Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-03 / 148. szám

§

t> EL M A b 1 ARORSZÁG Péntek. 1»4*. jaltns 3. alakult véleményt és a bit-ói gya gyorlaítal kapcsolatban kialakult magyarázatot. Hangoztatta, hogy elsőrendű közérdek az e téren mutatkozó bizonytalanság megszűnte tése. Danner János felszólalásában ismertette a szegedi nagykereskedők nehéz helyzetét és közölte, hogy ueni tudnak eligazodni a legkülönbözőbb intézkedéseket tartalmazó ár rendedeletek között. Indítványozta, hogy irjon fel a kamara az élelmiszer.iegyek felragasztási kötelezettségének batólyonkivül helyezése érdekében, mert rengeteg iidőveszteséget "koz a jegyekkel való bíbelődés. A cukor-, rizs-, liszt- és petróleum snlyveszteségek, az úgynevezett .kálló" ügyével is foglalkozik és kívánatosnak tartauá, hogy ezen a téren rendelet szabályozza a helyzetet. Dr. Kocsondy Gyula elnök bejelentette, hogy a kamara az iparos ós kereskedő tanonciskolák, továbbá as iparj és kereskedelmi középiskolák kiváló tanulóinak jutalmazására kétezer peugőt fordított és a kiváló előmenetelő tanulóknak elismerő okleveleket adott. A következő tanévre a kamara kereskedők és iparosok gyermekei részére a kereskedelmi és ipari középiskolákban háromezevhatszáz pengős keretben ösztöndijat fog kitűzni. A véleményező bizottság ülése káomnegyed egy órakor évt veget. HIREK EURÓPÁBÓL Az orvostörvény a felsőház bizottsága előtt Budapest, julius Z A felsőház sozíjjazgatási és társadalompolitikai bizottsága csütörtökön délelőtt U órakor Rakovszky Iván elnöklete alatt együttes ülést tartott, amelyen >a városi orvosokról, a községi orvosokrol ás a körorvosokról, valamint egyes közegészségügy; rendelkezések modasitása és kiegészítéséről* szóló törvényjavaslat került tárgyalás alá. A kormány részéről jelen volt KercszlesEischer Ferenc belügyminiszter és Jóban Béla államtitkár. Mamik Viktor előadó behatóan ismertelte a javaslatot. A hozzászólásuk során Fischei Béla után vitéz Meskó Zoltán általánosságban baladást lát a múlttal szemben az orvosok sorsának .utézésében. Azonban sérelmesnek tartja a kezdő orvosok X. fizetési osztályba való besorozását, habár bizonyos idő tnulva a IX. fizetési osztályt is elérhetik, meri a más szakmabeliek elérhetik az ötödik fizetési osztályt, A városi kórházi és körorvos csak abban az esetben érheti el a hatodik, illetve az ötödik fizetési osztályt, ha a tiszti orvosi státusba átlép. Az orvoshiány pótlására kívánatosnak tartja ösztöndíj alapiiásat, mint a honvédségnél. Az orvosok áthelyezésének kérdését, ha igazságos — és a fegyelmi eljárás kivételével — nem okoz sérelmet és nem hátrányos, ugy elfogadhatónak tartja. Ag orvosi díjazást illetőleg a díjszabást nem tartja egységesnek, mert községenkint más és más. Egyébként fontosnak ismeri el azt a tényt, hogy az orvosok államosítása megtörténjék. Báró Kaas Albert a fegyelmi eljárás megindításával kapcsolatban szólalt fel. A felszólalások után a belügyminiszter kimerítő és részletes választ adott, majd » bizottság a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind pedig ráfieJeteiben a képviselőház áJtal elfogadott szövegezésében eltegaöla A Német Távirati Iroda ismerteti azt a beszédet, amelyet a brit munkáspart legsúlyosabb szavú minisztere, Be v i n — aki szállítómunkásból lett munkaügyi miniszter és a háborús kormány tagja — mondott az északafrikái eseményekkel kapcsolatban. A Német Távirati Iroda szerint Bevin kijelentette: >A harcnak még nincs vége. Nem vagyunk még legyőzve. Nem tudunk csatákat megnyerni, ha jelentéseket követelünk és részletek után érdeklődünk, vizsgálatokat rendelünk el addig, amig a harc még folyamatban van. Feltűnő a VIII. hadserég vitézségei. Bevin — írja tovább a Német Távirati Iroda — ezt a csüggedthangu nyilatkozatát megtakaríthatta volna, ha beszéde idején már tudomást szerzett volna Marsa Matruh elestéről. A munkaügyi miniszter ezután szólt azokról a nyomorúságos, piszkos machinációkról — irja a NT1 —, amelyek során bizonyos részről mindig megkísérlik a nemzeti egység szétzüllesztését, amennyiben Churchillt kijátszszák sa ját miniszterei ellen. Ezeket az üzelmeket néhány sajtómilliomos üzi, akik egyszerűen "sátáni természetűek. Bevin végül hangoztatta, hogy ő személy szerint kész Churchill zászlója platt megráaradni a végsőkig. Ezt látni szere|'nénk! — jegyzi meg a Német Távio'li Iroda, amely idézi ezután Lord Wins.tcr. az admiralitás első lordja parlamenti titkára beszédéből a következő részleteket: »Az ország nem kívánja elveszíteni Churchillt. mint miniszterelnököt, azonban céltalan volna letagadni, hogy elvesztette a bizalmát ChurchlUhen. mint honvédelmi miniszterben és azt kívánja. hogy erről a tárcájáról mondjon le. Olyan kormányt kívánunk, .amely néhánv győzelmet nrezentál nekünk és nem a vereséírek sorozata feletti mnsakodást. A parlament hiába veti fc! és" szavazza meg a bizalmi kérdést, a közvélemény Szingapúr után elveszteti ezt a hizalmati. A Daily Herald, a munkáspárt lapja is követeli, hagyjon fel Churchill azzal a gondolattal, hogv egyidőben képes ellátni a miniszterelnök és a honvédelmi miniszter feladatait. E kettős teher értelmetlensége a legutóbbi hetekben különösen nyilvánvaló lett. amidőn a .líbiai hadjárat kritikus formákat vett fel, Churchill Washingtonban tartózkodolt. ahol politikai feladatai teljesen lekötötték. Egyiptom sorsa A Neues Wiener Tagblatt stockholmi tudósítója szerint az angol sajtó most már »Egyiptomért folyó esatánaki nevezi a zészakafrikai háborút. A Times most először ír Egyiptom elvesztésének lehetőségéről és más angol lapok is sejtetik az egyiptomi csata katasztrofálisra fordulható fejlődési lehetőségeit. Érdekes, hogy Sir Edward Grigg volt hadügyminiszter. aki legutóbb feltűnő cikket irt á Timesben. amelyben követelte az egységes brit főparancsnokság létesítését és Chnrchillnek a hadvezetés irányításából való kikapcsolását, az első volt. aki a Su»da,v Timesben figyelmeztette a brit közvéleményt Egyiptom elvesztésének lehetőségére. A Neues Wiener Tagblatt szerint Grigg ezeket irja: »Bármily félelmetes lenne is ez a csapás és bármily súlyosak is lennének a következményei, nem szabad azt hinni, hogy ezáltal »kÍRyógyiihatatlan katasztrófa következhetnék be«. Igaz — trja a német lap —, hogv vigasztalásul nem tud Grigg felhozni mást. mini az angolok által e háborúban mái annyiszor idézet Napoleont. A napo . leoni háborúk idején Anglia ftsy időre kénytelen volt teljesen kiüríteni a Földközi-tengert, de néhány év mnlva. amidőn Jobban fel volt készülve a támadásra, Ismét visszatért a Főid-, kőzí-ter.gem. — Érezhetjük minden mondatban — irja a NWT —, hogy milyen nehezére esett olyan kiváló szakértőnek, min; nnilyen Grigg lenni és kifelé komolyan képviselni egy ilyen történelmi hasonlat esztelenségét. Grigg végül nyíltan síkra száll amellett — iija az NWT —, hogy ne kövessék ei Egyiptomban ugyanazt a hibát, mint annakidején Singapore esetében, vagyis ne vállakozzanak kétségbeesett mentési kísérletekre, amidőn már minden késő és amidőn minden segitségktíldés csak'uj áldozatokat, mégpedig hiábavaló áldozatokat jelentene. Ha Egyiptomnak el kell veszni, akkor eblie bele kell nyugodni anélkül, hogy védekezzenek a kikeriilhetetlenség ellen. — Mindezek a kijelentések világosan mutatják — fejezi be cikkét a német lap —, hogy mennyire az idegzetére mentek az angoloknak a leg utóbbi katonai vereségek és hogy milyen mély levertségben van ezidőszerint Anglia.« liddell Hort kritikójo A Daily Mail katonai szakértője, Liddell Iiart súlyos bírálatot mond a brit hadseregben uralkodó szeileniioi és hangsúlyozza, hogy sürgős és mély reható reformokra van szükség, Mindenekelőtt a brit tisztek kiképzését kritizálja és megállapítja, hogy Angliában a taktikát a hadiiskoiákbar. a lassúság fogalmává torzlitotiáK ei, ahelyett, hogy a taktika gyors alkalmazását tanították volna. Ez azonban nemcsak elméletben voll igy, hanem a gyakorlatban is, anurő! Lnt deli Hart száz és száz terepgyakorlaton és manőveren győződött meg Főhibásoknak azokat a főparancsnokokat jelöli meg, akik a jelenlegi háború kitörése elölti évitezedben a hadsereg élén álltak. Ezek a túlzott lojalitás fogalmát vezették be a liadseregbe, a legjobb koponyákat vagy kiszorították a hadseregbőt. vagy je lentéktelen posztokra száműzték ekei. Akiknek saját eszméik voltak és ezeket karrierjük érdekében e-nyomták, amidőn az élre kerültek, szintén elvesztették ezeket az eszméket. Liddell Hart nyíltan megírja, hogy az angol nemzeti jellegnek is tésze van abban, hogy évszázadok során oly kevés kiváló angol tábornokot mutathatnak fel, de annál több rátermett brigádparancsBckot. Ezért valamikor az angol hadseregei ( elnevezték, nem minden ok nélkül, a •brigádok hadseregének*. Anglia a múltban legfeljebb olvan csatákat nvert meg, amelyekhez kitartás kellett, de ragyogó stratégiai és taktikai győzelmeket alig vívott ki. Elérkezett most a végső órája annak, hogy uj és merész tábornokok után nézzenek körül. Erre elsősorban azért van szükség, mert a modern mozgóháboruban gyors elhatározásokra, fantáziára, a páncélosháhoru módszereinek aprólékos ismereteiie van szikség. Angliában még mindig elhanyagolják a páncélosháhoru szakértőit A negyven éven felüli tisztektől már nem várható el, hpgv a páncélosok feletti uralomhoz szükséges érzéket megszerezzék. azonban a fiatalabb tiszteknél erre még van mód Rommel taktikáig A Frankfurter Zeitung római tudósítója a Bőmmel taktikájáról ir érdekes olasz ka'tonai ismertetőt. Szerinte Rommel alapgondolata a circtiaikai ö. csatában az volt, hogv keresztezze az ellenséges terveket, lehetőleg nagy ellenséges crökel semmisitsen meg. Ezeket a célokai el it> érte. Az olasz szakértő véleménye szerint a kiváló haditerv és a csapatok meglepetésszerű kitartása mellett a különböző akciók hallatlan gyorsasága érlelte meg a döntést. A győztes számára sem hiányoztak a válságok és nehéz helyzetek, azonban mesterien legyőzték és mindenkor döntő sikerré változtatták át ezeket. Leküzdhetetlen válságok keletkeztek azonban angol részen, a legsúlyosabbak akkor, amidőn az angolok abba a csapdába kerültek bele, amelyet a tengelyhatalmak számára véltek felállítani, tudniillik, akkor, amidőn az általuk létesitetl hatalmas aknamező megfosztotta őket mozgási szabadságuktól és amikor Rommel ahelyett, hogy megelégedett volna Tobruk ostromával, egy fantasztikusan gyors délkeleti irányból előretörő mozdulattal lerohanta Tobrukot, Olasz mértékadó katonai helyen valószínűnek tartják, hogv Tobruk védői néhány nap alatt alkalmazkodtak volna az uj helyzethez és felocsúdtak volna meglepetésükből, ha Rommeidőt engedélyezett volna nekik. A támadók természetesen ismerték annak a nagy aknamezőnek a létezését, amely kelet felé való utjukat elzárta.'* Épp ezért Rommel nem a páncélos csapatokat, hanem két olasz hadtest gyaloghadosztályait indította ak aknák által védett brit front ellen, mialatt páncélosaival nagy ívben megkerülte ezt a frontot, amelyen felálltak az ingói páncélos csapalok. Ekkor kezdődött az egyik hatalmas csata, amelyben az angolok elvesztették rendelkezésükre álló páncélosok negyedrészét., de mégis azt hitték, hogy Rommel páncélosai visszavonulóban vannak és hogy elvágták ezek Nyugatról való utánpótlását. Valóba'n az angol veszteségek ellenére ez kritikus pillanat volt a tengelycsapatok számára, mert minden azon lott, hogy az aknaövezet ellen lámádé tengclycsapatok idejében áttörhessenek ezen. hogy a pánoélcsapatokat elláthassák vízzel, üzemanyaggal és más utánpótlással és ez sikerült. Ekkor a tengelyhatalmak erős köteléke' Bír Haehoim várát vették ostromaié, amely ekkor már körül volt zárva és amidőn ezt elfoglalták,. Rommel ugyanezeket a páncéloscsapatokat észak felé indította, ahol a tengerig nyomultak előre és széttépték az angol kötelékeket. Ekkor az aknazár azok számára vált végzetessé, akik létesítették. Az ellenség egy részének sikerült még idejében Kelet fele viszszavonulnia a tengelyhatalmak üldözése közben. Rommel ismét egy pillanatig sem hagyta nyugodni csapatait. Érőü kötelékeket' dobott kelet felé Bambutba, ahol elfoglalta az angol repülőteret, de rögtön vissza is rendelűj őket, hogy két nap múlva meg? kezdje Tobruk délkeleti részének áttörését, Egy Tripoliszból odaszállított olasz kötelék védelmezte Gambu tot az esetleg visszatérő angol csapatokkal szemben. Közben az aknaövezet ellen harcoló csapatok is elérték Tobruk nyugati és déli részét Minden az óranúi pontosságával játszódott le. Különösen azonban ponlosan működött a rendkívül nehéz utánpótlás. A taktikai kulcshelyzetekhez való lélegzelnélküli szaladgálás sem mikép sem köunyitette uieg ejt a» utánpótlást, azonban ez a gyors eljárás hozta meg végre is a döntést A hadtörténelemben nincs példa két nemzetnek ilyen együttműködésére — fejezi he cikkét a Frankfurter Zeitung PARRAGI GYÖRGY Értesítés! K'SSÍSi Kölcsey u. 2. alatt RSfSs- és divatáru üzletet nyitottam Szive* érdeklődésit is személyes látogatását kárve vagyok kiváló tisztelettel t Forogó Sándor rötys- és divatárukereskedő Szoqod. Kölcsov u. 2. «*