Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-17 / 160. szám

Y>EETM AGTABORS 7, A Ü Péntek, 1042. jnllna 17. mányok ára 16—20 millió forint évi jövedelemről, 27 millió évi jövede­lemmel szaporodott. Habár a megszokás hatalma sok embert a dohányfogyasztás rabjává is tesz, a dohány nem tekinthető komoly szükségleti cikknek, hanem inkább 'élvezeti eikk«, melyne fo­gyasztása a népesség valamennyi osztályába el van terjodve. Ennél­fogva a dohányosra kivetett adó, biztos és bőséges bevételt biztosít. A dohánynak még az is kiváló elő­nye, hogy a népesség szaporodásá­val és a közjólét emelkedésével, egy­re nagyobbodó bevételt biztosít. Igazságosabb annyiban is, mint pl. a fogyasztási adó, amennyiben rend­szerint csakis a Családfőt (ma már a nőket is) és a keresetképes férficsaládtagokat érint, míg pl. a bús, cukor stb. valamennyi család­tag fogyasztását is terhelik. De térjünk reá magára a dohány­eá- ra. Ki ne emlékeznék vissza kö­zülünk a gyermekkorban elszívott első Cigarettára, amikor a titkos él­vezetet szédülés és rosszullét követ­te s melynek eredetét anyáink soha­sem tudhatták meg, pedig jobb lett volna, mert talán — rábeszélésük folytán — sohasem lettünk volna e szenvedély rabjai. A dohányzás épp úgy, mint a szesz, e szenvedély ha­talmába keríti az embert és akkor bizony csak arról mond le, ha be­teg tesz vagy olyan szokatlan eré'y­lyel [rendelkezik, hogy akaratának parancsolni tud. Az, hogy a dohány veszedelmes mérget tartalmaz, az kétségtelen és ez a nikotin, egy glyeerin sűrűségű anyag, amely egyike a legnagyobb méregnek. A nyers dohány nikotin tartalma igen változó, átlag 1 és 8 százalék között váltakozik. A niko­tin teljesen színtelen anyag, téves tehát az az általánosan elterjedt hiedelem, hogy pl. ha egy cigaretta sznpókáját szétbontjuk, a papíron látható sárgás-barnás színeződés nikotin lenne; hanem igenis egy kátrányos anyag tartalmazza a ni­kotint, melyet megfelelő vegyi úton választanak ki belőle. Hogy a tiszta nikotin milyen nagy méreg, tájékozásul szolgálhat, hogy A—l milligramm volt az adagja, amikor gyógyszerül használták. Egy közép­nagyságú kutyát 1 milligramm ni­kotin 3 perc alatt képes megölni. A túlhevített dohányból külön­féle illékony olajok válnak ki és hozzákeverődnek ama gázhoz, amellyel együtt egy kátránygőznek nevezett légnemű vegyület keletke­zik. A nikotin mentesített dohány­nemüeknek sikere azon alapvető té­nyen alapszik, hogy a nikotin fel­bomlik olyan alkotrészekre, melyek korántsem olyan mérgesek, mint a nikotin. A fejfájás, émelygés és rosszullét egyéb jelei a széngáz mérgező tüneteinek. Az bizonyos és bei gazolást nyert, hogy a dohányzás káros az egész­ségre, mert a nikotin az idegros­tok sejtjeire romboló hatást fejt ki is a szív működését hátráltatja. Egy híres bécsi tanár igen érdekes vizs­gálatot végzett A dohányos emberek i-Jegbetegségeire vonatkozólag. 1500 emberek végezte megfigyeléseit és ezek között 700-an a nikotin okozta idegességben szenvedtek A tünetek heves fejfájást, szédülés, álmatlan­ság s a szív! ideges megbetegedései alakjában jelentkeztek. Az orvosok azt is meg'áJlapítöf­ták — és ez el is fogadható —, mert amikor a nők még nem dohányoz­tak, náluk e betegsége K Csak a leg­ritkábban fordultak elő. A nagyon erős nikotinmérgezésnek tünete az is, bogy az illető egyénre minden ingerlőleg hat. Gyakori jelensége a szem és látóidegek elgyengülése, a hallásban előforduló zavarok, fül­zúgás. Sőt arról is beszámol egy bé­csi orvostanár, bogy egy fiatal, alig 24 éves cirkusznőt beszállítot­tak egy elmeintézetbe, hirtelen jött tébolyzavara miatt. A tanár azon­nal felismerte, hogy itt tulajdon­képpen nikotinmérgezéssel áll szem­ben 8 ezer az alapon kezelve, rövid időn belül tényleg meg is gyógyult. A leány eladta, hogy a cirkuszban úgy keresi a kenyerét, hogy elő­jadása közben 1W) Cigaretta van el­! helyezve egy megfelelő szopósában ! s ő ezt a nagymennyiségű cigaret­tát 3 perC alatt füstöli el. E pro­dukció tette, rövid idő aiatt szerve­zetét tönkre. Bátran állíthatjuk, hogy a do­hányzás egyike a legkárcsabb szen­vedélynek. de ha a fogyasztást mér­tékletesen és ésszerűen gyakorol­nánk és megtudnánk állapítani a határt, hogy mennyit szabad és mennyi nem ártalmas, akkor a töb hí rossz szokásaink között, még ez is helyet foglalhatna. A legnagyobb baj az, hogy az ember akkor jut a haj tudatára, amikor a szervezet és az idegrendszer elgyongiiit s a gyó­gyulás a káros ok elhagyása dacá ra is már kétségessé válik. FRANKL ANTAL . 205 hclqrtf 170 íegja Tűit Szege* tortfnulialóságl bizoiisagánah \ szegedinél csak a debreceni törvényhatósági bizottság­nak van töhh tagta (A Délmagyar ország munkatársá­tól) A törvényhatósági bizottsági tagságok meghosszabbításával s a bizottsági tagnévsor összeállításá­val kapcsolatban írt cikkünket egyik olvasónk azt kérdezi a Dél­magyarországtól, hogy a törvény hány tagot ir eló Szeged város tör­vényhatósági bizottságába s az elő­írtnál mennyivel kevesebb jelenleg a törvényhatósági bizottság taglót számai A vármegyei és városi törvény­hatóságok taglótszámát az 1929. évi XXX. törvénycikk egyenként és külön-külön állapítja meg. Legna­gyobb törvényhatósági bizottsága a törvény szerint Debrecennek, van, ahol 206 a tagok száma. Közvetlenül Debrecen Után következik eggyel kevesebb taglétszámú törvényható­sággal Szeged. A közigazaatási tör­vény 205-ben állapítja meg a sze­gedi törvényhatósági bizottság tag­jainak számát. A 205 bizottsági tag igy oszlik meg: 72 kerületekben vá­lasztott, 72 a legtöbb adót fizető pol­gárokból választott (virilis), 36 szakszerűség képviselete és érdek­képviseletek, 9 örökös tag és 16 tisztviselő tag. Mint irtuk, a választások szüne­telése, a zsidónak tekintendő bizott­sági tagok törlése, elhalálozások, elköltözések és. lemondások folytán jelentős mértékben csökkent a sze­gedi törvényhatósági bizottságnak a törvényben előirt tétszáma s elő­reláthatólag tovább is csökken mindaddig, amig a törvényhozás e! nem rendeli az uj választást, illető­leg a törvényhatósági bizottság fel­frissítését. Jelenleg az összes kate­góriákat összevéve 205 helyett 176 tagja van Szeged törvényhatósági bizottságának, vagyis 29-el keve­sebb a törvényben megállapított létszámnál. A 176 bízottsági tag kö­zül 16 frontharcos, akiuek ez a jel­lege külön fel van tüntetve a bi­zottsági tagnévsorban. A tagsági névsor revíziójának be­fejezése* után a főjegyzői hivatal bemutatja azt az igazoló választ­mánynak. vegyiparii Csoportja! szinte klzW*1 lag e kérdésekre adnak majd rá­laszt. És mindezt nemcsak elmélet hanem a leggyakorlatibb bemuta­tók keretében. Hogyan kell anyagból készült textiliákat kezel' ni, festeni, mosni, vasalni! Miképp használhatja az ipar a különféle »' fémeket, a bőrpótlásra alkalma' anyagokat! Mit termelt ki a kém'» az emberek segítségére! Hogyaa kell gazdaságosan építeni, fűteni, világítani! Miképen elégítheti M * háziasszony a család minden tae.1*' nak étvágyát újszerű főzéssel, ed®' elhanyagolt vitamindús táplálék­kal? Főzőiskola és egyben egyel®"'' gyakorlati tanácsadó és szemelte tő, de emellett rendszeres katal®' gus lesz a vásár, lexikonja, m'" azoknak a kérdéseknek, amelyed az élet új, válaszokat ad, megold sokat, amelyeket mihamarabb meC ismerni mindenkinek ^rdeke. A polgármester utasította az esküdteket a paprika^' dek ellenőrzésére (A Délmagyarország munkai lói) Közölte a Délmagyarorsf hogy a „Szeged és Szegedvid^ Paprikatermelők Szövetsége" • állítja össze a kimutatást ari* hogy az engedélyezett területek zül melyek azok, illetőleg mekk"'1 azoknak a földeknek az összes naiv sága, amelyeken az időjárási I elemi csapások, esetleg más oV miatt nem tudott telepíteni az eflf délyes, vagy megmüveletlenek ú radtak, vagy más terménnyel uak bevetve. Ennek megállapit*1 igen nagy munkát igényel, mert tapasztalatok szerint nem jnl®®! olyan engedélyes jelentkezett ' szövetség irodájában, akiknek földje megmunkálatlanul mri'j vagy abba mást termel. A szÖ® ség kérésére éppen ezért a poltfj mester elrendelte, hogy a kültérii'* esküdtek segédkezzenek a pai®'^ termelésben részt nem vett en.7"^ lyezett területek összeírásánál­esküdtek ezért a munkájukért í iön tiszteletdíjat kapnak. P fc» Az uj szükségletek és lehetőségek elméleti és gyakorlati bemutatója lesz az augusztusi Budapesti Nemzetközi Vásár Ma igazán van elég téma, amely leköti az emberek figyelmét, de jellemző az emberek sokoldalúságá­ra és minden békeízű kérdés iránti fogékonyságára, hogy a közönség sokezeri témája között mindgyak­rabban feltűnik a találgatás: mi­lyen lesz az idei Szent István-heti vásár! Az augusztus 14-től 24-lg uyitva­álló Budapesti Nemzetközi Vásár egyik legfőbb célja az új-, mű- és pótanyagoknak közismertté tétele ós a takarékos gazdálkodás minden­ki által könnyen követhető mód­szereinek bemutatására. A vásár nyolc állam anyagával kiegészített textil-, vas- és gépipari, valamint. A vevőnél a legfontosabb mozgató evő az emberi becsvágy. Becsvágy és irigység közeli rokonok. Ha valakiben irigységei keltünk, serkentjük is egyben. H reklám­nak megengedeti eszköze az Irigység­keltés, sőt iriggyé kell tennie minden­Mi, hogy kivánfa és akarja a hirdetett árui és felkeltse a birtoklás vágyát. Árpa és zab vásárlási engedélyek kiadása Budapest, julius 16. A közeli"^ ügyi miniszter jnlius 14-én a ellátási kormánybiztosokhoz ^ zett rendeletében szabályozta • árpa és a zab vásárlási enged®* kiadását. Az idei terményreP®.,­szerint a termelő a beszolgált9 . ra előirt mennyiségen felüli mánygabonáját vagy saját Ú3^ ságában felhasználhatja vagf f( dig eladhatja a Hombárnak ét * nak, aki vásárlási engedéllyel j delkezib. Vásárlási engedélyt e*\, lőre csak azok részére adn®* akik állataiknak első félévi i mányozására nem rendelkező9^) helyi szokásoknak megfelelő ^ ^ takarmány-mennylséggol, A 1,1 f dik félévi szükségletre csak J január 1-től kezdődően szabad ^ sárlást engedélyezni. Kivételt ^j) peznek ez alól a sertóshizlalók* ' jjj' nek abrakszükségletét nem meg. Árpát vagy zabot esa^/ termelő adhat el. aki besz°j*y tási kötelezettségének elege* (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom