Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-27 / 144. szám

Leventetáborozás Erdélyben Kolozsvár, junius 26. Erdély ma gyar ifjúsága a román megszállás 22 évében csak irigykedve szemlélhette azt az egyre magyarabb és szebb életei, amely a leventemozgalom követkczté tien a megcsonkított országban megindult. Bár ez az ifjúság Erdélyben a kisebbségi sorban mindent megtett, amit meg kellett tennie és megtehetett önmaga és népe érdekében, még sem tudta teljes erejét népe szolgálatába állítani, mert hiányzott számára az egységes irányító szerv. A leventemoz calmnt mint vezető szervet üdvözölte Erdély ifjúsága a felszabadulás pil lanatftban. Azóta csendes munka folyt a leventeotthonok fiatal magyarjai kö zőtt. A leventeparancsnokság elérkezettnek látta az időt. hogy a honvédelmi miniszter áldozatkész támogatásával nagvszabásu leventetáborozás' rendezzen egész Er-télv területén, aminek kiemelkedő eseménye a kolozsrtt rí leventeseregszemle lesz, amelyet junius 3—5 között tartanak meg. Ez az első, méreteiben ts hatalmas leventemegmozdulás felejthetetlen élményekkel és tanulságokkal szolgál mindnyájunk számára, akik szeretjük és értékeljük a jövő magyarságát. Most Zá gontól Nagyváradig megmozdul Erdély leventeifjnsága, hogy megismerkedjék és baráti kézfogással üdvözölje rgvmást. A seregszemlére felvonul 7000 levente kötelesség- és felelősség tudatán át megismerheti azonban egész Erdély magyarsága is ennek a mozgalomnak nemzeti erőt jelentő jelentőségével mindazokat az értékeket amelyeket a leventék magukkal hoztak szűkebb hazáink táláról Helves arafással sokszázezer mázsa búzát lehet megtakarítani A Magyar Vidéki Sajtótudósitó budapesti jelentése szerint mezőgazdasági szakértők ugy vélekednek, hogy kivánatos volna, ha az ország egész területén azt a helyes aratási rendszert honosítanák meg, amit például Debrecen környékén bevezettek s aminek következtében elkerülhető, hogy a nálunk meg mindig legjobban oterjodt kézi aratás egyes módszerei mellett Igen sok bUzuszem, sokszor a termés 10—12 százaléka vész kárba. A helytelen és elterjedtebb aratási rendszer ugyanis az, hogy a búzát nz aratók rendre vágják, mint például a lucernát. Ily módon a nehéz kalászok a földre zuhannak és az érett szemeknek tekintélyes része a tarlóra pereg. Növeli a szemveszteségeket az la, hogy az aratók nagy része erős lendülettel halad a táblában aminek következtében a túlságos lendület már estében kipergeti a buzaszemek egy részét. Ha ehbez hozzászámítjuk, hogy a kévekötők gondatlan, siető munkájuk közben ugyancsak dobálni szokták a kévekot, épp ugy, inlnt a keresztes Aszlagrakók, akkor könnyen érthető, hogy a termés jelentékeny része a tarlón marad. Ma nemcsak a gazdának, de a nemzetnek la érdeke, hogy egyetlen, szem buza se vesszen kárba. Szinte teljesen ki lehet küszöbölni a veszteségeket azzal, hogy az arató a búzatábla iobb oldala helyett anuuk bal szélén kezdje meg a munkát és hogy i kaszanyélbe ne vigyen bele nagyobb lendületet, mint amekkorába feltétlenül szükség van. Emellett a marokszedflk. kévekötők, asztagrakók és cséplőmnnkáeok munkaVözbeu ne rázzák, ne dobják az érett kalászokat Igy egy-egy aratás idején Bök százezer métermázsa búzát menthet ttk meg. ami hát ajmam érték. HIREK EURÓPÁBÓL 1. Dietrich, Madridban élő német újságíró érdekes tudósításban szántól be a német sajtónak Spanyolország helyzetéről. A Neues Wiener Tn&bíatt legutóbbi számában ezeket iija: — Spanyolországot illetően sokszor előítéletek élnek az emberekben. Sokáig alábecsülték a polgárháború okozta borzalmakat és károkat. Igaz, hogy most már négy év ota békeben él az ország és mégis igen széles körökben az a felfogás, hogy a spanyol népnek rosszul meg f a sora, hogy éhkoppon él, még mindig a testvérharc lógköro veszi körül. Hogy milyen gonosz következményei voltak a polgárháborúnak, azt kétségtelenül ma is mindenütt látni. Franciaországban a háború, mint a viharos szél, csak egy utcát sepert végig és ettől jobbra és balra még mindig lehet a régi békebeli Franciaországra gondolni. Spanyolországnak azonban három hosszú éven keresztül kellelt égnie és véreznie városaiban és falvaiban egyaránt. A földet tulkeniényen feltúrlak, semhogy fü nőhetett volna már felette. 1039 tavaszán Spanyoloiszág helyzete kétségbeejtő volt." Annyira reménytelennek látszott, hogy a rákövetkező években sem lehetett vái'ozást várni 1939—40 és 1910—41 telén minden hadviselő államnak lényegesen jobban ment a sora, mint az éhező, kifosztott, elszegényedett országnak, amely esak ináról-hnlnapra élhetett, amelynek jár. vúnyoklól kellett tartania és nem tudta, hol kezdjen a munkához, — Spanyolország _ irja a német újságíró — még ma is távol van attól, hogy »in dnlci Jnboli* tobzódhasson Mint máshol, itt is adngo'ás és jegyrenriszer van Jegv kell kenyérhez. húshoz, vajhoz, olajhoz, cukorhoz. majdnem minden szárarfőzelékhez. egv év óta szivarhoz és cigarettához is Az adagosztások változásoknak vannak kitéve Nem mindig rendszeresek és sokszorosan alacsonyabbak, mint Németországban A vagyonosok számára a napi kenyérfejadag 80 gramm, a középosztály számára 100 gramm, a munkásosztály számára 150 grnm. Hust hetenként, néha kéthetenként osztanak 50 grammot fejenként. A cukor igen ritka és csak kis mennyiségben, rendszerint50 gramm kapható fejenkint négy-hat heti időközökben A dohányzók tiznaponként 50 gramm cigarettadohnnyt. vagy nyolc szivart kapnak. A nők nem kaphatnak dohányjegyet. Ennek ellenére.az a mindenfelé elterjedt és mélyen gyökerező felfogás, hogy a spanyol nép közel van az éhhalálhoz. olyan /fekete legenda*, amely ellentmond a tényeknek és amely Igazságtalan a fnhvigista kormány szívós és állandó munkájával szemben. Spanyolország ma valójában jobban él. mint a polgárháború befejezése után. A legrosszabb szükségen már átesett. A javulás apró, semmiképpen sem feltűnő lépésekben történt. A legjobb ebben az állandóság. Ez teszi a fölfelé való mozgást szolid és nem véletlen realitássá. Példa erre az éteiintszerelosztások terén tapasztalható uagyobb rendszeresség. A kis kenyéradag. amely az elmúlt télen kivétel nélkül mindennapon egymás 'után elmaradt, az elmúlt télen kivétel nélkül minden nap kiosztásra került. Ma minden háziasszony számithat hetenként egy negyedliter olívaolajra, vagy negyedkiló Vajra. Igaz, hogy 1949 és 1941-ben tetszésszerinti tejszint lehetett vásárolni, gyakran azonban 3—4 héton át nem lehetett egy csepp olajat felhajtani. Az élelmiszerelosztás rendszerességéhez kell még számítani a legfontosabb fogyasztási cikkek adagjának fölemelését. Habár csak néha emelik fel a rizsadagot 100 grammról 290 grammra, azt mégis megérzi minden háztartás. Sokat Jelent, hogy minden időtlen van etée friss főaelék. tojás, baromfi. sonka, sok jó és részben olcsó hal. Borban felesleg van. Ezenkivül vendég'' ben, vagy szállodában mindenki jegy nélkül ehet. A falun és a vidéki városokban jobb az ellátási helyzet, mint Madridban, bár néha szállítási nehézségek miatt gyakran egyoldalú élelmiszerkiosztásra kerül a sor. Igy az északi tartományokban mindig van elég burgonya és hus. de hiján vannak az olajnak, ez viszont a búsban és olajban szegény Andalúziában könynyen kapható. Spanyolországban a helyzet a legutóbbi három évben határozottan javult. Ha nem kellene nehéz szállítási problémákat megoldani és ha a drágaság nem veszélyeztetné n mai helyzet előnyeit, ugv a spanyol népet sok tekintetben még irigyelni Is lehetne. A szállítási nehézségeket a kormány a közlekcdcsügv nagyvonala megszervezésével kivánja leküzdeni és e téren már vitathatatlan eredményeket értek Cl. A drágaság ama hidrafejck egyike, amely a polgárháborúban nőtt íd és amelynek leküzdésére még sok herkulesi erőfeszítésre lesz szükség — fejezi be tudósítását a német újságíró. 2. Éliás volt cseh miniszterelnök kivégzésével kapcsolatban az »Arijsky boj* (>Arja harc*) cimü folyóirat a következőket irja: »Éliás nemcsak a német birodalom ellen vétkezett, a lehetett volna megmenteni, ha Éliás szemben követte cl. Hány cseh embert lehetet tvolna megmenteni, ha Elias volt miniszterelnök éppen olyan határozott egyértelmű álláspontra Helyezkedett volna, mint a mostani kormány. A ncp a maga velejében egészséges és jó volt és az ma is. Szívesen követte volna a vezető férfiak tanácsait, azonhan Éliás nem közeledett a népéhez, hogy megmondja neki az igazságot, hanem hallgatott és hagyta a népet tapogatózni. Hallgatását az emberek különbözőképpen, mindenki a maga felfogása szerint értelmezte. Ma már tudja a cseh nép, hogy miért hallgatóit Éliás, aki kettősareu férfiú volt. Az ő hallgatásának árnyékában léptek fel a passzivitás és az ellenség titkos kedvezményezésének jelenséget, amelyeket most gyökerestől kelj kiirtani cs ki is fognak irtani. Az intelligencia egy részében, a magas bürokrácia soraiban Éliás szellemi beállítottsága igen el volt terjedve és ezt most sokan a fejükkel fizetik meg. Nem ezek voltak azonban az egyedüli veszteségek, amelyeket Éliás okozott. A legrosszabb az, hogy értékes időt pazaroltunk el, amelyet most nehéz behozni és hogy a német birodalom bizalmát elvesztettük és ezt csak fá radságosan lehet újra visszanyerni. j. A Neues Wiener Tagblatt ismerteti Arthur Bryant vezető angol publicistának, a régi angol konzervatív iskola egyik megszemélyesítőjének minapi vezércikkét, amely Anglia vezető képeslapjában, az lllustrated Loiuloo News-bon jelent meg. Megjegyzi a lap, hogy Bryant lejlegetéscl mutatják, milyen nagy gondok közölt tekint Anglia az elkövetkező hónapok elé es milyen kérdések foglalkoztatják azokat az angol közéleti férfiakat, akik necmsak mint agitátorok tevékenykednek. A cikkből többek kőzött ezeket közli a német tíjsag: — Ua az Európában létesítendő második front sürgős szükségességéről beszélünk és hadvezetőségünket kritizáljuk azért, mert még nem telt semmit sem ennek érdekében, ugy nagyon fontos, hogy néhány tényre gon dőljünk, nehogy támadó kedvünkből kimanüvrirozzuk sakk-királynőnket, olyan helyre, ahova ezt az ellenség kiváaja. Nem szabad sohasem elfelejteni, hogy a mi sakk-királynőnk — á tengeri uralom. Ha ezt elveszítjük — ás 1940 májusa óta állandóan eh ben'a veszélyben forgunk —, ngy nemsokára ugyanolyan helyzetbén találnánk magunkat, mint amilyenben vannak elvesz'lett támaszpontjaink • Csendes-óceán délnyugati részében. Az angolszászok afrikai veresége nyomán feltámadt kombinációk között Ritchie elcsapása, Auohinleck főparancsnok lemondása és Wavell tábornoknak Afrikába való visszarendelése. szerepel, hanem szóba került egy közös szövetséges vezérkari főnök kinevezése is. Erre a pozidóra amerikai részről Marshall amerikai vezérkari főnököt szemelték ki, mivel Roosevelt hallani sem akar arról, hogy a közös vezérkari főnököt az angol tábornoki karból nevezzék ki. Hir szerint Churchill azt a közvetítő javaslatot terjesztette volna Roosevelt elé. hogv nevezzék kf közös vezérkari főnökké Mac Naughton kanadni tábornokot. Amerikát részrőt nzonban továbbra is ragaszkodnak Marshall személvéhca. Ebből az alkalomból Göbbels miniszter lapja, a l>aa Rotéh, ismer teti George filarshall életrajzát Marshallnak, a lap szerint, az a feladata, hogy a néhány százezer főből álló hivatásos amerikai hadsereget milliós hadsereggé fejlessze és a polgári amerikalakat militaristákká változtassa át. Az amerikai vezérkari főnök 59 éves, vékony, magas termetű, buldog orral és katonánál szinte hihetetlen szónoki készséggel rendelkezik. A kongresszusi bizottságok cfőttl kihallgatása során hamar kilépi magát • kényelmetlen kérdésekből és magához ragadja a vezetést, előadásokat tart, bírálóit elhalmozza élesen megformulázott, egymást gyorsan követő mondatokkal. Az a tehetsége, hogy többet beszél, mint hallgat, a hadseregen kivül ts népszerűvé tette. Köztudomású, hogy Roosevelt Marshall nélkül nem tudta volna olyan könnyen legyőzni az általános hadkötelezettség bevezetésének ellenzékét. Az USA demokratikus szokásai közé tartozik, hogy békében nagyon mostohán bánnak el a hadsereggel és annak felszerelésével. Ennek ellenkezője következik azután be a szükség idején, amidőn nem mindig hozzáértő parlamenti férfiak és újságírók nagy érdeklődést mutatnak katonai ügyek iránt. Ez ellen Marshall gúnyos hangnemben fordult szembe: >Pól<er1 kell játszanunk, miközben mindenki belenéz a kártyáinkba*. Az amerikai hadseregben Marshall tábornokot már korán becsülték, mint kiváló szakembert — irja Göbbels lapja. _ A világháborúban Pers h i n g tábornok főhadiszállásán teljesített szolgálatot. Az amerikai expedíciós hadsereg főparancsnoka később kinevezte személyes adjutánsának. A többi francia cs angol kollégának kellemetlenül esett akkor, hogy egy ennyire fiatal és tapasztalatlan amerikai vezérkari tiszt 500 ezer embert vezethetett a frontra az Argonneokban. Azóta megalapozódon Marshall hírneve. Ennek ellenérc egy lépéssel sem ugorhatta át az előléptetésekről szóló szabályzatot, mert aa USA-ban vaskövetkezetességgel ragaszkodnak a szolgálati időhöz. A világháborús alezredes 1918 ulán ismét őrnagy lett és csak 1933-ban nyerte el az ezredesi rangot. Időközben a kinai Tiencsinben volt katonai parancsnok, majd a hadflskola oktatótisztje. öt éven keresztül a Forst Benning-éröd parancsnoka volt. 1938-bán lett helyettes vezérkari lőnök, majd 1939-ben érte el a legmagasabb katonai posztot az USA-ban. Stark flottaföparamfinok mellett katonai segítőtársa lett Rooseveltnek, a legfőbb amerikai hadúrnak azon a veszélyes terepen, amelyen az Egyesült-Államikat . q)őkészitette a háborúra ••arraKi György