Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-14 / 133. szám

Művészeti szakbizottság (A Délmagyarország munkatársá­tól) Megírtuk, hogy a város kulturális fejlődése érdekében milyen elenged­hetetlenül szükséges a művészeti szakbizottság létesítése. Ez a bizott­ság tehermentesíthetné az »egy em­ber* határozó kényszerének súlyát. Tervszerűen és nagyvároshoz méltó­an szellemi életet kezdeményezne s a művészetek minden ágát olyan érte­lemben karolná fel, hogy azok váro­sunkban pozíciót jelentő színvonalhoz jussanak. A szakbizottság hatáskörét nem kizárólag a képzőművészetekre értjük, hanem az irodalom s a művé­szetek minden ágára, beleértve a szín­házat is. Mielőtt kifejtenénk tervünket azok előtt, akiket ez a szép célt szolgáié buzgalmunk talán érdekel, megszive­lésül ós tájékoztatásul szemelvényeket közlünk Tasnádi Nagy András nak, az Irodalmi és Művészeti Tanács elnökének a napokban megjelent ér dekes cikkéből. Az Irodalmi és Művészeti Tanács mai hatásköre — irja Tasnádi Nagy András — a törvény betűje szerint meglehetősen szük, mindössze annyi, hogy a kormánynak felkérésére taná­csokat ad, javaslatokat készít, véle­ményeket nyilvánít. Mégsem lekicsi­nyelendő ez a hatáskör, mert hiszen a szépirodalom, a képzőművészetek, a zene, a szinmüvészet egész területére kiterjed. Itt megemlítjük hogy nálunk, Sze­geden a szellemi haladást biztosítani tudná egy ilyen »szűk« hatáskörrel rendelkező bizottság. Ez a kritikai, Jelügyeleti és tanácsadói szerv, az ed­dig magánkezdeményezésekként szét­hulló szellemi életünket egységesít­hetné. >A feladatok — folytatja Ta* nády Nagy András —, amelyek a Ta­nácsra várnak, sokszor egyáltalán nem könnyűek. Nem könnyűek, ha ko­molyan fogjuk fel őket. Hiszen a lcg­magasabbrendü szellemi értékekkel kel foglalkoznunk. A szeíte-ni, a le1­ki élet megnyilatkozásával, szükségle­teivel, hajaival, néha irányításával c. >A szellemi életben pedig nehéz nőt majdnem lehetetlen az a biztos el­igazodás, ami az ekzakt tudományok­ban, technikában magától értetődő. Az irodalom, művészet kérdéseiben alig érhető el a hibátlan értékitélet, helyes kategorizálás, a mindenkit megnyug­tató állásfoglalás, döntés. A művésze­tek az őrök szépet szolgálják s máig még azt sem sikerült megdönthetetlen érvényű meghatározással megállapí­tani, mi is a szép. Az igazi svép. Az örök szép. Inkább csak érezzük ezt, mint tudjuk*. Hasonló felelősséget vállalna a sze­gedi művészeti szakbizottság is, felál­fitásának feltétele tehát az. hogy meg­bízható itéletü szakemberek foglalja­nak helyet ott. Nem lehet természete­sen irányadó a virilisi jog (de politi­kai érdemek sem), az adótizefés nagy­sága nem dönti el a szakértelem kér­dését. A városnak el kell tekintenie a bizottság kenteinek felállításánál at­tól a kényszerköriilménytöl, hogv szakbizottságokban csupán városatyá­kat szerepeltessen. Ezzel nem akar­ju* a városatyák szeriem! képességeit vagy egyetemes műveltségét kétségbe vonni, de nem tartjuk szégyennek azt, hogy valaki nem szakembere minden szakkérdésnek. (A polihisztorok ide­je régen elmúlt), • Kényesek a művészetek kérdé­sei — irja a továbbiakban Tasnádi Nagy András — s a művészek is Olyan kényesek, bogy bizony sokszor félve nvult hozzájuk, akinek ezt mégis meg kell tennie. Egy rossz szó a leg­szebben induló művészi pályát leher­vaszthatja. Egy következetes, de hely­telen irányú propaganda tömegeket vi­het tévútra. A nemtörődömség egész korok ízlését viszi romlásba*. — Saj­nos ezt a megállapítást, döntő bizo­nyítékként támasztja alá az elhagya­tott szegedi művészeti élet s 8 műke­reskedelem térhódításának ízlést tóm boló hatása. »T)e nehéz is ez a feladat és há látlan, szép mégis, mert a magyar mű­vészi géniusz minden téren olyan gaz­dag, hogy aki művészeink alkotásai köz.ött járhat, azokkal foglalkozhat legyenek akár a szépirodalom, akár a képzőművészet, akár a zene, vagy szinmüvészet köréből valók —, annak magyar lelke gyönyörűséggel és büsz­keséggel telik meg. Amilven keserves a magyar iró, a magyar művész JOT sa, épp olyan nagyok az értékek me­lyekkel nemzetünk szellemi birtokál­lományát gyarapítják*. >Nem szidom — mint az divat — a különféle 'izmusokat* — irja a későbbiekben Tasnádi Nagy András. — Mindent szeretek, meghecsfrok, Belvárosi Mozi Vasárnap, hétfő Francia film! VÁGYAK Egy nagy szerelem története A főszerepekben: DANTELLEDARRTEUX és CHARLES VANEL Egvideiüleg: A FEHÉR! SAS vadnyugati történél Főszereplő: BUCK JOHNES Előadások kezdete 3. K. 7, ©órakor amin az őrök szép egy vonását felfe­dezni tudom. Szivesen ismerek e; és támogatok mindent és mindenkit, aki a szép szolgálatában áll<< Az elfogulatlanság és a magasabb­rendü szemleletért állunk mi is síkra és küzdünk a szokatlant, az ujat mere­ven viszsautasitó tudatlansággal s a konokság termelte rossz irányban fej­lődőt Ízléssel, illetv* Ízléstelenséggel. (Ezt a mondatunkat válasznak veheti egy a képzőművészeti szakirodalmat előszeretettel kultiváló és tájékozat­lanságát szóvirágokba homályosító rajztanár.) »Nem fogok soha irodalmi, vagy művészeti érdektársaságok mellé áll ni. De megbecsülöm azt, aki valami jót, szépet értékeset aikot. Csak az igazi művészetért kivánok dolgozni — szögezi le állásfoglalását Tasnádi Nagy András. Ez persze jelenti azt is, hogy ellensége vagyok az tizlefe*­fcedő művészetnek, a dilettantizmusnak és mindennek, ami Ízléstelenség*. >Jó volna — fejezte be értékes cikkét Tasnádi Nagy András —, ha Tanács összefogva az irodalmi és művészeti élet legjobbjaival, megva­lósíthatná mindazt, amit irodalom és művészetek, irók és művészek joggal várnak tő!e«. Ha csupán lekicsinyített mása is lenne a szegedi művészeti szakbizottság az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsnak, de célkitűzései megegyeznének ezével, ugy a szegedi művészek, Írók, zenészek is joggal re­mélhetnék a szegedi szellemi élet egy­séges kibontakozását. Temesváry József dbümaby arorszao <j Vasárnap, 1942 jnPins 14. U Csak akkor lesz szép a lakása, ha bútorát nálunk vásároüa! ASZTA10$NE*TEQEK csarnoka Szendrényl Géz* és Tirtal Szeged, Duqonloe-tér II. Telefonezém : I3-S2. BUIOR k I Intézkedések szened! tejelláfás bizfosifásárs Előterjesztés a termelői ár felemelésére (A Délmagyarország munkatársá­tól) A háromtagú bizottság, amely a város kikül detésébon Szeged tej­ellátásának kérdéséről Budapesten a földmüvelésügyi minisztérium il­letékes osztályával tárgyalt, haza­érkezett. A bizottság tagjai: dr. Ka­tona István tanácsnok, dr. Fodor Jenő, a közellátási hivatal vezetője és Haidekker Andor gazdasági fő­felügyelő szombaton délelőtt részle­tesen referáltak dr .Tukats Sándor főispánnak és 'dr. Pálfy József pol­gármesternek a tárgyalásokról, A hétfői közellátási értekezleten részletesen megtárgyalják a lehető­ségeket és dr. Pálfy József polgár­mester ugyancsak a hétfői nap fo lyamán kettős fölterjesztést intéz t közellátási minisztériumhoz ée a földmüvelésügyi minisztériumhoz is. Ezekben a felterjesztésekben a város polgármestere a Sze­ged környékén az árvizokozta különleges helyzetre és jó­szágélelmezési nehézségekre való hivatkozással a tej árá­nak a budapesti árszínvonalra való felemelését kéri. Ha tehát az illetékes fórnmok helytadnak a kérelemnek, a tej maximális fogyasztói ára az eddigi harmincnégy fillér helyett negyven fillér lesz. Ez az ártöbblet nem jelent a fogyasztókra különösebb megter­K orzabán Vasárnap: 3 5, 7 és 9 órakor hétfőn utoljára 1 Francia filmbohózatf 1 és fél óráa kacagás) Két jómadár helést. tekintve, hogy ma már álta­lában ezen az áron alul nem igen lehet tejet •'•^erezni, viszont a te­héntartó gazdák igy megkaphatják azt a harminc filléres literenkénti árat, amennyibe nékik a tejtermelés a legszigorúbb szakértői számitások szerint is a mai viszonyok között belekerül. Továbbá érdekes elgondolás, Hogy megfelelő mennységü (napi egy— másfél liter) tej önkéntes beszolgál­tatása ellenében a hatóságok korpát juttatnak a gazdáknak, Hogy ezzel is könnyítsenek az állat­tartás mai gondjain. Általában, a hatéságok" a terme­lőkkel szemben a legmesszebbmenő megértést és méltánylást tanúsíta­nak és meghozandó intézkedéseikkel arra törekednek, hogy a lehetőség szerint összhangba hozzák a terme­lők jogos érdekeit a fogyasztók ér­dekeivel. A tejellátás kérdésével kapcsolat­ban egyébként Katona István ta­nácsnok; a Délmagyarország mun­katársának a következőket mon­dotta? — A tejelTátás kérdése egyáltalán nem megoldhatatlan pitebléma már csak azért sem, mert tej igenis van, még hozzá a szükségeteket kielégítő mennyiségben, csupán a gyűjtést, felhozatalt és kimérést kell meg­szervezni Kétségtelenül megállapí­tottuk, hogy Szeged körzetében ki­lencezer tejelő tehén van, ha tehát Csak napi négy literes tejho«nmot számítunk, már ez is napi harminc­hatezer litert jelent. Ezzel szemben Szeged maximális tejszükséglete huszonötezer litert tett ki, de már ti­zenötezer liter napi termelés' bizto­sításával ki lehetne elégíteni az 'elsősorban számlásba jövő igénye­ket. Ebből a legszükségesebb az a napi 7—8000 literes mennyiség, amit a terhes és szoptatós anyák, vala­mint a három éven aluli gyermekek igényelnek. Legelsősorban ezt akar­juk biztosítani, továbbá a betegekét, szegényházi és menhár.i ápoltakét és azoknak szükségletét, akik rá­utaltságát a tisztiorvosi hivatal iga­zolj a. — Minden többi igény kielégítése esak azután jöhet, de ismétlem, nt elvi lehetőség megvan arra, is. hogy a város minden polgára számára legalább napi félliter tejet juttat­hassunk'. — A kérdés megoldása azon mú­lik, hogyan tudjuk megszervezni a tejfelhozatalt. A budapesti tárgya­lások során tisztázódott az OMTK álláspontja is. Ez a nagy tejipari vállalat azért nem volt képes sze­gedi üzemét tovább fenntartani, mert ebben az évben már negyven­nyolcezer pengős deficittel dolgo­zott. A gazdák a maximális árak mellett nem találták meg a számi tásaikat ós igy nem voltak hajlan­dók tejet szolgáltatni az OMTK-nak ezért csökkent le az utóbbi hónapok leforgása alatt hat—nyolcezer liter­ről báromszázra, mig végül telje­sen megszűnt a tejszolgáltatás­— Az OMTK csak abban az eset­ben tndná itteni telepét njra üzem­be helyezni, ha megfizethetné a gazdák által kívánt, illetve költsé­geikkkel arányban álló árakat* Ha ehhez a közellátási és földmüvelés­ügyi minisztérium hozzájárni, nem lesz akadálya annak, hogy az OMTK ismét válllaja a városnak tejjel való ellátását. — Egyébként Hangsúlyoznom kell. högy a tejmizéria országos fiinof és az ország jóformán minden városában hasonló bajok mu­tatkoznak. i— Az OMTK visszakapcsolódása megoldás lenne, mert ennek a válla­latnak a tanyavilágban tizenhat be­vezetett tejgyiijtő állomása van, a Litomeritzky-féle tejüzemnek hat. ugy, hogy huszonkét tejgyiijtő ta­nyai és a központi tároló és elosztó üzemen kivül egész sor reaktivál­ható tejelosztó fiók állana rendel­kezésre. Természetesen az eredmé­nyes munkának a tejáraknak a ter­melés költségeivel való összhang­bahozatalán kivül másik alapfelté­tele a tejszabályrendelet rendelkezé­seinek betartása és a város el is van rá szánva, hogy a rendelkezéseknek Széchényi Mozi Zilahy La'os színmüvének film­változata ! Hazajáró lélek Főszereplők: KARADY KATALIN ós PAGER ANTAL Csak 16 évea felülieknek! vi a 3. 5, 7, 9, hétfőn \ f, 9. Őrskor

Next

/
Oldalképek
Tartalom