Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-03 / 148. szám

fi OBBMAGYARORSZAÖ Pétitek. 1943. julius 3. tói felszabadult területeken, hogy mi­előbb meglehessen kezdeni a város uj­.iáépitéést. Az uj városrendezési ter­vet az 1879. XX. tc. alapján — L e c h­u e r Lajos, a kiváló műépítész ké­szítette-el s a teendőket, illetve a ki­vitelt három esztendőben — az 1880, 81 es 82-es években — állapította meg. A tervezet kiterjedt a városnak az urviz ellen való biztosítására, építési rendszabályaira, a kereskedelem, köz­lekedés és a forgalom szempontjaira. Kijelöli az építendő középületeket, lé­tesítendő közkerteket, végül figyel­meztet a városesztétikai elvekre. A törvényhatóság 1880 április 25-i közgyűlésében elhatározza, hogy Sze­ged szabad királyi város közönségé­nek hálája fogadalmi templomot emel. Április 28-án Szegedre érkezik egy nagy magyar tudós, fényesszivü kato­likus főpap: Somogyi Károly esz­tergomi kanonok... Látja a város roppant pusztulását és az Alföld jö­vőbe néző céljait, ő is azt ajánlja fei, amije van: 45.000 kötetből állókönvy­tárát., Szeged megsegítéséből a magyar aernzeti művelődés végvára a Kisfa­lu dy-Társaság is részt kért. 1880-ban Szász Károly szerkesztésében »Ár­vizkőnyv«-e jelent meg Szeged javá­ra. A rendkívül gazdag tartalmú müvet a társaság tagjai irták. a ma­gyar irodalom legragyogóbb nevei. De e nagyértékü munka is, sok más szép magyar könyv sorsáéhoz hasonlóan beléhullott az ismeretlenség és az el­felejtés ködfelhőibe... A kegyeletes emlékezés és hála a varoe egyik sugárutját Kossuth Lajös-sugárutnak nevezte el. Utcát kapott Szegeden édesszavu nagy me­semondónk: Jókai is, aki 1880 szep­tember 18-án a következő sorokat irta gyöngybetüivel: >Engedjék meg, hogy én viszont cserébe lelkemnek egy megnevezhetetlen érzését (amit min­den tnagvar érez s talán csak a ma­gyar érez), ami löbb a reménynél, mert megvan benne a megvalósítható vasakarat, hadd nevezzem »Szeged*­nek, hogy valahányszor e szót leirom >Szeged«, értem alatta: »örökké meg­marad e nemzet itteni* Munkácsy Mihály levele is ugyanezen a napon érkezik, akinek szintén van utcája Sze­geden. »0!y kitüntetésnek veszem ezt — irja —, amire örökké és mindenek fölött büszke leszek*. Vásárhelyi Jnb'a A Itátfpltfsi kölcsönök sürgős folyósítását és építési anyagok Kiutalását Kérik a somogqíteiepi árvízkárosultak (A Délmagyar ország munkatársá­tól) A tavaszi árvizek Szeged tele­pei közül legtöb kárt a Somogyite­lepen okozták. A telep köztudomá­súlag oly mély fekvésű, hogy a kör­nyék összes vadvizei itt futnak ösz­sze s bár a város hatósága a mult évben már nagyarányú csatornázá­si munkálatokat végzett a telepen s az idén is a lehetőség szerint min­den intézkedést megtettek a felgyü­lemlett vadviztömegek levezetésére, mégis a nagy; áradás, a sok esőzés és az ezzel járó állandó .nedvesség több mint háromszáz házat megron­gált s ezek közül igen sok össze ia dőlt. Az árvizi károk jóvátételére és az árvizben megrongálódott házak új­jáépítésére megindult széleskörű akeió során a hatósági szervek a Somogyitelepen is összeírták az összes károkat s igazolták az egyes károsultaknak a megsegítésre vo­natkozó igényét. A megsegítés! ak­ciót a város hatósága és a Közjóléti Szövetkezet a rendelkezésére már kiutalt összegek felhasználásának alapján már régebben meg is kezd­ték. A tényleges segítséget azonban még nem kapták meg a Somogyi­telepiek, bár már nagyon várják a :egély cimén kiutalandó kölcsönö­ket és az építési anyagot. A legtöbb árvízkárosult ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy saját erejéből hozzákezdjen a megrongálódott épületek rendbehozásához, vagy újjáépítéséhez s éppen ezért a telep lakosságának felkérésére Karácso­nyi Guidó somogyitelepi plébános most azzal a kéréssel fordult a vá­ros hatóságához, illetőleg a Közjó­léti Szövetkezethez, hogy gondos­kodjanak a segélyként kiutalandó kölcsönök sürgős folyósításáról és az építési anyagok rendelkczésre­boesátásáról. Beszélgettünk Karácsonyi Guidó plébánossal, aki a következőket mondotta a Délmagyar ország mun­katársának; — A Somogyitelep árvízkárosult­jai valamennyien szegény sorsban élő emberek, akiknek rendkívül nagy szüksége volna arra, hogy megkaphassák az akciótól a. szá­mukra már kilátásba helyezett köl­esönt és az építési anyagot. Annál is fontosabb volna ez. mert az épít­kezéseket addig kell elvégezni, amig jó idő van, hogy a falak idejében kiszáradhassanak, mert ellenkező esetben, ha az őszi nedves időben építenek, az egész munka nem fog érni semmit. Remélem, hogv ezek­nek a fon!os szempontoknak a fi­gyelembevétele mellett a telep ár­vízkárosultjai hamarosan megkap­ják majd a segítséget. T ­Őszre elkészül a szegedi vasutasok hősi emlékmüve Az emlékmüvet az Anna-forrás paviIlonja előtt állítják fe! (A Délmagyarország munkatársától) TA MÁV szegedi üzletvezetőségének igazgatósága már régebben lépéseket fett egy vasutas hősi emlékmű létesí­tésére, amely az első világháborúban hősi halált halt szegedi, illetőleg a s/egedi üzletvezetőséghez tartozó vas­utasok emlékét lesz hivatva megörökí­teni, ezenkívül erre az emlékműre ke­rülnek fel majd a mostani háborn vas­utas hőseinek a nevei is. Miután az emlékmű elkészítéséhez szükséges 18 —20 ezer pengős költségfedezet már biztosítva van, az üzletvezetőség igaz­gitósága kiirta a pályázatot a hősi emlékmű terveinek elkészítésére A pá!vázat zártkörű, amennyiben arra négy kitűnő nevü szobrászművészt hívtak meg. A tervek díjazására ezer pergőt, forditanak, a legjobbnak , ta­lált terv készítőjét pedig megbízzák az emlékmű elkészítésével. Az emlékmű a vasutasság hősi cselekedeteinek méltó megörökítésére alkalmas impozáns fémanvagii szobormit lesz s a ter­vek szerint az ősszel állítják fel a MÁV üzletvezetőséirének palotája előtt lo^ő Anna-forrás parktükrében. A fel­avatást országos vasutasűnnenség ke­i reléi között tervezik" s valószínűleg egybeesik" a kibővített üzletvezetőségi wttóhá* Aelavatási ünnepségével. " Többtermelésre és minőségi termelésre törekszik az államhatalom A visszacsatolt területek erdókullurájának helyreállításáról a vízügy szabályozásáról és Erdély gazdasági megsegíté­séről beszéltek a mezőgazdasági javaslat csütörtöki vitá­jában Budapest, julius 2. A képviselőház csütörtöki ülését 'lasnádi Nagy András elnök egynegyed 11 óra előtt nyitotta meg. A kormány részéről az üiés elején jelen volt Keresztes­Fis c h e r Ferenc belügyminiszter, báró Bánffy Dániel földmüvelésügyi miniszter, B a r t h a Károly honvédel­mi és Radocsay László igazság­ügyminiszter Több, általánosságban már elfoga­dott javaslat részleteiben való meg­szavazása után folytatták a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló milliárdos törvényjafaslat vitáját. Krúdy Ferenc, a Magyar Élet Pártjának első vezérszónoka rámuta­tott arra, hogy nagy nemzeti erőfeszí­tések idején, amikor harcban áll az ország, ennek a nagy nemzeti vállalko­zásnak az anyagi bázisa nem lehet más, mint a javakban kifejezett anya­gi jövedelem nagymérvű növelése, en­nek utja pedig a termelés fokozása. A magyar munkásság többsége töké­letes etikával teljesiti hivatását. Ná­lunk a termeléshez fokozott szakérte­lemre van szükség. A visszakapott te­rületeken minél hamarabb helyre kell állítani a helyes és okszerű erdőknltu­rát. Magyarország minden körülmé­nyek között versenyképes. Biztosított­nak látja a magyar mezőgazdaság jö­vőjét. Az uj nagy agrárpolitika vona­lán Magyarországnak keli lennie an­nak a nagy resorvoárnak a Dunam®­dencében, amely Earópit minőségi ter­ményekkel a lövőben ellátja. >Édesapám! Jó volt a bizonyítvá­nyom: vegyél nekem egy fényképező­gépet! De csak Voigtlandert!* Lám, már a kisdiák is ismeri a vi­lághírű és mégsem drága >Voígtlán­der* fényképezőgépeket. Kérje az ezekre vonatkozó gyári árjegyzéket fotókereskedötöl, vagy a vezérképvi­selettől; Solc Testvérek, Budapest IV., Kecskeméti-utca 8/16. vaslat Erdély szempontjából, ahol pótolni kell a mulasztásokat, mert Er­dély a 22 éves megszállás ideje alatt önhibáján kivül elmaradt. A vizízabá­lvozás kérdésének megoldását sürcet­te, majd arról beszélt, hogy a terme­lői és a fogyasztói ár nem áll arány­ban egymással. Megállapította, hogy a javaslat szükséges és egyike az utóbbi évek legproduktivabb javaslatának. Kérte, hogy néhány igénybevett zsidó birto­kot vagy a román agrárreform meg­változtatása során felszabaduló bir­tokrészt állítsanak a kisérletüffy szol­gálatába. A javaslatot elfogadta. Törs Tibor elnök ezután félbesza­kította a vitát. Pénteken délelőtt 10 órakor folytatják. Használt tankönyveket magas áron veszünk! Szent István Társulat könyveko­reskedés. Kárász utca 14. Megállapította, hogy a ránk váró feladatra a termelésben nem vagyunk még felkészülve, sem az áru mennyi­sébe, sem minősége szempontjából. Bánffy miniszter tegnapi felszólalása nem hagyott kétséget aziránt, hogy ezentúl az államhatalom teljes erejé­vel a többtermelésre és a inagasabb­rendü termelésre törekszik. A továb­biakban a magyar buza problémájával foglalkozott. — Fajpolitikai szempontból is arra kell törekednünk — mondotta, hogy a magyar kisbirtokostársadalom mi­nél jövedelmezőbben gazdálkodjék. Ez a törvény a leendő magyar fajpo­litika egyik legfontosabb állomása. Ezzel a javaslattal sok mindent lehet majd jóvátenni abból, amit a liberális és a mögötte álló dekadens kor elmu­lasztott. A javaslatot bizalommal el­fogadta. Ifj. Tatár Imre, a nyilaskeresztes párt vezérszónoka szerint öt év alatt kellene végrehajtani ezt a törvényi. Az árvizmentesitő társulatok államosí­tását sürgette. A javaslatot nem fo­gadta el. Báró Braun-ekker Antal, az Er­délyi Párt vezérszónoka fontosnak tartja, hogy a javaslat végrehajtása megfelelően történjék. Megállapi'otta. hogv a földművelésügyi kormányzat hatálmas lépésekkel segítette elő Ma­gyarország földmüvelésügyét és ezért minden remény megvan arra, hogy ez után is hozzáértéssel kezelik ezt a kérdést. Isen nagyjelentőségű a ja Vágják már a rozsot, meg az őszi árpát Szeged határában (A Délmagyarország munkatársától) Az abnormálisan rossz tavaszi időjá­lási viszonyok s a tavasszai pusztító vadvizek miatt a termés beérése, mint azt legutóbb a földművelésügyi mi­niszter hivatalos jelentése is közölte, két-három héttel megkésett. Máskor Péter és Pál napján megkezdődött a magyar Alföldön az aratás s a mnnka kezdetének ez a dátuma tradíciókkal és népszokásokkal átszőtt ünnepélyes jelleget nyert az évszázadok soián. A a idei Péter-Pálkor azonban még zöldek voltak a vetések, különösképpen a buza, amelynek egyébként is legké­sőbbi a beérése a kalászosok között. Az elmúlt napok szép meleg időjárá­sa sietteti a kalászosok beérését s a gazdasági felügyelőség véleménye sze­rint ha így marad az időjárás, a való­színűnek vett két-háromhetes késés is meg fog rövidülni. A rozs és az őszi vetésű árpa aratása Szeged határának legtöbb helyén már megkezdődött s néhány nap alatt az összes szegcdi rozs- és árpaföldeken vágni lehet * rendeket. Az első vágások alapján ugy ígérkezik, hogy rozsban és árpában jóminőségü lesz a termés. VarsaMiháiy kmderkiktoM, Kötélé**­gyűr mecfcanikai hüdiyáf tffiSBBO. AN« mtom Á. mu\

Next

/
Oldalképek
Tartalom