Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-14 / 133. szám

fi DELMAtiVABÜRSZA w vasárnap, 1042 jn«1ns minket. Végső fokon magyarsá­gnnkból vetkőznénk ki. aminthogy' kétségtelen, hogy nemzeti s vele együtt népi jellemünk nem öntudat­lan tenyészet eredménye, hanem ön­álló állami feladataink megoldásá­ban aeélozédott ötvöződött össze évszázadok kemény politikai küz­delmeiben, örök tudatában annak, hogy állami érzékünk legnngyobb nevelőnk s ha egyszer ez nem mű­ködhetik tovább, ha célkitűzéseink köziil végleg kiesett a nemzeti ál­lam, akkor a nemzetvég s ezzel a magyarság vége bekövetkezett. Állami létünk hosszú folyamán a külső viszonyok mellett a belső társa­dalmi változások okozták a csomó­pontokat és a köztiik lefolyt hul­lámzást. Külső nyomással szemben hsak a módozatokban volt megosz­lás, nem pedig a lényegben s nem számítva a muszkavezetőszerii haza­árulókat. egyetlen labanc, egyetlen aulikus som moudott le soha a nem­zetállam létéről és önállóságáról s Bgyetlen knrrtc ram gyűlölte annyi­ra az uralkodó! at. hogy az álla­munkat kiszolgáltatta volna vala­mely idegen •felszabaditónak*. Igaz, hogy történptiink folyamán, mindig több volt józan ész és rea­lizmus, kevesebb a papirosteória, mint manapság, amikor illúziók nél­kül szertenézve hazánkban, nem lát­szik feleslegesnek a fenti bizonyítás. Pedig itt még több idetartozó foga­lomról hallgatunk: a hazáról, mely multunkban sohasem szülőföldet je­lentett, hanem pátrát, mint a ró­mainak a római Allnmot, nekünk a miénket, a magyar — a nemzet föld­be gyökerezett voltáról s arrój, hogy a négy folyó és három begy orszá­ga nemcsak földrajzi fogalom, hn­nem nemzeti is, mert elődeink al­kották és elődeink nélkiil ez a föld­rajzi egység sem lenne egység, amint nem is volt az a magyar hon­foglalás előtt. Még sok mindent le­hetne előhoznunk, büszkén és kese­rűen, de sohasem lemondóan vagy lemondással. Csak némi szégvennpl hogy helyzetünk chaotikus alakulá­sa közben nekiink kellett először be­szélnünk arról, ami nemzedékek nö­vekvő sorában egy pillanatig sem volt kétséges: állam nélkül nem va­gyunk sem nép, sem nemzet, csak oldott kéve — ma. szétszórt pelyva — holnap. Jókarban levő, használt íróasztalokat A mai háborús német költészet Mindenki, aki gondolkodni tud, ér­zi, süt tudja, liogy ebben a meghatá­rozott, tudatosan tapasztalati világ­ban nem vagyunk egészen itthon. Kz az érzés magyarázza azt az emberi tö­rekvést. mely arra bajt bennünket, hogy mi magunk teremtsük meg ma­gunknak a mi külön világunkat, amely­ben benne van egy szebb, egy igazabb világ treménye. íme ebben a hiányér­zetben. a teremtésnek ebben a szük­ségszerű okában van a költészet ere­dete. Csodálkozunk-e tehát, ha századunk Európában megteremtette az exiszten­ciális költészetet, melynek igazi hazá­ja Németország. Korunkat az anyagba vetett hit és a fatalizmus jellemzi: olyan fatalizmus, mely n mai világ­háborut teljesen az anyag kérdésétől teszi függővé és hajlandó ugv fogad­ni a háború reázudiiló szerencsétlen­ségeit, mint egy vak és sötét sorssze­rűség csapásait. Németországban más. képpen áll a dolog. A lét vagy nem­lét tudatában a népet gigászi, min­den képzeletet meghaladó ctnhcrfeletti tettekre készteti az az exisztenciális küzdelem, mely ma a német életfor­mát teljesen betölti. A becsület me­zején meghaltak névsorát e mondat vezeti be: Népünk jövőjéért való köz­delemben .., Németországban a költök a hábn­rii ellenére sem hallgattak el. Soha­sem ojvnstnk annyi verset, mint ma. Igaz. hogy a német hadsereg megva­lósította azt, amelyre Nnpoleon soha. sem szűnt meg gondolni, a harctéri könyvtárat, mely mindenütt rendelke­zésére áll a német katonának. Richárd Eusinger repülőtiszt Né­metországban ma az egvik legkedvel­tebb költő. Költészete az nj idők exisz­tenciális életformájának legszebb ki­fejezője. Sikere bizonyítja, hogy ér­zései. gondolatai mennyire visszhang­ra találtak honfitársainak lelkében. A verseket Madácsy László, a ki­tűnő költő művészien fordította, A 2uhanó repülőhöz Te, kinek szemét soha senkise zárja le már. Zuhanó ellenség, Szemed feliérje még reám villan egyszer. Hallgass meg, tanúként idézlek: Mi, akik egymás vesztére törtünk. Nem gyűlöljük egymást. Érzed ? büszke zuhanásod Szívem fogja fel, Látod-e még, amint Köszöntelek? Én ellenségem, én barátom! Karomba zárlak, Hogy ujabb győzelemben álljak bosszút érted. Éried, aki megbékíted egyszer ma jd a népeket. Férfi j esküszöm neked, Nem zuhansz hiába! Személvazonossáei lan Te vékonyka pléhlemez, Kit számon az élet könyve tart, Égy nap megkérdik főied majd: — Ki ez a csöndes férfi, Ki a szavak ízét többé nem érzi? S te beszélsz róla, róla ki már ismeretlen. Megmondod nevét, kinek többé neve sincsen. És milyen az arra? Élő. szived ne borzassza Rémület, benned virul vére. És édes. örökre édes pihenésre. Jlítyi iíd'élc (netyuiiutásMul veszünk. Magyar Kender—, Újszeged. Internátus: konyha vezetésére fözés­heg-süteshez jólértő, legalább IV. pol­gárit végzett házvezetőnőt éi gazdasági teendőkben jártas ugyan­olyan iskolázottságu kulcsárnőt bentlakással ,havi 65 pengő fizetéssel és elátással mielőbbi belépésre felvesz • Gyógypedagógiai Leányimézet, — GYULA. Szent István-n. 30. 30Ő Tanulságul meséljük e» Néktek, hogy ne hidjeick Üdők ujságjaiban, mert egyik Üdő tsak o:lyan, mint az másik, éppen hogy az emberek válta­koznak, akik nem élhetnek ezer Esz­tendőket, fniert is külön Hála adas­sék az Mindenhatónak. Már azon nevezetes Piaion Bölts hirdeté, mekkora legyen a leg­nagyobbik és a legkisebbik Birtok és ellenkezék vala az ingó vagyonok sza­porítása miatt, míg a nem kevésbé jeles Xenophon, ki nem buka meg életében, de miatta bukának későbbi Deákok számtalan ezrei, tudva tudván vallotta, hogy az Vállalatokat vegye kezébe az AMam. Épp ugy szeretné Aristoteles. ha az gyermeke­ket személyválogatás nélkül az Állam nevelné, miből is napjainkban hallunk Igéket, azok ujaknak mondattatvan Tsak az 1795-dik Esztendőbe lép­jünk vissza az Kakas nevű Székre kí­vánkozó és pókos lábú Deresünkön, mikor is M ü 11 e r Sebestyén ült Ne­mes Szeged Szabad Királyi Város Feö-Bírói székében és D n g o n i t s Adám volt a Polgármester, vérszerin­tije ama nevezetes Oskolásrendi Tu­dósnak, ki az András nevet nyeré a Szent Keresztségben. Ferentz Tsászár nem forditá le­lénk Királyi szivet, a Magyarnak be­csülete hitvány vala s még az is tilal maztatott, hogy a Vármegyék Levelei és Correspondentiája kinyomattattas­sék. sokszor félben szakajtott Rahsá gunkat az inség is megszaporította Az Üzérek meggazdagodtak, mert na­gyobb haszonra alkalmatosságot a Háborúkban nyujttatni találtak, kü­lömb féle termések külső tartományo­kon, sőt az ellenség helyére vitetni tapasztaltatnának, mi is szigorúan el­tiltatott. Kellemetes füvekkel tcllyes rétjeink alig termettek magot, Blahó Páí szöregi uradalom árendátorának parantsoltatik, hogv az adózó népet gabonával segíteni Igyekezzen, míg­len elegendő lészea ereje által élel­mét megkeresni ugyanakkor a Föl­sőség 800 zsák árpát engedeti át a sze­gedi királyi Élés Thárból a helybeni szűkölködők részére, készpénzen min­den zsákját, vagyis köblöt 2 forinto­kon. Följegyeztetett Rósa Sándor volt Földbiró urnák olyatén könyörgő le­vele, melyben szorongatásait adja elé. Számadásaiban ugynnis 1800 forin­tokkal hátra maradott, ennek lefize­tésére Ezecutióval mosl kényszeritik, amidőn iIly szűk, szoros, üdüben és mosto­ha esztendőben * jószágoknak ára annyira meg tsekkenf. liogv azoknak érdemit huszad résziben sem isérik. Ezért esedezik, hogy birói Hatalom, vagyis Sequestrum alatt levő Javaira kirendelt Executió legalább Szent György napokig függőben tarlattas­son. midőn a jószágoknak ára fel emelkedni szokott. Mondok nektek századszor is ájta­tos Fele Barátaim, hogy nincsen uj a nap alatt, hiszen mi volna akkor a fölséges Magyar Helytartó Tanátsnak 3. Mártii költ és a Tauátsban felo ­vasott kegyelmes levele, melyben éb­rczietni rendelteinek a Szántó Vető Gazdák az őszi vefésbiil ki maradott földek­nek tavaszi szemmel, vagy tsak legalább Földi Almával, vagyis Krumpierral való bé vetésére. Telyesitetetik és ki hirdettetik a kö­zönséges Pialcokon s Templomok előtt, nem kfilömbec a holnapi napon megjelenő Választott Község előtt felolvastatik. — rendelé a Tanáts. Avagy beszéljünk-e Svertzolókról és nyugalmazott vasúti Bakterek szor­galmatos életpérjukról Kik is lanka­datlan szorgalommal járják ama ne­vezett Rezsi Jegy filléres segedelmé ve] Bötstelenül elkobozott, de ditsösé geser vissza szerzett Területeinket, hogy Szalonnának és Tzukornak ne­vén szereplő ritka Tsemegéket oitsón összevásárolván, idehaza mielőbb Uj­váry Biró urnák Széke elé kerülje nek. Nem beszélünk, meri Szó szaporí­tás keletkezik belüle, ellenben idéz­zük Dudás Istvány Dorozsmai Hely­ség Birájának száznegyvenhét évek előtt felolvastatott levelét melyben vissza adatatni azon Húsokat kívánja, mik a Bánátusi részről által hozattat­tak és elvétettek. Határozá pedig a Nemes Város Tanátsa, hogy a Húsok mostanság vissza adattatván, meg irai­tatik a Dorosmai Bíráknak, bogy a Húsnak által való hordása a Banatusból e városnak és né­kiek is igen káros légyen, azért ebben a Nemes Város rendelke­zéseihez alkalmaztassák magukaL Végül sóhajtozva emlegetjük neve­zet Üdőt. mclv nyom nélkül mult cl, hiszen mi másért kérdeznék Szívbe markoló Plakátok, felmutatván Ke­resztre feszített Megváltónk sebeit: — Miért bántod? Igen is. miért bántod te slingrlf szájú termetes, útszéli hervadásban vergődő Debella mikoron tsekély fil­léreken maximált Földi Almádért, vagyis Krnmpierodért vonakodok meg. adni az hatvanöt és nyolcvannyolc krájtzárokat s Tsirkéid holléte után érdeklődve részint az Urat szidalma­zod részint a beleimre leszel Bötste­len Tzélzásl? Hallgasd tsak meg E6 Excellentiá­ja Gonsiliárius Ü r m é n y i Jóseff l evelét. Jó nagy urunk képmása ott van a Panlheonunkban fontold fel, liogy onnan is rád leselkedik! A már mondott esztendőben küldé ö e Ne­mes Város Fiscálissának Kovács János káromkodó el­len inditott pőrét és abban hozatott Tekintetes Királyi Táblának Sententiáját, melybűi ki teczik. hogv azon káromkodó a Halá­los büntetésül mentnek találtatott ngvan. amelyre ítélve vala, hanem fél esztendeig tartandó rab­ságra, vasra és minden hé­ten Két Napokon viz és ke­nyér bőjtölésre, azon felöl 4C—40 korbáts ütések el szen­vedésére Ítéltetett. Ezen Sententia a raboskodónak azonnal ki mondatta­tott, a 40 korbáts el vételére le kül­detett .a Pör pedig a fiskális Leveles Tárhbnn télettetett. Talán elé lehetne onnan venni Praxisok felujjitására, mások példá­zatára, népek megjobbitására nézvést, .Tegyzette Tró Deák: (iw Letartóztattak egy rémhirterjesztőt (A Délmagyarg-szág munkatársától) A rendőrségre érkezett feljelenté© folytán a politikai osztály detektiv­jei szombaton délelőtt előállítottál Grünberger Pál szegedi gyiv mölcsbevásárlót. A feljelentés szeri tá Grünberger állandóan ellenséges ált­lamok rádióállomásait hallgatta és a hullott dolgokat elbeszélte ismerősei­nek. Legutóbb a moszkvai rádió hír­adását figyelte s többeknek elmesél­te, hogy mit ballolt, még pedig olyan formában, hogy emiatt alaposan gya­nusithutó rémhírterjesztéssel. Grün­bergert rendőrségi kihallgatása során szombaton délben átkísérték a* ügyészségre, ahol letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték. Ügyé­Íren a törvényszék ötöstanácsa legkö­zelebb megtartja a tárgyalást. Jégszekrények Fekete Nándor Kossuth Ujos-sugárui 18. szm Telelőn 20—12

Next

/
Oldalképek
Tartalom