Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-02 / 147. szám

HfREK EURÓPÁBÓL Marsa Matruh... Angol saenipont­iéi ez nemcsak katonai, ele lélektani okokból is súlyosabb következmé­nyekkel jár, mint Tobruk eleste. El­végre is Tobruk 1941 decemberéig olasz kézen voit, az olaszok építették erődrendszerét, de Marsa Matruh az egyiptomi sivatag Singapurjának szá­mítóit Egyiptom Maginot-vonalának, amelyet nem egy brit katonai szak­értő egyenesen bevehetetlennek mon­dott. Nem menti a brit hadvezetősé­get az sem. ami a francia Maginot­rendszer kitervezöinek hibáját némi­leg csökkenti, az tudniillik, hegy mi­kor a Maginot-vonalat építették és ezt telték' még a francia stratégia ge­rincvonalának, még nem ismerték a német páncélos fegyvernem féldme­ies átütőerejét. E rovat más helyén Írjuk meg német katonai szakértők tiek ázt a véleményét, hogy a szovjet Szebasztopol ujabb erősítési munká­latainál számba vette a rivugati há­ború tJapaszfalatait. Az angolok azonban ugvlátszik nem tanultak a Maginot-mitosz összeomlásából és kétnapos harc után kénytelenek vol­tak feladni legerősebb egyiptomi vé­delmi vonalukat. Ennek visszahatását nemesak az egyiptomi brit hadsereg érzi majd meg. de a felmorzsolt <8. brit hadsereg mellett a Középázsiá­ba ij összevont 9. és 10. hadsereg, sőt az egész közeikeleti brit politikai és diplomáciai frónt is. Tobruk után Marsa Matruh eleste agy hathat a brit közvéleményre, mint amikor a britmalayai Kuala Lumpur után rövidesen elesett a tá­volkeleli brit hatalmi pozició gyúj­tópontja — Szingapúr. Marsa Matruh után most már csak Alexandria és Szuez védelmivonallal és támaszpont­tal rendelkeznek a britek Egyiptom­ban Á teugelysajtó gúnyos kommentá­rokkal kíséri a Roosevelt—Churchill találkozóról kiadott közös angolszász nyilatközat derülátó hangját és a nyi­latkozatnak azt az igéretét, hogy az angolszász hatalmak rövidesen olyan katonai intézkedéseket léptetnek élet­be, amelyek alkalmasak lesznek a Szovjetfront és a kinai front teher­mentesítésére. A német sajtó szerint ez a nyilatkozat is a régi recept sze­rint észült, vagyis konkrétumok he iyett cSupán szavakai tartalmaz, tény leges segítség helyett ismét csak szó­beli Ígéretekkel vigasztalja Washing ton és London erősen szorongatott •zövetségeselt. Madrid és Washington A .Nemet Távirati Iroöa jelentein-, hogy hosszú idő után nágyobbszámu utassal és tőbbezer tonna árurako­mánnyal ismét elindult egy spanyol gőzös Északamerika felé. A spanyol— amerikai áruforgalom felvételét a kü­lönböző tendendiózus híresztelések kel szemben érdekesen viíágitja meg a Ras líéieh, dr. Goebbels hetilapjának madridi tudósítója. Elmondja, hogy az USA-t Izidöszeririf Weddel nagy kövei kepviSeli a spanyol főváros­ban. Aránylag r&Viü idő óta tölti be ezt a hivatását. Washingtonban azérl választottak ki a madridi állomás­helyre, mert nem mindennapi diplo­máciai képességeket véltek benne lát­ni és ezenkívül köztudomású, hogy mélyen hivő kefesriény. Ezzel akar­ták Befolyásolni á katolikus Spanyol­ország felelős férfiall. Weddel a né met ajságiró szeriül amerikai prepa gandára használta Fel az amerikai vö­röskereszt által Spanyolországba kül­dött élelmiszerekké! megrakott autó­kat Hamarosan meg kellett ugyanis állapitaftf — ff-fa a német ttjpágiró —^ (lötty az éSélmiswenekef szátlitó teherautók, amelyek Spanyolország kölőnbőző tartományaiban megjelen­tek, élelmiszerek mellett propaganda­iratokat is szállítottak. Különösén felfüfct, bogv emberszeretet vérós jétféfrfévét ellátott autók teesyak­rabban azokon a vidékeken tűnlek fel, ahol a polgárháború óta fegyveré* bandák rejtőznek a begyekben. Ez a primitív munkamódszer észlelbtlő volt a nagykövet madridi diplomá­ciai fellépésében is. Nem állithatjuk, hogy azokat a zsarolásokat, amelye­ket a spanyol kormánnyal szembén megkísérelt a benztnszá!Irtások enge­délyezésével. vagy megvonásával, elegáns formában töiténtek volna. Ezért több hónapon keresztül Mába várt kihallgatásra a spanyol államfő­nél. — Ujabban bizonyos váitozás állt be az amerikai nagykövet fellépésé­ben. Talán Sir Sámuel Hoare brit nagykövet világosította fel arról, fcogy Madridban nincs helye az »ingitjjas diplomáciának*. Weddel még mindig reméli, hogv Spanyolországtól poli­tikai ígéreteket és semlegességi nyi­latkozatot. kaphat. — De nem hiányzanak gyakorlati és aktuális okok sem az amerikai taktikának Madridban történt meg­változásához — fejezi be cikkét dr. Goebbels lapja. — Spanyolország an­nál fontosabb fesz. mint nyersanyag­forrás az angolszász hatalmak szá­mára. minél inkább kiterjed a japán flotta és a német tengeralattjárók hadműveleti területe s minél több ten­gerentúli nyarsanyago' veszítenek el Madrid árfolyama külkereskedelmi szempontból ismét emelkedett. Wed­dell gazdasági engedmények ellené­ben gazdasági , ellenszolgáltatásokat igért és nem akar politikai koncesz sziókat kikényszeríteni Spanyolor­szágból. Az a spanyol hajó. amely elindult Északamerika felé, ennek az uj spa­nyol-amerikai helyzetnek a jelképe, Az USA rászorul Spanyolország nyersanyagaira, elsősorban a spa­nyol higanyra, rézre és ezért ma már Weddel nagykövet nem tárgyai olyan agresszív hangon Madridban, mint nér hány hónappal ezelőtt Szovjet hóbotus cé'ok Valamennyi német lap feltűnő be­állításban közli azt a cikket, amely egy többmiliió példányszámban meg­jelenő amerikai folyóiratnak, a „Rea­der's Dige.st"-nek portugáliai kiadá­sában jelent még és amelyet Joseph E. Davis USA-drplomata irt „Amit nem tudtunk a szovjetről" cim alatt. Davis 1937-től 1938-ig az USA nagy­követe volt Moszkvában. Ezidőszerint a washingtoni külügyminisztériumban működik. Pár hónappal ezelőtt nagy viszhangot keltett a világsajtóban Da­visnek egy többszáz oldalas könyve, amelyben möszkvai emlékiratait tette közzé. E-z a könyv azért váltott ki nagy érdeklődést, mert Davis abban az időben képviselte hazáját Moszk­vában, amikor lezajlottak a nagy moszkvai tömegpörök. amelyek so­rán a bolseviki párt egész sor vezető funkcionáriusát végezték ki, a vörös­hadsereg akkori vezérkarát pedig Tu­hacsevszk marsallal az élén a szó szoros értelmében lefejezték. Most á német sajtó közlése sze­rint az egykori moszkvai ÜSA nagy­követ Ujabb leleplezésekkel szolgál és főleg az USA háborús előkészületeit világítja meg. A Német Távirali Iroda lisszabo­ni jelenlésc szerint, amelyet vala­mennyi német lap vezető helyen kö­zöl. Davis cikkében megállapítja, hogy a Szovjet már 1937—38-ban több mint 15 nlif tó katonával rendelkezett, akiknek katonai kiképzésé már hato­dik életévükben megkezdődött. Minden évben 15 mitlíó fiatalembert hivtak fegyverbe. A német— szovjet háború kezdetekor a Szovjetuniónak mintegy IS millió kiválóan kiképzett katonája és tisztje volt, 1938-ban a szovjetnek már 4 ezer tankja Mólt, ami! abból a tényből lekét megmagyarázni, hágva szovjet Ga^ten' már sut 1Ö09 évj rfitiuebeiii tárgyalások óta száz száza­lékig csak a háborúért dolgozott. A tfád^rég kiadásai 1930-tól 10-ig át­lag' u 6 milliárd dollár! tettek ki, vagyis akkor összeget, mint amekko­ra az Egyesült- Államok egyévi adó­bevétele. Sztálin különleges módon előnyben részesitette a fegyverkezési ipart, amelyet fokozódó mértékben helyezett át az Urai-hegységbe. 1938­ban valamennyi traktorgyárat átállí­tottak tankgyártásra. Már 1938-ban e fegyverkezéssel párhuzamosan Sztá­lin fáradhatatlanul hangoztatta a • német veszélyt* és mindenáron igye­kezett Angliában olvan befolyásokra szert tenni, amelyekkel megbuktathat­ta volna Chamberlaint és háboruspár­ti politikust, vagyis Churchillt jut­tatta volna a hatalomra. 1939. évi né­met—szovjet szerződést, állapítja meg az amerikai nagykövet, a szovjet so­hasem vette komolyan. A Szovjet­unió e szerződés meszemenő kihasz­nálása által a balti államokat, Beszn­rábiát és Finnországot nemcsak Né­metország által elismert érdekterüle­tének tekintetté, haném megszállta azokat, illetve megkísérelte megszál­lásükat, hogy így kiinduló állást sze­rezhessen a Németország elleni hábo­rúhoz. Végűi a nagykövet igyekszik szét­foszlatni az amerikai kommunista agitáció megerősödése felett táplált aggodalmakat és szórói-szóra ezeket irja: •Ugy látom, hogy az amerikai kommunista veszély a legkisebb a sok gondunk között*. A NTI ezzel kapcsolatban közli német illetékes hely véleményét Da­vis cikkére és megállapítja, hogy ez a cikk is megerősíti a Göflieborg Morgenpost cimü svéd lapban közölt titkos szovjet—angol szerződést, amely Európa egyrészét kiszolgáltatja a bolsevizmusnak. Davis cikke bizo­nyítja, hogy a Londonban nemrég aláirt angol—szovjet szerződés meny­nyire beleillik a Kreml politikájának hagyományaiba. Anglia elismerte azo­kat a szovjet követeléseket, amelyeket Németország annakidején megtaga­dott. Davis cikke végül bizonyítéka annak, hogy a szovjet minden előké­születet megtett, hogv Németország­gal előbb-utóbb leszámoljon. Idézik német illetékes helyen ezzel kapcso­latban Lavai multheti beszédét, amelyben kijelentette: >az angol— szovjet győzelem azt jelentené, hogy a francia gyarmatbirodalom az ango­loknak, Franciaország pedig a Szov­jetuniónak lenne kiszolgáltatva*. marti sisakban, fehér nadragban álló, fekete szemüveggel ellátott közlekedé­si rendőröknek alig van dolguk, mert csak gazogénüZcmii autók vannak for­galomban, de ezek is ritkák. Sok nagy áruház kapuján ez olvasható: • Áruhiány miatt zárva*. A sörházak­ban étkezéshez nem szolgálnak fel sört. Az étlap igen szegényes és na­gyon drága, de ugy. mint régen, to­vábbra is árusítják a virágokat. A kikötő teljesen elhagyatott, csak né­ha érkezik egy-egy hajó Algériából, amely bort és primőröket hoz. Nagy hiány van tejben is. A felnőttek égy év óla nem kap nak tejet. Tojásból 7.290 000 darabra lenne szükség, hogy az előirt adago­kat kiszolgáltafhassák, de csak 480.000 tojást szállítanak, ugy. hogy a tojás­hi'ánv 6,720.000 darabot tesz ki. Ezért a Cotc d'Azuron nagyon ritka ma a tojásrántöfta A kávéházakban csak a reggeli órákban szabad az úgyneve­zett >nemzeti kávét* fogyasztani. A rtők harisnya nélkül, fatalpu szandálokban járnak, amelyek han­gosan kopognak a nizzai járdán. Min­den gyógyszertáron olvasható ez a tábla: >Szacharin nincs*. Sok nagy áruház a napnak csak néhány óráján át van nyitva. A ruhaüzlétek dél­előtt 10 órától déli 12 óráig állnak a vevők rendelkezésére. PARRAG1 GYÖRGY Nizza mai élefe Amióta az olasz sajtó ismét napi­rendre tűzte Nizza kérdését és hang­súlyozza Nizza teljesen olasz jellegét, érdeklődéssel fordul a közvélemény a •virágok és karneválok* egykori hí­res városai felé. Róbert V a u c h e r ismert svájci újságíró Nizzában járt ós hosszabb cikkben számol be az ottani tapasztalatairól lapjának, a Gazette de Lausanne-nak. Szerinte a régi vidám karneválok városa ma igen nehéz helyzetei él, aminek az az oka, hogy Nizza és környéke csak virágot termei és semmi egyebei. Niz­za a francia Tengeri Alpok departe­inenljának fővárosa, azonban az egész megyében csak annyi gabonát termel­nek, hogy a lakosság kenyérellátásai csak egy napig fedezné. A 21.000 hek­tárnyi mezőgazdasági müvelésre al­kalmas területből a legnagyobb rész virágokkal van beültetve. Ezért, hogv egy kilogramm krumplit oszthassanak ki a lakosság számára, 60 vagonra lenne szükség, amelyeket Marseille­böl kellene útnak Indítani Nizzába, így azután Nizzában a leghossznbbnk a sorok az üzletek elölt és itt a leg hosszadalmasabb és legreménytele nebb a háziasszonyok élelmiszervadá skata. Eöhek ellenére nem került Prég a aot sem sugolédásfa-, sem tönteté­sekfft A* atoákéi-MBtezfldéséknél « gy*r­Vigyózz a kémekre Kémkedési perek tárgyalásán is­mételten előfordult, hogy a vádíotl azzal Védekezett, hogy nem tudta mit csinál, mikor a kémkedés bűnébe i esett. Ezt a védekezést sem a magyar, i sem semmiféle más bíróság a viiá­' gon nem fogadhatja el és nem lehel . tekintettel arra, hogy valaki öntudat­lanul, esetleg ellenszolgáltatás nélkül j eszközévé szegődik az ellenséges kém­i szolgálatnak. A kémkedésnek ezer ) módja és lehetősége van és az ellen­| ség természetesen semmit sem hagy kihasználatlanul. Felhasználja a fecsegést, amelynek eredeti célja ta­lán az, hogy a benfentesség látszatát keltse vagy a fecsegőt érdekessé te­gye. Igénybe vesz minden lehetőségei, hogy adalókat szerezzen csapatmoz­dillatokról, felszeretésről, katonai lét­számról. az országban uralkodó han­gulatról, termelési, gazdálkodási ada­tokról, mindarról, ami az ellenség számára felbecsülhetetlen, a hadviselő ország számára pedig mérhetetlenül veszélyes. A kémkedés nem ismer társadalmi különbséget. Elsősorban azoktól igyefc. szik értesüléseket szerezni, akik tár­sadalmi összeköttetéseik segítségével könnyebben juthatnak hadifontossága értesülések birtokába. A kémperek tárgyalása során sokszor megdöbben­tő adatok derülnek ki, myven meg­gondolatlanul és lelkiismeretlenül jár-, nak el olyan emberek, akiknek ép­pen társadalmi pozíciója vagy ma­gasabb műveltsége fokozott kötele­zettségévé tenné a hallgatást és óva­tosságot. Nehéz elhinni, hogy értelmes ember ne vegye észre, mikor esik * kémkedés bűnébe, de ha mégis akad ilyen ember, az semmiesetré sem men­tesülhet a felelösségrevonAs alól. Ahogy az ellenséges kcmszolgálal nem válogat és szívesen használ fel magasabb társadalmi állású szemé­Iveket. ugy a megtorlásban sem lehet különbséget tenni, hacsak abban nem. hogv magasabb műveltségű, előkelőbb társadalmi állásn ember .még szigo­rúbb elbírálás alá esik. Éppen ezért _ az elrettentés elsőrendű Honvédel­mi kötelesség — nem lehét tekintet­tel arra. hogy a bűnös müven itidi­tó okból követte el a kémkedést vagv hogy nem tudta, hogv mit cselekszik, mert a törvény nem tudása nem men­tésit. Használt fankifnyveke* maqas áron veszünk! Ssent István társulat kfttíyveke­i-eskedés. Kárász iifcs 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom