Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-28 / 169. szám

feliig SZOTF s'áflí 1 Ily es itrww ren^. ost | önsér dánok iék0Í I0CSÍ ftfe z> A ibér éks/f «öt,í re M Most S >bói -a. b<# ütkó* r*4 mi 4 va mi isinél • |(i rak"99'< láss8"': A te? i A proletár helyébe n munkás-polgár fogalma lép Antal István nemzetvédelmi miniszter nagy beszéde a mun­kásságnak a nemzeti társadalomba való beilleszkedéséről Dorog, július 27. 'Antal István nemzetvédelmi miniszter vasát­nap megjelent a dorogi bá nyavidék bányamunkásainak egye­sületi közgyűlésén és beszédet inté­zett a munkásokhoz. Az emberek közötti egyenlőség fogalmát bon­colgatta bevezetésként és azt fejte­gette, hogy a mai kot egyenlőség­fogalma lényegesen különbözik a liberális kor felfogásától, mert az nj szellemerkölfisi világnézet a fo­galom gazdasági és szociális oldalát domborítja ki elsősorban. A miniszter ezután rámutatott ttra, hogy nekünk, magyaroknak az egyenlőség külön értelemmel bír: a magyart sorsban való egyenlősé­get, a magyar sorsközösséget is je­lenti. Antal István szavait itt lel­kes taps szakította meg, majd a mi­niszter arra tért rá, hogy a magyar munkásosztály sorsának is szorosan össze kell függenie a magyar nem­zet sorsával. Utalt arra, hogy az el ső világháború, a trianoni 20 esz­tendő és a mostani világkataklizma mennyire igazolta, milyen termé­szetellenesen és tarthatatlan volt az as igyekezet, amely a magyar mun­kásságot ki akarta szakítani a ma­gyart nemzeti élet kereteiből. A marxizmus nemzetközi tragédiájá­nak tulajdonképpen ez a természet­ellenes igyekezet volt az egyik elő­idézője. — A nemzeti együvétartozás és sorsközösség természetes kötelékeit elszakítani örök és változhatatlan természeti törvényekbe ütköző, hiá­bavaló igyekezet — mondotta a mi­niszter a bányamunkásság részéről nagy lelkesedéssel kísért beszédé­ben —, amely feltétlenül megbukik • természeti törvények erején, de megbukik elsősorban magának a munkásságnak egészséges ösztönén, nemzeti érzésén, hazafias meggyő­ződésén. tisztult faji szellemén. E tételek igazságát szemléltetően pél­dázza a Trianon utáni két évtized, A szülőföld szava, a lélek szava, a közös származás és a közös mult s®ava, a közös jövő akarása, egy­szóval a nemzeti összetartozás min­den másnál erősebb kötelékeket lé­tesít az emberek között. Sokkal srősebbet, mint akármiféle interna­üionálénak és a nemzetek fölötti nsztályszolidaritásnab nem a ter­mészet rendjén nyugvó, de dohos, könyvszagú elméletek és borzaslel­kű nemzetközi agitátorok agyában megszületett tanítása. Kitörő taps és éljenzés szakítQÍ­?a meg ismét a miniszter szavait, aki beszédét annak hangsúlyozásá­val folytatta, hogy a közelmúlt ta­nulsága] bebizonyították, hogy a magyar munkásság sorsa egy a nemzet sorsával. Ebből a szoros nemzetközösségből büntetlenül ki­ragadni a munkásosztály nem lehet, mert. megsínyli ezt a nemzet, de el­sősorban mindig a munkásság síny­li. meg. Maid kiemelte, hogy ma is SoKezcr iitvő fohászKodott vasárnap a Kálvária-Kápolna ájiatosságán Katonáinhál mét két fronton harcolunk, a fegy­verek frontján és a munka front­ján és mindkét fronton helyt kell állanünk és .ki kell tartanunk, mert fel akarjuk építeni az új Európá­ban azt az új Magyarországot, amely két hatalmas pilléren: a munka hierarchiáján és a szociális igazságon fog nyugodni. S ebben az új Magyarországban minden em­ber érvényesülését az fogja meg­szabni, hogy kiki a maga helyén ki­fejtett munkájával mennyit használ a nemzeti közösségnek. Antal István vázolta ezután .azo­kat a kötelességeket, amelyek veze­tőkre és vezetettekre várnak, liogy az igaz magyar ügy végső győzel­mét megválthassuk. A munkásság­ra az a feladat vár, hogy erős lé-} lekkel álljanak helyt továbbra is a munka és a termelés frontján azzal a tudattal, hogy evvel szolgálják a legeredményesebben a metgyar ügyet, mert ma ez a legerőteljesebb, leghatásosabb nemzetvédelem. — A munkásság ügyét ma nem pártpolitikával, nem manifesztá. eiókkal. nem röpcédulákkal, nem izgatással, nem osztályírígyseggel és nem osztályharceal lehet megol­dani, hanem az állam nagystílű, ál­dozatkész, messzetekintő munkáspo­litikájával, — mondotta a minisz­ter, majd befejezésül széles pers­pektívát nyitott az állam munkás­politikájával kapcsolatosan és hang­súlyozta. hogy végkép el fog tűnni és megszűnik az ősi magyar földön a proletárnak annyi keserű és Visz­szataszító emléket felidéző, idegen fogalma és helyébe lép az öntuda tos magyar munkás-polgár fogalma. Antal István miniszter beszédét a bányamunkások meg-megújuló, lelkes tapsokkal és éljenzéssel kí­sérték, a doíogi Munkásotthon Öu­művelő és önsegélyző Egyesülete pedig dísztaggá választotta a nem­zetvédelmi minisztert. (A Délmagyarország munkatársá­tól) Bádbavonult katonáinkért szállt fel sokezer hívő ajkáról a fo­hász vasárnap este 8 órakor a Kál­vária-kápolna előtt. A város min­den részéről hatalmas tömeg sereg­lett össze: apák, anyák, hitvesek és gyermekek és megható bensőséggel könyörögtek a Teremtőhöz, Minde­nek Urához, aki a történelmet irá­nyítja és akinek tenyerén fekszik az emberiség sorsa .. . Imák fa­kadtak a szívekből, a lelkek legben­sőbb mélyéről azokért, akik az itt­honmaradtakért harcolnak odakint, a messzi orosz földön és felzendült sokezer ajkon a »Boldogasszony Anyánk, régi nagy pátróndnk* kez­detű, gyönyörű magyar egyházi (ének. A honvédekért rendezett ájtatos­ságon Inézédy László móravárosi plébános mondott lélekemelően szép szentbeszédet. Elmondotta, hogy so­kan sürgették ezt az ájtatosságot. mert lelkük mélyén érezték, hogy a' távollevő katonák számára ma?í&efl szebb és hasznosabb ajándék, mint a könyörgő Istenhez, aki mindig és mindenben segíthet. Hangsúlyozta, hogy az itthonmaradottakat aggódó szeretet készteti forró imára és az imádságban találkoznak össze az egymásért dobogó szívek ... Az áhitatoskodókra lassanként ráeste­ledett és sötét est volt már, amikor, halk esengetyűszó mellett Kézdi An­tal jezsuita atya a templomból át­hozta a legméltóságosabb Oltári­szentséget és áldásban részesítette az ájtatosságon résztvett jjívőket, akik ezt az áldást boldogan ajánlot­ták fel a fronton küzdő honvédek­ért. Ezek az ájtatosságok minden va­sárnap este 8 órakor megismétlőd­nek, hogy ezer áldás fakadjon be­lőle azok számára, akik életükkel és vérükkel védik a hazát és szent megnyugvás, leli erő az itthoum <­radottak részére ... H 1H IC Szegedi utmutató A Somogyi-könyvtárban «* a* egyetemi könyvtárban vasárnap ér ünnepnap kivételével könyvtátszol­gálat, A Városi Muzeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Apró eJnő Kossuth Lajos-sugárut 59, Nyi­lassy A. béri. Kiss Lajosné Róraai­körut 22, Salgó Péter béri. Halász Klára Mátyás-tér 4, Temesváry Jó­zsef Klauzál tér 9. Mozik műsora; Belvárosi Mozi: Zavaros éjszaka, Korzó Mozi: Dr. Kovács István, Széchenyi Mozi: Szünet. A rókusi templom Boldog Mar­git szobrának felszentelése. Á ro­kusi plébánia templom vasárnap óta uj kegytárggyal lett gazdagabb. Két ájtatos hivő művészi kivitelű Boldog Margit-szobrot ajándékozott a templomnak, amelyet ünnepélyes keretek kőzött szentelt fel a vasár­napi nagymise után dr. Henny Fe­renc főesperes. Szentáldás után a hivek elé lépett dr. Henny Ferenc és rövid beszédben megköszönte az egyházközség és a hivek nevében á névtelen adakozók ajándékát. Az ő áldozatkészségüknek köszönhető — úgymond — hogy Boldog Mar­git évében a rókusi plébániatem­plom is ékesebb lett a szentéletü királyleány szoboralakiával. Ez­után Arpádházi Boldog Margit élet­áldozatáról beszélt a főesperes és rámutatott arra, hogy a tatárjárás utáni időkben támadt ez a péídát­Repülőgép érkezett a megszállt Madagaszkárból Párisba Vichy, julius 27. Az OFI jelenti: Vasárnap délután a vichyi repülőté­ren egy kétmotoros repülőgép szállt le, amely Madagaszkár fővárosából, Tananarivóból érkezett. A repülőgép! amely Diego Suarez elleni angol tá­madás óta elsőizben állította helyre a Icgikapcsolatot Franciaország és Ma­dagaszkár között, julius 1-én indult el Marseille mellett repülőtérről, össze­sen több, mini t8.(X10 kilométernyi utat tett meg. A gép parancsnoka kijelen­tette a sajtó képviselőinek, hogy az utat minden nehézség nélkül telte meg és útjában kitűnő benyomásokat szer­zett. A gyarmatok lakossága mindenütt rendkivüf meleg fogadtatásban .része­sítette, a lakosság hangulata elsőran­go. A gyarmatokon letelepedett fran­ciák és bennszülöttek élelmezését eb­ben az évben jobban sikerült biztosí­tani. mint a mult évben. A gyarmato­kon mindenki nyugodtan és teljes bi­zalomma' végzi munkáját. ... . . Imutató áldozat, amely minket, a — Helyszíni szemle a Dom-teien maj idők háborús megpróbáltatl­Szent Antal kutia ügyében, bzent sajnak részeseit is kell, hogy áido­Antal kutjanak elhelyezese u^eben zatosságra serkentsen. Végezetür hetfon Szegedre érkezett az Orsza- imá jában Boldog Margit közben iá­Irodalmi és Művészeti Tanács lobb vezető tagja, akik a Dóm-té­ren helyszíni szemlét tartottak. A szemle során az az álláspont alakult ki, hogy a kutat a székesegyház jobboldali tornyának az Eötvös-ut­cával szemközt levő falán kell elhe­lyezni. — Kinevezés a polgári iskolai ta­nárvizsgáló bizottságba. Budapestről jelentik: A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1938—39. tanév elejétől szá­mítandó ötéves ciklus hátralevő tar­tamára az országos polgári iskolai tanárbizottság tagjává Schaden Valé­ria szegedi főiskolai előadót a háztar­tástanra kinevezte, — A jövőben 20 pengő lesz Szege­den a tanúsítvány kiállítási dija. A város közgyűlése a mult évben sza­bályrendeletet bozotl a tanúsítványok­ért szedhető dijak ügyében A sza­bályrendeletet most hagyta jóvá belügyminiszter s leküldte azt a va­roshoz A polgármesfei a szerdai köz­gyűlésnek mutatja be a szabályrende lelet, amelynek alapján a jövőben a tanúsítványok kiállítási dija 20 pengő, minden további péülátiy kiállítási di­ja pedig 5 pengő lesz rását kérte a főesperes Magyaror­szág békés és boldog fejlődése ér­dekében, Magyarország Patrónájá­nák — Martinuzzi Fráter György szob­ra Nagyváradon. Nagyváradról jelen­tik: Nagyvárad városa elhatározta, hogy felállítja Martinuzzi Fráter György szobrát. Az uj szobor a Szé­cbenyi-téren Tisza Kálmán szobrával szemben fog állani. A szobrot Győr? Dezső szobrászművész készíti el gra­fitból. A szobor a kultuszminisztérium támogatásával készül. — A sorozásra kerülők oszíályöZá sa. A honvédelmi miniszter rendeletei adott ki a honvédelemről szóló 1939 évi II. tc. végrhajtási utasításának módosítása tárgyában. A rendelet sze­ri ut a honvédorvos feladata, hogy a [sorozásra kerülőket osztályozza a kö­vetkező csoportok szerint: a) 'Katonai [szolgálatra alkalmas fogyatkozás nél­küli, vagy. >Katona5 szolgálatra alkal­mas x fogyatkozássalc. b) »Katonai segédszolgálatra alkalmas x fogyat­kozással*. c) 'Jelenleg alkalmatlan x fogyatkozással*, d) >Munkaszolgálatra alkalmas, nehéz munkára fogható*, Vagy 'Munkaszolgálatra alkalmas; könnyűt munkára fogható*, e) •Min­dennemű szolgálatra és munkára I álmatlan*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom