Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-23 / 140. szám

dei.mai.v abdrsuií Kedd, 1942. Jnnins 23. Tudnivalók a gabona felhasználásáról és vámőrlésérő! A termelőnél vetőmag céljára meghagyott, kenyérgabonát kizáró­lag vetésre szabad felhasználni. Az a termelő, akinek háztartási és gazda­sági szükségletére nem termett elég kenyérgabonája, a • gabonatermésé bői elsősorban vetőmagszükségletét tartozik biztosítani. Az, aki nem rendelkezik megfelelő minőségű kenyérgahonavetőmaggal. gyengébb minőségű kenyérgabona vetőmag szükségletét más termelőtől is be­szerezheti Csere útján, vagy a ve tőmag.ia nem termett elég. a hiány­zó mennyiséget a községi elöljáró­ság igaozlványa ellenében a Hombár bizományostól megvásárolhatja. Ve tőmagot kiutalás útján esak az a termelő kaphat, aki igazolja, hogy olyan mértékű elemi kárt szenve­dett- amelynek következtében vetés­re alkalmas terménnyel nem rendel­kezik, Az ínség vetőmagakció kere­tében a vetőmHg kiutalásáról a földmüvelésügyi miniszter gondos­kodik. A közellátásügyi miniszter megengedheti, hogy olyan terme­lők, akiknek a gazdasági felügyelő ség megállapítása szerint vetésre alkalmas lábon álló gabonájuk van. azt szükség esetén még aratás előtt vetőmag ftéljára leköthessék. Tavaszbúzát kizárólag vetési oé lókra szabad felhasználni. Akinek több termett, mint amennyi tavaszi vetőmag szükséglete, az a fennma­radó részt köteles a Hombárnak be­szolgáltatni. Búzát, rozsot és kétszerest ta Icarmányozási vagy szeszfőzési cél­ra felhasználni nem szabad. Vdmőtlés. Vámőrlésre jogosul­tak a saját kezelésben művelt mező­gazdasági ingatlan birtokosa, ha saját kezelésében műveli birtokát és háromnál több gyermeke van, a hadbavonultak, illetőleg akiknek kö­zös háztartásban élő családtagja hadba von nlt, a haszonbérben dott mezőgazdasági művelés alatt álló földbirtok tulajdonosat, a haszonbér fejében kapott gabonából fedezhető mennyiséget, a mezőgazdaságban al­kalmazott tisztviselők, gazdasági cselédek, azok Családtagjai gyógy­kezelésére alkalmazott orvosok, to­vábbá állatorvosok, az állandó me­zőgazdasági alkalmazottak, az arató és más részes, sommás és napszá­mosok, a béreséplővállalkozók, to­vábbá a konventiós iparosok, a ga bonavámőrlést végző malom tulaj­donosa és alkalmazottal, az állami, vármegyei, községi, társulati, hegy­községi, egyházközségi alkalmazot­tak, vagy nyugdíjasok, továbbá aki gabonában fizetendő életjáradékért ruházta át mezőgazdasági Ingatla­nát a háztartási szükségletüknek természetben kapott gabonáhől fe­dezhető mennyiségre. Mezőgazdasági Ingatlannak kell tekinteni a szántóföldet, kertet, ré­tet szöllőt. legelőt és erdőt A kenyérgabonát vámőrlésre át­adni, Illetőleg a malomnak átven­ni esak a kenyérgabonajegy vám­őrlési szelvényei ellenében szabad. 'A malom csak olyan kenyérgabona­jegy vámőrlési szelvényével átadott kenyérgabonát vehet át megörlós­re, amelynek megfelelő gabooaszal­ván yelt már levágták. A malom kenyérgabonát vám őrlésben eaak annyit, őrőlKet. meg, amennyi meuy­nyiségre szóló vámőrlósi szelvényt a gaborajegyről levág. A vámőrlési díjat pénzzel kell megváltani. A malom a vámőrlési szelvé­nyekkel átvett kenyérgabona tisz­tított súlyának alapulvételével en nél a súlynál 2?S-kal kevesebb sú­lyú őrleményt köteles az őrőltető­nek kiszolgáltatni. Vámőrlő malmok egy napi őrlő­kére ságüknek megfelelő cseregabo­tyira tarthatnak igényt Szélhámos garázdálkodik a szegedi üzletekben (A Délmagyarország munkatársá­tól) Furfangos szélhámos után in ditott nyomozást a rendőrség bűn­ügyi osztálya. Hétfőn két feljelen­tés érkezett a rendőrségre a szélhá­mos ellen, aki katona ruhában kö­veti el szélhámosságait. Az egyik feljelenté-t Csfiry Ferenc órás és ékszerészmester' tette a másikat a Haás Fülöp-cég. A Csu ry-féle ékszerüzletben a mult hét végén jelent meg az isme­rétien katonaruhás szélhámos és előadta az üzlet tulajdonosának, hogy parancsnoka megbízásából egy ezüst, tálat akar vásárolni Az ékszerüzletben eléje raktak egy cso­mó eziist tálat. A szélhámos kivá­lasztotta nz egyik legnagyobb és legszebb tálat, becsomagoltál la és azt mondotta, bogy a számlát kato­nai alakulatához kül.ljék ki. ahol azt majd nyomban kifizetik. A ITaés-céguóI egy asztalteritőt vá sárolt ilt is azt mondotta hogy ala­kulata részére parancsnoka megbi zásából veszi az árut. A számlát kérte kiküldeni a laktanyába az alakulat parancsnokához. Amikor a számlát a kereskedők kiküldték a mondott helyre, ott semmit sem tudtak a vásárlással megbízott ka­tonáról, aki soha sem tartozott az alakulathoz ós akit soha senki nem bizott meg vásárlással. A rendőrség az eddigi nyomozás során megállapította. bogy a vá­sárló szélhámos nem is katona, az egyenruhát csak a kereskedők meg­tévesztésére vette fel. Ugy tudják, hogy nem csak ezen a két helyen, hanem másutt is járl és máshonnan is vitt el árut azzal a mesével, hogy katonai alakulata részére vásárol, ezeknek a károsultaknak feljelen­tése azonban még nem futott be A rendőrség teljes eréllyel folytatja a nyomozást a vásárló szélhámos után és minden remény meg van rá. hogy rövidesen kézre is keríti mert pontos személyleirása a detek­tívek kezében vau. de szükség szerint gyakrabban le. Az összes szakbizottságokat mará­banfoglaló Művészeti és Irodalmi Tanácsadó Bizottság háromhavonta tartana együttes üléseket, ezeken a részletbizottságok kölcsönösen be­számolnának működésükről. — Lényegében es lenne a struktú­rájának az nj szervnek, amely a hozzáfűzött várakozásnak éa vállal* feladatának megfelelően végezné munkáját, közérdekű tevékenységé­vel kétségtelenül nagy mértékben lendíthetné előre a város kutturé lis életét. — A tervezet alapján a legrövi­debb időn belül megindulnak M előkészítő tárgyalások és hiszem, hogy ezt az életrevaló és nagyrahi­vatott testületet minél előbb össze is hozhatjuk. FERENCJOZSEF Á művészeti tanácsadó bizottság terve a kulturügyosztály előtt (A Délmagyarország munkatársá­tól) Nemrég vetette fel Temesváry József festőművész, a Délmagyar­ország munkatársa a művészeti ta náCsadó bizottság megszervezésé­nek gondolatát, amely hivatott len­ne kulturális ügyekben vélemény­nyilvánításaival, tanácsaival és szakbirálataival a város vezetősé­gét határozatai meghozatalában tá­mogatni és a különböző művészeii problémák állandó felszínen tartó sával és kezdeményezéseivel a vá ros művészeti életét a mai tespedt­ségéből felrázni. Temesváry József dr. Pálfy György ktíltürtanácsnok felhívásá­ra részletesen kidolgozta a bizott ság felállítására vonatkozó tervét és azt be is nyújtotta. Dr. Pálfy György kulturtnnácsnok a betör jesztett javaslattal kapcsolatban a következőket jelentette ki a Bélmc­gyarország munkatársának: — Megkaptam és behatóan átta­nulmányoztam Temesváry Józ«ef te: vét és azt a további tárgyalások alapjául igen akol mas nak tarlom. Azokkal a ténymegállapításaival, amelyekből kiindul, tökéletesen egyetértek, helyesen ismeri föl a problémákat és jól nyúl hozzá azok megoldásához. Most minden attól függ, bogy az adott helyzetben és a jelenlegi körülmények közölt ezekből a szép elgondolásokból mit lehet megvalósítani­— Ez nézetem szerint logesőeor Ban n bizottság személyi összetéte­lén fog múlni. Ha biztositható a Har­monikus együttműködés a külön­böző művészeti ágak képviselői kö­zött, bogy a feladat meogldottnak lesz tekinthető. i— Temesváry akrondoláaa szerint nem merev keretek közé szorított, hanem egy széles akeióképességü, elasztikusan működő szerv lenne ez a bizottság, amely a szellemi-eszté­tikai jelenségek terén, szakemberek jól átgondolt véleményeivel, indít­ványaival támogatná a város kul­tnrügyosztályának munkásságát. — A terv nem egyoldalú, hanem szerencsésen egyesíti magúban a tudomány, irodalom, színházi, kép­zőművészeti, zenei, városi és kert­rendezési bizottságokat, amikhez én még hozzávenném az Idegenforga­lom problémáival foglalkozó és ezek gyakorlati megoldását kiérlelő bi­zottság tevékenykerlését is. Ezek a részlet-, vagy mondjuk szakbizott­ságok egymással összhaugban ten­nék meg a maguk javaslatait a kulturügyosztálynak. minden fel-, meriilő kérdésben. — A tudományos és irodalmi szak­bizottság e két szellemi foglalkozás gyakorlati művelőinek legkiválóbb­jait, a szinügyi bizottság színházi, zenei és scenikai szakembereken kivül a napilapok színházi rovatve­zetőit. továbbá az. igénves közönség reprézentásait. a képzőművészeti szakbizottság pedig • szegedi fes­tőket, szobrászokat, kritikusokat és esztétákat, tömöritené. A zenei szak bizottságban a város zeneéleténe'­vezetőegyéniségei foglalnának he­lyet, * város és a kert rendezés' bi­zottságban pedig, amelv a város­rendezéssel kapcsolatos építészeti. szoBorelhelyezési. restaurálási, kert­rendezési ügyekkel foglalkoznék, szintén ennek a kérdésnek az. ala pos elméleti és gyakorlati ismerte­tői és művelői kapnának helyet. — A szakbizottságok legalább kéthetenként egyszer üléseznének. keserűvíz Az olvasó i rja A kalauz megmagyarázza... Tekintetes Délmagyarország Szer­kesztősége. Szeged. B. lapjukban f. hó 10 én megjelent 'Vasárnap reg­gel a tanyai vonaton' efi gikkére engedje meg Szerkesztő nr, hogy pár sorral válaszoljak. Mivel aznap vasárnap nagyobb forgalomra számítottunk, igy a be­felé érkező vonatot már Szeged­átrakóról 2 személykocsival erősí­tettük meg. Erre legalkalmasabb volt a tanulók szállítására rendelt kocsik. Nyilvánvalóan nem azért, hogy abban tanulókat szállítsunk, hanem szükségszerint az ntasok ré­szére abban az esetben, ha szokásos szerelvény nem elegendő az ntasok befogadására. Ebben az esetben, mi­kor én az úgynevezett tanuló ko­csikból az utasokat előreszállrtot­tam, tettem ezt azért, hogy először a várostanyai vonat törzsszerelvé­nyét akartam elfoglaltatni, a többi csak biztosíték volt arra az esetre* ha az ntasok nem férnek. Rudolf­téren pedig még volt hely. A vas­út arra törekszik, hogy fölös ko­csikkal ne terhelje a vonat elegyét Szeged-átrakón, mivel további utasok jelentkeztek, a kcosikat vég­leg besoroztuk a vonathoz és az nta­sokat elsztottnk. Ez a helyes állás­pont ez ügyben ós nom más. Bőveb­ben sajnos álláspontunkat ezen • helyen nem fejthetjük ki. Ami pedig Csóti úr jegykiadá­sát, az aprópénzt illeti, legyen sza­bad rámutatni arra, bogy Rudolf­téren az út.asforgalom májusban is 8600 körül mozgott. Könnyen el le­het képzelni, hogy ennyi útaenak nem lehet aprópénzt tárolni, hanem fordítva sokkal könnyebb ha kiol­vasott pénzről az egyes utas maga gondoskodik. Mert sokkal könnyebb a munka, ba nem egy embernek kell százat ellátni aprópénzzel. (I) ha­nem az útas maga teszi azt meg. Ami pedig a postát Illeti, tény az. hogy későn érkezett ami a pos tónál többször elő szokott fordulni. Vonatkísérő személyzetnek az utol­só pillanatokban, nem postakezelés­sel, hanem má« forgalmi dolgokkal kel] foglalkoznia. Teljes tisztelettel: Mészáros 14*­ló jegyvizsgáló kalauz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom