Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-23 / 140. szám

I V EL M AGYAR URSZAti Kedd, 1942 junius 23. ianó harci gépeive) és naphosszat tartó bombázásává! sulyos csapásokat mért a 8ze­has'ztopoitól délre tevő erődök­re, A szebasztopoon kikötő Jidékét is heves légitámadások érték. Egy keres­kedelmi hajó elsüllyedt, több teherha jó és egy hadijárrnü bombátalálatokat kapott. A német vadászok légi harc­ban lelőttek nyolc ellenséges repülő­gépet. (MTI) Huszonnyolcezer fogo y, száz páncélos a tobruki zsákmány Berlin, junius 22. A Magyarország ijerllni tudósítója jelenti: Katonai aelyröl közlik a 22 napos offenzíva sddigi eredményeit. A tengelvhaderö ez alatt az Idő alatt 48.000 foglyot ej­tett és 1000 páncélost semmisített meg. vagy zsákmányolt. Ezekben a számok­ban nincs benne a Tobruk bevételekor zsákmányolt hadianyag, amelynek számbavétele most folyik. Az olasz főhadiszállás jelenti, hogy a Tohruknál ejtett zsákmány hozzáve­tőleges számbavétele szerint néhány­száz ágyú, néhányszáz motorosjármü. mintegy száz páncélos kocsi, továhbá több igen nagy lőszer-, élelmiszer- és üzemanyagraktár jutott a tengelycsa­patok kezére. Megerősítik, hogv a fog­Ivok száma, több. mint 25000 Köztük van az erőd parancsnoka cs öl más tábornok. Tobruk elfoglalása* és az erőd vi­dékének megtisztítása után a tengely cfcapatok most njahb vonalakat ké­szülnek megszállni I.ibia és Egyiptom határának irányában Rom m el — vezértóbornagy Berlin, junlfls 22. A főh a di szállás ról jelentik a. Német Távirati Iro­dának! A Fiihrer Rommer vezérezredest az afrikni páncélos hadosztály pa­rancsnokát. vezértáhornnggyá ne vezte ki és meleghangú táviratot in tézett hozzá. (MTI) Második arcvonal helyett Egyiptomot kell védeni Lelepleztek fiömtifts Gynla szobrfif zagyrsh'lvatoWetf fítíenos-'Aires, jftniue 22. A Ste­raní-iroda jelenti! A Newyork Times Tobruk elesté­nek, valamint a szebasztopoli kü­szöbön álló orosz vereségnek a kö­vetkezményeit latolgatva, azt irja. Hogy ez a két esemény teljesen meg­döntötte Chütchill és Roosevelt megbeszéléseit a szövestégesek által léteeitendő második arcvonalról. A lap szerint Washingtonban az a fel­fogás alaknlt ki, hogy a szövetsé­geseknek most inkább az Egyiptom­ban lévő második atvonal fenntar­tásával kell törödniSk, nem pedig azzal, hogy Európában létesítsenek uj arvonalat• (MTI) Éjjel-nappal tartó meg­beszélések Washingtonb an Qenf, junins 22. A Német TI je lenti; Washingtoni jelentós szerint Early, Roosevelt személyi titkára közölte, hogy éjjel-nappal folynak a megbeszélések Churchill és Boose­velt között és ugyanakkor tárgyalá­sokat folytatnak egymással az an­gol és az amerikai vezérkarok is. (MTI) Budapest, jflnius 22. Vasárnap délelőtt leplezték le a Döbrentei té­ren Horthy Miklós kormányzó je lonlótcben Gömbös Gyula szobrát. Az ünnepségen résztvett az egész magyar politikai élet, élén Kállay Miklós miniszterelnök a kormány tagjaival. Vitéz Szombathelyi Fe­renő vezérezredes, a honvéd vezér­kar fönöko vezetésével megjelentek a tábornoki kar tagjai, a diplomá­ciai testület a titkos tanácsosok és Gömbös Gyula családja- Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke mondotta a szoboravaté beszédet. Megemlékezett Gömbös Gytlla pá lyafutásáréi, politikai működéséről, majd ismertette nemzeti munkater­vének alapgondolatait; — öncélú nemzeti állam, erkölcsi és anyagi jéléfben élő nemzet, bé kerevizió. egységes magyar világ­nézet, egységes közvélemény, erős, egészséges nemzeti társadalom ezek mnnkatervének alapgondola­tai. Magyarországnak, mint fflgget len nemzeti államnak, bizonyos te kintetben át kell vennie a régi mo­narchia szerepét anélkül, hogy a régi monarchia bármi módon való fel­támasztására gondolna. Migyuror szág nem vindikálhat magának inieatlve szerepet a külpolitikában, mégis ébren kell tartania a lelké­Laval rádiófelhivésa a francia munkásokhoz Yiaky, Junius 23. A» OFI jttmtti: iMral kormányfő hétfőn este 8 órakor rádióbeszédében a következőket mon­dotta: — Mai üzenetem a legsúlyosabb kérdésekre vonatkozik. Nehéz pillana­tokat élünk és még sok nélkülözést leli elszenvednünk. A mi nemzedékünk nem tud beletörődni abba, hogy le­győzött nemzedék legyen. — 1939-ben hibát követtünk el ak­kor, amikor megüzentük e háborút. Hi­bát követtünk el 1918-ban győzelmünk után, amikor nem Németországgal egyetértve szerveztük meg a békét Most meg ketl kísérelni ezt. Nem aka­rom a csataterek torkában látni hazám ?fs_30 éves ifjúságát. Éppen ezért vissza akarom állitani Német­országgal és Olaszországgal a bizalomteljes viszonyt _ A most folyó háborúban kétség­kívül egy uj Európa fog megszületni. Én. mini fvancia. azt szeretném, ha az uj Európában Franciaország a hozzá méltó belvet foglalhatná el. Ennek az uj Európának a megteremtéséért Né­metország most gigászi harcot folytat. Kívánom Németországnak a győzelmet, inert a győ/.clcm nélkül holnap a bol­sevizmus rendezkednek be mindenütt. — Hadifoglyaink szabadulása még várat magára. Lehetségessé vált azon­ban. hogy ezentúl átalakulnak hadi­foglyokból szabad munkásokká, akik írért kapnak és hozzájuthatnak ahhoz a lehetőséghez, hogy hazajöhetnek családjaikat meglátogatni v Tudom, hogy soha sem hiábavaló ha az em­ber a francia munkás józan eszére és nagylelkűségére hn itkozik Feléjük fordulok ipo#t meri nagyrésifbeo függ tőlük ezentúl a hídi foglyok sorfa K« •tépet! tes«nek felhívásomnak, ha el­nnmV dolgozni Nemetországba, ott olyan magas béreket fognak kapni, hogy azokból biztosith itják családjuk életét ée keresetük jelentékeny i és/ét havonta elküldhetik nekik. Kell, hogy a francia munkáson ll«et tegyenek felhívásom­nak. Komoly okom van ezt kérni tőliik. Franciaország nem maradhat passzív és közönyös azoknak a végtelen nagy­áldozatoknak láttán, amelyeket Német­ország vállal, hogy felépítse Európát, amelyben nekünk is el kell foglalnunk helyünket Értsék meg. hogy eljön a nap, amikor a békéről kell tárgyal­nunk. Hitler kancellár — és ezért kö­szönetet mondok neki — elhatározta, hogy sznbadon enged jelentékeny Szá­mú mezőgazda foglyot, hogy hazajö­hessenek Franciaországba, mihelyt tí Németországba megérkeztek, — Franiaorszár munkásai! Mo«t a hadifoglyok kiszabadításáért men. lek dolgozni Németországba. A ha­záért fogtok sokan menni, hogy le­hetővé togyótek Franiaországnak, hogy megtalálja maga Helyét az nj Európában, ha eleget tesztek felhí­vásomnak. Igy biztosítjátok Fran­ciaország javát — A franciák nagy katonája, aki­nek egész élete példája az áldozat­nak és a fegyelemnek, őrködik első­ként hazánk sorsán. Mn este az ő mondaná nektek: Franciaország nevében beszélek. A tábornagy azt soha sem engedte, hogy nékiile csi­nálják a történelmet és a szeren­csétlenség szakadékaiba csak a bá­torság ösvényein lehet kiemelkedni. (MTI) \ Ken a nemzeti tudatat Arról a visszhangról beszáll * képviselőház elnöke, amely Gömbös Gyula szavalt ás tetteit fogadta, rámutatott arra, hogy Gömbös jpeH az első államférfi, aki Hitlert fel­kereste. Megállapította, Hogy al­kotó államférfi volt Gömbös Gytfla és Igaza volt amikor azt mondott*, hogy az ő politikája reálpolltika, amely nemcsak számokra épít, ha­nem számol a nemzet lelkével a dolgok belső igazságával. Az ünnepi beszéd uthnSzendy Ká­roly polgármester átvette a szobrot a székesfőváros gondozásába. Le­hullott a lepel a szoborról, Pász­tor János alkotásáról, amelynek ta­lapzatára elsőnek a Kormányzó nr helyezett koszorút. Ezután a külön­böző testületek koszorúzták meg Gömbös Gyula szobrát Gömhös Gyula szobrának leleple­zési finnepén Szegedről résztvetteV dr. Tukats Sándor főispán, dr Pálfy József polgármester, dr. Széchenyi Tstván országmozgösi­t&si kormánybitzos és Peták Nán dor képvlseő. A magyar városok H© szóraját Szeged város polgármes­tere helyezte el a szobor talapz© tán. „Az imádkozó Roosevelt" A Frankfurter Zeitung »Az imád­kozó Roosevelt* eiw alatt a követ kezőket frja: — Az egyesült nemzetek népei kiveszik az elnyomók kezéből a kardot és megsegítik majd a mar nnkokaf. Az emberiség a világosság felé halad. — E szavukkal iinno pelte az Egyesült-Államok elnöke országának függetlenségi napját, amelyet a szövetségesek országai­ban, mint »zászlónapot« ültek meg. Az elnök szerint az embernek négy szabadsága van, a szólásszabadság, a vallásszabadság, az akarat és az érzés szabadsága. Ez a négy sza­badság épjf olyan életszükséglet, mint a levegő, a napfény kenyér és só. »E szabadságokban való hit je­leüti a győzelem Ígéretét, ebben van szövetségünk abszolút egysége, amely úgy áll szemben az ellenség­gel, mint az általunk gyűlölt go­nosszal.* A béke, amelyet ki kell harcolni, igazi béke kell, ogy le­gyen, a szabadságon kell felépülnie. Au elnök üdvözölte a mexikói köz­tásaságot és a Fülöp-szigeteket amelyek csatlakoztak a szövetség­hez, mint vitéz nemzetek. Abban a reményben, hogy még milliók van­nak. akik >néma rabságukban oszt­ják hitüket*, az elnök megkórdezte a német népet, hogy szivesebben Mélységes fájdalommal jo­lentjük hogy szeretett le­ányunk és testvérünk Dobó Mária hosszas szenvedés után, 27 éves korában f. hó 31-én el­hunyt. Földi maradványait f. hó 23-án d. u. 5 órakor helyez­zük örök nyugalomra a Du­gonics-temető ravatalozójá­ból. A GYÁSZOLÓ CSALÁD kivin e élni »Hitler úgynevezett új rendjének motorizált poklában*, vagy pedig aa általa emlttett ma­hsdságok között, amelyhez még hozzáfűzte a félelem alól való sza­badságot ist. A japán népet Is meg kérdezte, hogy »továbbra is vérben cs leigázottsághan* klván-a élni az a japán nép, amelyet, «bf!fltáÜs uraik lábhal tipfirnak é* lemészá­rolnak*. Az elnök beszéde a vége felé vá­ratlan fordulatot vett "Befejezem beszédemet — mondotta —, Hogy felolvassam előttetek azt az imát, amelyet a szövetségen nemzetek számára a mai napon Írtak? »Az Ima a szabad emberek Istenében* szélt. »Neked ajánljuk fel szivünket és életünket az egész szabad embe­riség ügyéért* Testvériséget kért, mégpedig 'nemcsak a borzalmas háború tartama alatt*, hanem a jövőre nézve la. Nem in volt vala­mi rossz felismerés, amely s követ­kező szavakban felködlött előtte? •A mi földgolyónk esak kis Csillag a nagy raindeneégben és mágia, fia akarjuk, egy oiyan bolygót alakít­hatunk belől© amelyet megkímél majd a háború ás amelyet lá­togat meg éhség ás félelem.* Nem kellene ehhez hozzáfűznünk' — írja a Frankfurtéf! Zeitung Kegy Európa és a világ legutóbbi rette­netes évtizedeinek történelmét a há­ború, az éhség. • félelem, em igaz ságtalanság alakította- Kérdés, hogy abba aa imába, amelyet RoeeeVflt elmondott az Egyesült-Államok "el­nöki méltóságának szószékéből, be­leegyezik-e Molotov ír is, akivel Roosevelt épp most folytatott meg­beszéléseket — 'fejezi He sikkét a Frankfurter Zeitung. Előfizetőink hsvf 8 o fillérért uiifldaiuup oMrélbstsek könyvié « DALMAGYAJLORIZAe kBlMtakfttrft

Next

/
Oldalképek
Tartalom