem tanult soha semmit, iskolák, irányzatok nem rontották meg, a ba­rackmag domború oldalába mégis olyan finom Mária-képet, vagy keresz­tet farag, amilyenre a legtökélete­sebb tudás is alig képes. — Gáspár beteg, mondják a kér­désre, nehezen lesz belőle ember, ta­valy ősz óta Kolozsvárott fekszik, mert odavitték, gipszbe rakták, a csontszu eszi értékes fiatal életét. Ba­rackmag pedig azóta nincs, talán bá­natában volt olyan gyenge ezen a nyá­ron a kajszi termése is. Kerestem mindenütt, nem lehet kapni. Amúgy sem dobálózott velük nagy tömegben a Gáspár gyerek, hi­hetetlenül aprólékos és megfeszített figyelmet kivánó munka volt ez,csak annyit készitett, amennyit el tudott adni. Amivel aztán elkészült, azt el­kapkodták, kereskedésekbe nem jutott belőlük. Egy bazáros parasztlegénynél is érdeklődöm, hátha félretett egy pél­dányt. — Nem tettem, de magam is pró­bálkozom vele. Az igaz, olyan szé­pet nem tudok faragni, mint a Gás­pár, az én munkám durvább. (Hiva­tásos művészek, mikor vallotok ma­gatokról ilyen őszintén?) Sokat el­rontok, eltörik a késem. Nagyon finom eszköz kell hozzá, drága is, nem kap ható könnyen. Most rendeltem meg éppen hármat, aztán meglátom, mire megyek. Van ebben a népművészeti házban a beteg Bodnárnak egy magafaragta olvasója. Az egésznek a hossza talán méternél is nagyobb. Páratlan remek­mű, nem eladó A nagyobb stációk barackmagból, az apróbb imák cse­resznyemagból kifaragva. Csupa stiius és áhitat. Honnan jön az ilyen tehetség, Váj­jon honnan, — akárcsak a rejtélyes kecskeköröm! A huszonnégy éves ős­tehetség pedig gipszbe ágyazva álmo­dik arról, hogy még felgyógyulhat. ijíim Ozv. Kulishich Pa iné sz- Kő­vári Gizella mint felesége,Pista és Juditka gyermekei, özv. Kulishich Istvánné szül. Zá­dori Jusztina mint édesany­ja ugy a maguk, mint kiter­jedt rokonságuk nevében fá j­dalomtól megtört szívvel je­lentik, Kulishich Pál a Magyar Altalános Hitelbank szentesi fiókjának helyettes igazgatója életének 43. évében f. hó 28-án délután 4 orakor tör­tént váratlan elhunytát. Drága halottunkat f. hó 31-én délután 6 órakor he­lyezzük örök nyugalomra a belvprosi temető kupolacsar­nokából a családi sirboitba. Az engesztelő szentmiseál­dozatot a fogadalmi templom­ban f. hó 31-én délelőtt 9 órakor fogjuk az Egek Urá­nak bemutatni. MM< Olvassa a Délmagyarországot hirdessen a Í J Délmagyarországban! Hinta-palinta .,. Ragyog a nyár a játszóterek®* táncol a napsugár a gyei tuekszivf*' ben. Kint vannak a játszószerek..' Hogy ez mit jelent, azt mi, f«lnfi*' tek, gondoktól megráncosodott b01* lokunk mögött el sem tudjuk zelni. Lendül a hinta a Stefánián, b*1' curoznak a nagyobbak, visítanék ' csöppscgek, Hinta-palinta.., Száz és száz parányi em**1* boldogsága született meg a szerek kihordásával. Este csak íkrf legmordabb szülői szigor tudja ® ifil hazavonszolni a paradicsom hogy éjfélig az elmúlt napról, után a holnapról álmodjanak. Kicsi baba nézi-nézi. De jó 'f felülni rá. Magasba lendülni. Bi® palinta... ,3 Dobhártyahasogató drága ric' harsog egész nap. Szünidő van.'í nap lehet hancúrozni. Síit a barnulnak a meztelen lábak, er^ nek a vékonyka kis karok. Bi" palinta., Lehetne kérdezni: miért ily sön, majdnem már levelek hu idején? De ne... Most ne kcrd'( ziink semmit. Ne zavarjuk ezt mennyei boldogságot Köszönjétek meg gyerekek bácsinak, ^ki gondolt rátok, I Hinta-Dalinta... 9* * —oqo—• édc"' A GYÁSZOLÓ CSALÁD. — A szegedi rendőrség a honv^Jj, ért és a hadba vonultak hozzata11 v ért. A Baross Női Tábor kezdető®^ aésere a szegedi rendőrség tiszti\ . és legénysége kőiében gyűjtési ^ indult honvédeink itthonmaradt j* ládagjainak segélyezésére. Az keretében a rendőrség szem®'V elhatározta, bogy havonta rends sen önkéntes adományaikkal ^ hozzá a gyűjtéshez. Ugyancsa* , kent leiajánlott cigaretta meg'* , összegeket juttatnak el havóri ,fjl harctéren küzdő katonák cigarc való ellátásának céljára is. j _ A TISZA VÍZÁLLÁS^* rendőrség szegedi révkapitá»> |jii' közli: A Tisza vízállása j $ 28-án reggel 7 órakor 18 c 1/ mérséklete 19 fok, a levegő o" séklete 21 fok Celzius volt. ^ — Az ujszegedi villák fősz*0*® ^ az ügyészségen. Megírtuk, bOWA rendőrség vasárnap délután jt)ó4 rendezett Újszegeden az utóbbi jjr hen elszaporodott villabetörések ^ sének kézrekeritésére. A razzia jrí. ménnyel járt, mert a szeméi t\ alapján elfogták Kerepes Istv*"^ ( be is ismerte, hogy ő tört be i szegedi villákba. Kerepest kisérték az ügyészségre, ahol i látták. t< ,íí — Az uszályról a Tiszába eS^r/( napszámos. Kedden reggel 9 ^ tr Forró József 72 éves napsrA1" ff uszálvhajón dolgozva, egy tén>' V, da megbillenése következtébe" ^ r» zuhant a Tiszába, a gprenda F „ttá esett. Társai eszméletlen a „el­húzták ki vizből, a kihívott súlyos zuzódásokkal a váró.8' házba szállították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom