Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-28 / 145. szám

Látogatás a Szatmári Irgalmasnövérek százéves rendjének szegedi irgalomházában Augusztusban ünnepli rendi életének százéves jubileumát az egyetlen magyar apácarend (A Dvltnagyarorsság munkatársától) Ezév augusztusában Magyarország igen sok városában ünneplik meg az egyetlen magyar női szerzetesrend fennállásának százéves évfordulóját. Száz esztendővel ezelőtt: 1842-ben alapították meg a Szatmári Irgalmas Nővérek Kongregációját, azt * női szerzetes' rendet, amelyről Szeged nagy patrónusa, gróf Klehclsberg Kunó egyik szegedi beszédében ezt mondotta: — Amint a pálos rend egyetlen magyar származású fcrfíszerzet. éppen igy a Szatmári Irgalmas Nővérek Kongregációja egyetlen magyar női szerzet Ez a származásában, élettörténetében egyaránt tiszta magyar szerzet az elmúlt száz esztendő alatt életrehivatottságának páratlan bizonyítékát adta. Az ország minden részében az ifjúság nevelését, a szenvedők és betegek gyámolitását és a szegények támogatásának szent ügyét szolgálta olyan gyönyörű eredményekkel, amelyek fényesen igazolták a negyvennyolcas forradalom hercegprímásának: Hám János szatmári püspöknek intencióit, A Széchenyiéhez méltó gondolkodású Hám János püspök ugyanis ennek az intézménynek létrehozásával a katolicizmusnak és « magyar művelődésnek fáradhatatlan munkával megszentelt haj.lékot akart építeni.,. Magyar talajon . . . A százéves jubileum alkalmából vessünk rövid visszapillantást a szatmári irgalmasnövérek rendjének történetére. 1836-ban Leonbard Mihály táibori püspök azzal a gondolattal foglalkozott hogy Magyarországon irgalmas nővérek vezetése alatt katonatisztek leánygyermekei részére nevelőintézetet alapit. Ez ügyben levelet intézett Szatnxar nagy püspöké hez: Hám Jánoshoz és kifejtette a katonatisztek forró óhaját, amely szerint Szatmárnémetiben szeretnék a nevelőintézetet felállítani. Hám János örömmel vállalta a feladatot, csupán az volt a kikötése, bogy a katonatisztek gyermekein kivül a környék leányai előtt is nyitva álljon az intézet kapuja. A főpásztor aztán hozzá Is látott a feladat keresztülviteléhez: öt magyar leányt küldött el Bécsbe, iitetve az akkori Gumpendorf nevü bécsi külterületen lévő irgalmas oővérek zárdájába, hogy az ott elsajátított nevelési módszert a magyai leányok javára fordítsák majd. Amig a nővérek Bécsben tanultai,, fiám János felépíttette a szalmau anyazárdát. Mocsaras, használhatatlannak látszó területet kapott erre u célra, de • püspök nem riadt vissza: a területet felszárittatta és hatalmas munkával betömette a mocsárfenéket és 1842-ben már készen állott az uj zárda, várva lakóit 1842 augusztus 21-ón hat nővér érkezett Gumpendorlból Szatmárra és Hám János püspök átadta nekik az uj épületet, a most százeves fennállását ünneplő szatmun anyazárdát. A szentéletü Hám János püspök fektette le a szatmári irgalmas nővérek munkaprogramját, kiinduló pontját annak a gyönyörű szerzetesi munkának, amely a magyar kultura számára ma felbecsülhetetlen értéket jelent. A lángolóan magyar érzelmű püspök a szerzetesnővéreknek még öltözetüket is a hazni viszonyoknak megfelelően alukitotta. hogv más le gyen, mint a bécsi nővéreké tizz i is jelezni akarta, hogv a magyar irgalinasnővérel, társusága alapitásá ban, életében és egész programjában magyar talajon áll) Mindenütt jelen vannak, mint az Ur ... Xi. Pius pápa mondotta egy alkalommal; »Az Irgalmas Nővérek bizonyos tekintetben Olyanok, mint az Úristen, mindenütt jelen vannak. Megtaláljuk őket az iskolák katedráinál, a kórházak betegágyainál, nevelőintézetekben, árvaházakban, a katolikus misszióban, valamint a nemzeti épitő munka, legsúlyosabb feladatai között*. Ez a megállapítás teljes mértékben vonatkozik a szatmári irgalmas nővérek rendjére. Magyarországon jelen leg 66 rendházban több, mint ezer szerzetesnővér, száz újonc és mintegy kétszáz jelölt munkálkodik. Harminc öt ovodát, 42 elemi iskolát, 12 polgári iskolát. 2 kereskedelmi iskolát, ipariskolát,. 4 líceumi tanítóképzőt és 2 leánygimnáziumot látnak el tanerőkkei, ezenfelül 16 leányinternátust, 7 szakiskolát, 6 árvaházat és egy irgalomházat tartanak fenn, valamint 18 kórházban, egy papi szemináriumban és egy egvetemi kollégiumban dolgoznak. Az általuk gyámolított, ellátott emberek szórna meghaladja évente a 20.000-et! Az elcsatolt területeket kivéve csak Kínában és Amerikában alapítottak még magyarországi irgalmas nővérek szerzetes rendházakat. Kinában, hogy a keresztény felvilágosodást. Amerikában. hogv az ott élő sokezer masryar család ifiusápának neveléséi — hazafias, magyar szellemű nevelését — ellássák, szolgálják... Itthon pedig kiveszik részüket az irgalmas szeretet találékonyságának minden megnyilvánulásából. A rabokat rendszeresen látogatják és vigasztalták « állandóan többszáz nvomorgó családot látnak el élelemmel s ugyanakkor többszáz szegény diák élelmezését is vállalják. A Boroméi Sz©nt Károly* Irgalomházbai* A százéves fennállását ünneplő j magyar női szerzetesrend egyetlen ir- : galoniháza Szegeden van. A koranyár teljes pompájában zöldelő Felsővái osi feketeföldek mentén emelték néhány évvel ezelőtt egészséges, tiszta, szép hajlékot ennek a valóban keresztényi, nemescélu intézménynek. Szatmári irgalmasnövérek gondozása mellett éli itt szomorú, reménytelen napjajt 96 súlyosan beteg, jórészt magával tehetetlen gyermek ... Ezek a legnagyobbrészt szellemi eltompnltságban született, nyomorék gyermekek a legaprólékosabb és legönfeláldozóbh gondviselést igénylik, a szegedi irgalmas nővérek munkája tehát a legszebb szamaritánusi tevékenység szerte az országban. Jelenleg 10 irgalmas nővér látja el az Irgalomház munkáját Mária Agilbérta főnökasszony vezetése mellett. Egyetlen jutalmuk önfeláldozó nagy-nagy munkájukért, ha egy-egy hálás mosolyt tudnak csalni a nyomorék, beteg gyermekek ajkára... A százesztendős jubileummal kapcsolatban meglátogattuk az Irgalomház telepét, ahol sok újítást találunk azóta, mióta utoljára jártunk kint ebben a szent hajlékban. Elsősorban is éppen most állították fel Boroméi Szent Károly hófehér nemeskő-szobrát az udvar közepén, sarjadó virágágyak között. A béna. mankós kisfiút gyámolító szent nemes alakja valóban szép szimbóluma az itt folyó áldásos munkának . . — A szobrot valószínűleg ősszel szenteli majd fel Pitspökntvánk — magyarázza Mária Agilbérta, a szelidszavu, kedves főnökasszony, akit B a n d i k a, a lugkőoldatot ivott gyermekek egyike kísér lépten-nyomon s el nem marad pillanatra sem a Jóságos »Nagymamától«, ahogyan ő nevezi. A főnökasszony bemutatja még a legújabb építkezést is: 42 méter hoszszu uj épületet emeltek a lebontott, régi raktárépület helyébe. Itt van a nővérek étkezője, a konyha és a főnökasszony legnagyobb büszkesége: a I) EI M AGY AROPSZ A (} vasárnap, tg 12. junius 26. S NIVEA minősege változatlan Róbert Horel: Timidité* bátortalanná !ett emberek Juj, milyen furcsa lesz: lígyszer megint szeretni Asszonyt, húzat, kertet És a füvet is, mely benőtte küszöbünket. Jaj, milyen mulatságos lesz: Szeretni konyhát, tiszta tányért, Fehér kenyeret, lágy kenyeret... Milyen bizsergő érzést szit a gondolat? Hgysfcer megint szerethetjük majd A búcsúkon nyert csecsebecséket. A lelkünk dermedt leszen, a szívünk Az örömtől bamba, ölelni, ölelni Fiainkat reszkető karunkba S megcsókolni az offertórjuini Krisztust. Juj, milyen furcsa lesz: szeretni élőnek Hitt halottainkat, És édesapáink szívén követ találni Fehér követ, melynek szélet ,aló1 Virággá vált bajuk leng... Merjük-e még szeretni templomunkat, Melynek új lesz ablaka, papja? Szerelem, imádság, illtetett otthniij órák, Tőlünk oly messze-messze estetek'... Bizony reszketünk és pirulunk majd, Ha egyszer rátalálunk asszonyunkra É« a Kereszt jelére Fordította; madacsy laszló * Róbert Morei alig ismert, íogságban élő francia költő A Voiei l» Francé de ce mois című kis folyóirat közli néhány Igen szop versét. Különben kél év ót« u francia nagyközönség figyelme teljesen a költészet felé fordult Folyóiratokban, lapokban még sohasem jeleni meg annyi vers, r-.int napjainkban. , A megpróbáltatások ideién az. élet elvesztett értelmet., céliái a költé z.et adja vissza kitűnően felszerelt mosókonyha... Újdonság itt az is, hogy most már a beteg gyermekek mellé felnőtt, magukkal tehetetlen ápoltakat is felvesznek. Az ápoltak létszáma most 112-re emelkedett. Még a messzi Erdéiyből, Szovátáról is hoztak_ két beteget, Nagyváradról pedig most várnak betegeket. .Megemlítjük még. hogv Szegeden a sebészeti klinikán is 24 irgalmasnő vér teljesít műtősnői és ápolónői szol gálatot Mária Szerafina főnöknő vezetésével Igy dolgoznak a 100 éves magyar női szerzetesrend tagjai katolikus lélekkel, a magyar nemzet érdekében ... (Cs. P ) Nemcsak Üdít, hanem egészséges is a zamatos alma levéből készült „POMANA" Jó tanulmányi előmenetelrőt számol be a Baross Gábor gyakorlógimnázium évkönyve (A Délmagyar ország munkatársétól) A tanév befejeztével megjelent a szegedi Baross Gábor gyakorlógimnázium évkönyve az 1941—42. tanévről. A dr. Firbás Oszkár tanügyi főtanáesos, igazgató szerkesztette évkönyv terjedelmes és hii kópét adja annak a kiváló nevelői munkának, amely az intézetben ebben az évben is folyt. Ez a nevelői nunka kétirányú a Baross-gimnái áumban az iniézet gyakorlóiskola oltanál fogva: egyik irány a kö! 'piskolás ifjúság nevelése, másik: :iz uj tanárnemzedék előkészitése. a jövendő nemzetnevelői feladatraAzok a táblázatok, amelyek aa egyes osztályok növendékeinek tanulmányi előmeneteléről számolnak be, valamint az összesítő táblázat jó eredményt mutatnak. Az I. osztályban például a legnehezebb tárgyból, a latinból tizen vizsgáztak jelesen. A TIT. osztályban a legkorszerűbb tudományból, a gazdasági és társadalmi ismeretekből huzonegyen lettek jelesek. A IV. oszlályosok közül 16 tanuló lett jelesrendű francia nyelvből. Az érettségi vizsgálatok igen jó eredménnyel végződtek. A 19 reálgmnáziumi érettségi vizsgálatot tett jelölt közül kitüntetéssel érett: 2, jelesen érett: 2, jól érett: 6, érett: 7, egy tárgyból javit: 2, nem felelt meg latinból: 1, mennyiségtanból": 1 Közli az évkönyv Vajtai István cikkét a nemzetnevelő Széchenyiről, Firbás Oszkár igazgató az intézet névadójáról. Baross Gáborról ir tanulmányt. Rendkivül érdekes Czógler Kálmán tanár irása a P*licsi-tó Hempitera-fauoá járót