Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-11 / 130. szám
« D F I M A ti Y A R (I H S /. A ( | törtök, 1942 junius 11. terhez intézett interpellációt a kolozsvári cgveteni néprajzi tanszékének betöltéséről. Szöllősi Jenő a földművelésügyi miniszterhez interpellált a mezőgazdasági munkabérek és az árak összhangjáról. Incze Antal a miniszterelnökhöz a sajtócenzura rendezéséről, a belügy miniszterhez pedig a zsidó gyógyszertártulajdonosok kedvezményeiről interpellált Bireiiqszky László a kormányhoz intézett interpellációt. A bányamunkások fillérei zsidó üzletek céljára való felhasználásának megakadályozásáról, a belügyminiszterhez pe•íig a zsidóbirtokokból alakított középbirtokok helytelen elosztásáról. Polonkay Tivadar a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez interpel'ált a baróti polgári iskola ügyében s kérte, hogy a jövőben nevezzenek ki óbb tanárt, épitsenek uj iskolaépületet. Ifj. Tatár Imre a közellátási és öldmüvelésügyi miniszterhez az árkérdések iránvitásáról és rendezéséről szólott. Kövér Gusztáv a vallás, és közoktatásügyi miniszterhez interpellált a műegyetemi mezőgazdasági növénytani intézet katedrájának betöltéséről. Vámos János a földmüvelésügyi miniszterhez a zentai mezőgazdasági középfokú és a magyarkanizsai tejszakiskolának felállításáról interpellált. A földművelésügyi minidtier nevében Bárczay János államtitkár válaszolt az interpelláló képviselőnek Hangoztatta, hogy a kormányzat ismeri a mezőgazdasági szakiskolák létesítésének fontosságát a mezőgazdasági kultura fejlesztésére. — Ha Magyarkanizsa városa az iskola megnyitásával reá háruló terheket vállalja, mint ahogy erre késznek mutatkozott — mondotta —, akkor nincs akadálya, hogy .Magyarkanizsán téli gazdasági iskola és szaktanácsadó állomás létesüljön, ahol a marbaés tejkérdéssel intenziven foglalkoznak. Reméli, hogy ilyen módon az interpelláló képviselő által felvetett kérdések megoldást nyernek. Az államtitkár válását a Ház tudomásul vette. Csoór Lajos az őstermelők jövő évi ellátásáról interpellált a miniszterelnökhöz. Horváth Ferenc a pénzügyminiszterhez interpellált a nyugdíjas állami alkalmazottak és özvegyek családi pótlékáról. Maróthy Károly a közellátásnnk hibái tárgyában interpellált. V a j n a Gábor két interpellációt intézett a miniszterelnökhöz, egyet a szakszervezetek, egyet az OTI-nál levő szociáldemokrata szellem tárgyában. Az utolsó interpellációt Maróthy Károly intézte a honvédelmi és beiügyminiszterhez a honvédelmi munkaszolgálat igénybevétele tárgyában. A többi interpellációra halasztást kértek és kaptak Az ülés 6 órakor ért véget. 1fle>fy&zuMU a jhaMia icUtyc^íítyíá ityty száztizeszte-Hdas katonai intéztnénp, amelynek Ualátáí senla sem sa\núl\a A irtokjavaslat a bizottságok előtt Budapest, junius 10. A képviselőház közművelési, pénzügyi és igazságigvi bizottságának egyesitett bizottságai szerdán délután Bárczay Ferenc elnöklésével megkezdték a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanjairól szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A kormány részéről báró Bánffv Dániel földművelésügyi miniszter és Bárczay János földmüvelésügyi államtitkár vett részt az ülésen. Az egyesitett bizottságok igen mélyreható vita alá vették a törvényjavaslat egyes részleteit. A vita iránt olv nagy érdeklődés nyilvánult meg. hogv az ülésen nem tudták befejezni a tanácskozást. Az egyesitett bizottságok pénteken délelőtt 10 órakor folytatják a törvényjavaslat részletes tárgyalását. (MTI) Rajtavesztett a „fogadáson" a nyilasujság kiadóhivatali alkalmazottja 1 apásért háromhónapi fogházra Ítélték (A Délmagyarország munkatársától) Pirk József nevű 20 éves fiatalember állott vádlottként szerdán délelőtt, a szegedi törvényszék büntető egycshirá.ia. dr. Molnár István tanácselnök előtt. Személyi adatainak bemondásakor n Pesti Újság cimü nyilas lap kiadóhivatali alkalmazottjának mondotta magát. Pirk Józsefet lopás vétségével vádolta az ügyészség. m$rt álkulcs segítségével behatolt Csáby Sándor Kazinczy-litmi lakásába és ellopott egy aranyláncot. A lopást nem tndia befejezni, mert a házbelieb felfedezi ék jelenlétét és Pirk ekkor visz^zacsempészte a szekrény tetejére a nála lenrí ékszert. A szerdal tárgyaláson Pirk azt ddfa elő védekezésében, bogy a lopást ,,fogadásból" követte el. Rurátsé : fiízi öt Csáby Sándor fiához. Csáby Ferenchez, akivel együtt szenvedélyes olvasói a delekthrrelény irodai omnale és szorgalmas néői a ia.lafidorfilmeknek. Mint mondotta. maguk is gyakran ..megjátszották" az olvasott, vagy moziban látott dolgokat és az ilyen „ine^jatszás" lett volna a Csabyéknál elkövetett lopás is. Fogadott ugyanis Caáby Fweuőcel, hogy be tud hatolni lakásukba és onnan ellop valamit. Ifjú Csáby ennek ellenkezőjét fogadta és amikor már állott a fogadás, Pirk csakugyan kilopta barátja nadrágzsebéből a Kazinczy/ utcai lakás kulcsát, és behatolt Csdbyék lakásába, ahol annak rendjemódja szerint elkövette a lopási. A tanúkihallgatások során kiderült. hogy nem egészen ngy áll a dolog, ahogy Pirk vallotta, a fogadás ugyan megtörtént, dc lopásról szó sem volt. A törvényszék ugy mérlegelte a dolgot, hogy Pirk József el követte a lopás vétségét, ha nem is fejezhette be és ezért háromhónapi fogházbüntetésre Ítélte öt. Az Ítélet végrehajtását, tekintettel a vádlott fiatal korára, bogy alkalmat adjanak neki a megjavulásra, háromévi próbaidőre felfügesziették. Az iiólct jogerős. minid proDacsomaa Dostal piperegyfingyporból. Eredmény már az első használat után Az arcbőr tiszta, egészséges, üde és fiatalos lesz, Pattanások, mitesszerek és egyéb arc tisztátlanságok eltűnnek. Küldjön költségre 40 fillért bélyegben. Kemikália-. Újvidék 144/h. Gyógy urakban, drogériákban. illatszertárakban eredeti doboz 520 penaö+89 fillér oótfelár i (A Dclmagyarország munkatársától) Az ideérkező párisi lapok megírják, hogy hamarosan megszűnik a Légion etrangére, a birhedt francia légió, amely a magyar fiatalság számos tagját s/akitotta el örökre hazájától, hogy puszta virtusból idegen imperialista politikáért áldozza életél. Lajos Fülöp alatt, 1831 március-, ban alakult meg az a zsoldos csapat, amelynek megteremtésére, az Észak-Afrikában szenvedett nagy Veszteségek ellensúlyozása végett, a belga de Boegard báró vetette föl az eszmét E'ső létszáma négyezer lő volt és ezek közt kalandorokat, szökött katonákat, gonosztevőket lehetett | találni a világ minden részéből. Aki meghasonlott magával az élettel, vagy akinek bűnös lelkiismerete elől kellett menekülnie, akit a félelem kergetett valami kiérdemelt büntetés elől. vagy aki e földi lét hivságával betelve, olyan helyet keresett, ahol senki nem ismeri, senki nem kérdezi: •honnan jössz? miért jössz* — az mind az idegenlégió szolgálatába leveti De növelték a légió embereinek a számát a megtévesztettek, az elcsábítottak. a fényes Ígéretekkel elkápráztatottak. azok q fiatalemberek, akik légvárakat épitve, hittek a füiükbe suttogott kísértéseknek és csak későn. vérrel és könnyel áztatott sorsuk rctteuetességét fölismerve, ébredtek a szörnyű valóra. A francia idegenlégió ügynökei minden nemzet íiaira kivetették hálójukat és volt idö, amikor mi magyarok is joggal kesereglünk a munkájukon. A légionáriusokat nem a francia trikolórra esketik föl: zászlójukon nem >Becsüiet és haza* van irva, hanem 'Vitézség és fegyelem*. A légionárius ötévas szerződést ir alá és ettől fogva francia elöljárók vasfegyeliric és a haditörvény uralkodik rajta. A légió embereitől menetelés és munkalelit sitinény tekintetében rendkivül sokai kiváltnak. Nem ritka dolog, bogy negyvenfokos melegben harniinc-ötven kilogrammal megterhelve, negyvenöt és ötven kilométert kell megtennie a csapatnak egy-egy nap alatt. Aki Sídol. annak elveszik a fegyveré* ts egész fölszerelését, nehogy valami az arabok kezébe jusson, a szerencsétlen légionáriust pedig tnagárahagyják, nogy egyedül bn kozzon mtg a forrósággal és a szomjúsággal, ba lud. Mert aki csak egyetlen kilométernyire is elmarad a menetelő osz lop mögött, menthetetlenül elveszeit. Ilyen módon már sokan haltak szörnyű halált. Egy nagyon sok port fölvert eset annakidején a francia Wépy iselökaniarát is foglalkoztatta. A kamarának 1910 december 16-án tartott ülésen \V 111 m képviselő bejt lenlelte a tizennyotcéves Weiszrock légionárius dolgában folytatott vizsgálatának eredményét, amely szerint a légionáriust valóban magárahagyták a pus/láhan. ahol valószjnüleg fóllalták a hiúnak. És a büntetések, amelyekkel a fegyelmei szilárdítják meg?... Rendkívül kemények. A legkisebb uibát, tévedési is kjgyetl:iül büntetik A bu'ili tólürvéhykönyvufl titm kevesebb, mint harminchárom paragrafusa halálbüntetést mér ki. A legfőbb esetben gazdasági okokból nehéz kényszermunkára ítéli a légionáriusokat és a büntetés ideje nem számítódik bele a tulajdonképpeni szolgálati időbe. Ha a büntetés kitelt, akkor öt évének hátralévő részét le kell szolgálnia, vagy pedig igár eredetileg öt®, nyolc-, u»-vi után szolgálatra ítélik Hogv miként kezelik a fegyelmet, arra nézve csak egy esetet kell a sok közül kiragadni. Még • nagy háború előtt egy volt légionárius tollából »A hontalanok hadseregében. cimmel megjelent egy könyv, amelynek irója elmondja, hogy az éhségtől űzetve Elsenau nevü hálótársával együtt Géryvilieben elfogott egy macskát vasárnapi pecsenyének. Azután igy folytatja: •Másnap Elsenaut visszarendelték az útépítéstől. Ez volt a szerencséje, mert alighogy elment, engem Vemet altiszthez rendeltek, aki azutáD a fejemre olvasta a macskarablást. Nem tagadtam, bevallottam, de a társamat nem árultam el. Az altiszt ezen való felháborodásában egy káplárral és két fegyveres katooSval elkísértetett délre, vagy háromszáz méternyire egy barlangba. Ott a nadrágom kivételével levetkőztettek, azután a kezeimet hátamra kellett tennem, bogy rátegyék a kézbilincset. Mikor ez megvolt, leültettek a földre és megvasalták a lábamat. Végre a vasat és a kézbilincset a hátamon összekötözték, úgyhogy a testem kinzóan meggörbült. Éz a vasraverés a rettegett crapaudin. Hetenkint csak kétszer kaptam enni — levest. Mivel a kezemet nem használhattam, az a katona etetett meg, aki a levest hozta. Csak nappal álit mellettem őr, éjjel teljesen magamra voltam hagyatva. Ilyenkor közvetlen közelemben hallottam a sakálok és hiénák üvöltését. Csodálom, bogy föl nem faltak, hiszen egy ujjal sem védekezhettem volna. Amikor hosszú, kinos nap"k múlva levették rólam a vasat, nem tudíam talpraállanj. Kórházba szállítottak, ahol két hónapig feküdtem. A bilitcs okozta hegek ma is mcgl szanak-. Nem csodá'haté, hogy ilyen kőrü menyek közi elég gyakori a szökés ami nagy veszedelemmel jár és csak a legritkább esetben sikerül, mert aa arabok pénzt kapnak minden szökevényért, akár élve szállítják vissza, akár pidig lelövik. Akit elfognak azt három-öt . ismétlődés esetén öt-tizévi kényszermunkára Ítélik. Az elitéltnek minden bélen leberetválják a fejét, bogy yzonoa' rájuk leheisei ismernú Ezek utakat építenek a sivatagban, követ törnek, sáncokat építenek A .ábnkon állandóan ott csörög a bí* lincs. Dc a széttépett lelkek annyira vágyódnak a szabadulásra, hogy minden elrettentő példa és régóta szolgáló légionáriusok figyelmeztetése ellenére is újra meg újra megkísérlik a szökési. Száztíz év óta a franciák minden harc'erületükön fölhasználták az idegenlégiói. amely mindenütt harcolt. Szeged francia megszállása alatt itt voltak dc harcoltak kél évvel ezelőtt a francia összeomlás előtt a nyugati harctéren. Azok a voll tisztek, orvosok, papok, jogászok, tanítók, művészek, mérnökök, akiket kalandos vétek sodort az idegenlégióba és velük az elcsábítottak tömegei, meghaltak a francia dicsőségért, de azért a Sidibel-Abbesben az idegenlégió történetét megörökítő emlékmű, a légiónak ez a • Salle d'llonneur«-jc. e dicsőségcsarnok,!. amelynek szobrait légionáriusok faragták, képeit légionáriusok feslett ték. egyetlenegy légionárius nevét sem adia át az nlókornak. csak 9 Trancia parancsnokok nevei díszelegnek a falak emléktábláján. Olvassa a ^élmagyarországot, hirdessen a Délmagyarországban!
