Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-02 / 123. szám
PÉI M A G Y A R O R S Z A 0 Kedd, 1942. junius 2. Nemzetgyalázás! perek az ötöstanáes előtt (A Délmagyárország munkatársától) A szegedi törvényszék ötöstanáesn dr. Nóvák Jenő tanácselnök vezetésével hétfőn délelőtt PS Jé> után nemzetgyalázás) ftgyeket tárgyalt, Elsőnek Ott Péter 66 éves apatini iivegezőmestor valótlan hir terjesztése és nemzetgyalázás miatt kerítit a vádlottak padjóra. Ott tavaly novemberben egy apatini vegyeskeroskedésben arról panaszkodott. hogy a veje, aki hentes, nem tud sertést vágni, mert a csendőrség nem engedi Apatinha szállítani az örszálláson vásárolt sertéseket. Ott Péter ekkor a következő kijelentéseet tette: „Ez többet nem fog olőfordnlni. mert küldöttség ment Budapestre s ezután a feles leges sertéseket nem Budapestre, meg Felsőmagyarországra szállít ják. hanem Németországba." Hoz rá fűzte még. bogy a magyarok nem kapnak semmit, mert nem érdemlik meg. Amikor ezt mondta, olyan kifejezéseket is használt, amelyek sértők a magyar nemzetre nézve. Ott Péter beismerte, Kogv az inkriminált kijelentéseket megtette. Hivatkozott arra. hogy az első vi lágháboruhan gránátnyomást kapott és emiatt nagyon ideges. Ingerlékeny. A sértő kijelentéseket is amiatt felindult állapotban tette meg, hogy a veje nem kapott -er tésszéllitősi engedélyt. A törvényszék a vádszeriuit bnn tanlekményben mondotta ki bűnös nek Ott Pétert és i hónapi fogházra itélte. Az ítélet kiszabásánál súlyosbító körülménynek vették, hogy válságos időkben követte el bűncselekményt. enyhítőnek, hogy ideges természetű és felindult ál'apotban tette meg kijelentéseit. Az ítélet jogerős. Bleehl Nándor 21 éves orvostan hallgató, bácsmegyei bogyáni lakos, neruzetgyalázással vádolva került az ötöstanáes elé. Bleehl máreius fián a Horthy Kollégiumban olyan kijelentéseket tett, ami az ügyészség vádirata szerint kimenti a nemzetgyalázás tényálladékát. A vádlott kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy a vádbeli napon italos állapotban tért haza és szobatársa Mnlachomszky ítész ló ráyzólt, hog.v csendesen tegye be az ajtót, ö erre visszaszólt szobatársának. azokat a kijelenté eket azonban, amelyeket, az ügyészség inkriminál, nem a magyar nemzetre ér lette, hanem ki (írói a 0 szobatársának adresszálla és távol állott tőle, hagy a m'igyarsáyot megsértse, on vál is inkább, mert iá magyarnak vallja magátA törvény szág tanúként hallgatta tri Malöcliowszky T,ászlót. valamint a vádlott többi szobatársát, akik részben terhelő vallomást tettek. Azok a tanuk, a kik a jugoszláv*! egy iciBista korában is ismcTiók n vádlottat, etmondották, hogy Bleehl Nándort mindig magyar érzelműnek ismerték. A törvényszék az elhangzott tanúvallomások alapján ügy mérlegelte a vádlott kijelentéseit, hogy azok a magyarság összeségére vonatkoznak". Sppen ezért sértők a magyarságra nézve. Az ötöstanáes bűnösnek mondotta ki Bleehl Nándort nemzetgyalázás vétségében és 500 pengő pénzbüntetésre itélte. Enyhítő körülményként mérlegelték a vádlott büntetlen előéletét, erősen italos voltát, valamint azt. hogy a jugoszláv éra alatt jó magvar volt és ezért a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre fe'.fiig gesztették. Haurer Fiiiöpnó békéscsabai kereskedő ugyancsak nemzetgyalázás vádja miatt került az ötöstanács elé, Haurerné március 6-án összeveszett cselédjével, Márkus Györgynével, amikor annak vadházastársa, Lepsik György azért ment Haurerné lakására, hogy Márkusnét onnan felmondás nélkül elvigye. Az ügyészség vádirata szerint Haurerné a vita hevében a következőket mondotta Márkus Györgynének és tepsiknek? „Ilyen piszkos, tolvaj magyarokat még nem láttam." Heuererné kijelentette, hogy nem akai I > a magyar nemzetet sérteni szavait nem a magyarságra, hanem kizárólag Márkusnéra és Lepsikre vonatkoztatta. A törvényszék dr. Szász Dezső ügyész vádbeszéde és dT. Háberman Gusztáv ügyvéd védő széles okfejtése titán megállapította ugyan Haurerné bűnösségét, de nem a vádbeli bűncselekményben mondotta ki bűnösnek, hanem becsületsértés vétségében ós 50 pengő pénz büntetésre itélte, mivel elfogadta a védelemnek azt az érvelését, hogy Haurerné nem a magyarság összességére vonatkoztatta szavait, hanem csak Márkusnéra és Lepsikre. Az itólet jogerős. Párisi apróhirdetés Szeret, nem szeret... — Mit játszik a francia rádió (A Délmagyarország munkatársától) A korábban Darlan-, most La val-párti „Gringoire" eheti számát az első oldalon a Franciaországot Madagaszkár időleges elvesztésével ért gyásznak szenteli. A Vichy kor mányzata alá tartozó Franciaország nem tud napirendre térni a gyarmatbirodalmat hétről-hétre érő veszteségek nyomán. Ezen a héten Philipps Henriot írt vezércikket: „Anglia fizetni fog" és a cikk iniciáljaként Madagaszkár térképrajza szerepel. Amint az ember ezt a rajzot nézi„ nem tud szabadulni a hatás alól, hogy ne emlékezzen arra a plakátra, amely 1919 ben jelent meg a budapesti utcákon, rajta látható volt Elzász és a négy részre tépett Magyarország lángoló mesgyékkel, benne az azóta híressé vált jelmondat „Voulez vous quatre Alsace..." És Henriot cikke alatt a szokásos heti torzrajz, ezalkalommal ismét Churehillel a középpontban, amint éppen egy exotikus virág leveleit tépdesi és közben ezeket mondja: „Szeretsz?... egy kicsit... nagyon ... tüzesen..." És a lehulló, kitépett leveleken a lehulló francia gyarmatok neve; Haiti, Kamerun, Uj Kajeionia, Szirin, Saint Pierre, Gabon és amit éppen most tép le a virágról: Madagaszkár... Aztánn bent a második oldalon egy meghatott hangú emlékezés: Három évszázada van unnak, hogy az első francia gyarmati expedíció hozzálátott a munkához Madagaszkáron .." Végezetül pedig eutrefilé, amely Laval képével kezdődik ós azt mondja, hogy Franciaország megvédi a maga bi vadalmát. A háborús beszámolók között HííMst arról ír a „Gringorie" katonai szakértője, a legutóbbi tenDóczi Sá«(lornó a maga é.e gyermekei nevében fájdalomtól megtört szivvej jelenti, hogv férje, Dőczi Sándor 48 éves korában hosszú szenvedés utáló f. bó 1 én elhunyt. Temetése f. hó 3-án délután 5 órakor tesz a rókusi temető ravatalozójából. geri csaták bebizonyították, hogy a torpedórombolók a tengeri csaták királynői... Igen dühös cikkben foglalkoznak De Gaulle-lal, ezzel szemben himnikus interjút közöl a lap Labonne ezredesről, akit a harmadik köztársaság félretett, megjegyzi róla Pelle des Forges, hogy Labonne ezredes igazi vezértípus. Vezetőszerepet követel a számára. Egy fiatal francia tudÓ6, bizonyos Gauiheret nevezetű uj tanulmányt írt az éhségről, legközelebb mutatja be megfigyelésének eredményeit az Akadémián. A párisi színházak néhány érdekes előadást hoztak az elmúlt héten. A Theatre du Vieux Colombicr például Shakespearet játszik, a szerepeket mind egészen fiatal színészek alakították. A Mathurins szinház Michel Arnaud uj darabját mutatta be: „Természet után". A nagy párisi filmszínház, a Paramount egy hősies filmet játszott Vietor Francennel a főszerepben, a cime: „Egy nigeri ember". A kritikus igen jó alkotásnak tartja. » Es a francia rádió milyen műsorokat talált ki ezekben az időkben, amikor a rádióállomásoknak kettőzötten fontos szerepük van. Különösen Franiaországban. a mai viszonyok között. A „Gringorie" tele van a nemzeti rádió vezetésének megrovásával, amiért olyan művekel, játszik olyan szerzőktől, akik nem mindenben mondhatók azonos nak Laval irányzatával. Például egyenesen csodálkozik, hogyan ke rült a mikrofon elé Paul Claudel egyik darabja a szerte a világon jóV ismert iró müveiről: „szomorú n hires". Még jobban kikap a francia rádió a laptól azért, mert műsorába iktatta Jules Romains egyik darab ját, ltomains tudvalevőleg áthajózott Amerikába. Ez aztán igazan erős kávé volt, mondja a beszámoló ós azt teszi hozzá, hogy ha így halad a nemzeti rádió igazgatása, akkor el lehet Vichy készülve arra. aogy legközelebb Rrenstein. E e Curie, vagy Pierre Got szere;,e. majd a rádióproyramon. A kritikai* mérges ás esak akkor enyhül FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ meg valamennyire, amikor arvél Rzámol be, hogy a francia rádió le* utóbb egy eléggé sikerült Massemtünnepséget közvetített t marseilM operából. André Pernet, Lucien Lovano, Genrgette Frozier énekelte a főszerepeket. Nizza pedig a májusi napfényben fürdő aranyé* és utánozhatatlan Nizza, amely most bizonytalanul tekint ál a tőle ke Ietre levő határokon áthallafcsrő gyűlések felé, a Promenád© les Anglais-n, a Hall du Savoy-ban nagy aukciókat tart. ahol előadásra kerülnek a francia nagypolgárok értékei. Nagyszámban kerülnek aukcióra modern és régi festmények, franciaí flamand, spanyol és olasa iskolából, régi bútorok, keleti szőnyegek ós egyéb értéktárgyak. Előnyös vételi lehetőségek, gazdag kiállítás, érdekes társadalmi összejövetel. niába. sok pénz kell Nizzában, különösen azoknak, akik az összeomlás idején otthagyták Parist és agy látszik most Nizzában szeretnék megvárni a háború végét, A párisi apróhirdetések megint derűs és kort jellemző ké peket mutatnak. Néhány példa a gazdg csoportból: „Fiatál lány, kedves, vidám és ílsven, házasság céljából okos és szerény fiatalembert keres." „Fiatal özvegy házasságra lepna gentlemannal, akinek stabil állása van." (Stabil állást — teszi hozzá a lap szomorúan.) „Két nővér, akinek egymillió hozománya van, férjhez menne kitűnő Úriemberhez." (Egyre nagyobb keletje van ma Franciaországban a házasságra való fiatalembereknek.) És végül még egy apnóhirdetés a csokorból í „Vájjon van-e még olyan jóházbtfí való úriember, magas, müveit 30 év, körüli, jó elhelyezkedéssel és reményekkel a jövőre, aki feleségül venne egy ideális életre szomjazó ifjú Özvegyeit (És a lap egyszerűen utá nairja az apróhirdetésnek? Nincs flyep asszonyom...) Az uj könyvek között feltűnést keltett Henri Mondor kötete M«llar né életéről. Edouard Auhanetnél megjelent egy n.i Gépírod-életrajz, Guy Ferrant irta. ugylétszik, nagy keletje van. mert igen nagy reklámmal harangozták be. Tío ger Vereel ezzel szemben, .aki az 1934-es Concuurt-dij nyertese volt „A huri" cim mel irt új könyvet- És végezetül arról is be kell számolni. hogy még mindig a icgnagynbc bonlevard-siker Eugcne Sue hírhedt könyve: „Paris rejtelmei". Nemre gei. adfák ki ui köntösben ós nm>t a tizenhetedik ezredik példányt hirdetik... A beszámolókból és könyv kerekedé., el bői ugylátszik, mintha Franckor- á -bsp — akár összeomlás. akár nincs — szinte mrad:g Könuv Hét van...