Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-29 / 170. szám

(te, az bfj ; zsidóbic' 3ne, bog" ítelig elítf a lehetőleg 111 ^ Bélmagyarország munkatár sd if-, mint al ) ' jatíShogy augusztus Hétfőtől érvényes a napi 20 dekás kenyérfejadag A F réget Délmagyarország megírta, 2-tól, vasárnaptól mel fogadta a kenyérfejadag viszszaállítását s ugyanilyen örömmel a kenyér árának 4 fillérrel történt ismét napi 20 dekás kenyérfejadag' leszállítását. Csak a nullás liszt ára lép életbe Magyarországon. A kormány ugyanis — mint ismeretes. — Öt héttel ezelőtt ideiglenes batálylyal a napi 20 dekás kenyérfejadagot napi 15 dekára csökkentette. A rendelet hatálya augusztus 2-án jár le, sokan úgy értelmezték tehát, hogy augusztus 2-tól, vasárnaptól | kezdve ismét 20 deka kenyeret ad(..jjj nak fejenként. Miután azonban 2-a ClfCZi 1 yasárnapra esik, a 20 dekás kenyérveszneb feadag csak hétfőtől. 3-tól kezdődőIső fron1, en esedékes. A közönség bizonyára nagy örömmaradt változatlan. A nyilvános üzemekben étkező közönség váltójegyeire ismét a régi 6 dekás kenyérszeletet kapja hétfőtől kezdve és a pékek is újra 5 dekás zsemléket fognak sütni az eddigi 3 dekás zsemlék helyett. Illetékes helyről nyert értesülés szerint augusztus hónapban az összes lisztjegyekre lisztet kap a közönség. Az augusztusi rizsadagról a polgármesteri hivatal fogja majd tájékoztatni a közönséget 5 8 "í ml. <le j m nenf éri' és J A háborús munkapolitikáról nyilatkozott a Délmagyarországnak dr. Gortvay György miniszteri tanácsos, aki a munkaközvetítő államosításának előkészítése ügyében Szegeden tartózkodik titok, ezeknek hátránya azonban az, hogy Csak tagjaik részére biztosítanak munkalehetőséget s nem tudnak biztos és teljes statisztikát készíteni, amelyből bármely pillanatban megállapítható lenne a munkásprobléma számtalan kérdése, a munkáshiány, a foglalkoztatottak száma, stb. — A világháborúban a katonaság a polgári gazdasági termelés érdekeinek figyelembevétele nélkül biztosította állományát. Ma a törekvés arra irányul, hogy összhangot biztosítsunk a hadsereg és a polgári élet szükségletei között s ennek szolgálatában áll a munkaközvetítő hivatal. A munkaközvetítés kérdésének egységes országos rendezése nem új hivatalokat és nem új szervezeti megoldásokat hoz, hanem a meglevő városi r> É r, M A G Y A R n n s /. A O Szerda, 1942 julius 29. Csak akkor lesz szép a lakása, ha bútorát nálunk vásárolja! ASZTALOSMESTEREK CSARNOKA Sunirényl Qéi« •» Tirttl Szeged, Ougonioe-ter II. Telefoneeipj: 19-82. gán munkaközvetítők fokozatos beolvasztása útján igyekszik megteremteni az egységes hálózatot.. A munkaközvetítés állami kezelésébe vételével egyidejűleg a munkaadók és a munkások érdekképviseletei szerveinek képviselőiből választmány alakul, amelynek biztositva hatósági I lesz a közreműködés az ügyvitelmunkaközvetítő szervezetek és a ma- [ ben. (A Délmagyarország munkatársától) A munkaközvetítés intézményének államosítását célzó előkészületekkel kapcsolatban kedden délelőtt Szegedre érkezett dr. Gortvay György miniszteri tanácsos, egyetemi magántauár. az Állami Munkaközvetítő Hivatal igazgatója dr. Szarka Gyula munkaügyi titkár társaságában, hogy országos körútja során megtekintse a szegedi gazdasági, ipari, kereskedelmi és társadalmi munkaközvetítő szerveket, testületeket és intézményeket. Délelőtt folyamán felkeresték hivatalában vitéz dr. Szabó Géza tanácsnokot, aki a polgármestert helyettesítette s hosszabb eszmecserét folytattak az államosítási tervekről. Közölte Gortvay tanácsos, hogy az államosítás a város részére nem fog tehertöbblettel járni, sőt bizonyos könnyebbséget fog jelenteni, mert • az állami szerv átveszi a város Hatósági Munkaközvetítő Hivatalának személyzetét. Kérte a helyiségek rendelkezésrebocsátását, amelyeket azonban az átalakulás előtt rendbe kell hozni, mert jelenleg nagyon elhanyagoltak. A keddi nap folyamán még a Kereskedelmi és Iparkamarában és a Nemzeti Munkaközpontban tett látogatást Gortvay tanáesos, ma szerdán pedig felkeresi a Hivatásszervezetet, a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségének szegedi fiókját, a szociáldemokrata pártot, a HONSz-t és az iparfeliigyelőséget. A látogatás ma fejeződik be s holnap folytatja vidéki körútját. Gortvay tanácsos. A Délmagyarország munkatárréBeivárosi Mozi Szerdán 5, 7, 9 Pompás szórakozás, két órás nevetés zavaros éjszaka a legvidámabb magyar film. Irta: Zalabéri János. A főszerepekben: TOLNAY KLÁRI, RA.1NAY, ItILlCSI, GÓZON, PATAKY és a kis PElHES fis a KARÁDY KATALIN katonai • gyönyörű filmje TÁBORI levelezőlap nak alkalma volt beszélgetni dr. Gortvay Györggyel, aki az államosítással kapcsolatban a következőket mondota: — A terv az, hogy 1913 január l-re megtörténik az államosítás. A törvénytervezet hamarosan parlament elé keriil, az előkészítő munkálatok azonban már a legszélesebb mederben folynak, úgy hogy az év végére ezek be is fejeződnek s az új rendszerre való áttérés simán megtörténhet. — Az ipari termelés folytonos fejlődése, a munkásság létszámának állandó gyarapodása s az. hogy a munkásság a termelés fontos tényezője, természetszerűleg maga után vonja a munkásság kérdéseinek felszínre vetődését. A háborút gazdálkodásban az államnak, mint a legnagyobb megrendelőnek érieke, hogy rendet teremtsen a munka kérdésében, stabilizálja a munkás helyzetét s olyan rendelkezéseket tegyen, amelyek a munkásvédelmet, a munkahelyek javítását s a munkásjóléti intézmények javítását célozzák. — Énnek a háborús munkapolitikának másik fontos .fejezete, hogy igyekszik olyan egyetemes munkásérdekképviseletet létesíteni, amely nemcsak az érdekeltek gazdasági érdekvédelmét látja el, hanem figyelemmel van a nemzet egyetemes szempontjaira és közreműködik a termelés nyugalmának biztosítása tekintetében is. Erre annál is kább szükség van, mert Magyarországon 1.300.000 bejelentett ipari munkás tagja van az OTI-nak, ezek közül azonban összesen csak 300.000 olyan van, aki valamilyen szervezetnek a tagja. Ez nem azt jelenti, hogy az állami kormányzat minden munkást, egy szervezetbe akar tömő riteni, hanem azt,, hogy legyen egy ; ogyetemcs érdekképviselet, amely aj munkásság egyetemének raegnyil- j vánnlása. A munkáskamara nem je-\ lentené azt, hogy a munkásság ne \ élhesse tovább a maga x egyesületi életet. — Ugyanez az elgondolás érvényesül a munkásközvetítés országos megszervezésében is. Eddig is voltak kitűnő egyesületi muukaközveRendezni kell és ki kell adni Szeged érvényben levő szabályrendeleteinek gyűjteményét (A Délmagyarország munkatársától) A törvényhatósági bizottságnak alig van közgyűlése, ahol néhány szabályrendeletalkotás, vagy szabályrendeletmódosítás ne szerepelne a napirenden. Az autonom törvényhatóságnak joga van életének belső vonatkozásait szabályrendeletokkel rendezi s így a szabályrendeletek alkotása tulajdonképpen jogszabályalkotó tevékenység. A szabályrendelet úgy is tekinthető, mint a törvényhatóság törvénye s éppen ezéA a város parlamentjének működési körében a . szabályrendeletalkotás egyik legfontosabb tevékenységének tekinthető. Az élet ezernyi megnyilvánulása ugyanennyi szabályrendeleti intézkedést tesz szükségessé s a városi ügyek igazgatása mindenkor a szabályrendeletekben lefektetett irányelvek alapján történik. Szeged város törvényhatósági bizottsága a legrégibb időktől kezdve száz és ezerszámra alkotta a sza báli/rendeleteket,, A szabályvendeleti intézkedéseknek se szeri se száma, ha azonban úgy hirtelen vala ki felvetné a kérdést a torony alatt, bogy hány jogérvényes szabályrendelete van a városnak és hogy pontosan miről szólnak ezek a szabályrendeletek, senki sem tudná megmondani. Szegednek nincs egy olyan szabülyrendeletgyűjteménys, amely rendolkezésére állana úgy a köznek, mint a hivataloknak, amelyből nagy az érdeklődő és a jogkereső magánember mint a tisztviselő kétségtelen biztos eligazítást nyerhetne- A , szabályrendeletek egymásután születnek, jóváhagyás után megtörténik a közgyűlés meglehetősen szűk nyilvánossága előtt KOR ZOBAN M A a nagy PÁGER • fjitn Dr. Kovács István a kihirdetés. A friss szabályrendeleteket s a régiek az állaudó napirenden levőket jól ismeri és alkalmazza az illetékes ügyosztály, hoszszabb idő multán azonban feledésbe mennek a szabályrendeleteknek még a címei is. Ki tudja pL ma megmondani, • hogy a *szerb tövis* kiirtása tárgyában kelt szabályrendeletet mikor alkotta a közgyűlés miről szól, érvényben van-e még, mikor és hogyan kell alkalmazni a egyáltalán alkalmazzák-e? Nagyon sok esetben a szabályrendelet. elavul, saját rendelkezése vagy egy másik szabályrendelet megszünteti, módosítani kell stb. Mindezek olyan lényeges jelentőségű momentumok, amelyek feltétlenül érdeklik úgy a jogkereső közönséget, mint a jogszolgállató hatóságot s így mindkét részről joggal támasztató az igény a várossal szemben, hogy tegye hozzáférhetővé áttekinthető formában Szeged város életbenlevő szabályrendeleteinek hiteles gyűjteményét. Ez a kívánság nem tekinthető se túlzásnak se molesztál ásnak, hiszen példák egész sorával szolgálnak más törvényhatóságok a szabályrendeletek gyűjteményének kiadása, illetve folytatólagos, gyűjteményszerű megjelentése tekintetében. Nagyszerűen bevált példák vannak, amelyeknek a közös lényege az, hogy a szabályrendeletek a törvénytár mintájára folytatólagos sorszámmal azonos alakban jelennek meg s ez a kiadványsorozat aJ egy közcélokat szolgáló gyűjteményt, amelyet hivatalokban, közkönyvtárakban. levéltárakban helyeznek el s megszerezhetik magánosok is. A századforduló korának városi hatósága gondolt erre s több addig megjelent szabályrendeleti gyűjteményt, adtak ki nyomtatott könyvalakban. Ezek a kiadványok azonban ma már alig fellelhetők s a bennük összegyűjtött szabályrendeleti joganyag nagyrésze is á múlté. Azonkívül a szabályrendeletei| ben. Ekkor azonban a gyűjtemények viár nem jelentek meg. szülét-