Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-16 / 134. szám

II kormány programját a honvédelmi szempont uralja mondotta Kállay miniszterelnök Marosvásárhelyen Marosvásárhely, junius 14. Kállay Miklós miniszterelnök székelyföldi körútja során vasárnap délelőtt Ma­rosvásárhelyre érkezett dr. Bánffy Dániel földművelésügyi, dr. Antal István és vitéz Lukács Béla minisz­terek társaságában. A miniszterel­nököt és miniszter-kisérőit Maros­vásárhely főterén nagy ünnepélyes­séggel fogadták, majd Kállay mi­niszterelnök és a kormány többi tag­jai a Teleki-téka épületéba mentek, Hogy ott részt vegyenek az Erdélyi F'efnrmátns Egyházkerület által ren­dezett ünnepségen. A gróf Teleki-csa­ládtól ngyanis az előző napon vette fct az Erdélyi Református Egyház­kerület kezelésbe a Teleki-tékát, s ez alkalommal az alapítványi tanács disziilést rendezett. Vásárhelyi János refonmátffs püs­pök üdvözölte Kállay Miklós mi­niszterelnököt, aki válaszbeszédé­nek bevezető részében kiemelte, hogy a magyar kultúrfölény egyik legdiosőbb templomába lépett. Mert a hetük milliói a leghatalmasabb hadsereget jelentik, a megdönthe­tetlen erőt, a történelmi multat, a történelmi igazságot és a jövőre szóló történelmi elhivatottságot is. Kállay Miklós miniszterelnök ez­után a felekezeti béke kérdéséről be­szélt. — A felekezeti békétlenség a nega­tívumok knltnrája — mondotta —, pozitívumot, esak a felekezeti összefo­gás, a felekezetek együttműködése jelent. Nekünk pedig mindent ki kell küszöbölnünk, mindent ki kell irtanunk ebben az országban, ami negatívum, mert igen sok pozivi­tumfa vom szükség ahhoz, hogy megálljuk a helyünket az Tij időkben. A miniszterelnök ezután hangsú­lyozta, hogy a Teleki-téka történel­mi kultúrintézménye az az alkotá­sok, a pozitívumok bástyája s bol­dog, hogy éppen ő adhatja át reu­deltetésének. Délelőtt 11 órakor a miniszterel­nök kíséretével együtt részt vett az EMGE közgyűlésén. A közgyűlésen Kállay Miklós miniszterelnök nagy beszédet mondott, amelyben vázol­ta a tízéves erdélyi beruházási programot és rámutatott a legsür­gősebben megoldandó erdélyi fel­adatokra. Beszédét szomorú beje­lentéssel kezdte: felkérte a Jcözönsé­get, hogy Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter halálának hí­rét állva hallgassa végig. Rámuta­tott arra, hogy Győrffy-Bengyel vezérezredes, mint katon/i a harc­téren, ugy halt meg a munka meze­jén. A miniszterelnök ezután rátért az erdélyi beruházási program vá­zolására. Kifejtette, hogy a kor­mány Erdély átvételével kapcsola­tosan ma már tul vau az első ne­hézségeken 8 most már módjában állott egységes munkatervbe foglal­ni a teendőket Utalt mindenekelőtt arra, hogy Erdéllyel 2200 kilóméter vasutvonalat kaptunk vissza, de egyetlen mozdonyt egyetlen vasúti kocsit sem. Hatszáz mozdony és 10.000 vagon hiányát kellett rövid idő alatt pótolni. Ezt a hiányt hi­hetetlen euergával és munkával pó­tol tnk. — Az erdélyi program kialakítá­sánál több vezető szempontot kel­lett figyelembe venni, — mondotta a miniszterelnök. — Mindenekelőtt szemügyre kellett venni, melyek azok a hibák és hiányok, amelyeket röviden 1918 előtti hibáknak és hiá­nyoknak jelöltek meg. — A munkaterv kialakításánál gondoluünk kellett azután termé­szetesen arra, bogy mi minden tör­tént és mi minden nem történt, mennyi mulasztás, mennyi egyéb hiba történt itt, nem a ti hibátok­ból, 1918 után. Szenvedés volt az osztályrészetek, nélkülözés, hátra­tétel. Áldjon meg az Tsten bennete­ket, apáitokat, asszonyaitokat. Az egész nemzet háláját és köszönetét, mindannyiunk leboruló elismerését tolmácsolom a 22 esztendei szenve­désért s küldöm veletek együtt azoknak, akik a 23. és 24. év szerve­déseit még rettenetesebben érzik. A miniszterelnök ezután kifejtet­te, bogy a munkaprogram összeál­lításánál a kormány figyelemmel volt az 1918 után történt mulasztá­sok jóvátételére, az 1918 után tör­tént bajok és sebek .gyógyítására. Majd hangsúlyozta, bogy a jövő feladatai közé tartozik a decentra­lizálás. — Teljesen lehetetlen mindent Budapesten összpontosítani — mondotta —, majd igy magyarázta a decentralizálás szükségességének okait: — Sokszor látom: elindítunk va­lamit Budapestről s amit elindí­tunk, az valahogyan nem jut oda, ahová szántuk, abba a falusi ház­ba, abba a vidéki centrumba, ahová az intézkedés, az eligazító, a segitő intézkedés irányítva volt. Ezen a helvzoten spsriteníink kell és a tiz­Izzig-vérig, izgalmas, feszültséggel telt sportfilm, remek mesével, pom­pás meglepetés. Főszereplők. Hörkiger Attila és Carailla Horn. ftTRAPÓ K, O r z ái © a n Ma bemutató! Csak felnőtteknek Grand guignol! PRIMO CARNBRA A boxvilágbajnok félelmetes fő­szereplésével aláihaió éves erdélyi program már e szem­pont felismerése alapján készült. A munkaprogram kiemelkedő jellegzetességeként felemiitette a miniszterelnök, bogy az teljes egé­szében népi érdeket, a magyar nem­zeti érdekek legteljesebb kielégíté­sét igazán és teljesen szociális ala­pon szolgálja. — A nemzetiségi politikában az egyenlő bánásmód alapján állunk, — folytatta beszédét a miniszterel­nök. — Soha nem erőszakoskodtunk és nem is fogunk erőszakoskodni, mert dőre felfogás azt hinni, hogy ezzel a magyarságot erősítjük. Természetes, hogy a magyarságot annyi szenvedés, nélkülözés után nei;m agy a rorsz a g « Kedd. 1942. innia* 1f,. O jogaihoz juttatjuk, erősítjük, de természetesen mindenkor mások.sé­relme nélkül. Az erdélyi beruházási program­ról még azt mondotta a miniszter­elnök, hogy az egész programot uralja a honvédelem szempontja. Elsősorban és inkább a Székely­föld kérdéseivel foglalkozott a mi­niszterelnök és kijelentette, hogy a magyar földet vissza kell adni a magyar népnek Erdélyben. A szé­kelységnek terjeszkednie kell. de a terjeszkedés útja nem Amerika, nem Bukarest, hanem maga Erdély. Olasz ifiusagt fezetök szegeden ünnepség a nosöh Kepnlánál (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn délelőtt érkeztek meg Szegedre az olasz ifjúsági mozgalom vezetői, akik péntek óta tartózkodnak Magyar­országon a magyar ifjúsági intézmé­nyek tanulmányozása céljából. A ven­dégeket hozó autó a Kossuth Lajos­sugáruton és a Széchenyi-téren át ér­kezett a Dóm-térre a Hősök Kapuja elé. Itt már nagy tömeg érdeklődő várta a vendégeket. Kevéssel 10 óra előtt érkezett meg gépkocsiján Feke­tehalmy-Gzeydner Ferenc hadtestpa­rancsnok és ellépett a levente-disz­század sorfala előtt. A város képvise­letében dr. Tóth Béla helyettes pol­gármester és dr. Pálfv György kul­turtanácsnok jelentek meg, az állam­rendőrséget dr. Buócz Béla főkapi­tányhelyettes képviselte. Az olasz vendégek társaságában érkezett Szegedre Fritz Schiima­cher, a német Hitler-Jugend szövet­ségi főelőljárója is. A Hősök Kapuja felett zászlók lengtek. Az épületek melletti járdá­kon a helybeli iskoláslányok és fink álltak sorfalat magyar ünneplőben, mindannyink kezében kis magyar és olasz zászló. Amikor az auió begör­dült a térre, egetverő éljenzés fogadta az érkezőket. Elsőül Sandro Bonamici vezérezredes, az olasz ifjúsági alaku­latok főparancsnoka szállt ki az au­tóból, majd utána a társaság többi tagjai: Fernando Feliciani, az olasz ifjúsági alakulatok vezérkarának he­lyettes főnöke, Mario Candelori, ifju-4 sági főszemlélő, Nino Palmieri. a ka­tonai előképző szolgálat vezetője és cgv ifjú hölgv: Anna de Filipps. tar­tományi szemlélőnő. valamint Euge­nio Scotti ifjúsági vezető. Az ünnepélyen megjelent Erich K a m pf német konzul és Degrego­r i o Ottonc. a szegedi olasz kulturin­lézet igazgatója. A leventezenekar először az olasz himnuszt és a G'iovinezzát, majd a ma­gvar Himnuszt és a Rákóczi-indulót játszotta. Feketehalmv-Czevdner Fe­renc hadtestparancsnok üdvözölte el­sőül a vendégeket, majd a kölcsönös bemutatkozások ntán dr. Tóth Béla helvettes polgármester köszöntötte a város revében az olasz, ifiusági veze­tőket. A beszéd magyarul hangzott ugvan el. azonban a vendégek minden szót megértettek, mert a város veze­tősége kedves figvelemből már előre plkészittette és eljuttatta a vendégek­hez; az üdvözlő beszéd szószerinti olasz fordítását. Dr. Tóth Béla helvettes polgármes­ter üdvözlő beszédében a többek kő­zött a következőket mondotta: — Mi, Trianonban megcsonkított magyarok, soha sem felejtjük el, bogy elesettségünkben Ttália nvtijintta fe­lénk legelőször segítő kezét és ez a remzet soha sem felejti el. hogy olasz barátai segítségével Magyarország visszanyerhette elveszett területeinek j egy részével együtt azt a hatalmi po­I ziciót, amely Európa közepén törté­nelmi múltja szerint feltétlenül meg­illeti; és mi soha sem felejtjük e), hogy löbb nnnt ezeréves igazságunk­ért való küzdésünk az olasz nép és Duceja állásfoglalásában világtörté­nelmi lendületet és jelentőséget kapott! — A hazáért való áldozatos mun­ka egyik szép példáját — a serdülő ifjúság katonai nevelését, kiképzését — eltanultuk önöktől és az olasz Bal. lila-intézmény mintájára mi is életre hívtuk a magyar leventeintézményt, az országunk súlyos gyászában meg­teremtettük a legmagasztosabb és leg­nagyobb magyar feladatra — a hon­védelemre való készülés lelket-testfff edző, komoly és korszerű iskoláját. Amikor a büszke magyar tölgy é'et­hajtásait, a végtelen orosz síkságokon vitézül harcoló katonáink, hogy ugy mondjam >kis öocseíte önöknek; úgyis mint a szegedi leventeegvesület elnöke bemutatom — büszkén hirdetem és hirdetjük, hogy a mi fiaink: a ma­gyar leventék vallásosságban, haza­szeretetben, fegyelemérzésben, bete­gekkel, nőkkel és gyermekekkel való gyengédségben méltó társai a telje­sen kiképzett olasz Balliláknak, leg­biztosabb Ígéretei és legerősebb alap­jai a holnapnak, eleven zálogai a szebb és boldogabb jövőnek. Dr. Tóth Béla helyettes polgármes­ter a beszéd végén hatalmas piros ró­zsacsokrot nyújtott át a küldöttség egyetlen hölgytagjának, majd harót­ságosan kezet szorított az olaszifju­sági mozgalom vezetőivel, akik nevé­ben Sandro Bonamici vezérezredes olasz nvelvü beszédben köszönte meg az üdvözlést — Köszönöm polgármester urnák és személyén keresztül a város ható­ságának és közönségének a megható fogadtatást Legyenek meggyőződve, hogy amikor itt hazám köszönetét tol­mácsolom önöknek, egész Olaszhon szivét hoztam ide. Azét az olasz nem­zetét, amely soha el nem muló szere­tettel gondol mindig a magyarokra, akiknek egy évezredén keresztül őszin. te barátja volt. — Merem hinni és remélni, hogy nemsokára elérkezik az az idő, ami­kor kölcsönösen egvmás kezét fogva, egymást átölelve adhatunk hálát az Istennek a háború dicsőséges befeje­zéséért! Ezután vitéz Berthv János ezre­des a szegedi leventék nevében ezüst dtózfokost nyújtott át Bonamiri ve­zérezredesnek ezekkel a szavakkal: — Benvenuto! Maid egv levente lépett elő és as Széchényi Mozi Ma utoljára! 5, 7, 9 órakor Hazajáró lélek Zílahy Lajos színmüvének film­változata KARADY KATALIN és PAGER ANTAL főszereplésével. Csak 1« évpti f elfl 11 e*<« «k • ••I II——•>•—•• M *HII II 11*1 II —MM • ••'! I '

Next

/
Oldalképek
Tartalom