Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-24 / 141. szám

pspuesesek kérelmt; Hintsék meg a messze földön híres szegedi papucsot . Küldöttség dr. Pálfy József po'gármesternél (A Del magyar ország munkatársától) Szegednek egyik messze földön is ismert, hires-nevezetes különlegessége a paprikája mellett — a szegedi papucs. A szegedi papucskészitő ipar százados tisztes múltjának továbbfolytatója és a szegedi papucsmárkát, fólmjelzést jelentő hírnevének fenntartója és öregbítője az a néhány család, amely ezidőszerint is a patinás iparágat űzi a nemes város falai között. A szegedi papucsosokról kevés szó esik mostanság, inkább csak a prodnktumalk keltenek érdeklődést az alföldi városok vásárain, ahová elszekereznek a derék iparosok. A Budapesti Nemzetközi Vásárnak is évről-évre visszatérő, szinte már megszokott, kellemes tarka színfoltja az az etnográfiai különösség, amit a kackiás szegedi papucs a maga mivoltában jelent. Ezilén azonban elmaradt a Nemzetközi Vásár és a szegedi papucsról is az volt elrendelve, hogy a mai gonddal terhelt cifra világban egészen más vonatkozásban keriilközzék szó róla, mint eddig, amikor egyre e*ak a dicsőségét, népszerűségét zengte a hírharang. A szegedi papucs körül némi bajok mutatkoznak: igencsak nehezen tnd az megszületni mostanság, mert bizony ebben a racionális világban nagy sora van annak, bogy mindaz beszerezhető legyen, ami egy akku rátusan megszerkesztett igazi szegedi papucshoz szükségeltetik. Ott van legeslegelsősorban a talp, ami olyan, mint a háznál a fundus. Enélkül nincs épület, anélkül nincs papucs. A talp viszont bőrből esereztetik, abból a bizonyos állati felhámból, amire manapság annyira szükség van. hogy még a hulladékot is dekára kel] elszámolni, mert a háborús helyzet, aminek előre nem látni a végét, beosztós gazdálkodást diktál a javakkal, de különösen meg azokkal, amelyikekből a kevésre kell ráfogni, hogy elégséges. Igy esett- hogy a jó szegedi papucsosok háza- és mühelyetáján felütötte a fejét az az eddig ismeretlen gond, amit Bgy titulálnak, hogy beszerzési nehézség. Kevesebb szóval: nehéz talpbőrhöz jutniAnnyira nehéz, hogy a mirlt év decembere óta nem is kaptak a papucsosok, holott ipái-testület ée kamara is Instanciázott, már az érdekükben. Most azután gondoltak a papucsosok egy nagyot és elhatározlak, hogy fölkeresik a polgármestert, előadják a bánatukat, azután majd elválik, történik-e ez ügyükben valami, vagy sem. A szegedi papucskészitő iparosok nevében a szakosztályi elnök: Karácsonyi Isván és a jegyző: Sebők István vezetésével összeverődtek vagy féltüeatnyían a polgármesteri hivatal előtt, megvárták az egyik szakbizottsági ülésen résztvett Raincr Ferenc Ipartestületi elnököt és sz ő szószólnsávnl eléjetárták dr. Pálfy József polgármesternek a ba jukat Ttaiuer Ferenc elmondotta, hogy az Anyagellátási Központ feUzólitáaára beküldőitek az adataikat, ipartestületül, adóhivatallal. OTIval igazoltatták ipartiző voltukat és meg is kapták az igényelt anyag kilátásbahelyfezését. Tudják, mondották. hogy nohéz idők vannak, nem is békétlenkednek, vártak türelemmel ós szívesen várnának még tovább is. ha birnának. Anyag hiáuyában azonban nem tudják a mesterségüket folytatni, a fatalp alkalmazása meg az általuk készített papucsokat éppen szegedi jellegétől fosztaná meg. A polgármester nagy figyelemmel hallgatta meg az előterjesztést, majd kijelentette, hogy a kérelmet teljes mértékben a magáévá teszi, mert a szegedi papucs ennek a városnak olyan specialitása, aminek készítése ősi tradíciókban gyökerezik. A tradíciókat pedig ápolni kell, nehéz illőkben is. A maga részéről tehát szívesen fölkarolja a papnEsosok talpbőr- és felsőrészigénylését és a kérelmet, amit. közben Írásban fm^l ff NIYEA 1/ szebben és gyorsabban barnít! is átnyújtottak neki. pártolólag fogja az illetékes hatóság elé terjeszteni. A papnesosok a megértésről tanúskodó szavakon megnyugodva távoztak azzal a reménységgel, hogy a kiutalás, amelyet eddig se tagadott meg tőlflk az Anyagellátási Központ, a sürgetésre alkalmasint meg fog érkezni. Annyival is inkább, mert az a talpanyag, amit igényelnek- olyan minőség, amit sem a Cipészek, sem a szíjgyártók nem használnak, igy tehát azt nem vonják el más fdbbellkészitők keze alól. Felhívás a gazdatársadalomhsz Az Európaszerte uralkodó abnormális tói, a sok csapadék és később beköszöntő tavasz 2—3 héttel késleltette a tavasziak elvetését és gabonanem üek beérését. Ez a 15— 20 nap Ugyanannyival több előre nem látható fogyasztást jelent a tartalékként tárolt gabonakészetekből és a földmüvelésügyi kormányzat felhívja minden magyar gazda figyelmét ugy az aratás idejének szakszerű korai megállapítására, mint a cséplés minél korábban való megkezdésére. Az aratás idejében való megkezdése nemzeti érdek- mert köztudomású, hogy az aratás kései megkezdéséből hatalmas mennyiséget jelentő szemeződés keletkezik, amely hatalraps károsodást jelent a® országnak. A gabonák aratási ideje a korai viasz éréssel esik egyben, amikor a ga bona szeme már nem tejes, de körömmel könnyen átvágható. Az ilyen gabona a legszebb és lekteljesebb szemű lesz, mert a keresztekben és asztagokban utánaéfií, Csírázó képessége kiváló és pergési veszteséggel számolni nem kell. Az aratás idejének meghatározása nem levéilzet és a szár színéből következik, hanem kizárólag a gabonaszem érési foka. Ugyanilyen fontosságú a cséplés lehető legkoraibb megkezdése Megszüntették az elfárást i sámsoffi—apéffaSvi csaterna gátvágóingk ügyében A Kőrös—Tisza - Maros Armentesitő Társulat átveszi a vád képviseletét? (A Délmagyarország munkatársától) A télvégi hatalmas vadvizáradás során történt, hogy a békésmegyei Békéssámson községet elöntésspl fenyegette a vadvíz. A sámsoniak ugy segítettek magukon, hogy átvágták a sámson—apátfalvi csatorna töltését és a viz a szomszédos hódmezővásárhelyi földekre ömlött, nagy károkat okozva a vásárhelyi puszta birtokosainak. A •zegedi ügyészség annakidején árvlzokozásért eljárást Indított 21 békéssámsont gazda ellen, akik résztvettek a gátvágásban- A gazdákat az eljárás megindulása után be is hozták a szegedi ügyészségre, majd FERENCJOZSEF keseruvii néhány nap mUlva szabadlábra he lyezték őket az eljárás azonban tovább folyt. Most arról értesültünk, hogy az ügyészség megszüntette az eljárást a gátvágó gazdák ügyében. Az ügyészség ngyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy Csizmadia András és Torkos Béla országgyűlési képviselők, akik a sámsoni vizveszedelem kritikus éjszakáján telefonon kértek engedélyt az árvízvédelmi miniszteri biztos Hód mezővásárhelyen székelő helyettesétől a gát átvágására, félremagyarázhatták a miniszteri biztos he lyettesének szavait. Az eljárás megszüntetésének ügyét a Kőrös—Tisza—Maros Armentesitő Társulat minap tartott ülésén Endrey Béla hódmezővásárhelyi polgármester szóvátette és kérte, hogy a társulat vegye át a vád képviseletét, illetőleg továbbra ia szorgalmazza a büntetőjógi és magánjógi felelősséget. Halálosvégii verekedés a kutya miatt (A Délmagyar ország munkatársától) Halállal végződő verekedés törtónt tavaly nyáron a makói tanyák között. Id. Csorba Ferenc és felesége, valamint a fiatalkorú fiuk ugy megverték Török Mihály nemi szomszédjukat, hogy az belehalt elszenvedett sérüléseibe. A verekedés nbból keletkezett, hogy a Csorba fiu, amikor elkerékpározott Török Mihály tanyája előtt, belerúgott Török kutyájába, amely kiszaladt az útra és megugatta őt- A fiu szidta a kutyát gazdájával együtt. Török, aki hallotta ezt, tanyája ereszetc alól kiszaladt az útra éa meg akarta ütni a fiüt. De ezt már Csorbáék sem nézhették szó nélkül ás husángokkal felfegyverkezve érkeztek a jelenet színhelyére. Véres verekedés kezdődött és Török Mihály eszméletlen állapotban, több sebtől vérezve maradt a verekedés színhelyén- A meptők a makói kórházba szállították, ahol az eset után 3 hó* napra meghalt. Az orvosi megállapítás szerint halála tüdőüszög miatt következett be, tehát nem a verekedésből származó sérülések miatt Később azonban exhumálták Török holttestét és ekkor megállapították, hogy az ütések következtében három bordája el volt törve és törött bordák sértették meg ugy a tüdejét, hogy tüdején üszög keletkezett. Az ügyészség ekkor erőa felindulásban elkövetett haláltokozó súlyos toatfcsértés büntette miatt eljárást indított Csorba Ferene és felesége, valamint fiatalkorú fiuk ellen. Tavaly decemberben tárgyalta ügyüket a szegedi törvényszék és Csorbát meg feleségét 1—1 évi börtönre, fiakat pedig 3 hónapi fogházra itélte. Fellebbezés folytán kedden a» ítélőtábla Cflrry-tanácsa tárgyalta Csorbáék ügyét és a törvényszék ítéletének íd. Csorbára és fiára vonatkozó részét helybenhagyta. Cser báné büntetését azonban t hónapi börtönre szállította le. Az Ítélet ellen ugy a főügyész, mint a vádlottak semmisségi panaszt jelentettek Köszönetnyilvánítás Mindazon rokonoknak, f&barátoknak, Ismerősöknek, a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. igazgatóságának és az összes alkalmazottainak, akik édesanyánk elhunyta alkalmával fájdalmunkat igyekeztek enyhíteni, ezúton mondun hálás köszönetet. 370 A gyászoló KOV ÁCS-CSALÁD. 12*06 h 06ima ű yarszao iMsii