Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-28 / 145. szám

Botorság és Irta: lendvai István Az utóbbi időkben sorozatosan találkozunk törvét-vkezési hírekkel, amelyek némely tekinietbrn feltűnően megegyeznek. A legtöbb nemzetgyalázás! vagy hasonló természetű ügy vádlottai részint alul vannak még a husz éven. részint csak kevéssel vannak fölötte. Legtöbbjüknek nem magyar hangzású a neve. de a vallási rubrikában mint keresztények vannak bejegyezve. Hol kocsmai mulatságon gyalázza a falusi legény a magyarságot, hol még a templomban sem átall tüntetni nemzeti imádságunk, a Himnusz ellen, hol — mint legutóbb is olvastuk — rágalmakat híresztel a kormánvzóhelveltesről és mindnyájunk szemefényéröl: a nemzeti hadseregről. Valahányszor ilyen bűnvádi ügyekről olvasok, a királyi Kúria által rendszerint szigorított büntetések teíjés helyeslése mellett is elgondolkozok azon: vájjon jutna-e eszükbe efféle sittyó legénveknek az ilyetén viselkedés, belekolnveleskednének-e szellemi látókörükön messz tul eső országos dolgokba, ha nem volnának tudatos félrevezetőik és nem az volna-e az igazság teljessége, ba nemcsak a tözesfejü, tudatlan és igy annál hiszékenyebb kétlábú papagálvok. hanem áztok kitanitói. eiboionditói is a vádlottak padjára, onnan pedig lakat mögé jutnának? Nem, ezek a felbujtók és lélekmérgezők önmaguktól legkevésbé jelentkeznek. .Ellenkezőleg: hideg nyugalommal és zavartalan kényelemben folytatják mesterkedéseiket, átengedve a fogság kellemetlenségeit a 'megagitált* ifjoncoknak. Legutóbb ugyan egy ilyen ügyben mind a két fiatal vádlott megnevezte azt a politikai bálványát, akinek röpiratából rágalmazó kijelentéseiket, mint nyomtatott szentírási igazságot merítették, — de a politikai bálványról, egyik volt 'szélsőjobboldali* képviselőről köztudomású, hogy gyalázkodó, hazug röpiratának bírósági következményei elől külföldre szökött. Akárcsak annakidején a hírhedt, végül is silány operetté mulatságosodon kaszáskeresztes 'mozgalom* önkinevezés utján felmagasodott »vezére«, vagy a szintén 'szélsőjobboldali* Kovarcz Eihil. Mind a hármukat az jellemezte, hogv miközben 'Bátorság* volt a jelszavuk, azzal köszöntötték párthi veiket és köszöntötték magukat, a férfias bátorságnak szikrája sem ta láltatott bennük, mihelyt masnik személyében is helyt kellett volna áll niok azért, amit hirdettek és cselekedtek. Beszédeikben és cikkeikben sünien emlegették a nagypénteket, mint amely nélkül nincs feltámadás, dicsőitették Mussolini és Hitler börtönét, de ők maguk vigyáztak becses bőrükre, ük csak a szónoki dicsőséget, a népszerűséget, esetleg képviselői mandátumot vállalták, de a kényelmetlen következmények viselését nagylelkűen átengedték szellemi áldozataiknak: elbolonditható fiatal süvölvényeknek. müveletlenségük vagy anyagi' nvomoruságuk következtében könnyenhivő munkásoknak és zsellérembereknek, szóval az általuk állítólag imádott >nép« fiainak. Valamikor, abban a mostani »dinámikusok* által fölényesen lenézett péqi világban nem igv fosták fel, nem igv valósították meg a közéleti bátorságot. Az a Hermán Ottó például, aki lakntoslegénvből lett a magvar madártan európai tekintélyű úttörőjévé. a masrvar szénnróza egvik mesterévé. a magvar országgyűlés egvik legtartalmasabb szónokává, a mult század nvolcvanas éveiben, mikor ő is ott volt egv budapesti füntelőmenei vezelöi közt és már-már sortilztől kellett tartani maga állt oda a rendőrök elé. mondván: >Ide Jöjjenek, én vagyok a felelős*. A sortűz ugyan elmaradt, de ez Szeged volt tó r> viselőiének személves helytállásán nem változtat. A mi mai koreszméseink és dinamikusaink yesniire nem igen kaphatok. Vagy némán meghúzódnak a háltéi bem vagy ha minden kölél szakad: megugranak. Az is megtörténik, hogv a parlament üléstermében nagv meÜel vállalják az együttes felelősséget, mandátumukat kötik ahhoz, hogv Kovarcz Emil >kép. viselőtestvér* nem fog megszökni a rá kimért birósági büntetés elől. Mikor aztán Kovarcz Emil mégis megszökik, akkor dehogy mondanak le mandátumukról, — inkább hősiesen lemondanak a lemondásról és fagyos ábrázattal tűrik, hogv éveken át fejükre olvassák férfiatlan viselkedésüket. Nem, nekik nincsenek olyan gátlásaik. amelvck őket helytállásra.'cgsajátabb adott szavuk megtartására szorítanák. Tlvenek ők, a 'közösségi eszme* önmaguk által szabadalmazott hirdetői akkor, amikor a nemzefiszöcialista Németország a megrendszabályozandó közösségképtelenek közé sorolja azokat is. akiknek egyáltalán ninrsenek gátlásaik. A bátorság pártjelszónak" való megtevése különben a ió psrihológusok előtt egészen érthetőkké teszi ezeket a jelenségeket. Vannak dolgok, ame Nézze mep námfilt a 2 86, 3 37, 375, 4 64 nengös szepseghibás harisnyát Előnyős vétel I TISZA-^RUHMZ, Tisza Lajos-körut 46, a cserépedénypiacnal. Figyeljen a címre! ,Iveket ha jelszavakká tesznek valahol,. OÉI M AOY A ROHS7. Aü C 'akkor ott baj van éppen azokkal a Vasárnap. 1942. fnnin« 2») dolgokkal. Akkor ott például a bátorság is jelszó és csakis jelszó marad; a valóságból kisikkad. A valóban bátor ember és est Tisza István teljes joggal mondhatta, egyálta- í Ián nem beszél a Dátorságról, hanem gyakorolja. A valódi közéleti bátorság egyfelől abban nyilvánul, hogy aki közéleli szerepet játszik, minden körülmények közt helytáll azért. Másfelől abban, hogy az elvek szolgálatában. a meggyőződés kimondásában sem a felső hatalomtól, sem sz alsó tömegtől meg nem tántoríttatja magát és nemcsak börtönt tud vállalni, ha kell, hanem — ami politikustól a legnagyobb lelki erőt kivánja — vállalja a hatalomnélkül maradást éppúgy, mint az időleges népszerűtlenséget. Ahhoz, hogv valaki csak tömegek bcugratását vállalja, de inaga ném álljon helyi, igen különös fajtájú bátorság kell. Egy bölcs paraszt igv jellemezte előttem: 'Ehhez. uram. nem bátorság. hanem esak ábrázat keli*. Ha mindezt majd az előbb-utóbb kiábránduló tömegek is belátják és megszívlelik, akkor a közéletben csak olyanok szerepelhetnek, akikben magas értelmi tulajdonságok mellett a Hermán Ottók és Tisza Istvánok bátorsága fog testet ölteni. Egy nemzet sorsának felelősségét nem lehet rábízni törtPíökrc, akikből a legelemibb 'felelősségérzet is hiányzik. Ahol tizennégyezer gyermek egészségére őrködnek (A Délmagyarország munkatársától) Szeged klinikai negyedének szelén, a Tisza Lajos-körut és az Atsóliszapart sarkát, áll a gyermekklinika ketemeletes pavillónja, ennek egyik magasföldszinti szobájában összpontosul mindaz a sok orvosi megállapítás, amit Szeged és a hozzátartozó tanyavilág gyermekseregének egészségügyi tanulmányozása során aZ iskolaorvosi intézmény és a zöldkeresztes egészségvédelem szolgáltat. 'Szakorvosi rendelő* a neve ennek a közepes méretű lakószobánál nem nagyobb helyiségnek, de az a munka, amit itt végeznek, sokkal több, nagyobbjelentöségü és átfogóbb annál, mint amit cime után ítélve rendeltetésének képzelnénk. Kora reggeltől késő estig folyik itt a munka, függetlenül a napjában szép számmal adódó egyéni szakvizsgálatoktól. A falakon csaknem a mennyezetig nyúló hatalmas szekrények: ezek rekeszeiben csoportosítják Szeged város és a tanyák gyermekeinek egészségi adatait tartalmazó kartotéklapokat kerületek és iskolák szerint, ábécé-sorrendben. A három éviől a tizennégy éves korhalárig minden gyerekről, aki a szegedi tisztiorvosi "körzet területén él, pillanatok alatt még lehet állapítani testi fejlődésének és egészségi állapotának minden adatát, ha beteg, ugy nemcsak a pontos diagnózist, de azt is, miiyen stádiumban van a betegsége. Minden vizsgálat és annak eredménye dátum szerint a Röntgen-átvilágítás észleletei is fölSelhetők itt Ennek a nyilvántartásnak az értékét és jelentőségét legjobban abból a negatívumból lehet megiiélni: mi volna, ha ez az adattár nrm létezne? Bizony nemcsak az arra szorulók egyéni gyógykezelése szempontjából, de elsősorban az általános egészségvédelem érdekeit tekiittve jelentene rendkívül sulyos hátrányt. Ma a gyermekgyógyászat szinte el sem képzelhető ennek a diagnosztikai vezérfonálnak az utmutatása nélkül, pedig az egész intézmény csak alig pár esztendős múltra tekinthet vissza. A gyermekklinika vezető tanáradr. Kramár Jenő professzor áll Szeged város iskolaorvosi szakrendelője élén, az adatgyűjtő munkákat, dr. Bános Alaios tanárjeged irányítja és intézi egyetlen asszisztensnő segítségével, aki irodai munkaerő is. A tizennégyezer gyemre K nyilvántartásával járó rengeteg adminisztrációs munkát és ennek statisztikai feldolgozását tehát ketten látják ti, azonban tulajdonképpen csak mellékesen, a gyermekklinika betegeinek kezelésén és az iskolaorvosi intézmény keretében rendszeresen történő lömegvizsgálatok elvégzésén kívül. Mégis minden a legnagyobb rendben van, minden név, adat és diagnózis a helyén. — 1988 óla áll fenn ez az intézmény — magyarázza dr. Bános tanársegéd — és ma már szinte furcsa elképzelni, hogyan is volt addig, amig nem volt gyermektartás. Különös je lentősége van ennek éppen Szegeden, ahol olyan nagy a tuberkulózis-fertőzés veszélye és ahol valóban megfeszített erővel kell harcolni ez ellen a legpusztítóbb népbetegség ellen. A betegséget csirájában kell elfojtani, ami kor aránylag meg könnyűszerrel ellensúlyozni lehet a fertőzést. — A tüdőbaj elterjedésére jellemző, hogy a nyilvántartott tizennégyezer gyermek közül állandóan hatnyolcezer áll a különféle szürö és ellenőrző vizsgálatok kontrollja alatt. Átlagban tehát az ötven ' százalékot meghaladja azoknak a száma, akiknél a fertőzés vagv kimutatható, vagy pedig az első vizsgálat okot ad a gyanúra és szükségessé teszi a további vizsgálódásokat. — A városi belterület huszonhárom iskoláján és huszonhat óvodája, valamint napközi otthonán kivül hetvenhat tanyai iskola és még néhány napközi otthon gyermeklétszáma tartozik a szakorvosi rendelő hatáskörébe. A nyilvántartásba vétel és az adatok megállapítása ugv történik, hogy az iskolák, óvódák által beterjesztett névsorok alapján évente' kétszer: ősszel és tavasszal tartott tuberkulin-próbák vizsgálati eredményei alapján azokat. akiknél a reakció pozitív, vagy legalább is gyanúra okotadó, röntgennel átvilágítjuk, ha szükséges, röntgenfelvételt is készítünk és ha a fertőzöttség nyomai ezekkel, valamint további részletvizsgálatokkal kimutathatók, ugy a fertőzöttség és a inegbeíegedes súlyosságához mérten történik meg az orvosi ipdukáció. Ez rendszerint gyógyiskoiába való beutalas, súlyosabb esetekben a gyulai, vagy budakeszi szanatóriumban helyezzük el a beteget, de a gyerraeklinikán is állandóan hét-nvolc ágyas elkülönített kórtermet tartunk íenn a tuberkulotikus gyermekek ápolására. — Nemcsak a tuberkulózisra lerjea ki természetesen az iskolaorvosi szakrendelő vizsgálódása, hanem egyéb testi fogyatkozások, betegségek es krónikus elváltozások tisztázására »». A tüdőbaj és a nemibetegségek terén, amely utóbbiakkal kapcsolatban a gyermekeknél természetesen csak az örökletes tünetekkel van dolgunk, a törvény intézkedési jogkört is biztosit, ami azt jelenti, hogy beutalásainknak a szülök ellenszegülés esetében hatósági kényszerrel is érvényt szerezhetünk. Ez azonban inkább csak elvi jog, mert arra még nem volt precedens, hogy beutalásainknak az érdekelt szülők ne tettek volna eleget. Ellenkezőleg, megállapítható, hogy a szülőkben egészségvédelmi munkánk legértékesebb támaszaira találtunk. Ez igy helyes, de ismerve különösen a falun élők előítéleteit és a régente általánosan elterjedt babonákat, nem is olyan magátólertetődő. Ez az örvendetes jelenség mindenesetre értékes eredménye annak a felvilágosító munkának, amit a magyar tanítói kar és ujabban a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat a falvakban és a tanyákon folytat _ A töibbi betegségek, testi és szellemi fogyatkozások tanulmányozását mint konzultatív szerv végezzük, itt a mi hatáskörünk nem haladja tul a tanácsadást, azonban igy is jó eredményeket érünk el. A szegedi és szegedkörnyéki gyermekek egészségvédelme terén ez a korszerű létesítmény valóban sokat tesz. Az iskolaorvosi szakrendelő és gyermektüdöbeteggondozó jellemző példája annak, hogy aránylag kevés pénzből is lehet megfelelő elgondolással nagyfontosságú és értékesmunkáju közhasznú intézményt létesíteni és fönntartani. A helyiséget és fölszerelést az egyetem adja és ez mintegy háromezer pengő eszmei értéket képvisel. Az intézmény évi költségvetési kerete mindössze tizenegyezer pengő, amiből hatezer pengőt ad a város, a másik ötezer állami hozzájárulás. A tizennégyezer gyermek egészségére való fölvigyázás és a tuberkulózis veszélveitől való megmentése tehát ínég ezer pengőbe sem kerül havonta. Már pedig az eredmény, ami a jövő generáció egészségesebbé és szervezetének ellentálló képesebbé tételében nyilvánul meg, minden pén/t megér! k. b. RÁDIÓ — KERÉKPÁR — VARRÓGÉP írógép —tótékórú MarK<mcs$l,l4rd Hatalmas raktár! ^ „ ^ TiszaL.-körut 44. oki. gépészmérnök jlCzgCQ, Telefon: 30-20. Olcsó ár! Részlel'