Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-07 / 127. szám

Cirkusz a színházban! Óriási siker! Mav^map utolsó két bvcsuelőadás délután fél 5 és este fél 9 órai kezdettel. Mindkét előadás mérsékelt helyárakkal. Jegyek e'ovéteie a szinház nappa'i pénztáránál. „Áiföldi Antológia" irta : Lendvai István Akármilyen természetes is, hogy az ember lelkileg mindhalálig legközelebb marad érzéseiben ahhoz a szűkebb pátriájához, amelynek tájképei legmélyebben nyomódtak Iclkebe a gyermekkor és az íljusag fölöttébb érzékeny éveiben: az egész haza, az egész Magyarország szeretetével velejár, hogy azért annak minden táját élvezzük, megértjük, minden országrész erdekeit szivünkön viseljük. Most is éppen az Alföld szeretete adja kezébe c sorok nein alföldi származású Írójának a tollat, liogy Szegednek, a nagymultú és ma is nagyrahivatott alföldi metropolisnak közvéleményéi figyelmeztesse valamire, ami az Alföld kultuszának nevében készül, de ami a jelek szerint nem azl fogja szolgálni, hanem ismeretlen egyének legszemélyesebb üzleti számításait. Figyelmes kezek eljuttatták hozzám azt a nyomtatott körlevelet, amely fölé és alá az van nyomatva: Az /Alföldi Antológia Szerkesztőbizottsága, Békéscsaba*. A körlevél szövegéből aztán kiderül, hogy ez a tisztelt szerkesztőbizottság, amelynek tagjai véletlenül seni nevezik meg magukat, egy /nagyszabású, a mai alföldi irodaimat felölelő könyv megjelentetését tervezi*. Azt is megtudjuk belőle, hogy a névtelen bizottság célja /tisztán irodalmi cél, amelv mentes minden eddig használt és megvetésre méltó pénzszerzési vágytól'. Mindezt a magamfajtájú idősebb gyermek /hallja örömmel', bár a vágyat kielégíteni szokás és nem /használni'. De öröme nyomban elfelhösődik, mikor azt olvassa, hogy a mai alföldi irodalmat /felölelő' könyv verseskönyvnek tervezödik, már pedig az Alföld irodalma semmiképp sem korlátozódik költeményekre, — és hogy az /Alföldi Antológia* mindazokat a verseket zlc« fogja közölni, amelyek az ismeretlen antológiaszerkesztők által kívánt mértéknek megfelelnek, ami természetesen egyáltalán nem biztosíték arra, hogy csupa költői érlckü iras fog belekerülni az antológiába. Mikor aztaii megtudjuk, hogy a ŐOU—4UU oldalra tervezett autoiogia peldányonkiiit 5—6 pengőbe log kerülui s akinek csak egy verse jelenik meg benne, annak egy példányt, aki az antologiaban egy oldalnál több helyet igenyel maganak, annak /minden további többtetuidaiert további egyegy példányt' kell átvennie, akkor mar egészen nyilvánvaló: miről van itt szó >az Alföld lelkének megszólaltatása' cimén. A teljes világosságot aztán az deríti a /tisztán irodaimi' célra, hogy a könyvet országosan fogják terjeszteni az ismeretlen békéscsabai szerkesztők. Mindenekelőtt több, mint bizonyos, nogy valamire való alföldi költő nem fogja alávetni magát egy ismeretlen, minden jogos fellevés szerint bivatatlan szerkesztőbizottság ítélete alá s nem fog pénzt kiadni egy-két versének kegyes kinyomtatásáért, mikor hiszen alföldi cs fővárosi lapok egyaránt szivesen közölnek cs honorálnak jó verseket, akárhol íródtak is azok. Nem keli bizonygatni, liogy ez | az anloglógia nem a Sík Sándorok. Oláh Gáborok, Sántha Gvörgvök lantjának megszólaltatásában kísérletezik, az nem is szorul rájuk. Általában a vérbelien tehetséges vidéki költök mindig találnak kiadót verseskönyvük számára és itt nem is arról szól az enek, bogy alföldi költőket gvüjteménvp" kiadáshoz segítenének. Ellenben az is tobh. mint bizonyos, bogy az ambiciózus, de kistehetségű versfaragók minél nagyobb számban fognak jelentkezni, híven a felszólításnak ahhoz a passzusához, liogy /ki nem maradjon belőle (már mint az antológiából) lehetőleg senki sem*. A senkik mindenesetre benne lesznek. A költői Parnasszus reménytelen ostromlóinak megér egyszer vagy többször is hat pengőt az, hogy szellemi terméküket nyomtatásban lássák,.mégpedig olyan kötet lapjain, amelyet mint >az Alföld lelkét' fognak országszerte terjeszteni. A rossz, vagy legalább is gyenge verselmények szerzői tehát hiúsági szempontból jól járnak, de jól jár a szerkesztőbizottság is, amely nemcsak' a nyomda költségeket szerzi meg a nagvrnförő versfaragnkon, hanem egy-egv ingyen terjesztőt is nyer mindegyikük személyében, mert ugyan melyik /elnyomott lángész* nem fogja buzgóan ajánlani atyjafiai és ismerősei körében azt a remekművet, amelyben az ő rigmusai is segítik megszólaltatni az Alföld lelkét? De vájjon jól jár-e a magyar kultúra általában és a gyanútlan könvvvásnrló közönség sajátosan, amely elé az antológia majd úgy kerül példányonkint 5—6 pengőért, mint az Alföld küllői kiválóságainak gyűjteményes megnyilatkozása, mint az Alföld költőileg disztillaJt szellemisége? iis vájjon mit nyer majd az Alföld valóban szükséges kultusza azzal a csalódással, amelv a versek iránt érdeklődő, tehát magas igényű közönségei egyrészt a maga műveltségén, másrészt a komoly kritikán keresztül érni fogja? Ime. ezek a kérdések, amelyekre olyan természetszerű a felelet, lezsik köteleségévé az Alföld iga'i kultuszát szivén viselő közirónak, bogy egyfelől jókor figyelmeztesse az alföldi cs az országos közvéleményt, másfelől, hogv megkérje az özleli szellem fürge hordozóit: elégítsék ki üzleti ambíciókat talán más módon, de no rángassák elő iizieli spanyolfalnak az Alföld lelkét, az airőldi költők megsegítését, a >tiszta< irodalmat. 11a komoly kiadók elsőrendű magyar tehetségek müvein, a szerzők kellő honorálása mellett magoknak nagy jövedelmet szereznek: ez rendjén van. mert a nemzeti kultiíi érdek szolgálatával jutnak hozzá. De rászabadítani a dilettantizmust a közönségre, a dilettánsok és a közönség megvámolásával: ez nincs rendién. Az ilyesmi nem illik a mai időkhöz, nem illik a kereszténv őrségváltáshoz és nem méltó az Alföldnek ahhoz a kultuszához, amely szívügye minden igaz magyarnak. származzon bár a Dunántúlról, a Felvidékről, vagv Erdélyből. Az ilven üzleti lélek egyáltalán nem az Alföld lelke. Műteremláfogaiás Dorogi Imre festőművésznél (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi képzőművészeti kiállításokon évek óta nélkülözzük azt az értékes színfoltot, amit Dorogi Imre tartalmas és egyre fejlődő piktúra ja jelent. Fővárosi lapok művészet rovatában annál gyakrabban találkozunk nevével, amikor egy-egy tárlaton feltűnést keltöen szerepel. Állami és fővárosi vásárlások fémjelzik művészi útját. Dorogi Imre baráti körének rábeszéléseié elhatározta, hogy a közeljövőben bemutatja visszavonult éveinek termését Szeged közönségének. Résztvesz ő is a már oly szép eredményt jelentő múzeumi kiállítás sorozatban. Most azért kerestük fel műtermében, hogv mielőtt sor kerül kiállításának megrendezésére, általános ismertetést közölhessünk művészetéről. A Vidra-utca egy bérházának harmadik emeletén, hatalmas méretű képei. rengeteg tanulmánya és vázlata között találjuk meg Dorogi Imrét. A lekötelezően választékos modorú művész örömmel veszi tudomásul látogatásunk célját s szerényen hárília cl magától a nyilatkozat vagy interjú adás körüli óhajunkat. Éheivel! felsorakoztatja elénk raktározott képeinek nagv tömegét. A képek láttán ráiöviink. hogv Dorogi Imrénél feVS3 tan- körtéi* gramofon lemezek (ócska lemezeket megvásárolok) 7sebléfnpaelemek rádiócsövek és alkatrészek fát ék áruk I

olcso beszerzési helya markovics Tisza T.ajns-könil ,44. Tel.: 30-3(1. lesleges a nyilatkozat, magyarázat vagy művészi program ismertetése, mert ékesszólóan bizonyítják 'művei a mély piktori kultúrával rendelkező lírai lelkű művész egesz feslői magatartását. A képek szemlélése során megismerjük a B a 11 ó-növendék Doroginak a Képzőművészeti Főiskolán végzett tanulnyényait, nagy formakész. séggel előadót', mély barnákba ágyazott, frans-halsi szélességgel festett müveit. Már iti a kezdeten, az indulás első eredményeiben megpillantjuk Dorogi Imrének a jelenben kifejlődött és élvonalbeli pozíciót jelentő művészetének a magját. A kezdet forma és szín elképzeléseit az idők során a céltudatos munka, a saját érlpkeit ismerő művész elmélyedő kutatása megérlelte, kiteljesítette. A főiskoláról a háborúba indult Dorogi Tmre többéves kényszerű interrupcióját, a 20-as években a nyaranta ismétlődő kecskeméri plein-air tanulmányok indítják isrr.ét cl. Az alföldi szabad ég alatt találja meg kapcsolatát avval a témakörrel, ami nemes tartalmat ad nz eddig ösztönösen érzett festőiségének. Művészetének lényegét, a hagvomá nyok alapjára épített őszinte magyar lelkiségből fakadó s az európai kultúrán csiszolt, poetikusan felépített Hungária fehertex Váiiaüat működését megkezdte. A nagyérdemű közönsé^ figyelmét erre felhívjuk. | Kérjük a fuvaroztató közönség szíves pártfogását, | telefon: 26-72. kompozíciói képezik. Müveiben az alföldet keresi, a nagy horizontot, a hatalmas eget s az alatta hangyanmd dolgozó embereket. Tiszai kompozícióiban, valamint az agyagon s a homokon csillanó napfény rcflexeibei mozgó figurái, tömörkényi meglátásokat karakterizálnak. Talán megmagasabbrendü művészi táviatokat érzékeltet vallásos tárgyú képeiben. Színeinek eiAlcndöen aranybnrha tonu sában kifinomult érzékkel harmonizálja jól értelmezett kolorizniusat. Rajzkészsége biztos, formalátasa sommázó, egyszerű. Képei őszinteségének álját annak a festői magnak megér értben es virágTakadásuban találjuk amely a niélv barnákban az állót !i '.cikiscgot jelentő táji és típus karakterét érzékelteti Ha Koszt a tüzes, méiy színeire gondolunk, nagyon sok alkátbeli közösséget találunk ennek az alföldi lényegét megérző és érezlel in tudó mesternek és Dorogi Imre munkáiban. Egyházi müvei nem freskoszerüek. Képei sokszor légiesek, atmoszférikusán párolgók, mégis súlyosak és mélyre hangszereitek, gorrionkabúgás szeríi kolorizmusukkal lestöilcg drámai tartalmúak. Művészi célkitűzéseiben nem kapkodó, egyenesen halad kijelölt útján s minden részleteredményt az egység érdekében használ fel, vagy hagy el. Kompozcioi nem dús fantáziájúak de alaposan konstruáltak cs kicgyensúlyozottak. Dorogi Imre a festő érzékeny szemével es minden éleinitgnyilvánulasra reagáló lelkével él az alföld inspirációi között. Rengeteg vázlatkönyve tanúskodik élményéiről, amelyeket müvészegyénisege ragy karakterizáló készseggel rögzít. Intim tiszai részletek, homokszáih'tó hajók s a kanyargós folyó sokszínű élete kii limöböKő megvilágításban érdekes reflexekkei Halászék, csónakosok, horgásztok, fürdőzők, hajósok s a Tisza körül élő; dolgozo, lézengő típusok épp úgy é:deke.ik, mint amilyen szeretettel figyeli s rajzolja a tág horizontú rónaságban lomhán iegelésző állatokat s a fantasztikus rajzú mosolygós, majd komor felbök vonulását. Talán nem túlozunk, ha kapcsolatot keresünk Tömörkény vagv Móra alföldi élményíl -irodalma és Dorogi Imre alföldet karakterizáló ábrázoló művészete közölt. Amit az előbbiek megérezték a tájból s az emberből és érzékeltették egyszeiílen, súlyosan tömör mondataikkal, nzt Dorogi megérti a színből, a formából, a nyomott világossággal telített atmoszférából és a festészet nyelvén érzékelteti, lömur formáiban, mély tónusú színeiben. Dorogi Imre sokfelé utazott és sokfelé festett. Eszakolaszország festői szépségeiért épp égy lelkesül', mint Tirol vagy Karinthia !ilás-Xék párás vidékeiért. De bárhol tartózkodik s bármit fest, élesen hangsúlyozódik ki müveiből az alföld tájkőréhen érző művésznek a táji karakterhez fűződő magyaros érzelmi világa. Temesváry József Szerencsi édességek tér 12,