Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-17 / 160. szám

4 D E L M A U V A8URSZ.4U Péntek, 1942. julius 17. dezi a biró. Otott-Kovács felesége erre izgatot­tan megrántotta férje kabátját és oda­szólt: — Erről hallgass! Ne beszélj «ny­ayít! A bíró erélyesen leinti az asszonyt, de az újra suttog a férjének, mire a biró magfenyegeti, hogy szigorú rendbüntetéssel fogja sújtani. A pék­mester továbbra is megmarad amellett, hogy a felesége hozott lisztet is, dc hogy honnan, arra nem tud felelni. Ugy látszik, maguk lisztet is vásároltak feketén! .— szól rá a biró az egymásnak ellentmondó házaspár­ra, a pékmester felesége azonban to­vábbra is megmarad amellett, hogy ö nem hozott lisztet. A szembesítés során izgalmas pil­lanatok következnek, a szembesítés azonban minden irányban eredmény­telen marad, nem derül ki, hogy ho­zott-e Otott-Kovácsné lisztet, avagy nem. A biró ezután szünetet rendelt el. A szünetben az asszony a vádlottak pad­ján heves vitát kezd a férjével, a fog­házftr azonban figyelmezteti őket, hogy nem szabad beszélgetniük. Szünet után Félegyházy biró ismét ötott-Kovácsot szólítja maga elé, azt tudakolja tőle, vitt-e az udvarról kor­pás kenyeret az üzletbe. A vádlott ki­jelenti, hogy erre nem emlékszik. Le hetséges, hogy vitt be kenyeret, de ezt csak azért tehette, hggy megmutassa, nem pedig eladási célból. Ezután a beidézett tanuk hosszú sorának kihallgatása kezdődik. A bi­zonyítási eljárás során elsőül dr. Li­le r á t h y Elek tiszti orvost hallgat­ja ki a biróság. A tiszti orvos elő­adta, hogy szombaton, julius 11-én délelőtt Horváth Jenő iparostanonc járt nála és felhívta a figyelmét az ötott-Kovács-féle pékmühelyben ké­szült ehetetlen kenyérre. Mintát is mutatott fel a fiu és azt ő maga is emberi fogyasztásra alkalmatlannak Ítélte. A panaszossal együtt azonnal átment a tiszti orvosi hivatallal szem­ben levő péküzletbe és az ott talált 92 kenyeret, amely a mintával azonos minőségű volt, azonnal lefoglalta, ket­tőt belőle átküldött a vegykisérleti ál­lomásra szakvéleményezés céljából. Horvátb Jenő tanonc elmondja, hogy hatvan deka kenyeret vett har­minc fillérért. Az ügyész megálla­pítja, hogy ez is a maximális ár túl­lépése, mert igy nem negyvenhat, ha­nem ötven filterbe esik egy kiló Berkesay Elemér sportoktató a következő tanú, aki arról vall, hogy két alkalommal vett ótott-Kovácstúl kenyeret és mindkét esetben ehetetlen volt a kenyér, ugy, hogy azt vissza Is vitték. Dobó Julianna pénteken. C s e i z 1 e r Lajos szombaton, 1 m r e y Jenöné pénteken éa szombaton vásá­rolt a vádlott üzletében kenyeret és azt valamennyien ehetetlennek talál­ták. Dr. Móra Elemér ny. főiskolai ta­nár, egyetemi magántanár szintén ehe­tetlennek találta a fia által az orosz­lánutcai pék üzletben vásárolt kenye­ret. liozzatüzi vallomásához, hogy egy alkalommal ö már feljelentette a pók­mestert, mert a nála vásárolt kilós kenyerek soba nem voltak az előírá­sos súlyúak, olykor tiz dekával is ke­vesebbet nyomtak. De arra is volt eset, hogy megtagadta a kenyér ki­szolgáltatását, holott megállapította, hooy van az üzletben kenyér és más­nak adott is el belőle. Potyondy Miklósné ny. rend­őrtiszt neje azt vallja, hogy rosszul létt az ótott-Kovúcsnál vásárolt ke­nyértől ós még most j„ Iá) tőle a gyomra. Görbe Ilona, Nagy Te­réz és Döme Vince szintén egyértcl­müleg az Ólott-Kovácsnál vásárólt ke­nyér ebctctlenségéről vallanak. Vala­mennyiüket maga a pékmester szol­gálta ki Ábrahám Lajos fuvaros & „ót zsák szállítását végezte, Szabó Imre hlvatásöa tűzoltónak, az asszony rokonának megrendelés Ar*. fiavM Im­re is '4 tanúként beidézettek között van, azonban mint rokon, él azzal a törvényadta jogával, hogy megtagad­hatja a vallomástételt. Szögi Sándor és Ungi Ferenc pékmestereket, mint szakértőket hall­gatja ki a birósng. Szögi véleménye szerint csak vegyvizsgálat utján lehet megállapítani, milyen anyagokból és milyen arányú keveréssel készült a kenyér, tTnsri határozottan kijelentet­te, hogy a kenyér cirokkorpát tartalmazott. Ha volt is benne búzaliszt, csak olyan kis mennyiségben, amit százaléksze­rüen nem lehet kimutatni. Félegyházy biró a szakvélemények meghallgatása után az ügyész előter­jes-tejére ugy határozott, hogy a tár­gyalást bizonyítás kiegészítése céljá­ból elnapolja és beszerzi a vegykisér­leti állomás vizsgálatának eredmé­nyét. továbbá a lefoglalt keverékllsz­tet is elemezteti. A legközelebbi tár­gyalásra egyébként az ügyész által be­jelenteti több lanut js megidézik. A védők a vádlottak szabadlábra­helyezését kérték, az ügyész a továb­bi fogvatartást inuitványozta. A biró Ótott-Kovács Lajosnét, Milcsov Já­nost és Janovics Györgyöt szabadláb­ra helyezte, ótott-Kovács Lajost azon­ban továbbra is fogva tartotta. A pékmester felesége és a két segéd azonnal el ls hagyta a törvényszék épületét, Ótott-Kovács Lajost pedig megbilincselve visszakísérték ** ügyészség fogházéba A KÉT TENGER CSATORNAJA Mt Hoqyan valósította meg a fáraók álmát Lesseps Ferdinánd ? Coryright by Déimagyaiorszcig 9, Pedig az egyiptomi pénztügyek még nem ls olyan régon egészen rendben voltak- A tizenkilencedik század közepe körül Egyiptom még hitelező-államnak számított, amikor pedig Said meghalt, hatvanhatmil­Uós tartozás mutatkozott, de ennek legnagyobb részét a csatornatársa­ságnak adott előlegek alkották. Hát persze utólag kiderült, hogy ezeket az előlegeket nyugodtan le lehet írni. De meg ettől eltekintve is, ro­hamosan emelkednek a tartozások. Hamarosan már egymilliárdot is elér a deficit ós Ismail évről-évre újabb kölesönöket vesz fel. Izmail fizet . . . Páris és London bankjai egy da­rabig örömmel állnak a pasa ren­delkezésére. Tudják, hogy Egyiptom gazdag ország és végeredményben majd csak lesz valahogy. De hát persze — hangoztatják — bizony­talanok a viszonyok és ennek meg­felelően kell megállapítani a kama­tokat is. Ismail pedig fizet, először hét százalékot, azután tízet, végül már tizennégyet. A tőketartozás pe­dig szédületes iramban emelkedik. Minden tisztánlátó ember, meg­ítélheti: az összeomlás küszöbön áll. Ismail azonban egyelőre mAg reménykedik. Amikor türelmetlen hitelezőről kap jelentést, vállvono­gatva mondja: — Vissza kell fizetni neki, amivel tartozunk. Vegyünk fe! másutt köl­csönt és aki türelmetlen, annak adjuk vissza a pénzét. Csak egy baj van a dologban. Az, hogy az új kölesönök egyre drágáb­bak és drágábbak lesznek. Ismail pasa elfeledkezik arról, hogy az európai pénzembereknek rendsze­rint elég jók az információik. Egy napon bedugulnak a forrá­sok Ismail Tátja, hogy nincs to­vább. Először nem érti a dolgot. Pénzügyminiszterét hivatja: — Teljesén lehetetlen dolog, fiogy ne tudjunk kölcsönt szerezni, hi­szen megvan rá a fedezetünk. Az ország gazdag, ezenkívül pedig ojT vannak a birtokunkban lévő szuezi részvények. Ugyanebben a pillanatban Les­seps kétségbeesve tárgyal a szüezi társaság szanálásáról. Ezek a rész­vények, úgy látszik, keveset érhet­nek ... Olyan pénzügyi összeomlóé kör­vonalai kezdenek feltűnni a látha­táron, amilyenre rég nem volt már példa. Es ékkor újabb bomba rob­ban: a «r»k kormány kénytelen bejelenteni ae állameeŐdüL Kons­tontinápolyban is kissé túlméretez­ték a reprczentánlós költségeket... Disraeli a láthatáron Amikor Ismail látja, hogy köl­csönhöz nem tud jutni, elhatározza, hogy megkísérli a birtokában levő szuezi részvények eladását. Elvégre akárhogy is alakul a pillanatnyi helyzet — gondolja magában —, a csatorna meglesz még hosszú év­századok múlva is. Azonban az el­adási tárgyalások nem akarnak elő­rehaladni. Folyton olyan embe­rekkel ül le tárgyalni, akikről a ve­gén kiderül: a vételi hajlandóság megvan bennük, de egyelőre fogal­muk sincs róla, honnan vegyék a pénzt­Ekkor új szereplő jelenik meg a színen. Közben Angliában lejátszó­dott a nagy kormányváltozás. A miniszterelnöki székben Disraeli ül. Ismail javában tárgyal obszku­rusz pénzcsoportokkal, amikor egy szép napon távirat érkezik az egyiptomi angol követ Címére: — Rendkívül fontos Anglia szem­pontjából, hogy Egyiptom tulajdo­nában lévő Szuez-részvényeket ide­gen pénzcsoport ne szerezze meg. Igyekezzék ebben az irányban köz­rehatni. Az angol követ elmosolyodik, az­után visszasürgönyöz Londonba: — Aggodalomra nincsen olc, Egyelőre csak pénzcsoportok van­nak, pénznek nyomát se látom. Londonban a megnyugtatás elle­nére bizonyos idegességgel figyelik az eseményekei Hiszen ha a nyil­vánosság előtt a legridegebben min­dig el is zárkóztak a csatornával kapcsolatos pénzügyi müveletekről, a valóságban és titokban mindig fi­gyelték, mikor érnek meg a dolgok annyira, hogy érdemes legyen köz­belépni. Végeredményben olyan messziről sohasem tudták megálla pítaui. hogy a tárgyaló csoport kö­zött véletlenül nem akad-e olyan, amelyiknek tényleg van pénze. Az angol kövot egyelőre nagyon biztos a dolgában. Amikor London­ból újabb sürgető távíratok érkez­nek, mindegyikre fölényes Választ ad 3 — I'Állandóan figyelemmel kisé­rem az eseményeket. Ha komoly érdeklődő jelentkezik közbelépek. Egyelőre azonban ilyet nem látok. A francia kormány pénze Az angol kormány néhány órávnl egy ilyen megnyugtató távirat vé­tele után bizalmas jelentést kap ar­ról, hogy agy' közismert uemzctköai fezfir Alexandriába utazik a csa­torna ügyében* Kalamjko? iobb na-1 irta: Dr. Kamány István, pokat látott, azután egész vagyona elúszott valamilyen szerencsétlen spekuláció következtében, de évok óta mindig megjelenik a színen, amikor valamilyen zavaros ügyről van szó. A bizalmas jelentés egy­ben azt is tudni véli, hogy az egy­kori dúsgazdag pénzember — fran­cia megbízásból utazik. Londonban hihetetlennek tartják a dolgot. Franciaország annyira magához tért már, hogy ilyen ter­jeszkedési gondolatokkal foglalko­zik! Munkába lépnek a különböző híresztelés! szervek. És alig néhány óra elmúltéval a külügyminiszter asztalán már ott vannak a jelenté­sek, amelyek egybehangzóan köz­lik : — A küldetés mögött a francia kormány pénze áll. Az angol parlamentben interpel­láció hangzik el. Az egyik képvise­lő feladja a kérdést : — Hajlandó-e a külügyminiszter úr tájékoztatni a Házat arról, hogy j megfelelnek-e a forgalomban lévő hírek a szuezi Csatorna ügyéről ? Különösképen Igaz-e az, hogy a8 egyiptomi alkirály a tulajdonában lévő részvényeket felajánlotta meg­vételre az angol kormánynak! Lord Derby, a külügyminisztert azonnal válaszol: — Ilyen ajánlatot az angol kor­mány nem kapott. Ennél többel nem mondhatok, dc remélem, hogy a képviselő nrat ez a felvilágosítás kielégíti. . Erről persze szó sem lehet. hangzik a következő kérdés: — Semmiféle mértékadó angol helyre nem érkezett efajta ajánlat! Lord Derby válasza ismét meg­lehetősen szűkszavú: — Semmiféle ilyen ajáulatról nincsen tudomásom. (Folytatjuk.) Háromperces ülést tartott a képviselőház Budapest, julius 16. A képviselőiig esütörlöki ülését Tasnádi Nafi-f András elnök háromnegyed 11 után nyitotta meg. Fricke Valér előadó beterjesz­tette a képviselőház földművelésügyi pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentését a zsidók mező- *s erdőgazdasági ingatlanairól szóló ja­vaslaton a felsőház által eszközölt mó­dosítások ról. Tasnádi Nagy András elnök napirendi javaslatéra a képviselőház elhatározta, hogy legközelebbi ülésé! péntek délben 12 órakor tartja, napi rendjén az együttes bizottságok jelen­téséről való döntéstől ós a Ház cgy«>; bizottságaiban megüresedett tagság; helyek betöltésé vei. A Csütörtöki alaki ölés csttpán 3 perds tartott

Next

/
Oldalképek
Tartalom