Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-12 / 131. szám
m I) fi LM AGY A BORS 7. A« " Péntek. 1943. j n n i n n 12. Tisza Lajos Szegeden 1^79 junius llén kitűnő megjelenésű magyar nr érkezett. Szegedre, de akinek előkelő alakján — Mikszáth Kálmán szavaival — „hideg merevség ömlött el. élénk fekete szemeiből szúrós kevélység sugárzott. Hangjában, melyben magyar zamat cseng, mégis van valami eltávolító. A hangulat, moly e szépen öltözött gavallér lényegéből sugárzik. nyomasztó, ünnepélyes, sőt fojtó". A kimért modorú TTrí borosjenői Tisza Lajos. Mint 7. FerenT. József királyi biztosa, jött s megbízatása valóban nem a könnyű föladatok közé tartozott. A koronás magyar király adott szavát kellett beváltania, amely égő fáklyaként, lobbant fel a nagy sorstragédiával sújtott város nehéz felhőkbe bomlt égboltozatára; „Szeged lesz és szebb lesz, mint volt!" fiz volt Ferenc József királyunk ígérete és ez a mondat tartalmazta Tisza Lajos küldetésének célját is. A legnagyobb magyar várost — Szegedet — kellett „kiemelnie a Hullámsirból", amelybe balvégzete a medréből kilépett Tisza folyó árja sodorta és örök pusztulásra ítélte JS79 március 12-nek sötéten zajló éjféli óráiban. Ti -za Lajos megérkezése Titán évomban fogadta az üdvözlésére megjelent. tisztelgő küldöttségeket és a törvényhatóság köszöntésére adott válnszát. igy fejezte be; — Önöké vagyok és maradok tcstKen lftlekben, mig kezet fogva nagy munkánkat be nem fogjuk fejezni. H'óre tehát! Az Tsten. a nemzet nevetem kezdjük meg a nagy munkát. T sza Lajossal együtt jött Szegedre az úgynevezett „biztosi tanács". melynek tagjai voltak: JanJforích Miklós. Bakai/ Nándor, Horváth. Gyula, Végli Aurél. Komjáthy Béla földbirtokos és TaJlián Béla torontálmegyei főszolgabíró. Hoz.zajuk csatlakozott Szeged város bárom tagból álló választott, kiilflöttKcge. Ezek az. urak alkották — Mikkzáth Kálmánnak a humor aranyporába mártott Írásaiban — a király szegedi „udvarát", amelyet lassanként a helyi derűs köztudat Fsak mint; „Tisza Lajos és udvara" íimzéssel emlegetett. Tisza Lajos királyi biztos együttes alkotó munkára bivta fel a város népét és ebben az ujjáépitésí roppant küzdelemben a polgárság mint egyetlen Szegedért dobogó »ziv egyesült. Megszűntek itt a magán- és pártpolitikai szempontok. Tis/a Lajos kemény akarata, ttrl nagv fölénye, tekintélyes és hidqg lényének mégis elömlő szuggesztivitása. egy lélekké formálta a város lakosságát. „Dolgozni Szegednek és Szegedért!" — ezzel a hősi jeligével Indult el az építő munka* — Milyen különösen játszik a sors _ jegyezte meg Mikszáth, aki azidőlájt, mint ismeretes. Szegeden ujságIróskodott —, figyelitek: Tisza pusztította el Szegedet cs T isza épiti fel ismét ... A Szegedi Napló 1879 október 18-i szániában Tisza Lajos rímmel adott időszerű rajzot. Jóval később, amikor már a szegedi királyi biztosság megszűnt, elragadó finom bájjal, csillámló wedves malíciával rajzolta meg Mikszáth a Pesti Hírlap 1884 1. számában z— A szegedi udvar c. karcolatában — Tisza Lajos Szegedre érkezésének körülményeit. A szegedi gróf cimü írásában (1892) különösen hü és kifejező vonásait adja Tisza Lajos lelki arcának: »Az. az államférfiú, amikor Szeged városát épiti nagy arányokban, egyszersmind ráér Sziráky késcsinálómester hires halbicskáinak egy csinosabb formáját is megrajzolni, elevenen áll e vonásával előttünk. Nem a Tisza folyam tükrében magukat öntetszeiegve néző paloták jellemzik gróf Tisza Lajost, hanem künn a városvégeken, azok a piciny alvégi házak, melyek az ő terve szerint készültek s melyekhen megőrizte a szegedi építkezés magyaros, népies ősmotivumait. Tisza Lajos gróf bizonyos fokig konzervatív; mindent megtartani, amit lehet! de bizonyos fokig reformer, mindent átjavítani — még azt.is, arait nem lehet!* • ...1883 végén, miután a városépítés hősi munkája befejeződött, megszűnt a szegedi királyi biztosság is. Az esztendő utolsó napján búcsúzott a város a királyi biztostól, akkor már Tisza Lajost — gróftól. Felmentése alkalmával ugyanis őfelségétől — nagy érdemei jutalmazásául — a magyar Érsemly'én junius 11. "A" mai divatos terminológiával kifejezve: Valahol Szilágy és Bihar határán, az, Érmelléken fokszik Érsemlyén, amely község a nevét két irodalomtörténeti nagyság is megörökítette a történelembe. Az egyik nagyszülött a magyar nyelv pallérozó.ia volt költő, akinek fellépése irodalmunk uj fejezetét jelenti, a másik nevétől pedig most a pesti mozgószinházak plakátjai hangosak. Az egyik közel kétszáz, évvel ezelőtt született, a másiknak még sok barátja, ismerőse, sőt a bitvese As gyermeke is itt él Biharban. Érmihályfalvától mindössze öt kilométerre fekszik Érsemlyén. A XV-ik század elején Simián, Ujsimiánnnk nevezték s Balogh-Scmlyén nemzetség birtoka volt. Egykori járási székhely. Fráter Lóránd édesapja volt benne az utolsó főszolgabíró. Almosd községgel együtt a régi magyar főurak és nemesség egyik fészke volt. Zomolyiak 1500-ban, Makófalviak 1000, Fráterek IfiOÖ-tól, Péchy, Bossányi, Kazinczy Kralnik, Szunyogh, Kölcsey, Dobozy, Pogány, Tajty, Erős, Szirmay, Nagy családok lakták. Egykor a község főterén, nem messze a református templomtól, szembe Fráter Lóránd szülőházával állt az a szobor és emlékoszlop, amely hirdette, bogy e községben született KazinPzy Ferenc a nyelvújító és hogy emeltette Fráter Lóránd. Ali még az a ház is, amelynek egyik ma már lebontott szobájában született 1759 október 27-én Kazinczy Ferenc. Az eszterhély alatt, a falon ma is áll az emléktábla. Szürke márvány. A Kazinczy emlékét 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia közvetitésévol, a Kazinczy, illetve Bossányi-ház köreiében, a templom előtti kis téren szép emlékkövek örökítették meg. Fz volt a felírása': „Kazinczy Forencz születése helyén százados emlékül a hazafiúi kegyelet. MDCCCLIX. Áz emlékkő felállítási költségét Kralnik Alajos viselte nagybátyja iránti kegyelet- ~ 1 bőL" grófi méltóságot kapta és >borosjenői« előneve mellé a »szegedi*-t ötödfél esztendőt töltött Tisza Lajos a tiszaparti városban, amelynek lakói hideg lényén át is megérezték melegen és értük dobbanó magyar szivét. Nem volt >népszerű* ember cs ez nagyon fájt élete nagy krónikásának, Mikszáthnak, mert igy irt róla: •...Bizonyos tragikum van abban, hogy egy ember, aki meleg szívvel karolja át az emberek összességét, egyenként azokból keveseket szeressen. S hogy az emberek is, akik amikor egyenként vannak, nem szeretik, együttesen mégis ő hozzá fordulnak bizalmukkal!* (A szegedi gróf. 1892.) Tisza Lajos elbúcsúzott Szegedtől, de továbbra is barátja maradt a nagy sorstragédián átesett városnak. Mint országgyűlési képviselő szolgálta később Szeged fejlődésének céljait. 1898 junius 27-én, hatvanhat éves korában bekövetkezett halála az egész nemzetnek fájdalmas gvászt jelentett, de külön nagy sebet Szeged város népének, amelyet annyi tetterővel, magvar szeretettel és lendülettel iwekezett elindítani az élet útjára, abból a roppant aléltságból, ahová az !879-os árvízkatasztrófa sóiét hullámai sodorták. ,.V. J. Negyvennyolc évvel később pedig mellszobrot is állitolt a kegyelet.. Fráter Lóránd kiváló szobrászmiivészünkkel, Horvny Jánossal készítette a nagy nyelvújító mellszobrát és ráhelyezték azt az uj talpazatra. A szobor melső részéire pedig felirat került: KAZINCZY F. E mellszobrot adományozta Fráter Lóránd éréemlyéni születési bonvéd hHszárszázados Elhelyezte terét, rendezte és kerítéssel ellátta a Magyar Tudományos AkadémiaFenntartia a Kazinczy család. 1907 szept 22.-én." Mullott az idő. jött a nagy háború, aztán Trianon. A Kazinezycsalád tagjai messze elszármaztak Érsemlyénből. Így hát. nem is teljesíthették vállalt kötelességüket, a szobor és a környező park gondozását. Megdobogott azonban a semlyéni lányok szive, érezték, bogy honleányi kötelességet kell teljesíteni és éveken keresztül gyönyörűi park ezer és ezer illatos virágos őrködött Kazinczy szobrára. Mig aztán a román sovinizmus nem tűrhette tovább, hogy a trianoni határ mentén a magyar örökkévalóság. nagyság, hivatástudat; ezeréves kultura őre álljon ércbeönlve és hirdesse a feltámadás bizonyságát. A szobor eltűnt helyéről. ledöntötték, a talapzatot lerombolták. majd elhordták. És Kazinczy Ferenc szobra ott várta a bécsi döntést a zilahi zugba nagytársával, Wesselényi Miklós bronzba öntött másával. Fz a szobor története. 'A mnlt, amelyre szeretne mindenki fátyolt borítani. Eltörülni az emlékezetünkből is azokat az időket, amikor a szoborrombolók diihe szeretett volna elpusztítani mindent, ami az ezeréves Magyarországra emlékeztelett Es most kezdődik s szobo? történetenek nj fejezete. Itt ül velem szemben n község kiváló papja'f Szatmári Mlárcjy tiszteletes uram. Nagy gondban yan. Már haza kerítette a zilahi száműzetésből Kazinczy szobrát, azonban a felállításhoz szükséges költségei nem tudta még előteremteni. — Bizony még legalább ezer pengőre volna szükségünk. Ezer pengő? Csak annyin múlik, hogy Kazinczy szülőfalujában iámét ott álljon a gondosan ápolt park közepén Horvay hires szobra. Ezer pengő? A magyar társadalom bizonyára hamarosan össze fogja adni ezt a* összeget. Amikor ennek a véleményemnek hangot ad. felcsillan a tiszteletes ni szeme: — Én is abban bízom. Ezzel bn*dit Tahéry Géza a nagyváradi Szigligeti Társaság ügyvezető alelnöke is, akit arra kertem, bogy a szobor visszaállítás ünnepségeit a Társaság égisze alatt rendezzék meg. Ö is azt hiszi, bogy az irodalmi társaságok, az Akadémia, társadalmi egyesületek. közületek és magánosok rövidesen összeadják a szükséges összeget s akkor még ez év őszén visszaállíthatjuk a szobrot. — Már csak azért is bizom a sikerben — folytatja a tiszteletes ne lelkesen —, mert a román megszállás alatt is volt nekünk egy nagyszerű ünnepségünk. Kazinczy halálának századik évfordulóján, 1931 augusztus 23-án országos ünnepséget rendeztünk. Az erdélyi irodalmi társaságokon kivül képviseltette m'jírát az ünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy, Petőfy, Kazinczy stb. irodaimi tár® saság. Ha akkor sikerült, akkor most is sikerülni kell. mielőbb ott kell álljon a szobor, ahová a község másik hallhatatlan,ja. Fráter Lóránd állította. Bizonyos, hogv a magyar társadalom ezen oldalról van igénybe véve. Sok lemondásra vagyunk kényszerítve. De Kazinczy szellőm* nagysága, öröksége, hallhatlan volta arra kötelez mindnyájunkathogy szobra mielőbb ismét ott álljon abban az akácvirágos községben, ahol az első napsügáp végige-sókolta nagyfia szemét... Daróczi La jos A vármegyei tanfelügyelőség áthelyezését kéri Szentes Szentes, junius 11. Csongrád vármegye közigazgatási bizottságának ülésén Böszörményi Jenő református lelkész szóváteltc a Szegeden levő vármegyei tanfelügyelőség ügyét. Ila arra gondolok — mondotta Böszörményi —, bogy a vármegyének nem a megye székhelyén van a tanfelügyelösége, hanem egy másik törvényhatóság falai között, akkor a vármegye népe nevében felemelem szavaimat, inert egy színmagyar vármegye mégsem annyira szanalmas, árva várnuv gye. hogy amikor mindenütt a megye székhelyén van a tanfelügyelőség, akkor ez az egy kivétel csak. Ilyen szegénységi bizonyítványt, nem fogadunk el, hanem ha a nyakunkba akasztják szépen levágjuk onnan. Mit szólna Szeged, ha a tanfelügyelőségét a vármegye székhelyére tennék? Ugye, hogy tiltakoznék ellene? És igaza is volna. Mi sem teszünk mást, mert érezzük hogy igazunk van. Szegednek megvan a maga küidetese és mi tiszteljük is azt, a vármegyének megvan a maga küldetése és elvárjuk, hogv mások szintén tiszteljék azt. éppen ezért a következő indítványt terjes>rtem n bizottság elé: írjon fel a közigazgatási bizottság a kultuszminiszterhez s k'érje a vármegyei tanfelügyelői kirendelt ségnek Szentesre való visszahelyezését és kérjük a főispán urat. hogyricéiősünket tolmácsolni méltóztassék* Hcvzitovzty T&í&m tedÖHtiitt svbfoa